Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-18 / 15. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 18. Gazdaság és agrárvilág - hirdetés Európa egyik legnagyobb energetikai cége, a német RWE indulni kíván az áramszolgáltatók privatizációján Olcsóbb lesz a villamos energia? Távvezetékek hálójában. Az energiapiac liberalizálása révén csökkenhetnek az energiaárak. (Archívum) Pozsony. Az energiapiac li­beralizációja még nem jelent automatikus árcsökkentése­ket - állítja Klaus Bussfeld, a német RWE Plus energetikai cég igazgatótanácsának kül­földi érdekeltségekért fe­lelős tagja. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Bussfeld tegnap hivatalosan is meg­erősítette, hogy az RWE Plus in­dulni kíván a szlovák regionális áramszolgáltatók privatizációján. Erre legkésőbb január 25-ig tehe­tik meg előzetes ajánlataikat az ér­deklődők, a 49%-os részvénycso­magok új tulajdonosait pedig júni­us végéig szeretnék kiválasztani. Bussfeld szerint a jelentkezésüket még a cég igazgatótanácsának is meg kell tárgyalnia, az azonban már most biztos, hogy ha indul­nak, akkor mind a három áram- szolgáltatóra beadják pályázatu­kat. Árkínálatukkal kapcsolatban - tekintettel a privatizáció jelenlegi szakaszára - még csak közelítő összeget sem hajlandók elárulni. Bussfeld csak annyit jegyzett meg, hogy ,jó árat kínálnak, de nem számíthatunk fantáziaárakra”. Szerinte a magas árakat elsősor­ban azok a cégek kínálják, ame­lyek mindenképp szeretnének hozzájutni a vállalathoz, hogy a rövidtávú kiszipolyozást követően túladjanak rajta. Példaként né­hány amerikai cég kelet-európai befektetéseit említette, amelyek esetében a magas áron eladott cé­gek mára már nem léteznek. Az RWE egyik előnye az anyagi háttér, amely biztos fejlődést és je­lentős külföldi kapcsolatokat je­lentene a hazai árámszolgáltatók számára. Az RWE Plus anyaválla­lata, az RWE Németország ötödik legnagyobb konszernje és Európa egyik legnagyobb energetikai cé­ge. Tavaly 255 milliárd kWh villa­mosenergiát adtak el, forgalmuk pedig elérte a 63 milliárd eurót. Maga az RWE Plus 200 milliárd kWh villanyenergiát adott el csak­nem 9 millió fogyasztójának. Az RWE Plus elsősorban az uniós or­szágokban és az uniós csatlakozás­ra leginkább érett országokban terjeszkedik. Régiónkban így Uk­rajnát kivéve már az összes szom­szédos országban jelen vannak. Előnyeik közé tartozik a német pi­ac liberalizálása során szerzett ta­pasztalat, ami hasznos útmutatóul szolgálna a szlovák piacon is. Bussfeld azonban óv a túlzott álta­lánosításoktól, hiszen az energia­piac liberalizálásánál figyelembe kell venni az adott ország sajátos­ságait is. Németországban például a piac liberalizálását követően je­lentősen csökkentek az energiaá­rak. Ez a háztartások számára 10- 20, a kis- és középvállalatok szá­mára 20-30, a nagyfogyasztók szá­mára pedig 40-50%-os áreséssel járt. Németországban azonban a liberalizálás idején több ezer me­gawattórányi többlet volt villanye­nergiából a piacon, ami automati­kusan az árak csökkenéséhez veze­tett. A fogyasztók számára azon­ban ez az árcsökkenés sem hozott jelentősebb megkönnyebbülést, hiszen a német állam újabbnál újabb adófajtákat vetett ki a villa­nyenergiára, ami újra megemelte az energiaárakat. Szlovákiában az árak jövőbeni alakulása nagy­részt attól függ, hogy a piac libe­ralizálása idején milyen feltéte­lek uralkodnak majd az árampia­con. Bussfeld szerint vállalatuk számára rendkívül fontos maga az áramtermelés is, amellyel az RWE Power leányvállalat foglal­kozik. Hogy ezen keresztül kíván- nak-e indulni a Szlovák Villa­mosművek privatizációján is az, Bussfeld szerint, egyelőre nem tudható. Biztos azonban abban, hogy kollégáik az RWE Powerből hasonló következtetésre jutnak, mint ók, és a német cég a szlovák áramtermelő vállalat magánosí­tásán is indul majd. (mi) Kelendőek a dunaszerdahelyi csemegekukorica és zöldborsó alapanyagú készítmények az orosz és a lengyel piacon Húskonzervek muzulmán receptek alapján GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Alacsonyabb lett az állami prémium Pozsony. A lakás-takarékpénztá­rak ügyfeleinek nyújtott állami prémiumot az év elejétől 4500 koronáról 4 ezer koronára csök­kentették. A több mint 1 millió ügyfél ugyan így még most is 25 százalékos prémiumra jogosult, ez azonban már legfeljebb csak 4 ezer korona lehet. Idén így legin­kább maximum 16 ezer koronáig éri meg takarékoskodni, a tavalyi 18 ezer korona helyett, (ú) Több ügylet a pozsonyi tőzsdén Pozsony. A Pozsonyi Értékpap­írtőzsdén tavaly 347,7 milliárd koronányi üzletet kötöttek, ami csaknem 70%-kal több, mint egy évvel korábban. A legtöbb üzletet az államkötvényekkel kötötték, míg a nem állami papírok közül a VÚB, az Istrobanka és a Szlovák Villamosművek papírjai voltak a legkelendőbbek, (ú) Felminősített takarékpénztárak Pozsony. A Moody's Investors Service hitelminősítő intézet E pluszról D mínuszra növelte a Szlovák Takarékpénztár pénz­ügyi erejének megítélését. A Mo­ody's elemzői ezt a pénzintézet szerkezetátalakításának előreha­ladtával magyarázzák. A Mo­ody’s ezzel egyidőben növelte az Erste Bank másik leányvállalatá­nak, a Cseh Takarékpénztárnak a minősítését is, D mínuszról D pluszra. (SITA) Ma eldől a Merd csokoládé sorsa Pozsony. Az Állategészségügyi Felügyelet mára ígéri a Merd csokoládé laboratóriumi vizsgá­latainak eredményeit. Eddig 713 üzletet ellenőriztek, amelyek kö­zül kettőben - Eperjesen és egy Tvriosíni járásban található kö­zségben - találtak veszélyesnek nyilvánított készítményeket. (S) Elhallgatott Enron-hibák Washington. Az amerikai En- ron-csőddel foglalkozó kong­resszusi vizsgálóbizottság szerint az Arthur Andersen könywizsgá- lócég vezetői hónapokkal a csőd előtt tudtak az óriáscég könyve­lésének hibáiról, és fontolgatták, hogy beszüntetik a két cég közti együttműködést. A cég egyik ve­zetője már augusztusban szólt az Arthur Andersen illetékeseinek a vállalat könyvelésének esedeges hibáiról. A könyvvizsgálócég en­nek ellenére továbbra is igazolta az Enron eredményeit, (m) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. január 18-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,351 Lengyel zloty 11,600 Angol font 68,928 Magyar forint (100) 17,431 Cseh korona 1,311 Svéd korona 4,583 Dán korona 5,599 Szlovén tollár (100) 19,268 Japán jen (100) 36,402 Sváici frank 28,891 Kanadai dollár 29,781 USA-dollár .48,112 Az uniós piac felé fordult a magyar tartósítóipar Kilábaltak a válságból KRASCSENICS GÉZA Dunaszerdahely. A kergekór hazai felbukkanása miatt jelentősen visszaesett a marhahús és -készít­mények fogyasztása. Bár a szlováki­ai marhahúsexportunk nem szá­mottevő, húsfeldolgozóink jelentős külföldi piacoktól szorultak ki a BSE miatt. A kergekór egyik szenvedő al­anya a dunaszerdahelyi konzerv­gyár is, amelynek ugyanakkor - zöldség- és más húskészítményei ré­vén - sikerült szolid gazdasági évet zárnia. A Dunako konzervgyár éve­kig zöldségfélék felvásárlásával és tartósításával, valamint húskészít­mények előállításával foglalkozott. A cégvezetés 1998-ban a piac elvá­rásait és az üzem eredményeit mér­legelve úgy döntött, hogy a terme­lést két részre osztják. Ä D-Apetit Kft. főleg zöldborsó és csemegeku­korica tartósítására, valamint a ha­gyományos zöldsaláták és lecsófé­lék gyártására szakosodott, a Traton üzleti tevékenységgel foglalkozott. Ez utóbbi később átvette a Dunako húsfeldolgozó részlegét, s létrejött a D-Siesta Kft., amely a mai napig a húsételeket készít. A két önálló kft. ügyvezető igazgatója Trúchly László elmondta, a vállalat számára a 2001-es év a konszolidáció kezdetét jelenthetette. A D-Apetít mára telje­sen megszüntette a paradicsomfel­vásárlást és -tartósítást, mivel visszaesett a paradicsomkészítmé- nyek vüágpiaci ára és a termés- mennyiség, minőség is ingadozott az utóbbi években. A döntéskor fi­gyelembe vették azt is, hogy Tardos- kedden, Gútán és Udvardon paradi­csom-sűrítmények gyártására ren­dezkedtek be. Ezért a dunaszerda- helyiek inkább a zöldborsót és cse­megekukoricát dolgoznak fel. Bár a borsónak tavaly nem kedvezett az esztendő - a tavaszi szárazság, majd a viharok jelentős kárt tettek az ül­tetvényekben -, így is sikerült felvá­sárolni a tervezett mennyiséget. A váltnál jobb termést adott viszont a csemegekukorica. A konzervgyár legnagyobb partnere a csallóköz- csütörtöki Agrokredit, amely 250 hektáron termelt csemgekukoricát és zöldborsót. Az utóbbiból 2,5 ezer tonnát állítottak elő. A dunaszerda­helyi zöldségfelvásárló és -feldolgo­zó vállalat jó kapcsolatokat épített ki beszállítóival. Garantálják szá­mukra a kiváló minőségű külföldi vetőmagot, valamint a föld megműveléséhez, a növényápolás­hoz, a termés betakarításához szük­séges speciális gépeket is. A vetéstől a begyűjtésig szaktanácsadással és helyszíni ellenőrzéssel segítik part­nereiket. Feltételül szabták azon­ban, hogy a termelőnek legalább 30 hektáros vetőterülettel kell rendel­keznie. A Dunaszerdahelyen előállí­tott konzervek 60%-át külföldön, főleg Lengyelországban és Oroszor­szágban értékesítik, ahol meg­lepően nagy sikere van a csemege- kukoricának. Lecsófélékből tavaly kevesebbet gyártottak a gyengébb paprikatermés miatt. Lecsóból mintegy 800 tonna a tervhez viszo­nyított kiesés, amit paprikaimport­tal sem lehetett mérsékelni, mivel paprikából mindenütt kevesebb ter­mett. A D-Siesta változatlanul a húspástétomokat, kenőmájasokat, s egyéb húsételek készít. Összesen 40-50 fajta terméket kész- és félkész ételeket állít elő. Néhány terméke - amelyet kifejezetten muzulmán re­ceptek és ízek alapján készítették - a balkáni országokba is eljutott. Saj­nos, a Szlovákiában előfordult öt BSE-eset miatt erősen megcsappant az érdeklődés a marhahús-készít­mények iránt. A konzervgyár idei exportterve 30%-os növekedést irá­nyoz elő. Ha sikerül a termelést nö­velni, a jelenleg 130 állandó mun­kaerőt foglalkoztató cég további 20- 25 személyt vesz fel. Az idénymun­kák idején - júniustól október végé­ig - legalább 100 munkaerőt foglal­koztathatnak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar konzervipar kiheverte az orosz piac három évvel ezelőtti összeomlása okozta válsá­got. Az iparág gyengéi tönkremen­tek, az erősebb cégek viszont változ­tattak termékeiken, s a korábban a keleti piacra szánt áruféleségek - paradicsomlé, különféle vegyes sa­vanyúságok - helyett az Európai Unióban is eladható termékeket gyártanak. Az utóbbi másfél évben a mintegy 60 nagyobb konzervgyár­ból tizenkettőt felszámoltak. A ma­gyar konzerviparban a tulajdonosi szerkezet mára már állandósult, a jegyzett tőke mintegy 60%-a külföl­di kézen van. A vezető termékeket tekintve a 2001-es év a paradicsom­feldolgozás szempontjából negatív rekordot hozott: a magyar ipar so­hasem készített ilyen kevés - 70 ezer tonna - alapanyagból paradi­csomsűrítményt. Csemegekukoricá­ból viszont rekordmennyiséget, fél­millió tonnát vásároltak fel a tartó­sítóipari cégek. Felfutott a zöldbor- sókonzerv-gyártás is, hiszen a tava­lyi mennyiség kétszeresét, 65 ezer tonnát töltöttek dobozba, üvegbe. Gyümölcsből kevesebbet vettek. Az uniós piacokra exportáló magyar konzerviparnak az idei esztendő mindenképpen újat hoz, mert a nemzetközi szerződések értelmé­ben az export közvetlen támogatá­sa megszűnt. Az évente 100 milli­árd forint árbevételt elérő ágazat­nak bizonyára hiányzik majd az ex­porttámogatás, ami tavaly elérte a 6 milliárd forintot. (NSZ) Ha fogyóban van a Prima kredited, teljesen a Prímára hagyhatod a feltöltését. Elég, ha van fizetőkártyád és aktiváltatod a Prima Teleplatbát a Globtel bármelyik kirendeltségén. Az aktiválásnál két automatikus feltöltés közül választhatsz. Ha (rendszeres) PRAVIDEINY KREDITET választasz, a Prima rendszeresen, havonta egyszer, kétszer vagy négyszer feltölti. Ráadásul minden feltöltésnél 8-15% bónuszt kapsz, amelyet ingyenes telefonálásra vagy sms-re fordíthatsz. Ha (állandó) STÄLY KREDITET választasz, a Prima mindig feltölti, ha az 50 Sk alá csökken vagy érvényessége utolsó napján. Ebben az esetben a bónusz minden feltöltésnél 8%. U-48

Next

/
Oldalképek
Tartalom