Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-23 / 19. szám, szerda

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 23. ■■■■■I KOMMENTÁR SHHMH Az önközpontúság ára PÁKOZDI GERTRÚD A kormánykoalíciónak hosszas vita után sikerült megállapodnia a gázművek magánosításának menetrendjében is, illetve abban, mi le­gyen az idei privatizációs bevételek sorsa. Az illetékesek annak rendje és módja szerint meg is hirdették a sokat éró vállalat eladását, a meg­kezdett reformok folytatásán dolgozók pedig várják az eladásából származó pénzt. Menet közben változtatni az eladási játékszabályo­kon a presztízsvesztésen túl egyet jelentene a gazdasági reformok las­sításával. Ennek következményeként évtizedekkel elhúzódhatnának azok a lépések, amelyek nélkül elképzelhetetlen gazdaságunk kor­szerűsítése. A gázművek privatizálási ütemének a baloldali javaslat szerinti lassítása következményeként ennél a vállalatnál is folytatód­hatna az államipénz-pazarlás - az adófizetők rovására. Tisztességes eladásával viszont olyan pénzcsomaghoz juthat az állam, amely le­hetővé tenné az elkerülhetetlen és sokáig már nem halogatható nyug­díjreform megindítását, az államadósság csökkentését, az egészség­ügy, a vasút stb. tartozásainak rendezését. Különösen a nyugdíjre­form kényszerű elodázása jelentené a külföld szemében Szlovákia ne­hezen kiharcolt, de még mindig ingatag hitelképességének újabb két­ségbevonását - vélik az elemzők is. A Szlovákia irányában tavaly fel­gyorsult tőkeáramlás ismét megtorpanna, miközben köztudott, hogy az ország saját erejéből képtelen a gazdaság élénkítésére, és ennek keretében munkahelyteremtésre. Ezért is nyilvánvaló: tűzzel játszik az a párt, amely (különösen ha kormánypártról van szó) pusztán sza­vazatszerző szándékból javasol olyan lépést, amelynek esetleges megtétele a külföld szemében egyértelműen az ország hitelének rom­lását jelentené. Az üyen javaslat megfogalmazójának felelősségét nö­veli, hogy alternatívaként nem olyan megoldást kínál, amely várható eredményét és hatékonyságát teltintve felülmúlná a már folyamatban levő eladással kapcsolatos elképzelés várt hatékonyságát. Különösebb jóstehetség nélkül is megállapítható, hogy ez a kormány sem nagy tel­jesítményű garnitúraként vonul be Szlovákia történelmébe. Részint azért, mert nagyon ingatag alapokról indulva túlságosan jó eredmé­nyeket nem várhatott tőle az ország. De az is rontott a teljesítményén, hogy hol az egyik, hol a másik kormánypárt igyekezett áldozni a po- pulizmusnak, lassítva ezzel a reformok végrehajtását. Ezért veszélyes a kormánypártok minden önközpontú javaslata, ezúttal a baloldal de- monstratívan populista próbálkozása. JEGYZET Elvek és bűnbakok KÖVESDI KÁROLY Nem vert fel túl nagy port, tán már feledésbe is merült, hogy néhány hete lemondott az észt miniszterelnök. Tettének oka: nem tudta elsimítani a kormány- koalíción belüli ellentéteket és megakadályozni, hogy a kor­mánypártok egy része a helyha­tósági választásokon lepaktáljon az ellenzékkel. Levonta a kon­zekvenciát, és vette a kalapját. Még előbb a portugál kormányfő cselekedte meg ugyanezt, ha­sonló belpolitikai kudarc miatt: pártja elsöprő vereséget szenve­dett a helyhatósági választáso­kon. (Portugáliában egyébként tavaly egy leszakadt híd miatt mondott le a népjóléti minisz­ter.) Olaszországban „csak” a külügyminiszter dobta be a tö­rülközőt január elején, mert személyes vereségként élte meg, hogy a Berlusconi-kormány nem repesett a boldogságtól az új eu­rópai pénznem bevezetése miatt. Az ország legnépszerűbb politi­kusa úgy elkeseredett az euro- szkeptikusok győzelme felett, hogy küépett a kormányból. Pe­dig látszólag semmi oka nem volt rá, hiszen az eurót az Appennini- félszigeten is bevezették. Észtország, Portugália és Olasz­ország is Európában fekszik, akárcsak Szlovákia. Mintha még­is fényévek választanának el műiket eurokonainktól. Nálunk nem szokás elvekért kardba dőlni, küépni, levonni a konzek­venciát. Nálunk fel sem merült az ötlet, hogy a Dzurinda-kor- mánynak le kellett volna monda­nia, amikor a HZDS szinte lemos­ta a porondról az önkormányzati választásokon, ráadásul úgy, hogy két kormánypárt is össze­borult az ellenzékkel. Nálunk csak akkor léptetnek le politi­kust, ha az illetőről már marólúg­gal sem lehet lesikálni a sarat, vagy ha bűnbakra van szükség. Amint történik az most például az SDL berkeiben, amelynek po­litikai „kultúrájába” egyaránt be­lefér, hogy partnereit ismét és so­kadszor kínos helyzetbe hozza populista próbálkozásaival (ezúttal a gázművek privatizálá­sa) és hogy feláldozza miniszte­rét. Bár ezeket a partnereket a kutya sem sajnálja, hiszen több mint három éve tűrik, hogy egy elvtelenségeiről hírhedt törpe­párt packázzon velük. TALLÓZÓ RESPEKT A cseh liberális politikai hetilap legújabb számában a kedvez­ménytörvény szlovákiai fogadta­tásával foglakozik. „A törvény el­leni szlovák ellenkezés értelmet­len, hiszen azok a tárgyi előnyök, amelyeket a jogszabály az ottani magyaroknak kínál, semmit sem vesznek el a szlovákoktól” - írja Peter Schutz. Kifejti: a szlovákok­nak ezért nincs okuk arra, hogy ne értsenek egyet azzal, hogy a magyar kisebbség képviselői tá­mogatást kapjanak a magyar kor­mánytól gyermekük után, ha azt Szlovákiában magyar iskolába já­ratják. Szlovákiában egyébként a törvénynek ez a leginkább bírált része. „Pozsony pozíciója azért is törékeny, mert egyedül maradt az ellenállásban. Kijev, Zágráb, Ljubljana és Belgrád már megol­dotta a problémákat” - úja a szerző, megjegyezve, hogy a leg­kitartóbban Bukarest harcolt, de Orbán Viktor és Adrian Nastase már szintén megegyezett. „A po­zsonyi diplomácia csődöt mon­dott. Dzurindának elegendő tere volt ahhoz, hogy az Orbánnal tartott találkozóin erről komoly tárgyalásokat kezdjen. Bár a ma­gyarok igyekeztek megállapodni a hangosabb románokkal, semmi sem igazolhatja azt, hogy a még tavaly novemberben megalakult szlovák-magyar szakértői bizott­ság miért csak január 8-án ült össze először. A két fél számára a megoldás ezért csak a gyors és ci­vilizált megállapodás lehet. Szlo­vákiának engednie kell radikális álláspontjából, amelybe politiku­sainak januári kijelentései alap­ján jutott. A magyaroknak pedig olyan végrehajtási formulákat kell elfogadniuk, amelyek lega­lábbis a Magyar Köztársaság te­rületére viszik át a törvény hatá­lyát” - szögezi le az újság.- Én hajlandó lennék ingázni is a munkába, de csak akkor, ha a munkaügyi hivatal ilyen szuper szolgálati ko­csit utalna ki nekem, sofőrrel együtt... (Gossányi Péter karikatúrája) Az eredetileg kijelölt utód folytatni kívánná a Schmögnerová által megkezdett reformot Hajnovic, a baloldalibb Frantisek Hajnovic, a De­mokratikus Baloldal Pártjá­nak pénzügyminiszter-jelölt­je folytatni kívánja a Brigita Schmögnerová által meg­kezdett reformokat, ha... MOLNÁR IVÁN Ha egyáltalán beüthét' áúárcave- zető székébe, ugyanis a kormányfő tegnap délután közölte, nem lát okot Schmögnerová leváltására. Hajnovic a reformfolyamat negatív hatásait egyenletesebben osztaná el az egyes szociális rétegek között. Hogy miképp képzelné az egyenlő tehervállalást, tegnap nem tudta pontosítani. Mint elmondta, az ő miniszterkedése alatt is folytatódna az árak liberalizálása. Szerinte ez elsősorban az európai uniós tagsá­gunk szempontjából volna fontos, mivel a liberalizáció jelentős hatás­sal van az inflációra. Ez a probléma azonban szerinte az összes átalaku­lófélben levő gazdaságot érinti. Itt­hon elsősorban a kis- és középválla­latok fejlesztésére szeretne odafi­gyelni, hiszen jelentős mértékben hozzájárulhatnak a munkanélküli­ség csökkentéséhez. Frantisek Hajnovic 1949. július 5- én született. Felsőfokú tanulmá­nyait a prágai Károly Egyetem ma­tematika-fizika tanszékén végezte közgazdasági matematika szakon. Szakmai ismereteit 1985-től több külföldi intézetnél bővítette; ki­emelkedik a Nemzetközi Valutaa­lapnál folytatott 10 hetes szakmai Frantisek Hajnovic nem lesz pénz­gyakorlat. 1995-ben három hóna- ügyminiszter? (TASR-fotó) pót töltött a hamburgi egyetemen, ahol a makrogazdasági modelle­zéssel ismerkedett. További tanul­mányútjai között a bonni egyetem, a washingtoni Urbanisztikai Inté­zet, az angol jegybank és a német Bundesbank említhető. 1972-től több mint húsz éven ke­resztül a Statisztikai és Informati­kai Intézetnek (Infostat) készített makroökonómiai elemzéseket. Foglalkozott azonban a háztartá­sok szociális helyzetével is, a ki­lencvenes évek elején pedig részt vett az árliberalizáció negatív ha­tásainak enyhítését célzó intézke­dések kidolgozásában. 1994-ben kezdett el dolgozni a jegybanknál, ahol kezdetben az In- fostatnál elkezdett munkát folytat­ta, továbbra is az elemző osztályon dolgozva. Itt, a jegybank számára készített komplex elemzések mel­lett, a kormány elé terjesztett doku­mentumokat véleményezték, ame­lyek elsősorban a közpénzek elosz­tásával, a nemzetközi integráció­val, a szociális reformokkal és a kö­zéptávú gazdasági stratégiával fog­lalkoztak. Hajnovic eddig a jegy­bank nemzetgazdasági és pénzügyi elemző osztályának vezetője volt; az osztály Szlovákia európai uniós csatlakozásához szükséges felmé­réseket végez. A Demokratikus Bal­oldal Pártjának megalakulásától kezdve tagja. A pártban a nemzet- gazdasági bizottságban dolgozott, jelentős részt vállalva a politikai erő gazdasági programjának kidolgo­zásában. Hajnovic nős, és az angol nyelv mellett oroszul is jól beszél. KRONOLÓGIA Kik mentek, kik jöttek? Az alábbiakban az 1998-tól hiva­talban levő Dzurinda-kormányban végrehajtott személycserékről ol­vashatnak. © 1999. augusztus 9. - Felmenté­sét kérte az államfőtől Gabriel Pa- lacka közlekedési, postaügyi és távközlési miniszter. Mikulás Dzu- rinda kormányfő sajnálkozását és - egyúttal - megértését fejezte ki. Palacka azért döntött a távozás mellett, mert kilenc hónapos tény­kedése során több botrány is kirob­bant a tárcánál; elég megemlíteni a Szlovák Távközlési Vállalat pri­vatizálási tanácsadójának kivá­lasztását, a GSM 1800-as mobilhá­lózat üzemeltetési engedélyének odaítélését vagy a Szlovák Légitár­saság működési engedélyének be­vonását. © 1999. augusztus 12. - A köztár­sasági elnök Jozef Macejkót, a Szlovák Útkarbantartó Vállalat ad­digi vezérigazgatóját nevezte ki Gabriel Palacka helyére. © 1999. október 19. - Több ren­dezetlen privatizálási ügy miatt tá­vozott Ludovít Cérnák gazdasági miniszter. © 1999. október 21. - Lubomír Harach parlamenti képviselő ke­rült Ludovít Cérnák helyére. © 2000. július 4. - Távozásra kényszerült Tibor Sagát egészség- ügyi miniszter, mert a súlyos beteg államfő „botrányos” gyógyítása miatt óriási nyomás nehezedett rá. © 2000. július 12. - Tibor Sagát helyére Roman Kovác parlamenti képviselőt nevezte ki az államfői teendőket ideiglenesen ellátó Jo­zef Migas házelnök. © 2001. január 2. - Nem tudott megfelelő magyarázatot adni arra, miből építi luxusvilláját, ezért le­mondott Pavol Kanis védelmi mi­niszter. O 2001. január 3.-A tárca élére az addigi prágai szlovák nagykö­vet, Jozef Stank került. © 2001.május4.-RudolfSchuster elfogadta a kormányfő javaslatát, hogy az EU-pénzek felhasználása körül kialakult botrány miatt hívja vissza tisztségéből az európai integ­rációért felelős helyettesét, Pavol Hamzíkot. Időközben kiderült, a számvevőszék nem bukkant vissza­élésre a PHARE-pénzekhez és Ro­land Tóth nevéhez fűződő ügyben, amely a felesége által út feljelentés nyilvánosságra hozatala után több héten át foglalkoztatta a sajtót, a nyüvánosságot és Brüsszelt. Jólle­het a szlovák hatóságok nem talál­tak semmit, az EU néhány hónapra befagyasztotta a támogatást. © 2001. május 14. - Benyújtotta lemondását Ladislav Pittner bel­ügyminiszter. © 2001. május 30. - Az államfő Hamzík helyére Mária Kadlecíko- vát, Pittner helyére pedig Ivan Simkót nevezte ki. Addig mindket­ten parlamenti képviselők voltak. © 2002.január21.-ADemokrati­kus Baloldal Pártjának országos ta­nácsa döntött Brigita Schmögnero­vá pénzügyminiszter leváltásáról. © 2002. január 22.-A párt Fran­tisek Hajnovicot jelölte. Hajnovic eddig a nemzetgazdasági és pénzügyi elemzési osztályt irányí­totta a jegybanknál, (t, ú) LEVÉLBONTÁS Küzdelmünk létünkért A kedvezménytörvény elfogadásá­val több mint 80 év után először jut az anyaországból kirekesztett magyar ember és gyermeke hatha tós támogatáshoz. Ezt Magyaror­szág magyarbarát polgári kormá­nyának politikája, jól fejlődő gaz­dasági rendszere tette lehetővé. A magyar nemzethez való tarto­zást hűségesen vallva különböző előnyökhöz juthatunk már a kö­zeljövőben a magyarigazolvány kiváltásával. Ezek közé tartozik néhány esetben az azonos jogok biztosítása a magyar állampolgá­rokéval, utazási, kulturális, pe­dagógus-, diák- és az oktatással összefüggő kedvezmény stb. Kü­lönösen előnyös lesz anyagilag is a többgyermekes magyar szülőknek magyar iskolába járat­ni gyermeküket, hiszen gyerme­kenként 20 ezer forinthoz juthat­nak évente. A gyermekből nem lesz kozmopolita, renegát, majd esetleg janicsár. A magyar iskolá­ban megtanul helyesen magyarul írni, beszélni, megismeri a ma­gyar irodalmat és történelmet, tájékoztatást kap Nobel-díjasa- inkról, szurkolhat a magyar él­sportolók világsikereiért. A több­lettudás csakis előnyére válik. Azoknak a szülőknek, akik ma­gyar gyermeküket szlovák isko­lába akarják íratni, tudatosítani­uk kell, hogy gyermeküket több­lettudástól és a magyar nemzet­tudattól fosztanák meg. Ezt nem tehetik meg a gyermek károsítá­sa nélkül. Ne engedjenek a ma­gyarellenes, szlovák iskolába csábító szirén hangoknak! Ne­veljünk és neveltessünk utóda­inkból becsületesen helytálló embereket! Magyar gyermek magyar iskolába való! A szlovákiai magyarság kedvez­ményezése magyar anyaorszá­gunk részéről a szlovák naciona­listák bizony nem kis ellenszenvét váltotta ki. Számukra ez meglepő, mert eddig nem volt olyasmi, ami a szlovákiai magyaroknak valami­ben előnyös legyen a szlovák nem­zet fiaival szemben. Dühöngenek azért is, mert Magyarország meg­egyezett Romániával. Fóbiáznak a szlovák magyarellenesek. Az jó volt, amikor földet raboltak, jogot fosztottak, kitelepítgettek? Nacioanlistáinknak rövid időn be­lül rá kell jönniük, hogy ami jó lesz nekünk, nem lesz nekik sem kárukra. Magyarellenességgel csakis kárt okozhatnak Szlovákiá­nak, hiszen az ellenségeskedést a NATO és az EU nagy ellen­szenvvel szemléli. Az integráció elvetése pedig csakis önmegalá­zást, öndiszkriminációt vonhat maga után. Az irigység kezd áta­lakulni haraggá, amely rossz ta­nácsadó lehet a közeljövőben. Magyarország vitorlái kifogták a jó szelet az EU felé is. Nekünk ebből csak előnyünk lehet. Hama­rosan magyarnak lenni nem lesz hátrány az anyaországunkkal szomszédos államokban sem. Vál­laljuk tehát büszkén magyarsá­gunkat, tettekkel is önmagunkért, lehetőségünk szerint, hiszen az ember értékmérője a helytállás! Dr. Kovács János Komárom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom