Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-08 / 6. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 8. Gazdaság és fogyasztók pl Czucz István cáfolja a Transpetrolt ért vádakat Profitot hozó adásvétel Brüsszel/Berlin/Bécs/Párizs. Az új év első hetének végé­re 50 százalék fölé emelke­dett az euróövezetben az új készpénzzel bonyolított fi­zetések aránya, a kész- pénzkiadó automaták pe­dig már kizárólag eurót ad­nak - közölték az Európai Bizottság illetékesei. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Most már a kereskedők túlnyomó többsége is betartja azt a szabályt, amely szerint nemzeti valutából ki­zárólag euróbán adhat vissza. Rész­ben éppen emiatt azonban az öve­zethez tartozó országok többségé­ben kisebb problémákat okoz, hogy a kisebb címletű euróbankje- gyekből és egyes érmékből sok he­lyen még hiány van. Bizottsági tájé­koztatás szerint ugyanakkor eddig ez sem akadályozta a normális ke­reskedelmi forgalmat. A tagorszá­gok mindenesetre külön intézkedé­seket tettek annak érdekében, hogy szombaton, a legforgalmasabb be­vásárlási napon ne legyenek emiatt fennakadások. Egyidejűleg ismétel­ten felhívták az állampolgárok fi­gyelmét, hogy nemzeti valutájuk­ból jelentősebb összegeket, illetve nagyobb címleteket inkább a ban­kokban váltsanak be, ne az üzletek­ben költsenek el. Az eurókészpénz forgalomba hoza­talát figyelő információs hálózat adatai szerint a hét végére az euró­övezetben működő összesen mint­egy 200 ezer készpénzkiadó auto­mata 99 százalékát állították át, így a műveletnek ez a szakasza gyakor­latilag befejezettnek tekinthető. A készpénzkivételek száma az év első napjaiban mért rekordszintek után lassan csökkenni kezd, de még min­dig magasabb, mint tavaly ilyenkor volt. Az átállás folyamatában a pén­teki volt az első nap, amikor az öve­zet átlagát tekintve a készpénzfize­tések többsége (55 százaléka) már euróbán bonyolódott. Hollandiá­ban és Görögországban az arány a 80 százalékot is meghaladja, hat tagországban (Ausztria, Finnor­szág, Írország, Luxemburg, Német­ország és Portugália) 50 és 65, a többiben 25 és 50% között van. A várakozásokkal ellentétben a na­gyobb címletű nemzeti valutákat általában nem a bankokban váltják be, hanem inkább az üzletekben költik el, miközben a bankokban többnyire kisebb összegeket válta­nak be. Jórészt ennek tulajdonítha­tó az a visszás helyzet, hogy a ban­kokban továbbra is hosszabbak a sorok a szokásosnál, az üzletekben viszont sok helyen hiány mutatko­zik kisebb címletű euróbankje- gyekből. Emiatt még az is előfor­dul, hogy a nagy bevásárlóközpon­tok pénztárosai kénytelenek nem­zeti valutában visszaadni, a bankok pedig csak saját ügyfeleik nemzeti valutáját hajlandók beváltani. Ausztriában a vártnál jóval gyors­abban halad az euróra való átállás: a készpénzes forgalom mintegy fele bonyolódik már euróbán, arra szá­mítanak, hogy ez jövő héten már 90 százalék lesz, s napi mintegy tíz milliárd schillingnyi készpénz áramlik vissza a bankokba, vagyis a régi pénz várhatóan két héten belül szinte teljesen eltűnik A felméré­sek azt is kiderítették, hogy a január 1-i bevezetés óta javult az új pénz elfogadottsága: novemberben még 28 százalék volt ellene, mostanra azonban már csak 16 százalék el­lenzi. A várakozásokkal ellentétben az idősebb emberek is azt állítják, hogy elég jól kiismerik már magu­kat az euróval, de minden korosz­tály arra panaszkodik, hogy zavar­ba ejtőek az euróbán kiírt új árak. Az átállás Németországban mérsé­kelt áremelkedést váltott ki, így nőttek az árak az élelmiszerboltok­ban és többe kerülnek egyes CD le­mezek. A Focus című lap felmérése 130 termékre és szolgáltatásra ter­jedt ki Németország hat nagyváro­sában. 20 százalékkal drágultak a gyümölcsök és 40 százalékkal egyes compact discek, de emelked­tek az árak az éttermekben, a susz­tereknél és a fodrászoknál, továbbá többe kerülnek a vasúti szolgáltatá­sok. Árcsökkenés volt tapasztalható ugyanakkor a gyermekélelmiszerek és az üdítőitalok esetében. Olaszország euróra való átállásá­ban némi fennakadást okozott, hogy tegnap sztrájkba léptek a ban­kalkalmazottak. A tisztviselők ér­dekvédelmi szervezetei tegnapra egész napos sztrájkot hirdettek bér­emelési követéléseik alátámasztása érdekében, tovább így tiltakoznak az ellen, hogy a bankok úgymond alulértékelték az új valuta bevezeté­sével kapcsolatos hatásokat. Olasz­országban, miként az euróra áttért másik 11 európai országban, hatal­mas sorok alakultak ki a bankok és a postahivatalok előtt, hogy az embe­rek átválthassák pénzüket, miköz­ben számos üzlet kifogyott a váltó­pénzekből. A banki dolgozók mun­kabeszüntetése miatt már hétfő ko­ra reggel kevés volt a bankjegy a pénzkiadó automatáknál, és nem is működött mindegyik. A franciák elsöprő többsége (88%) számára pozitív élmény jelentett az euróra való átállás, az új európai fi­zetőeszközzel szemben egy vasár­nap közzétett felmérés tanúsága szerint csak a megkérdezettek 9%-a fogalmazott meg fenntartásokat, fő­ként a 65 év felettiek korosztályá­ból. Hivatalos várakozások szerint a franktól való lendületes megválás következtében a nemzeti valuta jó­val a február 17-i határidő előtt el fog tűnni a pénzforgalomból. A hét utolsó munkanapján és szombaton a készpénzes vásárlások 50 százalé­ka már euróbán bonyolódott. Az új európai pénznem január elsejei be­vezetését követő napokban olyan tömeges volt az átváltási hajlandó­ság, hogy egyes bankok előtt hosz- szú sorokban gyűltek fel a frankjuk­tól megszabadulni vágyó franciák. A frank jelentős visszaáramlására számítanak a szerdán kezdődő öt­hetes téli árleszállítás időpontjától. A franciák egyötöde a téli és nyárvé­gi kiárusításkor újítja fel ruhatárát és cipőkészletét, ezúttal azonban a tartós fogyasztási cikkek piacán is jelentős élénkülésre van kilátás. Az euró bankjegyekés érmék január elsejei bevezetése egyelőre semmit sem változtatott a brit közvélemény álláspontján a közös valuta nagy- britanniai meghonosítását illetően - a legújabb közvélemény-kutatások szerint a lakosság nagy része jelen­leg még mindig nemmel szavazna, ha népszavazáson kellene véle­Ausztriában a régi pénz várhatóan két héten belül szinte teljesen eltűnik. ményt mondania az euróhoz való brit csatlakozásról. Több vasárnapi brit lap által külön-külön végezte­tett felmérés szerint a britek fele, kétharmada még megkérdőjelezi a közös valuta nagy-britanniai beve­zetésének szükségességét. A News of the World brit bulvárlap által vég­zett közvélemény-kutatás megkér­dezettjeinek csak 31 százaléka mon­dana igent az euró meghonosításá­ra, ha a kormány most tartana nép­szavazást a kérdésben. A következő években erősödik az euró az év eleji bevezetés utáni bi­zalomnövekedés révén és egyes ve­zető német gazdaságkutató intéze­tek azt sem tartják kizártnak, hogy az európai gazdasági élénkülés ha­tására paritás alakul ki a közös eu­rópai valuta és a dollár között. A müncheni központú Ifo intézet el­nöke szerint három éven belül je­lentősen erősödik az euró árfolya­ma. Hans-Werner Sinn úgy vélte azonban, hogy a paritás elérése hosszabb időt vesz majd igénybe. Az RWI gazdaságkutató egyik ve­zető elemzője, Elke Schaefer-Jaec- kel ennél derűlátóbb, mondván: 2003 végére az euró árfolyama erősebb lesz a dollárnál, (m, ú) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Szakértők szerint a Transpetrol áron alul értékesítette a kassai vasmű (VSZ) részvényeit; a részvényenkénti 160 korona he­lyett 200 koronáért is el lehetett volna adni a 21,24%-os részvény- csomag darabonkénti papírjait. Czucz István, a Transpetrol vezér- igazgatója lapunknak megküldött válaszában a következőképpen re­agált a kérdésre. „A Transpetrol 2001 decemberében két ajánlatot kapott; az egyik részvényenként 130, a másik részvényenként 200 koronás ajánlatról szólt. A 200 ko­ronás részvényenkénti árral előrukkolt társaság azonban ké­sőbb visszavonta ajánlatát. Egyéb ajánlat 2001. december 21-ig sem közvetlenül, sem közvetve nem fu­tott be a Transpetrolhoz. Anton Bi- dovskynak, a VSZ elnökének vételi nyilatkozatai pedig azért megdöb­bentőek, mert a részvénycsomag megvásárlásáról nem is tanácsko­zott a vasmű felügyelő tanácsa. A Transpetrol 2000-ben 209 koronás átlagáron jutott hozzá a VSZ rész­vényeinek darabjához, a részvé­nyek után fizetett 170 koronás osz­talék és a 160 koronás eladási ár pedig azt jelenti, hogy papíronként 330 korona hozamot könyvelhet­tünk el, vagyis a cég nettó nyeresé­ge 330 millió korona volt a tran­zakción. Ami a Transpetrol 49%-os magánosítását illeti, az orosz Ju- kosszal várhatóan 2002január má­sodik harmadában írják alá az adásvételi szerződést.” (shz) Hatalmas sorok alakultak ki a bankok és a postahivatalok előtt, hogy az emberek átválthassák pénzüket Már az euró az egyeduralkodó A hét végén szinte már mindenütt euróval fizettek (TASR-felvétel) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Leértékelték az argentin pesót Buenos Aires. Argentína több mint tíz évi összekapcsolás után a hétvégén megszüntette a pesó- dollár paritást, hogy kiutat talál­jon a pénzügyi válságból. Né­hány órával azután, hogyEuar- do Duhalde, Argentína új elnöke rendkívüli hatalmat kapott, a kormány a pesó 40 százalékos leértékelését jelentette be. A de­valváció elsősorban a hazai gaz­daság védelmét szolgálja, a kül­földi befektetők ezzel szemben milliárdokat veszíthetnek. A pe­só új hivatalos árfolyamát Jorge Remes Lenicov gazdasági mi­niszter 1,40 dollár/pesó érték­ben adta meg. (MTI) Új termékek sora a Tauristól Pozsony. Az egyik legnagyobb szlovákiai húsfeldolgozó kom­binát, a rimaszombati Tauris Rt. tavaly 2,25 milliárd koro­nás bevételt könyvelhetett el, amit idén további 15 százalék­kal szeretne növelni. Tavalyi eredményeiket jelentős mér­tékben befolyásolták a magas sertésárak és a marhahús iránt mutatkozó csökkenő kereslet. 2001-ben a cég 14 új terméket jelentetett meg a piacon, idén pedig további 20-ra számítha­tunk. A Tauris csoport jelenleg 1322 alkalmazottat foglalkoz­tat, amelyeknek csaknem a fele Rimaszombatban dolgozik. A cégnek azonban a Nyitra mel­letti Mojmírovcén, Kassán és Dunaszerdahelyen is vannak leányvállalatai. (SITA) Megérkezett az Embraer 120 repülő Pozsony. A hétvégén leszállt a pozsonyi repülőtéren a Sky Eu­rope légitársaság első Embraer 120 típusú repülőgépe, amely a közeljövőben a szlovák fővá­ros és Kassa, valamint Zürich között biztosítja a forgalmat. A légitársaság már februárban be kívánja indítani járatait. A Po- zsony-Kassa vonalon naponta három járatot indítanának az egész hét folyamán. (TASR) Befektetőt keres a Kontinuita Pozsony. Idén stratégiai befek­tetőt keres a Kontinuita életbizto­sító - nyilatkozta Andrej Kollár, a biztosító 100 százalékos tulajdo­nosa, a 1. Garantovaná Rt. fel­ügyelőtanácsi tagja. Kollár sze­rint a biztosító 51%-át kínálják eladásra. Eddig 10 társaság ér­deklődött a részvénycsomag iránt, egyharmaduk már most je­len van a szlovák piacon. (TASR) Kevesebb mirelit étel fogy Budapest. A korábbi évekhez képest kevesebb magyar sorolja a mélyhűtött termékeket a külö­nösen szívesen fogyasztott élel­miszerek közé. A válaszadók 42 százaléka kedveli a gyorsfa­gyasztott élelmiszereket. Ugya­nez az arány két évvel korábban még 53%-ot tett ki. A fagyasz­tott termékeket elsősorban a 30-49 éves nők és a magasabb jövedelműek veszik, (m) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. január 8-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,880 Lengyel zloty 12,237 Angol font 69,042 Magyar forint (100) 17,615 Cseh korona 1,334 Svéd korona 4,658 Dán korona 5,763 Szlovén tollár (100) 19,649 Japán jen (100) 36,624 Svájci frank 29,067 Kanadai dollár 30,020 USA-dollár 47,868 Friedman: bizonytalan az euró jövője Berlin. A közgazdasági Nobel-díjas Milton Friedman szerint még bi­zonytalan az euró jövője, az övezet tizenkét tagországának rugal­matlansága és politikai nézeteltérései miatt. A monetarizmus és a kínálatoldali gazdaságösztönzés elméletének amerikai kidolgozója, Friedman szerint „rugalmas áraknak, a versenynek és a mobilitás­nak kell beköszöntenie ahhoz, hogy az euró sikeres legyen. Ám a mostani rugalmatlanságot látva, teljesen elképzelhető, hogy a 12 tagország között komoly politikai nézeteltérések alakulnak ki, ahe­lyett, hogy ezek csökkennének. Gazdasági elemzésem azt mutatja, hogy egyelőre kétséges, vajon nagy siker lesz-e az euró. Az Európai Központi Bank 12 országért felelős, és képtelen mindnyájuknak ele­get tenni” - vélekedett a közgazdász, (ú) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2002. jan. 6-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla CSOB 4,45,4,55 5,20-5,35 5,705,85 6,206,35 6,506,65 6,556,70 1,50-4,50 Banka Slovakia 5,50 6,00 6,40 7,00 7,30 3,00 HVB bank Slovakia 4,65-5,50 5,35-6,20 5,55-6,40 5,606,45 5,65-6,50 5,956,80 1,50 Investicná a rozvojová banka 4,90-5,10 5,506,10 5,906,20 6,306,50 6,707,00 6,707,00 2,00-4,30 Istrobanka 4,80-5,00 5,405,55 5,806,10 6,406,60 6,606,85 6,807,00 2,00 Ludová banka 4,75 5,00 5,50 6,00 5,75-6,25 6,256,75 2,00-3,75 Pol'nobanka 4,90-5,10 5,406,00 5,606,45 6,006,65 6,206,85 6,20ind. 3,50-ig Prvá komunálna banka 4,70 5,105,40 5,505,80 5,806,10 6,206,650 6,60 2,00-3,00 Tatra banka 5,105,30 5,405,60 5,806,00 6,006,20­1,75 Slovenská sporiteína 4,704,80 5,205,30 5,45-5,55 5,906,50 6,156,80 6,256,60 1,75 Vseobecná úverová banka 4,85-5,00 5,205,60 5,706,00 6,206,60 6,506,90 6,70 2,00-3,70 Postová banka 5,00 5,50 5,70 6,30 6,80 7,00 2,00-5,00 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2002. jan. 6-án) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 5,00-5,50 5,00-5,50 5,25-5,75- ' 3,75-4,00 Banka Slovakia 6,50 7,10 7,40 7,60 4,00 Investicná a rozvojová banka 6,20 6,50 6,70 7,00 7,10 4,00 Istrobanka 6,00 6,50 6,65 6,85 7,00 2,50 Ludová banka 5,55 6,15 6,45 6,95 3,25 Pol'nobanka 6,40 6,70 6,75 6,80 3,50 Postová banka 5,50 6,00 6,30 6,75 3,10 Prvá komunálna banka 5,90 6,30 6,50 6,70 6,80 3,00 Tatra banka­­­­­3,25 Slovenská sporitel'na 4,90-5,60 5,40-6,00­5,50-6,35 5,90-6,70 2,50 Vseobecná úverová banka 5,20 5,40 5,60 5,80 5,90 6,00 2,50

Next

/
Oldalképek
Tartalom