Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-01 / 276. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 1. TOLLVONÁS Gigászi gospelfieszta JUHÁSZ LÁSZLÓ Kicsit rasszistagyanús a véle­mény, amit egyszer hallottam, most mégis ide kívánkozik: a színesbőrűek két dologhoz min­denkinél jobban értenek. Na­gyon keményen tudnak dolgoz­ni, és istenáldotta tehetségük van a zenéhez. Azt már Mingo Long, a Harlem Gospel Singers egyik énekese válaszolja kérdé­semre a szünetben, ók két hely­ről kapják az energiát show-juk­­hoz: Istentől és a közönségtől. A gospel, vagyis a ,jó üzened’ min­denkihez megérkezett, persze már nem klasszikus formájában, mint a húszas években, amikor az amerikai nagyvárosok feke­ték lakta kerületeiben felállított utcai templomokban indultak be a hívók erre a dalformára: a New York-i énekesek a tradicio­nális afroamerikai vallásos éne­kek és a gospelklasszikusok (Ó, ven dö szejntsz gó marcsing in) mellett rock- és R&B-elemekkel megtűzdelt, itt-ott szinte disz­­kósra tuningolt, lélegzetelállító profizmussal előadott dalokat zúdítottak a közönség nyakába. A selyemleples, fekete, rubensi gospelangyalok és a végtelen­nek tűnő hangtetjedelmű éne­kes fiúk produkciójáról írni hal­va született próbálkozás. Tény, nemcsak a műsor, a kö­zönség is isteni volt csütörtök este Pozsonyban. A HZDS- kampánygyűléseket is megélt sportcsarnokban a háromórás gospelfieszta végén állva tom­bolt a nagyérdemű és -számú publikum. És mivel a koncert bevétele a szeptember 11-én el­pusztult amerikaiak hozzátarto­zóinak megsegítésére ment, a szervezők helyénvalónak tartot­ták, hogy negyedórás filmesszé­ben számoljanak be Dzurinda kormányfő New York-i útjáról, CNN-bejátszással, hillarys kéz­fogással, futócipős miniszterel­nöki lábszárral, WTC-s együtt­érzéssel. A film végén maga a NATO-főtitkár, George Robert­son mondta ki a legalábbis kampánygyanúsan időzített etűd mondandóját: jövőre tessenek nyitott szemmel sza­vazni. (arcul)Csapó. A kitelepítésről a Duna Televízióban A felvidéki magyarság számára - Trianon mellett - a második vi­lágháborút követő kitelepítési program volt a legtragikusabb ese­mény. Ezt a problémakört próbálja meg a történész szemével kö­rüljárni a Rendhagyó történelemóra című tévésorozat következő része, amelyet holnap reggel 8.45-től vetít a Duna Televízió. A mű­sorban a lakosságcserén kívül szó esik minden olyan jogfosztásról - így a magyarellenes kassai kormányprogramról vagy a beneši dekrétumokról -, amely 1945-48 között érte a felvidéki magyarsá­got. (SZ. I.) Találkozó Vadkerty Katalinnal Léva. A Reviczky-hónap keretében a Reviczky Magyar Házban hol­nap, 17 órakor író-olvasó találkozó lesz, melynek vendége Vadkerty Katalin. A találkozó témája az író-történész A kitelepítés­től a reszlovakizációig címen, Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945-1948 közötti történetéről alcímen megjelent könyve lesz. (ú) Adventi hangverseny Tardoskedd. Ma a tardoskeddi római katolikus templomban 16 órakor adventi hangverseny kezdődik, amelyen fellép a kecskeméti Renaissance Consort és a pozsonyi Gaudium énekegyüttes (bm) Ág Tibor könyvének bemutatója Dunaszerdahely. Holnap 17 órakor a Kortárs Magyar Galériában Roncsol László bemutatja Ág Tibor Csináltassunk hírharangot (Nyitra-vidéki népballadák) című legújabb népzenei kiadványát. Közreműködnek Holecz Ferencné Gyepes Ilona (Alsóbodok) és Szládecsekné Süttő Mónika (Kolon). A könyvbemutatót követően a budapesti Jánosi Együttessel lesz táncház, (ú) 1?^ '■.*“% színház stM POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő szombat 19 Portugália vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: A játék végén sz. 19 No, de ezredesné v. 19 A.HA SZÍNHÁZ: Pata nyomoz v. 14.30 i ■ Wfflffl «ftozifihMHHHHI POZSONY CHARLIE CENTRUM: Balladák (cseh) sz., v. 17 Moulin Rouge (am.) sz., v. 20.30 Kardhal (am.) 19, 20.45 Jurrasic Park 3 (am.) sz., v. 17.45 Swordfish operáció sz., v. 19, 20.45 A cigánytábor az égbe megy (orosz) sz., v. 17.15 Magánosok (cseh) sz., v. 19.30 Kí­nai fördő (kínai) sz., v. 20 Lázadók és szeretők (cseh) sz., v. 18 KASSA DRUŽBA: Magánosok (cseh) sz., v. 20 TATRA: Stickmen (új-zélan­­di) sz., v. 16, 18, 20 CAPITOL: Macskák és kutyák (am.) sz., v. 14.30 Pearl Harbor (am.) sz. v. 16,19 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA-VMK: 15 perc (am.) sz. 17.30,20 The Plastic People Of The Universe (cseh) v. 17.30, 20 GYŐR PLAZA: Amerika kedvencei (am.) sz. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.15 v. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 Amerikai pite 2 (am.) sz. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 Halálos irániban (ame.) sz. 11.30, 13.45, 20, 22.15 v. 11.30, 13.45, 20 Horrorra akadva 2 (am.) sz. 18, 20, 22 v. 18, 20 Jurassic Park 3. (am.) sz., v. 11, 13 Kémkölykök (am.) sz., v. 12, 14 Kutyák és macskák (am.) sz., v. 11.15, 13, 14.45, 16.30, 18.15 Moulin Rouge (am.) sz., v. 17.15, 19.45 A kassai Árvácska gyermektánccsoport december hetedikén a Thália Színházban jubileumi előadást tart Elmúlt az első tizenöt év Az Árvácska gyermektánc­csoport idén tizenöt éves. December 7-én jubileumi előadással ünnepük magu­kat, a csoport vezetője, Pri­bék Emőke kétszáz volt tag­nak küldött meghívót, ami már a postázás miatt sem könnyű feladat, nem még a néptánc-oktatás szempont­jából. JUHÁSZ KATALIN Az Árvácskát Furik Rita és Cser­­gőné Szűcs Piroska alapította, a Pribék házaspár, Emőke és Gábor két év után vették át a stafétabotot, azóta tanítanak, ügyintéznek és menedzselnek, néhány lelkes szü­lő segítségével. Harmadiktól nyol­cadikig járnak ide a táncolni vágyó gyerekek, a legnagyobb érdeklő­dés az alsó tagozatosok körében mutatkozik, a rekordlétszám 60 fő volt, és olyanok is akadtak, akik felnőtt együttesben folytatták a néptáncot. Tizenöt év alatt meg­­számlálhatadanul sok helyen járt a csoport, rendszeres vendégei a hazai és a magyarországi fesztivá­loknak, versenyeknek, jelenleg évente 15-20 fellépésük van, ami gyermekcsoport esetében nagyon sok. Tavaly a Blaha Lujzáról elne­vezett országos ének- és táncverse­nyen első helyezést értek el, sőt, összemérték erejüket a szlovák tánccsoportokkal is, a kerületi for­dulón 15 csoport közül harmadi­kok lettek. Mivel a fenntartáshoz szükséges anyagi támogatásért csak civil szervezetként pályázhattak, tavaly megalapították az Árvácska Tehet­séggondozó Társulást, amely nem csupán a tánccsoportot foglalja magába, hanem szövő szakkört, kerámia szakkört, bábszínházát és sakkört is. Nyaranta kézművestá­borokat szerveznek, terveik között pedig egy számítógépes szakkör is szerepel. Néhányan két-három csoportba is járnak, a táncosokat érdekli a szövés, sokan tagjai az is­kola énekkarának is, és persze raj-Csoportképek az együttesről zolni is szeretnek, szóval nehéz összeegyeztetni ennyi mindent, fő­leg fellépések előtt, amikor a szo­kásosnál több a próba. Emőke „ci­vilben” nevelőként dolgozik az is­kolában, és állítja, hogy a gyereke­ket ma is meg tudja érinteni a népi kultúra. Ugyanúgy járnak diszkó­ba és hallgatnak popzenét, mint a többi hasonló korú gyerek, ám aki néptáncot vagy népi mestersége­ket tanult, másfajta értékrenddel is megismerkedett, biztos, hogy (Archívum) nem kapcsol át más csatornára, ha a tévé népzenét vagy néptáncot közvetít. A gyerekek egy idő után nemcsak, hogy felismerik az egyes tájegységek táncait, de azt is tud­ják, milyen zenére milyen stílus­ban táncoljanak, azaz „anyanyelvi szinten”, az adott tájegységre jel­lemző módon ropják. Az Árvácska repertoárjában bodrogközi, ma­­gyarbődi és gömöri táncok szere­pelnek. A nagycsoportnak huszon­nyolc, a kiscsoportnak tizenkét tagja van, ez utóbbi afféle előké­szítőnek tekinthető, ahol Gyarmati Andrea tanárnő vezetésével játsza­nak, mozognak a táncra fogékony másodikosok. „Néhány éve a kassai Magyar Kö­zösségi Házban folynak a próbák. Sokan előbb érkeznek, próba előtt leckét írnak, és a foglalkozások vé­geztével ott maradnak asztaliteni­szezni vagy beszélgetni, úgy kell őket hazakergetni. Akadnak olyan szülők, akik szívesen végignézik a próbát, illetve rafinált módon di­rekt hamarabb érkeznek a gyere­kekért” - mondja mosolyogva Emőke, aki saját gyermekeinek „felügyeletét” is ügyesen megol­dotta: mindketten tagjai az Ár­vácskának. Mivel pénz nélkül a jó kezdemé­nyezések sem működhetnek, a modern kor kívánalmainak megfe­lelően a csoport vezetői megtanul­tak pályázatokat írni. A Kárpáto­kért Alapítvány, az Illyés Közala­pítvány és a kulturális minisztéri­um karolta fel őket, ezenkívül az iskola szülői szövetségétől is kap­nak támogatást. „Nem mindenki tud a pályázati le­hetőségekről. Szeptember végén zajlott Losoncon a gyermektánc­­csoportok fesztiválja, ahol tizen­három csoport találkozott, és meg­lepetten tapasztaltam, hogy a ve­zetők közül sokan nem tudják, ho­vá fordulhatnak. Többen fontol­gatják, hogy szintén polgári társu­lást alapítanak, és bejegyeztetik magukat, mert az alapítványokhoz csak így fordulhatnak támogatá­sért.” A jubileumi műsor előtt nem kel­lett vállalkozóknál házalni ala­mizsnáért, új fellépőruhák készül­nek, az estre vendég fellépőket hívhatnak. A csoportnak saját ze­nekara is van, a népzenei körök­ben messzi földön ismert Kováts Marcell vezetésével, és „igazi” gye­rekprímással, aki egyébként a ze­nekarvezető fia. A kassai közön­ségnek minden bizonnyal különle­ges élményben lesz része decem­ber 7-én, ha ellátogat a Thália Színház nagytermébe. A gyermekirodalom és az anyanyelv megőrzése December 7-ig XI. Dióspatonyi Kulturális Napok Kerekasztal körül Kiállítás és előadások ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Budapest. A Könyv és Nevelés című folyóirat, valamint a Mura Vidéke Baráti Társaság szervezésében az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületében a gyermek- és ifjúsági irodalomnak az anyanyelv megőrzésében betöltött szerepéről zajlott beszélgetés. A magyarorszá­gi folyóirat, részben az olvasás éve alkalmából, az elmúlt hónapokban Négyszögletű kerekasztal címmel rendezett beszélgetéssorozatot a gyermek- és ifjúsági irodalom jelen­legi helyzetéről, amelynek során mindeddig irodalom és anyanyelv kapcsolata még nem került szóba. Örömmel fogadták hát a társaság felvetését, s olyan szerzőket hívtak meg, akik a kisebbségi létből faka­dóan fokozottan érzik a téma sú­lyát. (A Mura Vidéke Baráti Társa­ság egyébként tájainkon is ismert: az eredetileg a szlovéniai magyar és magyarországi szlovén kisebbség kölcsönös bemutatkozását támoga­tó társulás az elmúlt egy-két évben a szlovákiai magyarságra is odafigyel, szervezett már képzőművészeti vándorkiállítást Szlovákiában is.) A négyszögletű kerekasztal mellett a szlovéniai magyar irodalom képvi­seletében Varga József költő, próza­író, a maribori egyetem magyar tan­székének egykori vezetője, valamint a Bence Utrosa Gabriella prózaíró foglalt helyet. Szlovákiából Csicsay Alajos és Pénzes István mutatkozott be Budapesten. Az eredeti tervekkel ellentétben nem érkezett meg a ren­dezvényre Krajczár Károly, a neves magyarországi szlovén népmese­­gyűjtő, helyette Székely András Ber­talan minisztériumi főtanácsos, a délután házigazdája vázoha fel rö­viden a magyarországi szlovén kö­zösség írásbeliségének helyzetét. El­mondta: a csekély lélekszámú ki­sebbség irodalmának fejlődését, amellett, hogy kevés értelmiségivel rendelkezik, az is hátráltatja, hogy olyan archaikus nyelvjárást beszél, amely jószerével lehetetlenné teszi a kölcsönös megértést a határ két oldalán élő szlovének között. A beszélgetésen az előadók nem annyira az eredetileg kitűzött témá­ról cseréltek eszmét, mint inkább az egyes kisebbségi irodalmak fejlő­désvonalait vázolták. Varga József kiemelte, hogy a szlovéniai magyar irodalom tulajdonképpen egy 1961- ben kiadott verseskötettel veszi kez­detét, a gyermekirodalom pedig en­nél is újabb keletű, a hetvenes évek­ben indul. Bence Utrosa Gabriella gyermekkönyveinek sorsa nem ta­nulság nélküli: Visszahozott szép karácsony dmű művét megfilmesí­tették - a pénzt a szlovén kulturális tárca adta, a filmet magyar stáb for­gatta Lendván és környékén, s az al­kotást tavaly karácsonykor bemu­tatta a szlovén televízió, év végéig várhatóan műsorára tűzi a magyar tévé vagy a Duna Televízió is. Csicsay Alajos és Pénzes István, a Lilium Aurum Kiadónál elsősorban tankönyveket, ismeretterjesztő ki­adványokat megjelentető két szlo­vákiai szerző némileg közelebb ke­rült az eredetileg felvetett témá­hoz. Csicsay Alajos alaptétele nyo­mán - mely szerint egy közösség és anyanyelve megmaradása akkor biztosított, ha van iskolarendszere, lehetősége az írott szó művelésére, valamint vannak politikai és kultu­rális szervezetei - együttes erővel remek előadásban mutatták be a szlovákiai magyarság írásbeliségét és annak feltételeit Trianontól nap­jainkig. (as) ÚJ szó-hír Dióspatony. Tegnap Kuky Anna Álomképek című kiállításának megnyitásával megkezdődtek a XI. Dióspatonyi Kulturális Napok. Ma 15 órakor Sírfeliratok a förgepa­­tonyi temetőben címmel Héder Ag­nes tart előadást. Holnap 10.30- kor Jöjj, népek megváltója címmel adventi hangverseny lesz a Rózsa­füzér Királynéja Templomban. Közreműködik a kecskeméti Re­naissance Consort, valamint a Ga­udium énekegyüttes. December 3-án 18 órakor Bödők Zsigmond a természettudományok magyar nagyjairól, másnap 13.30-kor Mar­­czeŰ Béla néprajzkutató a Csalló­köz hiedelemvilágáról tart elő­adást. December 6-án egy kötetlen beszélgetésben Görözdi Zsolt hely­béli református lelkész az advent­ról elmélkedik. A XI. Dióspatonyi Kulturális Napok a Teátrum Szín­házi Társulás Csókos asszony című előadásával zárul december 7-én. A rendezvények színhelye (az ad­venti koncert kivételével) a helyi művelődési ház. (tébé) Kassán vendégeskedik a nyírbátori Hattyúdal Színház László királyrul ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A holnapig tartó Független Színházak Fesztiváljának egyik magyarországi résztvevője a nyír­bátori Hattyúdal Színház, amely a László királyrul című előadással ér­kezik Kassára. A társulat a Thália Színházban lép fel ma este 18.30 órai kezdettel. Legfőbb céljuk a magyar teátrális hagyományok vizsgálata és korszerű színrevitele, valamint a báb- és színházművé­szet megújítása. A régmúltba nyúló, szerteágazó gyökerek felkutatása révén sajáto­san magyar színházi formanyelv kimunkálása, valamint az aktuális megszólaltatás érdekében végzett tizenkét éves munka az alapítók szerint mostanra szinte intéz­ménnyé avatta a kis társulatot. Az elmúlt években számos magyaror­szági bábfesztiválon és színházi ta­lálkozón megfordultak, külföldön is gyakran fellépnek, rendszeres vendégei egyebek közt a beszter­cebányai nemzetközi bábfesztivál­nak. Á László királyrul című láto­másjátékot egy szétszedhető sze­kérszínpadra álmodták az alkotók, akik bábokkal, maszkokkal dolgoz­nak, és krónikarészletek, népi éne­kek, népmondák alapján állították össze László király történetét. Az előadás az alkotók szerint eddigi színházi kísérleteik összefoglalása, a brooki értelemben vett „szent színház”. László királyt kulcsfon­tosságú, kultúrák, nemzedékek, ré­giók közti híd szerepét betöltő figu­rának tekintik, hozzá való viszo­nyulásukban az ember küldetésére keresik a mához szóló válaszokat. Nem titkolt szándékuk a király­drámák meglehetősen hiányos so­rának erősítése. A kassai közönség a vizuális élményen kívül keleti, il­letve ősi magyar hangszereket is hallhat ma este. (juk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom