Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-07 / 5. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 7. Politika 5 Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja jelenlegi ügyvezető alelnöke egyedüli magyarként írta alá a dokumentumot Izgalomba hozta a Charta 77 A Charta 77 ellenzéki em­berjogi mozgalom a demok­ratikus értékrendszerből ki­indulva bírálta a volt kom­munista rendszer hiányossá­gait. A mozgalom első nyi­latkozatát szlovákiai ma­gyarként egyedül Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja jelenlegi ügyvezető alelnöke írta alá. SZENTGÁLI ANIKÓ Mikor értesült a Charta 77-ről, mikor és miért írta alá? Az indításról, a Charta szer­vezéséről nem tudtam, de az első polgárjogi nyilatkozat megjelené­sétől kezdve tudomásom volt a mozgalomról, mely azonnal izga­lomba hozott. Mindennel egyetér­tettem, ami a dokumentumban megfogalmazódott. Pontos szöve­gét akkor kevesen ismerték, sokan csak a szöveget elítélő nyilatkoza­tokat olvasták. Szerencsés helyzet­ben voltam, mert hozzám a doku­mentum azonnal eljutott, és mind­járt kerestem a kapcsolatot a Char­ta aláíróival. Nem volt nehéz, ugyanis a feleségemnek sok prágai munkatársa csoportosult a mozga­lom köré. Václav Havel testvére ré­vén sikerült kapcsolatba kerülnöm a eltartásokkal. Bizonyos értelem­ben a Charta 77 ösztönzőleg ha­tott a magyar polgárjogi mozga­lom, a csehszlovákiai kisebbségjo­gi bizottság elindítására. De ez csak az egyik ösztökélő volt, mert a valódi ok az 1976-tól a szlovákiai magyar iskolaügyben kialakult helyzet volt. Václav Havellel is kapcsolatba került? Igen, tulajdonképpen a Charta 77 összes szóvivőjével és a mozga­lomban egyéb tevékenységet kifej­» A Charta 77 meg- r születését a helsin­ki záróokmány és a pol­gári jogokról szóló ENSZ-dokumen- ^ > tűm előzte meg. >> tő személyekkel is kapcsolatba ke­rültem. Többször részt vettem a szóvivői értekezleten, emiatt a prágai rendőrséggel is egy kelle­metlen ügybe bonyolódtam. Ki­utasítottak Prágából, hosszabb ideig nem utazhattam a városba. A Charta aláíróit a rendszer kép­viselői üldözték, ön is börtönbe került. De nem a dokumentum aláírásá­Duray Miklós: Akkoriban nagyon kevesen merték tartani velem a kapcso­latot (Archívum) ért. Bebörtönzésem a magyar ki­sebbségi jogvédő bizottsággal, a szlovákiai magyarok jogainak vé­delmével és a jogsértések elleni küzdelemmel kapcsolatos tevé­kenységgel függött össze. E tevé­kenység eredménye végül is pozi­tív volt, hiszen sikerült megvédeni a magyar iskolákat, és ennek kö­szönhetően ma is létezik magyar iskolarendszer Szlovákiában. A Charta 77 - ellenzéki emberjo­gi mozgalomként - főleg a hel­sinki nemzetközi egyezmények hatására jött létre. A kisebbségi jogok is az emberi jogok közé tartoznak. A chartások miért nem fogadtak el a csehszlováki­ai magyarság elnyomásáról, egyáltalán a magyarkérdésről szóló dokumentumot? A Charta 77 megszületését való­ban az 1970-es helsinki záróok­mány és a polgári, illetve politikai jogokról szóló ENSZ-dokumentum előzte meg. Az 1968-69-ben a tár­sadalom peremére szorult prágai értelmiségiek és a cseh emigrációs központok szorosan együttmű­ködtek. Ez az együttműködés egy társadalmi gyökerű folyamatot in­dított el, melynek következményét csak az 1990-es években lehetett érezni. Ez a háttér nem tette lehe­tővé, hogy a Charta 77 a Szlováki­ában zajló eseményekkel kapcso­latban a szlovákok beleegyezése nélkül bármit is tegyen. Egy-egy személlyel, egyéni problémával kapcsolatban a mozgalom szóvi­vője állást foglalhatott, ez történt például a letartóztatásomkor is. Viszont amikor kértük, hogy a Charta foglalkozzon a szlovákiai magyarok jogsérelmeivel, azt vá­laszolták: ezt csak a szlovákok be­leegyezésével lehet megtenni. Szlovákiában nem volt polgárjogi mozgalom, ennek következtében a Charta szóvivői testületé nem tu­dott egyértelműen állást foglalni e kérdésekben. Egyetlen olyan kö­zös nyilatkozat született, amelyet Miroslav Kusy igen, viszont azon szlovákiai értelmiségiek már nem támogattak, akiknek a támogatá­sára a szóvivői testület számított, így csak egy, a lényeget nem érintő nyilatkozat jelenhetett meg. A szlovák értelmiség miért ta­gadta meg a támogatást? Politikai okokból. Már akkor szét­ágazódon: Csehország és Szlová­kia politikai fejlődése, ezt az akko­ri kommunista rendszerben elfo­gadott nyilvános dokumentumok is tükrözték. A Charta 77 körében is az a vélemény alakult ki, hogy a magyarkérdés nem közcsehszlo­vák kérdés, hanem Szlovákia bel- ügye. Ennek ellenére ön kitartóan többször is megpróbálta elérni, hogy a mozgalom külön doku­mentumban ítélje el a szlovákiai magyarság elnyomását. Szélma­lomharcot vívott? Nem, mert akkor is, akárcsak ké­sőbb, a rendszerváltás után, úgy véltem, hogy a szlovákok és a ma­gyarok átérzik a közös ügyek fon­tosságát, és arra törekedtem, hogy együtt lépjenek fel a problémák el­hárítása érdekében. 1986-ban in­dult egy több hónapig tartó egyez­tetési folyamat, s majdnem eljutot­tunk egy közös nyilatkozat megfo­galmazásához, de sajnos ez is ku­darcba fulladt. A titkosrendőrség annyira összezavart mindent, hogy a szlovák kollégák meghát­ráltak. Az egyeztetések a lakáso­mon zajlottak. Már úgy tűnt, Char­ta-dokumentum lesz a dologból - a szóvivők is jelen voltak -, viszont amikor távoztak a lakásomról, a rendőrség egyenként lekapcsolta őket, és a szlovákok úgy döntöt­tek: magyar ügyben nem hajlan­dók vásárra vinni a bőrüket. A mozgalom annyira megrémí­tette a rendszert, hogy ellen­mozgalmat szerveztek. Mi a vé­leménye az antichartáról? Ez beleillett az akkori rendszer taktikájába. Minden - demokrati­kus és nem demokratikus - hata­lom az összes, az ő lényegével el­lentétes polgári kezdeményezést igyekszik megosztani. Ez ma is így van. A múlt rendszerben ezt ered­ményesebben lehetett csinálni, mert nem lehetett ellene fellépni. Engem inkább az döbbentett meg, hogy olyanok is aláírták az an- tichartát, akikről nem gondoltam volna, hogy hajlandók ilyesmire. Neveket nem említené^. Amikor a hetvenes években a kommunista elnyomás kicsúcsosodott, senkitől SS A szlovákok r úgy döntöttek: magyar ügyben nem hajlandók vásárra vinni a bőrüket. « sem tudtam rossz néven venni, hogy meg volt győződve a kommu­nizmus örrökkévalóságáról. So­kan még 1989 végén is hitték, nem lesz rendszerváltás, és ezek az em­berek most a rendszerváltás baj­nokaként tetszelegnek előttünk. Van köztük néhány nagyon ismert személy is. Akárcsak korábban, ma is sokan bedőlnek a politikai megtévesztésnek. A magyarság, a magyar értelmi­ség hogyan viszonyult a Charta 77-hez? Akkoriban nagyon kevesen merték tartani velem a kapcsolatot. Tu­dom, hogy néhány magyar értel­miségi is aláírta az ellenchartát, viszont a Chartát magyarként csak én írtam alá. Mai fejjel is megtenné? Természetesen. Akkori lépésemet helyesnek tartom, nincs okom ma­gatartásom felülbírálására. Václav Havel cseh köztársasági elnök, a Charta 77 egyik első szóvivője a szervezet megalakulásáról nyilatkozott Eszméi a mai társadalomnak is fontosak lehetnek mti-hIr Prága. Václav Havel cseh államfő szerint a negyedszázada nyilvános­ság elé lépett Charta 77 emberjogi mozgalom egyes eszméi a mai tár­sadalom és politika számára is fon­tosak lehetnek. „Úgy vélem, leg­alább két dolog van, amelyben a Charta 77 még a mai valóság szá­mára is ihletet adó lehet” - jelentet­te ki Havel az egykori Csehszlováki­ában kibontakozott mozgalom első nyilatkozata megjelenésének 25. évfordulója alkalmával szombaton kiadott nyilatkozatában. „Az első a tisztesség, a kölcsönös megbecsülés és a szolidaritás, amely a Charta alapvető értékét jelentette” - muta­tott rá az államfő, aki a mozgalom első szóvivője volt, és ellenzéki tevé­kenységéért a volt kommunista rendszer a hetvenes és a nyolcvanas években több ízben be is börtönöz­te. A mozgalomnak úgy a volt re­formkommunisták, mint a keresz­ténydemokrata, illetve a jobboldali ellenzéki aktivisták is tagjai voltak. „A második pedig az az akarat, hogy a jó ügyért akkor is harcolni kell, ha nincs semmiféle remény a gyors si­kerre” - szögezte le az államfő, aki szerint a Charta 77 a modern cseh történelem egyik fontos jelensége. A Charta 77 alapdokumentumát 1989-ig a több mint 1800 személy írta alá, köztük Duray Miklós. A mozgalom hivatalosan 1992 no­vemberében szüntette meg műkö­dését, amikor is utolsó nyilatkozatá­ban leszögezte, hogy a megválto­zott társadalmi körülmények között befejeződött a történelmi szerepe. A szocialista Csehszlovákiában a hiva­talos hírközlő szervek sosem jelen­tették meg a Charta 77 nyilatkoza­tát, de 1977 tavaszán hatalmas el­lenkampányt szerveztek ellene. Besztercebányán olyan szemlencséket ültettek be, amelyeknek már hét-nyolc éve lejárt a szavatossági idejük Visszaélések a Roosevelt Kórház szemészetén TASR-HÍR Pozsony. Az egészségügyi minisz­ter megerősítette, hogy többszörös törvénysértést követtek el a beszter­cebányai Roosevelt Kórház szemé­szeti klinikáján. A klinikán az Álta­lános Egészségügyi Biztosító figyel­meztetése után tavaly szeptember­ben ellenőrzés kezdődött, mivel fel­tételezték, hogy a klinika vezetője Milan Izák professzor több páciens­nek lejárt szavatosságú, orosz szem­lencsét operált be. A biztosító jelez­te a miniszternek, hogy 1999 és 2000 folyamán sokkal több szem­lencsebeültetést végeztek, mint ahány szemlencsét a klinika vásá­rolt, és megállapította, hogy több műit 700 regisztrálatlan, Fjodorov és Szurgidev típusú szemlencsét ül­tettek be, melyeknek már 7-8 éve le­járt a szavatossági ideje. Ezeket a szemlencséket már 2-3 alkalommal újra fertőtlenítették, ami a törvény szerint tilos. A biztosító jelezte azt is, hogy a páciensek - Izák profesz- szor javaslatára - külföldön, valutá­ért vásároltak szemlencsét, pedig az Ophtec cégnek Szlovákiában is van terjesztőhálózata, mely 2-3 napon belül képes a méretre gyártott szemlencséket leszállítani. Habár Roman Kovác már szeptember vé­gén ismerte a minisztérium vizsgá­latának eredményeit, mindeddig nem hozta ezt nyilvánosságra, ami­ben közrejátszhatott az is, hogy az említett klinikán operálták október­ben Rudolf Schuster államfőt is. RÖVIDEN Harmadszor is beterjesztik Pozsony. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) újra - ezúttal már harmadszor - benyújtja a Meciar-féle amnesztiák megszünte­tését célzó alkotmánytörvény-javaslatát. Vladimír Palkó, a párt al­elnöke elmondta, a baloldalon kívül minden koalíciós párttal tár­gyalnak a javaslat támogatása érdekében. Az eddigi szavazásokkor az SDK, az MKP, és az SOP képviselői támogatták csak a KDH ja­vaslatát, mely elősegítené hogy fény derüljön ifjabb Michal Kovác külföldre hurcolásának ügyére. (TASR) Tibor Loran a Roma Parlament jelöltje Kassa. Tibor Lorant jelöli a Roma Parlament Civil Szervezeteinek Tanácsa az ombudsmani székbe. A testület ülésén a jelenlevő kép­viselők egyhangúlag megszavazták Loran jelölését. Ladislav Fizik a Roma Parlament elnöke elmondta, a roma nemzetiségű jelölt meg­választásával a szlovák parlament demonstrálhatná, hogy a valós életben sem sérülnek a nemzetiségek jogai. Lorant megdöbbentet­te jelölése, és csak azért fogadta el, mert Szlovákiában szerinte leg­inkább a roma nemzetiségű lakosok emberi jogai sérülnek. (TASR) Jövőre indul a nézettség pontos mérése Pozsony. Nemsokára megvalósulhat Szlovákiában is a televíziók nézettségének műszeres mérése. Az úgynevezett peopleméterek bevezetésének ügye azután gyorsult fel, hogy Vladimír Zelezny, a cseh Nova TV igazgatója részesedést szerzett a szlovák médiapia­con. Milena Rázová, a Szlovák Televízió szóvivője elmondta, sike­rült megoldani a jogi akadályokat és sikeresek voltak tárgyalásaik a Markíza Televízióval is. Szerinte a műszeres mérés 2003 márciu­sában indulhat, ha előzőleg sikeres lesz a hat hónapos próbaüze­melés. A terv megvalósítása több mint 30 millió koronába kerül, éves működése mintegy 50 milliót emészt fel. (SITA) 3000 karton csempészett cigaretta Felsőnémeti/Nagymihály. Hat ukrajnai rendszámú személyautó­ban autónként 500 karton cigarettát foglaltak le tegnap a nagy- mihályi rendőrök néhány méterrel a felsőnémeti határátkelő után. Az autókat vezető ukrán férfiak mintegy egymillió korona értékű vám- és adócsalást követtek el. A férfiakat a rendőrök őrizetbe vet­ték és eljárást kezdeményeztek a szolgálatos vámosok ellen is, akik az ukránokat beengedték Szlovákiába. (TASR) Az MSZP a román-magyar egyezség felfüggesztését kéri Nem tartják árulásnak MTI-HIREK Pozsony/Budapest/Bukarest. Duray Miklós, ellentétben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) véleményé­vel, nem tartja a határon túli magya­rok félrevezetésének és elárulásának a karácsony előtt megkötött román­magyar egyetértési nyüatkozatot. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke teljesen alapta­lannak nevezte az MSZP reakcióját, és úgy gondolja, „ez már tulajdon­képpen a közelgő magyarországi parlamenti választások előtti kam­pány előjátéka”. Duray szerint a román-magyar egyetértési nyilatko­zat „eredeti állapotához képest sem­mivel sem változtatja meg Magya­rországon a státustörvényt, tehát a magyar munkaerőpiac ma sem ve­szélyeztetettebb, mint korábban volt”. A magyar politikus megfelelő­nek tartja a státustörvény végrehaj­tásának szlovákiai előkészületeit, és reméli, hogy nemsokára - a Románi­ával kötött megállapodáshoz hason­lóan - Magyarországnak a szlovák kormánnyal is sikerül egyezségre jutni. Bugár Béla, az MKP elnöke sem tudja, hogy az MSZP mire ala­pozza véleményét. Bugár kéthetes angliai utazásának befejeződése után akaija kérni családjával együtt a magyarigazolványt. Medgyessy Péter magyar szocialista miniszterelnök-jelölt a kedvezmény­törvénnyel kapcsolatban megkötött román-magyar egyetértési nyilatko­zat végrehajtásának felfüggesztését szorgalmazta az MSZP tegnapi saj­tótájékoztatóján. Véleménye szerint az Orbán-Nastase paktum megköté­sekor már megfogalmazott súlyos aggályai jogosnak bizonyultak, és beigazolódott, hogy a paktum rossz. Horn Gyula korábbi magyar minisz­terelnök úgy fogalmazott: nem len­ne értelme az üggyel kapcsolatban rendkívüli parlamenti ülés összehí­vásának, mert ebben a helyzetben csak a kormány tudna termi, „ha mó­dosítaná ezt az elcseszett, két bal kézzel összehozott egyezményt”. Kovács László pártelnök azt hangsú­lyozta, hogy az MSZP mindig egyet­értett a kedvezménytörvény alapel­vével. Szomorúnak nevezte, hogy a magyar kormány a román-magyar egyetértési nyilatkozat kapcsán a határon túli magyarokat is mozgó­sítja - többek között a Magyar Koalí­ció Pártjának vezetőit, illetve vajda­sági magyar politikusokat - holott a megállapodás miatt kialakult prob­lémák csak a két ország munkavál­lalóit érintik. A romániai magyar közvélemény elégtétellel fogadta a magyar és a román miniszterelnök által aláírt egyetértési nyüatkozatot, mert a két kormány közötti megállapodással elhárultak az akadályok a kedvez­ménytörvény romániai alkalmazása elől. Ezen túlmenően a nyilatkozat általában is hozzájárul a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséhez - szögezték le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) te­rületi elnökei. Bugár Béla a nacionalista hangok erősödésétől tart Meciar egyezkedne ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Szlovákia külpolitikai irányultságának állandóságát biz­tosító egyezséget kötne Vladimír Meciar a többi politikai párttal. Ez az egyezség biztosíthatná a HZDS elnöke szerint azt is, hogy a politi­kai pártok megtegyenek mindent a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében a par­lamenti választások előtt és után. A Szlovák Rádió vitaműsorában Meciar és Pavol Hrusovsky, a KDH elnöke egyetértett abban, hogy Szlovákiában túl sok párt műkö­dik, melyeknek nem tisztázott a politikai hovatartozása. Bugár Bé­la elmondta, a választások köze­ledtével tart a nacionalista hangok megerősödésétől, mint ahogyan az a nemrégi regionális választá­sok során is történt. Robert Fico, a Smer elnöke azt tartaná a válasz­tások legnagyobb eredményének, ha két-három nagy párt alakíthat­na kormányt, Bugár szerint azon­ban ebben az esetben a HZDS min­denképpen tagja lenne a kormány­nak, ami lassíthatná Szlovákia kö­zeledését Európa fejlettebb részé­hez. (s, t)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom