Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-17 / 14. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 17. Kiégett kormányépület Iszlámábád. Kiégett a pa­kisztáni fővárosban kedden este egy 16 emeletes kor­mányépület nyolc felső szint­je. Áldozat nincs, de az épü­let, amelyben egyebek között a belügyminisztérium archí­vuma is található, súlyosan megrongálódott, s nagyon fontos dokumentumok sem­misültek meg. A tűzoltók még tegnap hajnalban is küz­döttek a lángokkal. Úgy tű­nik, rövidzárlatról van szó, de egyelőre más lehetőséget sem zárnak ki. (MTI) Nem csak ízetlen tréfa Tokió. A rendőrség tegnap letartóztatott egy férfit, aki azzal fenyegetőzött, hogy fel­robbantja a miniszterelnöki rezidenciát. Az őrizetbe vett Hamada Hidenobu az interneten fedte fel szándé­kát. A rendőrség arra a követ­keztetésre jutott, hogy nem pusztán egy lelki egyensúlyát vesztett ember ízetlen tréfái­ról van szó. Vizsgálják, hogy Hamadának vannak-e kap­csolatai betiltott szélsőséges csoportokkal vagy radikális szektákkal. (MTI) Visszafordult a repülőgép Karacsi/Lahor. Kétszázötven utassal a fedélzetén, röviddel a pakisztáni városból történt felszállás után, tűzriasztás miatt visszafordult a Pakistan International Airlines (PIA) Karacsiból New Yorkba tartó repülőgépe. A lahori repülő­tér főbejáratánál pedig teg­nap reggel öt biztonsági tiszt megsérült, közülük kettő sú­lyosan, amikor két férfi egy­előre ismeretlen okból tüzet nyitott rájuk. A tettesek elme­nekültek. (MTI) Elraboltak egy amerikait Harvest. Elraboltak Afga­nisztánban egy amerikai hu­manitárius dolgozót. A 37 éves Clark Bowers jelenleg az egyik törzsi hadúr fogságá­ban van. Alabamai otthoná­ban Bowers felesége, Aman­da elmondta, hogy férjéért, aki magánküldetésben indult Kabulba orvosi és más segély- szállítmányokkal, 25 ezer dollár váltságdíjat követel­nek. Félje a múlt szerdán hív­ta őt fel, hogy beszámoljon elrablásáról. (MTI) Clark Bowers ügyében az amerikai külügy a kabuli és az iszlámábádi kormányhoz for­dulnak segítségért (TASR/AP) Walker bíróság elé Washington. Átadják az amerikai igazságszolgáltatás­nak a novemberben Afganisz­tánban foglyul ejtett, az al- Kaida terrorszervezet sorai­ban harcolt 20 éves John Walkert, aki négy esztendeje tért át az iszlám hitre. Walker fölött tehát nem katonai tör­vényszék fog ítélkezni. (MTI) Ahmad Szaadat letartóztatása miatt bírálják Arafatot, Sáron nem hisz benne Először kapnak meghívást a félidős csúcsra Palesztin belháború Ahmad Szaadat szervezete vállalta tavaly Rehavam Zeévi izraeli miniszter meggyilkolását (Reuters-felvétel) Jeruzsálem/Rámalláh. A Né­pi Front Palesztina Felszaba­dításáért (PFLP) szélsőséges szervezet tegnap arra figyel­meztetett, hogy vezetőjének, Ahmad Szaadatnak a letar­tóztatása a teljes politikai szembenállás kialakulásá­hoz vezethet a palesztin nép és a Jasszer Arafat vezette Palesztin Hatóság között. ÖSSZEFOGLALÓ A Palesztin Hatóság kedden este Rámalláhban tartóztatta le Ahmad Szaadatot, a PFLP vezetőjét, akit Iz­raelben is köröznek, hiszen e szer­vezet katonai szárnya ölte meg ok­tóberben Rehavam Zeévi idegen- forgalmi minisztert. Rámalláhban és Gázában százak tüntettek a le­tartóztatás ellen tiltakozva. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök azon­ban nem hiszi, hogy Szaadatot le­tartóztatták, tegnap azt mondt, hogy a letartóztatás újabb palesztin szélhámosság, látszatlépés. A PFLP tegnap figyelmeztette a Pa­lesztin Hatóságot: Ahmad Szaadat letartóztatása nemcsak a paleszti­nok nemzeti és iszlám csoportjai­val, hanem az egész palesztin nép­pel fordíthatja szembe a hatósá­got. Eközben szitává lőtt kelet-je- ruzsálemi arab férfi holttestét ta­lálták meg a ciszjordániai Náblusz közelében. A teherautónak, A Palesztin Hatóság szembekerülhet az egész palesztin néppel. amelyben az áldozatra bukkantak, izraeli rendszáma volt. A gyilkos­ság részletei egyelőre nem tisztá­zottak. Előző nap két zsidó tele­pest lőttek agyon palesztin fegyve­resek, az egyik támadást az al-Aksza Mártírjainak Brigádja vállalta magára. Arafat palesztin elnök szerint a ja­nuár elején a csempészett fegyve­rekkel lefoglalt hajó ügyét Izrael azért „dobta fel”, hogy a palesztin nép elleni agresszióját és katonai terveit leplezze. Az al-Ahram című egyiptomi lapnak elmondta: a Karin A hajó kapitánya, aki beismerte, hogy a fegyverrakomány címzettéi a palesztinok voltak, 1999 óta nem szolgál a palesztin flottánál, és a pa­lesztin autonóm területeken kívül él. Megerősítette, hogy a palesztin vezetés a béke híve, de leszögezte: a béke iránti elkötelezettség nem je­lenti az izraeli megszállás elleni fel­kelés befejezését. Miközben a Palesztin Hatóság je­lezte, hogy nem adja ki Izraelnek Szaadatot, az Iszlám Dzsihád és a Hamász Damaszkuszban bejelen­tette: fokozzák támadásaikat Izrael ellen, válaszul Szaadat letartózta­tására. A két szélsőséges mozgalom azon a tanácskozáson vesz részt a szíriai fővárosban, amelyet ez ügy­ben hívott össze tíz radikális szerve­zet. Álláspontjuk szerint a paleszti­nok továbbra is a megszállókra for­dítják fegyvereiket és jogukban áll ellenállást tanúsítani. Musztafa Barguti ismert palesztin emberjogi aktivista a Palesztin Hatóság súlyos tévedésének nevezte a Szaadat le­tartóztatását. Abu Rudeina, Arafat tanácsadója megerősítette, hogy megszakadtak az izraeli-palesztin biztonsági tárgyalások. Az EB listát készít azokról a károkról, amelyeket az izraeliek okoztak palesztin terü­leteken az EU vagy egyes tagállamai által finanszírozott épületekben és infrastrukturális létesítményekben. A listát majd átnyújtják az izraeli kormánynak. (MTI) Powell tegnap Pakisztánban próbált meg békíteni, ma Indiában teszi ugyanezt Teljes készültség a haditengerészetnél MTI-HÍREK Újdelhi/Iszlámábád. Teljes ké­szültségbe helyezték tegnap az in­diai haditengerészetet - közölte Madhavendra Szingh tengernagy, hozzátéve, hogy a másik két had­erőnem is teljes készültségben áll. Azt viszont nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni, hogy az indiai hadihajók fedélzetén van­nak-e atomfegyverek. Az amerikai hadihajók térségbeli jelenléte mi­att az admirális nem aggódott, de elismerte, hogy ez némileg bonyo­lítja a helyzetet. India és Pakisztán egymillió katonát és jelentős had­felszerelést vont össze közös hatá­ra mentén, miután az újdelhi par­lament ellen a múlt hónapban vég­rehajtott öngyilkos merénylet ki­élezte a két rivális szomszéd közöt­ti feszültséget. Közben a pakisztáni fővárosba, Isz­lámábádba érkezett Colin Powell amerikai külügyminiszter. Az őt kí­sérő újságíróknak még a- repülőgé­pen elmondta: megpróbálja rávenni a pakisztáni, illetve ma az indiai ve­zetőket, hogy kezdjenek közveden párbeszédet a kasmíri feszültség csökkentéséről. Reményét fejezte ki, hogy a felek, ha enyhülés követ­kezik be viszonyukban, újra meg­nyitják légterüket, és helyreállítják az egymás közti közúti és vasúti közlekedést. Ugyanakkor Powell is­mét leszögezte: nem közvetíteni akar, hanem közelíteni egymáshoz az érintetteket. Méltatta Pervez Musarraf pakisztáni elnök lépéseit a szélsőséges iszlám erők letörésére, de szerinte az indiai félelmek lecsil­lapítására több kell. A pakisztáni ha­tóságok a tábornok-elnök szombati televíziós beszéde óta több mint kétezer szélsőségest tartóztattak le és bezárták a betiltott öt szervezet irodáit. India azonban követeli 20 körözött terrorista kiadását is. Köz­tük vannak kasmíri és szikh szaka- dárok, valamint olyanok, akik a ká­bítószer- és fegyverkereskedelem­ben érdekelt bombayi szervezett alvilághoz tartoznak. Powell sze­rint ennek teljesítése nem lesz könnyű, mert egyrészt Musarraf nem ad ki pakisztáni állampolgáro­kat Újdelhinek, másrészt pedig a körözöttek egy részéről már régóta semmi hír, lehet, hogy más ország­ban rejtőznek. India már korábban elutasította, hogy a kasmíri kérdés­be egy harmadik fél beavatkozzon, Pakisztán ugyanakkor nemzetközi síkra akarja terelni a rendezést. Musarraf előzőleg kizárta, hogy Pakisztán kompromisszumot kötne az indiai uralom ellen küzdő kas- míriak támogatásának ügyében. „Folytatni fogjuk a kasmíriak igaz­ságos szabadságharcának politikai, diplomáciai és erkölcsi támogatá­sát” - hangsúlyozta. Ugyanakkor azt is ígérte, hogy Pakisztán rög­vest viszonozni fogja, ha India lé­péseket tesz a határ menti feszült­ség enyhítésére. Kizárólag a vajdasági szervek gazdálkodhatnának a tartományi fejlesztési alappal Omnibusztörvény: további egyeztetés MTI-JELENTÉS Belgrád. A három legnagyobb vaj­dasági párt - köztük a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) - azt követelte, hogy a szerb köztársasági és a tartományi intézmények jussanak egyetértésre a vajdasági autonómia visszaadását előirányzó törvénycsomag (omni- busztörvény) ügyében, még mielőtt a jogszabály a szerbiai parlament elé kerülne. A követelést Nenad Csa- nak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnöke, Miodrag Isakov, a Vajdasági Reformpárt (RV) elnöke és Kasza József fogalmazta meg keddi, késő éjszakába nyúló újvidé­ki találkozóján. Isakov közölte, hogy mind a szerb kormánynak, mind a vajdaságiaknak van néhány módosító indítványuk az omnibusz­törvényhez, ezért szükség van még egy közös találkozóra, hogy min­dent összhangba hozzanak, még mielőtt a törvény január 22-én a parlament elé kerülne. A vajdasági pártok szerint az omnibusztörvény csak az első lépés az autonómia visszaadásában, ezért szorgalmaz­ták, hogy azonnal kezdődjék meg az új szerbiai alkotmány kidolgozása, amelynek keretében tartósan ren­deződik a tartományi autonómia ügye. A három vajdasági párt azt is követelte, hogy azonnal hozzanak létre egy tartományi fejlesztési ala­pot, amelybe átutalnák a vajdasági vállalatok privatizálásából befolyó összeg felét, s amellyel kizárólag a tartományi szervek gazdálkodhat­nának. Áz újvidéki tévé vendége­ként Zoran Djindjics szerb kor­mányfő kijelentette, hogy a szerbiai kormánykoalíció, a DOS azon párt­jai, amelyek részt vesznek a kor­mány munkájában, megszavazzák az omnibusztörvényt. Tagjelöltek részvétele MTI-HÍR Brüsszel. Az EU március közepén Barcelonában tartandó csúcsérte­kezletének egyik munkaülésén el­ső ízben a tagjelölt országok kép­viselői is részt vesznek - közölte tegnap az Unió soros elnöki tisztét ellátó Spanyolország miniszterel­nöke. Jósé Maria Aznar az Euró­pai Parlament strasbourgi plená­ris ülésén ismertette Madrid fél­éves elnökségi programját, amely­nek első fontosabb eseménye a március 15-16-án esedékes barce­lonai csúcs lesz. A tagjelöltek kép­viselőit az értekezlet Európa gaz­dasági és társadalmi korszerűsíté­sével foglalkozó egyik munkaülé­sére hívják meg. A csatlakozni kí­vánó országok első ízben kapnak meghívást ilyen félidős csúcsra, amely hagyományosan kötetlen­nek minősül. Putyin Varsóban a sztálini önkény lengyel áldozatairól Kényes témák terítéken MTI-HÍR Varsó. Párizsból tegnap hajnalban Varsóba érkezett Vlagyimir Putyin, akinek személyében több mint 8 év óta először jár orosz államfő Len­gyelországban. Egyúttal ez Putyin első hivatalos útja egy kelet-közép- európai országban. Elnöksége alatt eddig egyszer tartózkodott a tér­ségben, Szlovákiában üdült. Putyin tegnap a házigazda Aleksander Kwasniewskivel a terrorizmus elle­ni harcról, az Oroszország és a NA­TO közötti új viszonyról, a lengyel-orosz gazdasági kapcsola­tokról és a kalinyingrádi beékelő­dés jövőjéről tárgyalt. Az orosz el­nök a második világháború idején - máig tisztázatlan körülmények kö­zött - Gibraltárnál repülőszeren­csétlenség (vagy merénylet) áldo­zatává vált Wladyslaw Sikorski len­gyel tábornokra vonatkozó orosz levéltári dokumentumokat adott át Kwasniewskinek. A lengyel elnök hangot adott annak a kívánságá­nak, hogy Putyin látogatása a pár­beszéd új kezdete legyen a két or­szág között. A sztálini önkény len­gyel áldozatainak esetleges kárpót­lását tudakoló kérdésre Putyin az­zal válaszolt, hogy létezik egy orosz törvény a politikai megtorlások kár­vallottjainak rehabilitációjára, és ezt a lengyel érintettekre is vonat­koztathatnák. Mindamellett úgy vélte, nem lehet egyenlőségjelet tenni a hitleri és a sztálini rezsim ál­dozatai közé. Emlékezetes találkozó a szlovák nagykövetségen Pastu és csecsen adás MTI-HÍR Washington. A szlovák nagykövet­ségen tartották kedden este a Hi­degháború Múzeuma Projekt foga­dását, amelyen Tom Dine, a Sza­bad Európa Rádió/Szabadság Rá­dió (RFE/RL) elnöke bejelentette: e hónap végén két, Afganisztánban használt nyelven, azaz pastu és dari nyelven kezdenek műsorsu­gárzást. Egy hónappal később pe­dig megindul három észak-kauká­zusi nyelvű műsor is, és ez utóbbi­ak között felhangzik az éterben a csecsen nyelvű program. A Hideg­háború Múzeumának létrehozását Francis Gary Powers kezdemé­nyezte, annak az amerikai pilótá­nak a fia, akinek az U-2-es típusú kémrepülőgépét a hidegháború egyik legemlékezetesebb incidense során a szovjetek lelőtték. Ifjabb Powers ötletét lelkesen felkarolta a washingtoni magyar, bolgár, cseh, lett, litván, román és szlovák nagy- követség, és e külképviseletek tár­gyi emlékek adományozásával is hozzájárultak a múzeum anyagá­nak az összeállításához. Megnyitották a kabuli nemzetközi repülőteret Újjáépítési támogatás MTI-HÍR Kabul. Hivatalosan megnyitották tegnap a kabuli nemzetközi repü­lőteret, miután az elmúlt három hétben aknamentesítették és rend­be hozták a kifutópályákat. Az aknátianítás mindazonáltal még nem fejeződött be teljesen, az ez­zel megbízott Afgán Consulting Group (ATC) szerint a légikikötő körzetében legalább 12-18 ezer ta­posóakna lehet. Franciaország képviselője 2 millió eurós megálla­podást írt alá az ENSZ fejlesztési programjával az afganisztáni újjá­építésre. A Tokióban tárgyaló Tom Lantos amerikai demokrata képvi­selő kijelentette: nem az USA fogja viselni az afgán újjáépítés terhé­nek nagy részét, mint ahogyan azt a háborúval tette, és elvárja, hogy más országok is vegyék ki részüket a munkából. George Bush ameri­kai elnök 400 millió dollárt ígért az idei évre e célra. A pravoszláv világ vitézét szívébe zárta a szerbség Karadzsics versei Belgrád. Újvidéken bemutatták Radovan Karadzics új verseskötet­ét Az eszement lándzsától a fekete meséig címmel. A háborús bűn- cselekmények elkövetésével gya­núsított volt boszniai szerb veze­tőt, a hágai Nemzetközi Törvény­szék első számú körözöttjét Zarko Ruzsics, a kötet szerkesztője „rendkívül jelentős és jó költőnek” nevezte a mintegy 300 fős hallga­tóság előtt. „Karadzics annyira szerény, sohasem kérte, hogy a költészetét terjesszék. A szó szo­ros értelmében unszolták arra, hogy politikus és államférfi le­gyen, és ezt a munkát jól végezte” - tette hozzá. A könyv a Vajdaságban élő herce- govinai szerbek jóvoltából jelent meg. A kötet utószavában az áll, hogy Karadzics „a szerb hírnév ol- talmazója, a szlávok és pravoszláv világ vitéze, akit szívébe zárt a szerbség...” (MTI) (Archívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom