Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-23 / 19. szám, szerda

3 ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 23. FÓKUSZBAN: AZ INFLUENZA Az influenzát nem szabad könnyelműen venni, mivel ez korunk egyik legsúlyosabb fertőző betegsége Tíz nap, és begyűrűzik a járvány Fáj a szűri, de hasznos (ÜTK-felvétel) Nyugat-Európa egyes részein már kitört az ilyenkor meg­szokott, évenként ismétlődő influenzajárvány. Franciaor­szágban már javában dü­höng, Belgiumban és Spa­nyolországban most kezdő­dik. Szakemberek szerint még mintegy tíz nap és be­gyűrűzik hozzánk is. LAJOS P. JÁNOS Terjedését akadályozzák a körülöt­tünk lévő országok: Magyarország, Csehország, Lengyelország, Auszt­ria és Ukrajna egyenlőre influenza- mentes védőgyűrűt képez Szlová­kia körül. Csehországból és Auszt­riából ugyan már jelentették a be­tegek számának növekedését, ez azonban még nem az igazi járvány, csak az előszele. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nem érkezik meg hozzánk, a turisták nemsoká­ra behozzák a fertőző vírust: Az idei járvány lefolyása csende­sebb lesz a tavalyinál, jósolják a szakemberek. Ez főleg annak kö­szönhető, hogy a tavalyi évben a gyermekek körében nagyon magas volt a megbetegedési arány, az ő szervezetük már részben ellenálló­vá vált a betegséggel szemben, ezért körükből kevesebb megbete­gedésre lehet számítani. Ennek el­lenére Zuzana Kristúfková, a Nem­zeti Influenzaközpont vezetője mindenkinek javasolja, hogy a megelőzés érdekében oltássá be magát. „Az, aki a napokban meg­kapja a védőoltást, még elkerüli a fertőzést, mivel a járvány feltéte­lezhetően csak napok múlva kez­dődik. A szervezetnek ugyanis szüksége van bizonyos időre, amíg a szérum hatására ellenanyagot kezd termelni.” Szlovákiában még nem sikerült elkülöníteni az idei ví­rust, mondta Kristúfková, ennek ellenére - a franciaországi minták alapján - biztos benne, hogy a je­lenleg nálunk kapható oltóanyag­ok hatásosak lesznek a vírus ellen. Kristúfková szerint az influenzát nem szabad könnyelműen venni, mivel ez korunk egyik legsúlyo­sabb fertőző megbetegedése. Évente több millió ember ágynak esik miatta, több halálos áldozatot követel, mint a közlekedési bal­esetek. A legsúlyosabb, több világrészre ki­terjedő járvány, az úgynevezett pandémia akkor alakul ki, ha egy új, emberről emberre terjedni ké­pes vírustörzs fejlődik ki. Az első világjárvány az 1918-19-es évek fordulóján következett be; becslé­sek szerint több áldozatot követelt, mint az első világháború: a mint­egy ötszázmillió beteg közül negy- venmilliónyian meghaltak. Azóta még háromszor támadott világmé­retekben a járvány: 1957-ben az úgynevezett ázsiai vírus, 1968-ban a Hong Kong-i vírus, 1977-ben pe­dig az orosz vírus okozott világ­szerte megbetegedéseket. A szak­emberek jóslata szerint néhány éven belül kialakul egy új vírus­törzs, és egy újabb világméretű jár­vány kitörésére számíthatunk. Az influenza elleni védőoltás csak egy szezonra szolgál, minden év­ben meg kell ismételni, mert a vírus összetétele évről évre változik. A szérumot a Nemzetközi Egészség- ügyi Szervezet (WHO) előrejelzése alapján állítják össze. Kristúfková sajnálatosnak tartja, hogy Szlováki­ában még mindig kevesen oltatják be magukat, habár számuk évről évre nő: a 95/96-os járvány idején a lakosságnak csak 1,8 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, tavaly azon­ban már 5,9 százalék kapott védő­oltást. Ez az arány az Egyesült Álla­mokban 23 százalék, Spanyolor­szágban 16, Franciaországban pe­dig 15 százalék. Az uniós országok átlaga 10 százalék körül mozog. Vé­dekezni természetesen lehet egy­szerűbb módszerekkel is: „éljünk egészségesen, sportoljunk, együnk sok - főleg C vitamint tartalmazó - gyümölcsöt, öltözködjünk az időjá­rásnak megfelelően”, mondja a szakember. Járvány idején pedig le­hetőleg kerüljük a zsúfolt, szellő­zésmentes helyiségeket. Otthon pihenjünk Megelőzés és gyógyítás A vizsgálatok szerint a vakcinák ál­talában 30-90%-ban hatékonyak. Ha azonban új törzs jelenik meg, a beoltott személy nem lesz védett az új vírus ellen. A fertőzéssel szembe­ni ellenállóképesség növelhető a vi­tamindús táplálkozással, sok pihe­néssel és rendszeres mozgással. A betegápolás során maradjunk ott­hon, sokat pihenjünk. Ne akarjuk lá­bon kihordani a betegséget. Igyunk sok folyadékot. Antibiotikumokkal ne kísérletezzünk, azt bízzuk az or­vosra, de láz- és fájdalomcsillapítót nyugodtan bevehetünk. A náthaláz szövődményei: Légzőszervi: Nem légzőszervi: középfülgyulladás lázas görcsök primer tüdőgyulladás toxikus shock szindróma másodlagos, bakteriális tüdőgyulladás Reye-szindróma krónikus légzőszervi betegségek izomgyulladás rosszabbodása agyhártyagyulladás forrás: www.roche.hu Guillain-barré szindróma Influenza Közönséges megfázás A tünetek Hirtelen jelennek meg, és órákon Fokozatosan fejlődnek ki. megjelenése belül rosszabbodik a beteg állapota. Gyakran pontosan emlékszik arra az időre, amikor a betegség kitört rajta. Torokfájás Rendkívül erős torokfájás, „mintha egy oroszlán marcangolná a mandulákat". Enyhe torokkaparás. Hőmérséklet Magas láz, akár 41° C is lehet, mert a szervezet megpróbálja túlmelegedéssel megölni a vírust. Általában enyhe hőemelkedés. Fejfájás Állandó jellegű erős fejfájás. Esténként enyhe fejfájás. Fájdalmak Hirtelen fellépő fájdalomérzet, az Enyhe, általában a lábakra egész test fáj, különösen az ízületek. korlátozódó fájdalom. Köhögés, A köhögés gyakori, tüsszögés Gyakori a tüsszögés és az ü tüsszögés ritkán fordul elő. orrdugulás, mert ez a vírus az Jj orrban koncentrálódik. 2 A betegség 1-2 hetes rosszullét, gyakori mellkasi Gyors gyógyulás | lefolyása problémák. £ Szövődmények A betegség súlyos szövődményekkel Enyhe szövődmények .S3 járhat. előfordulhatnak. jj INFLUENZA-ENCIKLOPÉDIA Mit jelent a vírus elnevezése? A betegséget először Krisztus előtt 412-ben írták le, az elnevezés a la­tin „befolyásolni” szóból ered; az influenza még mindig nagymérték­ben befolyásolja világszerte az emberi közösségeket mind egészség- ügyi, mind gazdasági szempontból. A tudósok évszázadok óta hábo­rút viselnek az influenzával, de ez a ravasz vírus tulajdonságaiban szezonról szezonra változik, mindig egy lépéssel előbbre jár. Az influenzavírus Az influenza okozói középnagyságú (90-120 nm) szférikus vagy rost alakú vírusok, melyek az Ortomyxovírusok csoportjába tartoznak. A tudósok az 1930-as években izoláltak először emberből származó inf­luenza törzset. A vírusmagban lévő eltérések alapján három, A, B, C csoportba őszijük őket. A B és C típusú vírusok csak az emberre veszé­lyesek, az A az állatokat is megtámadja. A vírus a felső és alsó légutak- ban az orrot, a mandulákat, a torkot, a tüdőt és a középfület fertőzi meg. A vírus a test más részeiben is megtalálható. Tipikusan az őszi és a téli hónapokban fordul elő, az északi féltekén októbertől áprilisig, a déli féltekén áprilistól szeptemberig. Jellemző, hogy robbanásszerűen tör ki az egyes övezetekben, a járvány 6-8 hétig tart. Kik a legveszélyeztetettebbek? Az influenzát mindenki megkaphatja. Évente 100 millió ember be­tegszik meg Európában, Japánban és az USA-ban: 10 felnőttből 1, 10 gyermekből 3 lesz influenzás. Az egészségügyi hatóságok fel­mérése szerint főleg felnőttek fertőződnek influenzával, akik leg­többje „egészséges” volt a fertőzés előtt. Hogyan terjed a náthaláz? Elsősorban emberről emberre teljed a nyálcseppek, vagy kis ré­szecske nagyságú aeroszolok révén köhögéskor, tüsszentéskor. Az orron és a szájon keresztül belélegzett vírusrészecskék lerakódnak a légutak teljes hosszában, vagyis az orrban, a középfülben, a to­rokban és a tüdőben. Az inkubációs idő 18-72 óra, ez idő alatt a fertőzött személy már terjeszti a vírust. A fertőzött a tünetek meg­jelenése után még négy-hat napig terjeszti a vírust. Befolyásolja a munkavégzést? Az összes betegség miatti hiányzás egytizedéért felelős az influenza, ez kb. megegyezik a mozgásszervi betegségek számával és kétszer ak­kora, mint a pszichiátriai betegségek miatti hiányzás. Szlovákiában a 2000-2001-es influenzajárvány idején, mely 2000 év 50. hetétől 2001 8. hetéig tartott, 1 788 248 megbetegedést észleltek, tehát minden 3. ember megfertőződött. A munkaképes lakosok közül több mint 250 ezren betegedtek meg, ez az érték az előző évben mintegy 20 száza­lékkal magasabb volt. A tavalyi járvány a legsúlyosabban a 6-14 éves gyerekeket érintette; mintegy 68 százalékuk megbetegedett. Hason­lóan súlyos volt a helyzet a 0-5 éves kategóriában is; a gyerekeknek majdnem 62 százaléka volt beteg. Az USA statisztikái szerint 1995- ben 79 millió munkanap esett ki influenza miatt. Belga adatok szerint a munkából való hiányzás 56%-kal nő az influenzaszezonban, 500 ezer munkanap esik ki az influenzacsúcs idején. Az influenzás bete­gek reakcióideje 55%-kal csökken az egészséges egyénekéhez képest. Az influenza miatti halálozási arány Az USA-ban 1958 és 1986 között minden év telén az előrejelzett haláleseteknél átlagosan 10 000-rel több halálozás fordult elő, és volt három olyan év, amikor 40 000-rel magasabb halálozási arányt észleltek. Nagy-Britanniában egy tipikus téli időszakban 3000-4000 ember veszti életét influenza következtében. Náthalázjárvány tör ki Náthalázjárvány gyakorlatilag minden évben van, csak a kiteijedése és súlyossága mindig más. Az influenzajárvány kitörése jellegzetes. Kis, izolált területeken jelenik meg, majd fokozatosan sokasodnak az esetek, melyek száma 3-4 hét alatt éri el a csúcsot, majd hasonló idő alatt csökken. Az influenzafigyelő-szolgálat az influenzavírus aktivi­tását folyamatosan monitorozza az egész szezon alatt. Ez azért fon­tos, mert a vírustörzsek változásai megjósolhatatlanok, és mert ez alapján készítik minden évben a járványjelentést. A legtöbb ország­nak megvan a maga rendszere az évenkénti influenzajárvány monito­rozására. A nemzeti programok különbözőek, többnyire egész or­szágra kiterjedő háziorvosi „figyelő” hálózat létezik, amelyjelenti, ha influenza-szerű eseteket észlelnek és ezektől a betegektől mintákat küldenek analízisre. A WHO koordinálja az információcserét. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT IDŐ, 5-10 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A Nap kel 07.33-kor - nyugszik 16.35-kor. A Hold kel 11.54-kor - nyugszik 01.50-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 420, árad; Medve: 190, árad; Komárom: 240, árad; Párkány: 140, árad. KIJEV -2 Az elmúlt napok­hoz képest ked­vezőbb az időjá­rás hatása, jobb a testi és szelle­mi teljesítőké­pességünk és az összpontosító­készségünk is. A hosszú, mély al­vás a szokásosnál is pihentetőb- ben hathat szervezetünkre. A szív- és érrendszeri megbetegedé­sekben szenvedőknek kerülniük kell a nagyobb megerőltetést. Az időjárásra érzékeny alacsony vér- nyomásúaknál előfordulhat eny­hébb szédülés, migrénes fejfájás. Holnap délutántól az időjárás új­ra kedvezőtlenebbül befolyásol­hatja szervezetünk működését. Többnyire de­rült, helyenként átmenetileg kis­sé felhős lesz az ég. Néhol csapa­dékra, az alacso­nyabban fekvő területeken és a völgyekben pedig ködre is szá­míthatunk. Ä legmagasabb nap­pali hőmérséklet 5 és 10 fok körül alakul, éjszakára mínusz 4 és 0 fok közötti értékekre süllyed a hőmérő higanyszála. Csütörtö­kön változóan borult lesz az ég, ám nappal és éjszaka is a maihoz hasonló hőmérsékleti értékkel kell számolnunk. Pénteken szá­mos helyen eső, a hegyekben ha­vazás várható. Holnap rIM ölj ♦ Betegségmegelőzés a gyomron át ♦ Ha nem marad idő a feltöltődésre ♦ Megvéd a kálium

Next

/
Oldalképek
Tartalom