Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-18 / 15. szám, péntek

Külföld - hirdetés ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 18. Bush gesztusa Kubának Washington. George Bush újabb hat hónapra felfüggesz­tette a Kuba elleni embargót megszigorító 1996-os törvény azon rendelkezését, amelynek alapján az amerikai vállalatok beperelhetnek minden olyan céget, amelynek üzleti érde­keltsége fűződik a karibi szige­ten 1959 óta államosított ja­vakhoz. Az amerikai elnök az­zal indokolta az újabb hosz- szabbítást, hogy az az USA nemzeti érdekei miatt szüksé­ges, és sietteti a demokratikus átalakulást Kubában. (MTI) Amerikaiak a Fülöp-szigeteken Washington. Az USA egyre jobban kiteijeszti a terroriz­mus elleni küzdelmet a Fülöp- szigetekre is, ahol immár 250 amerikai katona segíti a helyi fegyveres erőket az al-Kaidá- val kapcsolatban álló szélsősé­ges csoportosulás, az Abu Szajyaf elleni harcban. Donald Rumsfeld védelmi miniszter elmondta, hogy további ameri­kai erőket is vezényelnek a Fü- löp-szigetekre. Feladatuk a ki­képzés, illetve logisztikai tá­mogatás nyújtása. (MTI) II. Alekszij a pápa látogatásáról Moszkva. Bizonyos feltételek­kel nem zárkózik el D. János Pál pápa oroszországi látoga­tása elől II. Alekszij moszkvai pátriárka, az orosz ortodox egyház feje. A pátriárka úgy látja, hogy katolikus expanzió bontakozik ki Oroszország­ban: Róma hívei a köreikbe akarnak vonni olyan hívőket is, akiket az ortodox vallás szerint kereszteltek meg, és abban a hitben is nevelkedtek. Kijelentette, hogy nem kíván találkozni a pápával, ha mind­ez nem változik meg. A pápa- látogatást Putyin orosz elnök vetette fel kedden, varsói láto­gatása előtt. (MTI) Afganisztán és a szankciók Washington. Az ENSZ BT alapvetően átszövegezte az eddig Afganisztánnal szem­ben fennállt szankciós tilalma­kat, úgy, hogy azok éle immár csak a bukott rezsimhez kötő­dő tálibok, illetve a tálibok se­gítségével annak idején Afga­nisztánban menedéket lelt al- Kaida terrorhálózat ellen irá­nyul. Kabult tehát már nem sújtják az olyan büntetések, mint a fegyverszállítási tila­lom, a külföldön található ál­lami vagyon befagyasztása, az afgán légitársaságra kirótt közlekedési tilalom. (MTI) Elidegenítheti a szövetséges országok közvéleményét a kemény amerikai magatartás Markó: folytatható az RMDSZ-PSD együttműködés Hadifoglyok vagy nem? Donald Rumsfeld szerint a foglyokra nem vonatkozik a genfi konvenció. A minisztert ezért számos jogvédő szervezet bírálja. (Reuters-felvétel) Méltányos képviselet MTI-HÍR Vatíkánváros/London/Kabnl/ Genf. Már a Vatikán is csatla­kozott tegnap azokhoz, akik bírálják az USA-t azért, aho­gyan a foglyul ejtett tálib har­cosokkal bánik. Roberto T\icd olasz bíboros kifogásol­ta továbbá az afganisztáni há­ború folytatását is. ÖSSZEFOGLALÓ A vatikáni állásfoglalás előtt Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi fő­biztosa Genfben kifejtette: hadi­foglyoknak minősülnek a kubai Guantánamo amerikai támaszpon­ton fogva tartott tálib, illetve al- Kaida harcosok, és ezért a nemzet­közi jog alapján védelem illeti meg őket. (Már 80 foglyot szállítottak az amerikaiak a támaszpontra.) Robinson elmondta, hogy a jogi szakértők többsége nem ért egyet az USA deklarált nézetével, misze­rint a tálib, illetve az al-Kaida szer­vezethez tartozó harcosok „illegá­lis fegyveresek” voltak, és ebből ki­folyólag nem vonatkoznak rájuk a genfi egyezmény jogvédő normái. A jogi szaktekintélyek úgy vélik, hogy a fenti fegyveresek a helyzet összetettsége ellenére egy nemzet­közi katonai konfliktus szereplői voltak, jelenleg pedig a hadifog­lyok jogi státusában vannak. A fő­biztos szerint ha az amerikai fél ezt kétségbe vonná, a genfi jegyző­könyvek alapján egy nemzetközi törvényszéknek kellene felállnia a vitás kérdés eldöntésére. Tony Blair brit kormányfő védelmé­be vette Washingtont, s kijelentette, tudomása szerint a foglyok számára mindennapos szükségleteiken kívül biztosítják a vallásgyakorlást, az or­vosi ellátást és a rendszeres test­mozgást. A The Guardian hírszerzé­si forrásokból úgy tudja, legalább 20 brit állampolgár van az Afganisz­tánban és Pakisztánban fogva tar­tottak között, s néhányukat átszál­lítják majd a guantánamói támasz­pontra, ahol már három brit rabos­kodik. A Blair-nyilatkozat ellenére a brit közvélemény, a sajtó, emberi jogvédő csoportok egyre hangosab­ban emelnek szót az al-Kaida és tálib foglyokkal szembeni amerikai bánásmód ellen. Háttérbeszélgeté­seken brit kormányilletékesek is ag­godalmuknak adtak hangot, s jelez­ték: elkerülendő a konfrontációt Washingtonnal az USA-ban érvény­ben lévő halálbüntetés miatt, Lon­don el kívánja érni, hogy a brit nem­zetiségű foglyok Nagy-Britanniába kerüljenek, ahol brit bíróság ítélkez­ne felettük. Ezzel biztosítani kívánja azt is, hogy a foglyoktól hozzájus­son olyan fontos információkhoz, amelyekkel felgöngyölítheti az al- Kaida brit támogatóit, elejét veheti az esetleges újabb terrorcselekmé­nyeknek. A brit kormányt az is ag­gasztja, hogy a foglyokkal szembeni kemény amerikai magatartás elide­genítheti a szövetséges országok közvéleményét. Colin Powell amerikai külügymi­niszter tegnap Kabulban megígérte az új afgán vezetésnek, hogy az USA hosszú távra elkötelezi magát az or­szág mellett. Powell, akinek szemé­lyében 1976 óta első ízben járt ma­gas rangú amerikai politikus Kabul­ban, elmondta, hogy Washington jelentős mértékben hozzá kíván já­rulni Afganisztán újjáépítéséhez. Hamid Karzai ideiglenes kormányfő hangsúlyozta, kormánya nem fogja eltűrni a korrupciót, igyekezve el­oszlatni azokat a félelmeket, ame­lyek szerint a segélypénzeket elsik­kaszthatják. (m) Bukarest. Az RMDSZ és a román kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti parlamenti együttműködés folytatásáról tar­tottak újabb tárgyalási fordulót a két szervezet képviselői. Markó Béla, az RMDSZ vezetője kijelen­tette: a tavalyi tapasztalat azt mu­tatta, hogy minden nézeteltérés és bizonyos fenntartások ellenére az RMDSZ és a PSD közötti együttműködés a törvényhozás­ban és helyi szinten hasznos volt, ezért az együttműködés az idén is folytatható. Kialakították az új megállapodás struktúráját és rangsorolták a leg­fontosabb célokat. A parlament­MTI-JELENTÉS Belgrád. Kasza József messzeme­nően egyetért a jugoszláv külügy­miniszter azon megállapításával, amely szerint Szerbiában tovább­ra is hallatszik a gyűlölet hangja a más nemzetiségű és hitvallású né­pek ellen, s megengedhetetlen a hatalmon lévők hallgatása. A szerbiai miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azzal kapcsolato­san nyilatkozott, hogy Goran Szvilanovics jugoszláv külügymi­niszter a minap rendkívüli sajtó- tájékoztatóján a tömegtájékozta­tásban és a mindennapokban mindmáig tapasztalható gyűlölet­beszéd ellen emelte fel erélyesen a szavát. Olyan mértékű atrocitások, ami­lyenekről Szvilanovic beszélt, a demokratikus hatalomváltás óta nem érték a vajdasági magyarsá­got, dé tapasztalhatók most is magyarellenes felhangok. Kasza nek el kell fogadnia az egyházi és a közösségi ingatlanok visszaszol­gáltatására, illetőleg a kárpótlási ügyek rendezésére vonatkozó jog­szabályokat. Az új megállapodás­ban is szerepelni fognak a ma­gyarság számára különösen fon­tos kérdések: az iskolai, egyetemi szintű anyanyelvi oktatási lehető­ségek bővítése, valamint a helyi közösségi törekvések megvalósí­tásának előmozdítása törvényho­zási, kormányzati és közigazgatá­si szinten. Bár az RMDSZ nem vesz részt a kormányban, de arra igényt tart az idén is, hogy a fon­tos központi és helyi intézmények vezetésében a romániai magyar szakemberek méltányos arányban vehessenek részt. emlékeztetett arra, hogy a Vajda­ságban nemrég megalakult a nagyszerb eszméket zászlajára tű­ző Szvetozar Miletics elnevezésű mozgalom, amely a magyarság minden lépésében elszakadási kí­sérletet és szeparatizmust lát. A belgrádi politika nem eléggé ha­tékony a kisebbségi problémák rendezésében. Kasza József pél­dának hozta fel, hogy a kisebb­ségügyi törvényt hosszadalmas huzavona után csak most fogja tárgyalni a szövetségi parlament. A nyelvhasználatról szóló tör­vényt több mint fél éve a szerb törvényhozás elé terjesztették, de még nem került napirendre. „Er­ről a vezető politikusok hallgat­nak, pedig a kisebbségek helyzete legalább olyan fontos, mint pél­dául a hadsereg átszervezése” - mondta Kasza, utalva arra, hogy az ellenzéki radikálisok korábban is, és most is kirohanásokat intéz­nek a magyarok, horvátok és más kisebbségek ellen. Kasza József a belgrádi kisebbségpolitikáról Nem szabad hallgatni Lövöldözés Arafat irodájánál - nem teszik szabaddá a palesztin elnök útját Újabb izraeli blokád Ciszjordániában MTI-HÍREK Rámalláh/Jeruzsálem. Izraeli ka­tonák és palesztin biztonsági embe­rek tegnap hajnalban lövéseket vál­tottak a Jordán folyó nyugati part­ján fekvő Rámalláh városban, Jász- szer Arafat palesztin vezető irodái­nak közelében. Az incidens során senki nem sérült meg, de a páncélo­zott izraeli járművek néhány méter közelségbe kerültek Arafaték irodá­ihoz. Arafat a múlt hónap óta gya­korlatilag fogoly Rámalláhban, az izraeli hadsereg nem engedi, hogy eltávozzék a városból. Simon Peresz izraeli külügyminiszter éppen szer­da éjjel utasította el az EU-t képvise­lő Josep Piqué spanyol külügymi­niszter azon kérését, hogy tegyék szabaddá a Palesztin Hatóság elnö­kének útját. Peresz szerint Izrael Arafat mozgásának korlátozásával kívánja biztosítani, hogy az október­ben meggyilkolt izraeli idegenfor­galmi miniszter, Rehavam Zeévi merénylői börtönbe kerülnek. Ara­fat izraeli újságíróknak nyilatkozva szerda este még arról beszélt, hogy az elmérgesedő helyzet ellenére is lehetségesnek tartja a tartós béke megkötését Izraellel. Az izraeli hadsereg tegnap - a biz­tonsági kabinet maratoni tanácsko­zását követően - ismét blokád alá vonta a ciszjordániai Dzsenínt, Túl- Karmot, Kalkiliját és Nábluszt. Ko­rábban csak Dzsenín és Kalkilija kö- rülzárását jelentették be. A hadse­reg közölte, hogy Betlehem nem ke­rült blokád alá. Az izraeli lépés vá­lasz volt azokra a fegyveres támadá­sokra, amelyek során az elmúlt na­pokban három zsidó telepes vala­mint egy kelet-jeruzsálemi arab vesztette életét. A palesztin helysé­gek zárlatával Izrael a további táma­dásokat kívánja megakadályozni. Iz­raeli katonák tegnap reggel agyon­lőttek egy palesztin fegyverest Cisz­jordániában. Palesztin biztonsági források arról számoltak be, hogy az izraeli katonák Náblusz mellett egy menekülttábornál történt összecsa­pásban lőtték agyon a férfit. Az áldo­zat az al-Aksza Mártírjainak Brigád­ja nevű szervezet tagja volt. Ez a cso­port vállalta magára nemrég egy iz­raeli katona és egy zsidó telepes meggyilkolását. A párizsi Le Figaró­nak Arafat már azt nyilatkozta, hogy Izrael egymás után végezni akar a palesztin vezetőkkel. Cipőbombás-ügy Vádemelés Reid ellen Washington. John Ashcroft ameri­kai igazságügy-miniszter bejelentet­te: 9 vádpontot - egyebek közt gyil­kossági kísérlet - fogalmaztak meg Richard Reid, a csak cipőbombás- ként emlegetett brit állampolgár el­len. Reid december 22-én egy Pá­rizsból Miamiba tartó járaton meg­próbálta működésbe hozni a cipőjé­be rejtett robbanószerkezetet. Még tisztázásra vár, hogy Reid milyen kapcsolatokat tartott, kiknek a meg­bízásából cselekedett. Amerikai saj­tójelentések szerint az Afganisztán­ban lefoglalt, az al-Kaida tagjai által használt számítógépekben tárolt adatok némelyike mindenesetre ar­ra enged következtetni, hogy köze lehetett a terrorhálózathoz. (MTI) Nem bízik a hadurakban Titkos informátor London. A The Independent szerint egy, az al-Kaidával kapcsolatban ál­ló férfi segítséget ajánlott fel az USA-nak Oszama bin Laden felku­tatásához. Azt állítja, hogy részletes információkkal rendelkezik a terro­rista vezér tartózkodási helyéről. A férfi személyazonosságát és nemze­tiségét egyelőre titkokban tartják, miközben a CIA és az amerikai kato­nai hírszerzés tiszijei kihallgatják őt a kandahári amerikai katonai bázi­son. Az illetőt természetesen a Wa­shington által felajánlott 25 millió dollár is érdekli. Állítólag azért ke­reste meg az amerikaiakat, mert nem bízik a Kandahár térségét ame­rikai segítséggel ellenőrzés alatt tar­tó afgán hadurakban. (MTI) £% Globtel ölen skupiny Orange

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom