Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-17 / 14. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 17. Közélet 5 Beszélgetés Juraj Stern professzorral a szlovákiai társadalom helyzetéről és az ország fejlődési esélyeiről Még hiánycikk a politikai elit Juraj Stern, a pozsonyi Köz­gazdaság-tudományi Egye­tem volt rektora nemrég ka­pott kitüntetést. Elképzelé­seiről, véleményéről kérdez­tük; válaszolt is készséggel, ám rögtön a beszélgetés ele­jén leszögezte: neveket nem említ, mert senkit nem akar megsértem. SZABÓ GERGELY Professzor úr, Ön nemrég átve­hette a Pribina-kereszt II. foko­zatát az államfőtől. Az indoklás szerint a közművelődés és Szlo­vákia euroatlanti integrációja terén végzett munkájáért. Az indoklást olyasvalaki írta, aki nem értett hozzá. Közművelődés terén végzett munka? Lehet, bár én úgy érzem, hogy inkább a második ok az, amiért a kitüntetést megkap­tam. Kétszer is a Közgazdaság-tu­dományi Egyetem vezetőjévé jelöl­tek, viszonylag hosszabb ideig áll­tam a szlovákiai rektori tanács élén. 1997-ben részben az én kezdemé­nyezésemre ültek kerékasztalhoz az akkori ellenzéki pártok, és való­jában akkor indult az a folyamat, amely a Meciar-kormány megdön­téséhez vezetett. Hogy a kitüntetést megkaptam, az ennek is és az azóta végzett munkámnak is köszönhető. » Nem szeretnék kor­mányokat és sze­mélyeket értékelni, csupán az elmúlt . . korszakot. VN Hogyan tekint vissza az azóta el­telt időszakra? Mi a véleménye a jelenlegi kormány munkájáról? Nem szeretnék kormányokat és személyeket értékelni, csupán az ,A legtöbb problémát a művelődés hiánya okozza. (TASR-fotó) elmúlt korszakot. Tíz évvel ezelőtt kezdődött el a demokratizálódás Szlovákiában, s valljuk be, ez a tíz év elég sok keservvel és fájdalom­mal járt. Természetes velejárója ez ennek a folyamatnak. Ez az ország kissé más helyzetben van, mint a környező államok. Ha visszatekin­tünk, elmondhatjuk, hogy Szlová­kia sohasem volt önálló. Az itteni emberek ezért másként gondol­kodnak. A populizmus például el­képesztő méreteket ölt, a polgárok harminc százalékának gondolko­dásmódját befolyásolja. Ez pedig Európában teljesen másként mű­ködik. Franciaországban Le Pennek például csupán marginális szerep jutott a politikai életben, Magyarországon Csurka - ponto­sabban a MIEP - bejutott ugyan a parlamentbe, ám remélem, hogy nem jut döntő szerephez. Itt más a helyzet. Ennek számos oka lehet, elég, ha csak megemlítem: a szlo­vák nyelv megszületése, kodifi- kációja csupán a múlt században kezdődött el, míg Magyarországon akkor már befejeződött. Ez is ha­tással van a gondolkodásmódra. Sőt még azt is hozzá kell tennem, hogy Szlovákia két diktatúrát is át­élt az elmúlt ötven évben. Másképpen megközelítve: mi­lyen a politikai élet színvonala? Tudomásul kell vennünk, hogy politikusnak lenni együtt jár egy speciális műveltség elsajátításá­val. Erre politikusainknak egy­szerűen nem volt alkalmuk, ám ez a helyzetből adódott. Fájda­lom, de Szlovákiában még nem alakult ki a megfelelő elit ezen a téren. Nyugaton más a helyzet, ott a diákszervezeteken, az ifjú­sági egyesületeken keresztül szinte egyenes út vezet a politikai életbe. Képes lesz így Szlovákia csatla­kozni a Nyugathoz? Ön közgaz­dász. Szlovákia gazdasági szem­pontból eléggé felkészült az in­tegrációra? Nem szeretnék jóslatokba bocsát­kozni, de szerintem igen. Az or­szág makrogazdasági mutatói jók, de nem csupán ez szól a csatlako­zás mellett. Elég, ha például össze­hasonlítjuk a környező országok autóparkját a szlovákiaival. Ami pedig a gondolkodást illeti, remé­lem, a problémák ellenére is siké- res lesz a felzárkózás. Bízom ben­ne, hogy Szlovákia még az idén meghívót kap a NATO-ba, és a kör­nyező országok képviselőivel együtt hamarosan az Európai Unió tagjaiként foglalhatunk helyet Brüsszelben. Említette a populizmust, az em­berek gondolkodásmódját. Mi­lyen megoldási javaslata lenne? \\ Az ország makro­gazdasági mutatói jók, de nem csupán ez szól a csatlakozás > > mellett. \\ A művelődés. Elképesztő a hatása. A legtöbb probléma a művelődés hiányából adódik. Elég, ha az itte­ni magyar kisebbség és a szlovák többség viszonyára utalok. Közhe­lyes lenne megállapítani, hogy a szlovákok ott zúgolódnak a legtöb­bet és a legerősebben, ahol nem is élnek magyarok. A roma probléma megoldásának kulcsát is a művelő­désben látom Autótolvajügy Duka Zólyomi: nincs ok a félelemre, nyugodtan kiváltható a magyarigazolvány Értelmetlen, zsákutcába vezető vita Ivan Simko válasza A „státushisztéria'' rövid története Pozsony. Tavaly júliusban a magyar parlament elfogadta a kedvez­ménytörvényt. Elsőként a román, később a szlovák politikusok is tá­madták a jogszabályt. Megpróbálták rávenni az Európa Tanácsot, ítél­je el a törvényt. A román, majd a magyar diplomácia kérésére a velen­cei bizottság elemezte a normát. A szlovák diplomácia konkrét kifogá­sok megfogalmazása nélkül kezdett tárgyalni a magyar féllel. Decem­berben a külügyi bizottságon keresztül megpróbálták a szlovák parla­ment elé vinni az ügyet. December 22-én megszületett a magyar­román megegyezés. Január 1-jén a törvény hatályba lépett. Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár többször hangsúlyozta: az alapelvekről nem lehet kompromisszumot kötni. A kormányfő mindenki meglepe­tésére kijelentette: Szlovákia kérni fogja a szlovákiai magyarok kivo­nását a törvény hatálya alól. A környező országok közül most már csak Szlovákiának vannak kifogásai - exterritorialitást és diszkrimi­nációt emleget, de ezt szakértő nem erősítette meg. Eduard Kukán külügyminiszter és az MKP politikusai szerint meg lehet egyezni. Az egyeztetések még zajlanak, (sza) Pozsony. Országa tapasztalatait kínálja az ilyen típusú bűncselek­mények terén az osztrák belügymi­niszter - nyilatkozta tegnap a szlo­vák belügyi tárca vezetője a napok­ban kirobbant osztrák-szlovák autólópási botrány kapcsán. Ivan Simko szerint Ernst Strasser teg­napelőtti - szerinte nagyon szívé­lyes hangvételű - levelében nem említ konkrét szlovákiai példákat, a rendőrség és az alvilág kapcsola­tát csupán feltételezésként kezeli. Simko már elkészült válaszlevelé­vel, ugyanakkor utasítást adott, hogy a rendőrség illetékes munka­társai a pozsonyi osztrák nagykö­vetséggel karöltve teremtsék meg a feltételeket az osztrák féllel való együttműködéshez. Simko nem tartja kizártnak, hogy a szlovákiai rendőrök állítólagos jó alvilági kapcsolatai az ország európai uni­ós csadakozásáról szóló tárgyalá­sokon is szóba kerülnek. A belügy­miniszter megfogalmazása szerint „az autótolvajok és a rendőrök együttműködése nem fest kedvező képet”, ám hangsúlyozta: a vizsgá­lat folyik, nem szeretne elhamar­kodott nyilatkozatot tenni. „Ha az ügy vádemeléssel végződik, kész vagyok levonni a megfelelő követ­keztetést” - mondta. Nem válaszolt viszont arra a kérdésre, hogy már megindult-e a vizsgálat a gyanúba keveredett egyenruhások ellen; az Interpol osztrák irodája szerint a gépkocsüopások 95 százalékát Po­zsonyban és környékén hajtják végre. Simko bírálta a pénzügyi rendőrséget. Leszögezte: számos esetben szabálysértésre gyanakod­nak, ám továbbra sincs elég bizo­nyíték. „Nem tudom miért, mert úgy gondolom, hogy a pénzügyi bűncselekmények elkövetői min­dig hagynak maguk után nyomot” - fogalmazott Simko. (t, ú) SZENTGÁLI ANIKÓ Pozsony. Nem hajlandó tovább részt venni a Magyar Koalíció Pártja a státustörvényről folyó értelmet­len, meddő, zsákutcába vezető vitá­ban. „Szeretnénk ebből kimaradni, nem lenne jó, ha kiéleződne a hely­zet a szlovák és a magyar nemzeti­ségűek között. A kérdés rendezése kizárólag a kormányra és a szlovák diplomáciára tartozik” - tolmácsol­ta az MKP álláspontját Duka Zólyo­mi Árpád. A párt elnökhelyettese felszólította a kormányfőt, a kül­ügyminisztériumot és a koalíciós partnereket: vetkezzék le félelmü­ket, előítéleteiket és görcsös hozzá­állásukat; pontosan, cikkelyekre le­bontva nevezzék néven a kifogáso­kat, ésszerűen törekedjenek kon­szenzusra, és az egész értelmeden ügyet minél hamarabb záiják le. DÚka Zólyomi szerint jószomszédi kapcsolatainkat Magyarországgal nem lehet elrontani, és nem azért nem kapunk esedeg meghívót a NATO-ba, mert Magyarország meg­vétózná felvételünket, hiszen több­ször biztosította Szlovákiát támoga­tásáról, hanem esetleg a szövetség­nek nem „kell” majd egy kompro­misszumra és megegyezésre képte­len ország. Meggyőződése szerint a magyar fél kész kompromisszumot komi. „A szlovákiai magyaroknak nincs okuk a félelemre, nyugodtan kiválthatják a magyarigazolványt. Ez valóban az együvé tartozás szim­bóluma, bár a magyar fél kicsit ta­pintatosabban közelíthetne a kér­déshez. Ettől függedenül senkin nem torolhatják meg az igazolvány kiváltását. A kedvezményeket lehet igényeim, ezeket egy alapítványi rendszeren keresztül fogják meg­ítélni, ami jogilag teljesen rendben van. Az már részkérdés, hogy a tá­mogatást csak Magyarországon le- het-e majd felvenni” - hangsúlyozta az Új Szónak. Hozzátette: a nemzeti politikusok megfélemlítő javaslata, mely szerint a támogatással élő pol­gároktól vonják meg a különböző szociális támogatásokat, jogilag végrehajthatatian, mert akkor az összes alapítványi támogatási prog­ramot - köztük az Európai Unió PHARE programját - le kellene állí­tani, ami Szlovákiára nézve káros lenne. Orbán Viktor magyar kor­mányfő kijelentését, mely szerint a magyar nemzet nyolcvan év után új­ra egyesül, Duka Zólyomi nem kí­vánta minősíteni, csak megjegyez­te: Orbán figyelmen kívül hagyta a szlovákok érzékenységét. ORBÁN VIKTOR A KEDVEZMÉNYTÖRVÉNYRÖL Budapest. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában leszö­gezte: egyetlen magyarországi munkavállalónak sem kell attól tartania, hogy egy külföldi mun­kavállaló miatt veszíti el állását. Orbán a román, illetve ellenzéki kritikák kapcsán leszögezte, hogy tisztességes, méltányos megállapodást kötöttek a román miniszterelnökkel. Szólt arról, hogy az egyetértési nyilatkozat aláírását megelőzően nemcsak az összes magyarországi parla­menti párt vezetőjével egyezte­tett, hanem élő kapcsolatban volt az RMDSZ-szel is. Hangsú­lyozta: Magyarországon az álta­lános szabályok szerint adnak ki munkavállalási engedélyt, és ke­vesebb lesz az egy időben mun­kát vállaló külföldiek száma, mint ahány betöltetlen hely van. A kormány keddi döntése értel­mében idén 81 320 külföldi dol­gozhat Magyarországon. (MTI) RÖVIDEN Surján: újjáépülhet az első Ipoly-híd Budapest. Sutján László fideszes képviselő reményei szerint Pösténypusztánál újjáépülhet az Ipoly-híd, amelynek avatására Ma­gyarország Európai Unióhoz történő csatíakozásával egy időben ke­rülhet sor. Szécsény országgyűlési képviselője minderről azt követően beszélt, hogy bejárta a ma még romokban heverő híd környékét. Sur­ján László elmondta: a szécsényiek már két esztendeje szorgalmazzák az Ipoly Szob és Ipolytamóc közötti szakaszán hajdan forgalmat bo­nyolító hidak rekonstrukcióját. A határfolyónak ezen a szakaszán ré­gen több mint húsz hídon kelhettek át. (MTI) A cseh napilapok támogatják Zeleznyt Prága. „Nem lehetünk közönbösek” - állt abban a Vladimír Zelezny támogatására felszólító egész oldalas fizetett hirdetésben, amely a cseh napilapokban tegnap jelent meg. A több ezer koronás hirdetést egy Cepra nevű cég adta fel a Právóban, a Hospodáíske novinyban és a Super című bulvárlapban, s felveti a kérdést, hogy jogosan jártak-e el a Nova vezérigazgatójával szemben. (TASR) Kadlecíková Verheugenhez fordult Pozsony. Mária Kadlecíková miniszterelnök-helyettes tegnap kérte Günter Verheugen bővítési biztost, hogy szabadítsa fel a PHÁRE-pén- zek befagyasztott tíz százalékát. Az Európai Bizottság a tavalyi kor­rupciógyanú miatt vonta meg a támogatást Szlovákiától. (SITA) Lord Robertson kitérő válaszai Brüsszel. Lord Robertson NATO-főtitkár szerint idén a bővítés lesz az egyik legkiemelkedőbb esemény a szövetség életében. A sajtó számá­ra rendezett újévi fogadáson azt mondta, ma még senki sem tudhatja, hogy a kilenc ország közül hányán és melyek kapnak meghívót az őszi prágai NATO-csúcson, de a döntés politikai jellegű lesz. Szlovák újságírók hasztalanul ostromolták a főtitkárt, hogy megítélése szerint Szlovákia felvételi esélyét mennyire befolyásolná Vladimír Meciar volt esedeges választási győzelme. Kitérő válaszaiból csupán sejteni lehetett, hogy a tagországok jó részének döntésénél nagy súllyal esik majd latba a szlovákiai választások kimenetele. (MTI) Valószínűleg az első körben nem lesz ombudsman Még nincs biztos jelölt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia civil szerveze­tei bemutatták jelöltjüket, Ján Hrubalát az ombudsmani posztra. Eddig hat emyőszervezet, valamint 136 alapítvány és polgári kezdemé­nyezés támogatja, de magánszemé­lyek is csatiakozhatnak a Polgári ombudsmanért! című kampány­hoz, mondta Sarlota Pufflerová, a Polgár és Demokrácia Alapítvány ügyvezetője. Ján Hrubala 1996-ig a besztercebányai bíróságon dolgo­zott, ezt követően pedig a civil szer­vezetek nemhivatalos ügyvédje, „ombudsmana” lett. „Természete­sen tudjuk, hogy a hivatalos javas­latot parlamenti képviselőknek kell majd aláírniuk. Támogatottságá­nak növelése érdekében eddig a ko­alíciós pártokat szólítottuk meg; a Polgári Konzervatív Párt képviselői támogatják jelöltünket, és bízunk az MKP képviselőinek a támogatá­sában is” - mondta Marcel Zajac, az Ekofórum munkatársa. Az MKP képviselői nem tartják kizártnak Hrubala támogatását. A párt a Koa­líciós Tanács múlt heti ülése óta kétoldalú tárgyalásokat folytat partnereivel egy lehetséges közös jelöltről. A. Nagy László hétfőn szá­mol be a párt elnökségének az egyeztetések eredményéről, addig nem szívesen árulná el a magyar párt szóba jöhető jelöltjeinek a ne­vét. „Egyelőre a pártok ragaszkod­nak saját választottjaikhoz, valószí­nűleg az első körben nem sikerül megválasztani az emberjogi biz­tost” - fogalmazott lapunknak a nemzetiségi bizottság elnöke. Főleg egykori ellenzékiek tiltakoz­nak Igor Lensky jelölése ellen. Lensky, akit leginkább a Demokra­tikus Baloldal Pártja szeretne em­berjogi biztossá választani, 1989 előtt ügyészként, a Bratislava nahlas című kiadvány 23 szerzője ellen folytatott eljárást. Mária Filková, a kiadvány egyik szerzője szerint nem a volt ügyészen múlott, hogy az ellenzékiek nem kerültek börtönbe. Ján Budaj erkölcsileg megengedhetetlennek tartja, hogy olyan személy kerüljön az om­budsmani székbe, aid a múltban maga is megsértette az emberi jo­gokat. (sza, lpj) Gombik Róbert írta alá elsőként a Charta 77-et Nem Duray az egyetlen ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Nem Duray Miklós volt a Charta 77 egyetlen szlovákiai ma­gyar aláírója, sőt, nem is az első. 1978 tavaszán, tehát az elsők kö­zött Gombik Róbert katolikus pap, akkor szenei káplán írta alá az el­lenzéki dokumentumot. Gombikot ezért meghurcolták, hét évig nem gyakorolhatta hivatását. Hosszú ideig munkanélküli volt, majd - mint az ellenzékiek többsége - fű­tőként dolgozott. A nyolcvanas évek közepén ismét engedélyezték hivatása gyakorlását, kezdetben fi­zetés nélkül kisegítő pap volt Érsek­újvárban, hétről hétre kapta enge­délyét, bizonytalanságban élt, majd afféle büntetésként a Párkány mel­letti Kisgyarmatra helyezték. 1990- től mind a mai napig Királyrév és Zsigárd plébánosa. Ezenkívül helyi önkormányzati képviselő és egy egyházi ellenzéki mozgalom tagja. Gombik lapunknak elmondta: 1977-ben Prágában jutott hozzá a nyilatkozathoz. Bazini kollégájával, Marián Zajícekkel elkezdték ter­jeszteni a dokumentumot, ám még az egyháziak sem merték aláírásuk­kal támogatni a Charta 77 mozgal­mat, bár sok levél el sem jutott a címzettekhez, mert már a postán „lekapcsolták” a küldeményeket. A titkosrendőrség a kezdetektől nyo­mukba szegődött, hogy megakadá­lyozza a nyilatkozat terjesztését. 1978 februárjában vizsgálati fog­ságba helyezték, s csak szabadulása után, tavasszal írt alá a dokumen­tumot. 1977-78-ban öt chartás volt Szlovákiában, négy szlovák és egyetlen magyar, Gombik Róbert. Társaitól azt a feladatot kapta, ve­gye fel a kapcsolatot Duray Miklós­sal, ám a titkosrendőrség minden lépését figyelte, zaklatta, így ezt si­került meghiúsítania. Gombik nem érti, Duray miért állítja, hogy ő volt az egyetlen chartás, hiszen tudtak egymásról, bár sohasem beszélgettek. Duray 1984-ben csatlakozott a nyilatkozathoz, amiért őt sem kímélte a pártállam rendőrsége, bár szerinte nem a Charta 77 aláírása miatt zárták börtönbe, hanem a szlovákiai ma­gyar iskolarendszer védelmében kifejtett tevékenységéért, (mert)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom