Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-14 / 38. szám, csütörtök
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 14. Angliában átszervezik az agrártámogatások rendszerét Több jut a biotermelésre ÖSSZEFOGLALÓ j» agrártámogaA I »»mm tások eddigi M rendszerének / módosítását fontolgatják Nagy-Britanniában. Mint ismeretes az EU közös mezőgazdasági politikája keretében elsősorban a végtermék és annak értékesítésére folyósítottak támogatásokat. Az angol kormány éves jelentése szerint a közösségen belül a jelenlegi támogatási rendszer már tarthatatlan. Annak ellenére, hogy az unió tagállamai nem alakíthatják át saját elképzelésük szerint saját agrárágazatukat és annak támogatását, a egyelőre annak a brüsszeli döntésnek a fényében mutatkoznak lehetőségek a megvalósításra, amelynek értelmében a mezőgazdaság szubvenciók 20 százalékát már más területekre is átirányíthatják. A tervek szerint már idén ősszel olyan támogatással számolhatnak az angol agrártermelők, farmerek, amely elsősorban a környezetvédelmi szemponttok betartására irányul. Ennek alapján a nagy kiterjedésű farmok jóval kevesebb támogatást kapnának mint a kicsik, ezek közül is azok a gazdaságok számíthatnak majd kiemeltebb támogatásra, amelyek környezetbarát módszerekkel biotermékeket állítanak elő. (ta-ó) Illusztrációs felvétel Illusztrációs felvétel Zdruienie aqropodnikatt(otí, druUttto úVORy NAt> ZITAl/OU Az udvardi agrárgazdálkodók szövetkezete K ÍN ÁL A TA m egyhetes és tízhetes nagy, sötét külföldről behozott és májtermelésre nemesített Tulúz libák eladása u a libák tömésére szánt etetőgépek m a tenyésztők libatenyésztésre és azok májtömésére való betanítása ■ a kínált libák képesek 1 kg súlyú májak előállítására Érdeklődni lehet: tel.: 035/6911411 fax: 035/6484 204 mobilszám: 0905 345 523 Az udvardi agrárgazdálkodók szövetkezete előnyös árak mellett megrendeléseket vesz fel sötét májlibákra: 1 hetes állatokra a 13. héten, 10 hetesekre a 22. héten. Érdeklődni és rendelni lehet: tel.: 035/6911411 fax: 035/6484 204, mobilszám: 0905 345 523 - Ing. Stefan Leichenberg Továbbá szeretnénk elnézést kérni azon érdeklődőktől, akiknek a 2001-es évben a libákból nem jutott - a 2002-es évben előnyben részesítjük őket. RN-50061 A kötetlen tartásmód előnyösen változtatja meg az állattenyésztési munkát, nagyobb hatékonyságot eredményez Tehenek kötetlen tartásban Illusztrációs felvétel POMICHAL ISTVÁN szomszédos országokA hoz hasonlóan hazánk területén már néhány évtizede folyik a kötött tartású tehenészetek átalakítása kötetlen tartásává. Annak ellenére, hogy ez a folyamat már a hetvenes években elindult, valójában csak 1989 után gyorsult fel. Az új tartástechnológiára való áttérés során a tenyésztők között felfedezhető volt egyfajta bizonytalanság, esetenként félelem az újtól, ami leginkább a kellően át nem gondolt vagy kellően végig nem vitt átalakításokban jelent meg. A tehenészetek kötetlen tartástechnológiájától a gazdák a termelési költségek csökkenését, a tejminőség javulását, és a tejtermelés emelkedését várták, ami az esetek többségében be is igazolódott. Természetesen a dolgozó ember számára is korszerű, kulturált munkakörülmények jöttek létre a kötetlen tartás és a hozzá kapcsolódó fejőházi fejés bevezetésével. Ott ahol a várt gazdasági eredmény nem mutatkozott, a termeléscsökkenés és a költségemelkedés általában üzemeltetési és munkaszervezési hiányosságokra, alkalmadan tehénállományra vagy a rosszul kialakított technológiára vezethető vissza. A környezet, ami a teheneinkre folyamatosan hatással van, a genetikai képességek kibontakozását kell, hogy elősegítse. A tejtermelés zootechnikájára kapcsolódó technológiák gondos és összehangolt kimunkálása hivatott arra, hogy a termeléshez szükséges komfortot is biztosítani tudjuk teheneink számára. A tervezők általában gondosan átszámítják a férőhelyek mennyiségét, az itatok számát, az etetótér nagyságát, a fejőház kapacitását stb., tehát általában a kialakított rendszernek nincsenek különösebb technikai hiányosságai. Ha netán mégis becsúszik valami hiba, azt egy újabb beruházással ki lehet küszöbölni, viszont a zootechnikai gyakorlatban a kötetlen tartásban a tejtermelést a csoportképzés, a csoportnagyság és a csoportigazítás döntően befolyásolja. A tehenek csoportképzésénél és csoportigazításánál be kell tartani az alapelveket, tekintetbe kell venni a főbb szempontokat (a férőhelyek száma, a fejőház kapacitása, a tehenek napi tejtermelése, aktuális kondíció, reprodukciós állapot stb.) és a helyi viszonyoknak megfelelően kell azokat rendszerbe állítani. A rendszer akkor működik jól, ha legalább hét takarmányozási csoportot alakítunk ki. Ezek: 1 - Föcstejes tehenek csoportja (az elléstől számított 5-10 nap) 2 - Fogadó csoport (a föcstejes időszak utáni 32-39 nap) 3 - Legnagyobb tejtermelésű csoport 4 - Közepes tejtermelésű csoport 5 - Alacsony tejtermelésű csoport 6 - Szárazon állók első csoportja 7 - Szárazon állók második csoportja A csoporton belül a tehenek rangsorhelyzete minden csoportigazítás után újra alakul. Vegyük figyelembe, hogy a hierarchia-harc bizonyos társas-stressz hatásokkal jár. Ahhoz, hogy a stressz a lehető legkisebb legyen, és az állomány reprodukcióját is kellően tudjuk kezelni, 54-72 tehénből álló csoportok kialakítása látszik célszerűnek. Az így kialakított tehéncsoportokat a havi befejések napi tejtermelésének változásától függően úgy korrigáljuk, hogy a tehéncsoportba tartozó tehenek tejtermelése közötti szélső különbségek minél kisebbek legyenek. A gyengébb kondíciójú teheneket magasabb termelésű csoportba soroljuk be, hogy kondíciójuk feljavuljon. Igyekezzünk a termelési csoporton belül figyelembe venni a reprodukció állapotát. Ez úgy lehetséges, hogy az azonos takarmányozási csoportot még több kisebb alcsoportra bontjuk. A tehenészeti telep adottságaival összhangban levő, jól megválasztott munkaszervezés elősegíti szakmai célkitűzéseink megvalósítását. A kötetlen tartásmód előnyösen változtatja meg a zootechnikai munkát, jobb hatékonyságot, magasabb tejtermelést és jobb tejminőséget eredményez. A kötetlen tartásmód sokkal termé- szetközelibb, hiszen a borjak sehol a világon nem születnek lánccal a nyakukban. Húsmarhatenyésztésünk egyik komoly hátránya az állományok fajtatisztaságának alacsony szintje A felújításhoz behozatalra is szükség lesz Illusztrációs felvétel ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A nnak ellenére, hogy a BSE következtében a hazai marhahúsfo- | gyasztásban is érez- mmmmm hető megtorpanás, helyenként visszaesés állt be, a húsmarhatenyésztés továbbra is az egyik legfontosabb termelési ágazata a mezőgazdasági termelésnek, s hogy pozícióját és versenyképességét az EU-ba való belépés után is megtarthassa, a tárcavezetés fokozottabb támogatást biztosít számára. Az idei agrártámogatási rendszerben az előző évekhez viszonyítva jóval magasabb összeg, a tervek szerint mintegy 130 millió korona dotáció áll majd a húsmarha-te- nyésztők rendelkezésére. Ennek keretében az előző évi 2,50 korona kilogrammonkénti támogatást 4,50 koronára emelték. A hazai ágazat egyik komoly hátránya a az állományok fajtatisztasága, amelynek lefaragásához intenzív behozatalra is szükség lesz. Ismeretes, hogy a rendszerváltás előtt a hazai szarvasmarha-állománynak alig 1 százalékát tették ki a fajtatiszta húsmarha fajták. Az utóbbi években a tárcavezetés a dotációs politika eszközeivel is megpróbált változtatni ezen a kedvezőtlen állapoton a nem piaci tejtermelésre szakosodott tehéntartás támogatásával, amelynek egyik feltétele az állatok genetikai állományának átalakítása a hústermelés irányába. Ez a követelmény az idei dotációs politikának is egyik feltétele. Jelenleg a nem piaci produkcióra szakosodott tehénállomány létszáma alig haladja meg a 25 ezret, az EU-ba való belépésünk esetén számukat 50 ezerre kell emelni. Ennek érdekében a fajtatiszta állományok természetes szaporodás általi fejlesztéséhez elengedhetetlen követelmény a tenyészbikák behozatala, amely sajnos, az utóbbi időszakban a BSE miatt hozott állategészségügyi rendelkezések révén a behozatal leállításával egyelőre holtpontra jutott. A tervezett 50 ezres szint eléréséhez évente több mint 450 tenyészbikára lenne szükség, a hazai forrásokból egyelőre alig több mint 100 fajtatiszta tenyészbika áll rendelkezésre. A hazai tenyésztők alapvetően a tejtípusú marhák keresztezésével próbálják a vérvonalat megváltoztatni, ez azonban nagyon hosszú ideig tartó folyamat, (yl) /V! kArkOrk.ííp AZ ÚJ SZÓ KKLLÉXLETE A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Prievozská 14/A, P.O.Box 49, 820 06 Bratislava, tel.: 02/582 38 330
