Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-20 / 292. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 20. Politika5 Dr. Habsburg Ottó szerint nem a státustörvénnyel van baj - a gondot a viták és a viták módja jelenti a térségben Előbb-utóbb eltűnnek a határok Az Európai Parlamentben közelednek a 2004. évi választások. Ennek okán (is) egyre több szó esik az Európai Unió bővítéséről. A problémakörről - kicsit másként - dr. Habsburg Ottóval, a Páneurópai Unió elnökével beszélgettünk. TARICS PÉTER Az Európai Unió keleti irányú bővítése kapcsán jelenleg két elv verseng egymással. Az egyik az, hogy a csaüakozni kívánó országokat teljesítményük szerint vegyék fel az EU-ba. A másik: erőteljes, mondhatni erőltetett, gyorsított bővítés akár 10 vagy 12 országgal. Ön melyik megoldást tartja ésszerűbbnek és a magyarság számára előnyösebbnek? Elvben mindenképpen azt az elképzelést támogatom, hogy az egyes országokat teljesítményük szerint vegyék fel az Európai Unióba. Ez természetesen Magyarország számára nagyon előnyös lenne, hiszen Magyarország a legfelkészültebb állam a csaüakozni kívánók között. Nincs ellenvetésem viszont azzal kapcsolatban sem, hogy több - akár tíz vagy tizenkét - országot is felvegyenek egyszerre, de csak akkor, ha Magyarország holtbiztosán részt vehet a 2004-es választásokon. Milyen biztonságpolitikai előnyökhöz jut Magyarország - és a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarság -, ha a kelet-európai országok EU-tagok lesznek? Nekünk az a feladatunk, hogy az Európai Unió révén végre biztosítsuk ennek a gyönyörű országnak, Magyarországnak - és egyáltalán a Kárpát-medencében élő magyarságnak - az igazi békét, az igazi biztonságot. Az EU-tagság mindenekelőtt külső biztonságot jelent a tagországok számára. Ami az anyaország határain túl élő nemzeti közösségeket illeti: az EU-n belül eltűnnek a határok. A jelenlegi határok_ » Az egyes országor kát teljesítményük szerint vegyék fel az Európai Unióba. V természetellenesek. Az Európai Unió folyamatosan szuperhatalommá válik. Biztos Ön ebben? Ezt azért kérdezem, mert az Európai Unión belül mindmáig óriási problémák, belső ellentétek és megoldásra váró szerkezeti kérdések vannak. Nézze, az EU előbb-utóbb rákényszerül arra, hogy ezeket a belső feszültségeket feloldja, a belső problémákat megoldja, és felkészülten váija a csatlakozni kívánó országokat. Dr. Habsburg Ottó: „A trianoni traumát nagy részben kompenzálja a határok átjárhatósága, eltűnése." (Archív felvétel) Ön egyik előadásában azt mondta, hogy nem támogatná egy elnök megválasztását például az Európai Egyesült Államok élére. De más szerkezeti változásokat is eszközölne... Közös elnök megválasztását azért nem támogatnám, mert az Amerikai Egyesült Államokban is sok esetben az váltja ki a kulcsproblémát és fontos politikai, gazdasági konfliktusok sorozatát, hogy az elnök nem búja ellátni a rábízott feladatokat. Én mindenképpen csökkenteném az Európai Parlament képviselőinek számát, mert nagyon sokan vagyunk. Az EP - 700 képviselőjével - jelenleg nem parlament, hanem szavazógép. És ez nem jó. Kisebb testületekre, tanácsokra, bizottságokra lenne szükség ahhoz, hogy működőképes legyen. Támogamám továbbá azt, hogy kétkamarássá alakuljon át, így például a nemzetiségek is képviseltethetnék magukat. Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarország 2000 című konferencián kijelentette: „A XXI. század legfontosabb feladata a magyar nemzet határmódosítás nélküli egyesítése.” Mi erről a Páneurópai Unió elnökének a véleménye? Ez nagyon megfontolt és helyénvaló kijelentés. Annál is inkább, mert az Európai Unión belül a magyar nemzet határmódosítások nélküli integrációja természetes, automatikus folyamat lesz. Itt említeném meg Dél-Tirol példáját, amely nagyon jó precedens számunkra. Trianon traumája enyhíthető-e azzal, hogy Magyarország és a vele szomszédos államok belépnek az EU-ba? Természetesen. A trianoni traumát nagy részben kompenzálja a határok átjárhatósága, eltűnése. Ismét Dél-Tirol példáját hoznám fel: ott is időre volt szükség a trauma enyhülésére. A traumát azonban nem lehet teljesen kiheverni. A schengeni egyezmény müyen mértékben érvényesíthető, ha Magyaroszág és a vele szomszédos államok bizonyos fáziskülönbséggel lépnek be az Európai Unióba, hiszen éppen az EU külső határairól, a szlovák-magyar, a román-magyar és a szerb-magyar határ megerősítéséről lesz szó? Teljes derogációt természetesen nem kérhetünk. Részmegoldásokat kell kitalálni és kidolgozni, hogy az Európai Unió említett külső határainak megerősítése ne hozza magával azt, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségek bármilyen formában is elszakadjanak az anyanemzettől. Mi a véleménye a 2002. január 1- jén hatályba íépő magyar státustörvényről, s az elfogadását követő román és szlovák reagálásokról? Nem a jogszabállyal van baj. A státustörvény jó. A gondot a viták és a viták módja jelenti a térségben. A státustörvény teljesen természetes kifejezője a Magyarország határain túl élő magyarokról való gyakorlati gondoskodásnak. Erre is van precedens Európában, hiszen például a németeknek is van státusrendelete. A magyar státustörvény nem jelenthet problémát a közös Európában. Miképpen értelmezi a velencei bizottság véleményét? Nagyon sok jelentés, ajánlás, fogalmazvány köröz szerte Európában, különösen a nemzetiségekkel és etnikai közösségekkel kapcsolatban. Én nem szoktam komolyan venni őket. Mi a biztosítéka annak, hogy Magyarország és a Kárpát-medencében élő csaknem 3 és fél millió magyar az EU-tagság esetén meg tudja őrizni nemzeti identitását, saját magyar értékeit? A biztosíték kézenfekvő: kultúrnemzet és kulturális nagyhatalom vagyunk. A kulturális értékeket nem lehetett elpusztítani ezer év alatt sem, ez nem fog sikerülni a jövőben sem. Nem tudom megkerülni a kérdést: milyen mértékben változik meg Ön szerint az Európai Unió politikája a jelenlegi időszakban, különös tekintettel a világméretű terrorizmus erősödésére, és mennyire befolyásolhatja a terrorizmus elleni harc az EU keleti irányú bővítését? Politikai szempontból meg fog változni az Európai Unió a terrorizmus elleni harcban, nem hiszem azonban, hogy ez jelentős mértékben befolyásolná a bővítést. Hatékonyabb lesz a terrorizmus elleni harc, hiszen az EU-tagság mindenekelőtt biztonságpolitikai kérdés. Egy dolog viszont aggaszt: a kormányok jelenleg azzal próbálkoznak, hogy a terrorizmus elleni harcot összekötik az egyéni jogok korlátozásával. Ez nem jó. Bízom abban, hogy Olaszország tiltakozása sikerrel jár Európában. SS Politikai szempontr ból meg fog változni az EU a terroriz- . . mus elleni harcban, ss Engedjen meg egy személyes kérdést. Köztudomású, hogy Habsburg Ottó IV. Károly utolsó magyar király fia. Politikailag jelenleg nem megvalósítható, de ha alkalma nyílna arra, hogy Magyarország vezető politikusa (esetleg királyság esetén: királya) legyen, vállalná-e? Én mindig azt az elvet vallottam, hogy ha valami ténylegesen a nemzet érdekében történik, akkor el kell vállalni. Önnek teljesen igaza van abban, hogy ez jelenleg nem lehetséges, tehát nincs ilyesmiről szó. Ön már nem képviselője az Európai Parlamentnek. Jövőre lesz 90 éves. Ez önmagában is tiszteletreméltó életkor és életmű. Kinevelte utódot, aki az Ön nyomdokaiban jár majd? Igen, van utódom, mégpedig a legfiatalabb lányom, Walburga. Ő sokkal dinamikusabb alkat, mint én voltam. Évek óta együtt dolgozom vele az európai ügyekben, így nagyon felkészült. Bízom benne, hogy rövidesen az Európai Parlament képviselője lesz. RÖVIDEN Ronald Weiser a Fórum Intézetben Somoija. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete hét eleji délszlovákiai látogatása során felkereste a Fórum Intézet könyv- és levéltárát is. Az intézet munkatársai tájékoztatták Ronald Weisert az intézet munkájáról, bemutatták neki a könyv- és levéltári gyűjteményt, ismertették a szlovákiai magyarok és az ifjúság körében végzett szociológiai felmérések eredményeit, valamint az intézet hosszú távú programját. A diplomata megismerkedett az Információs Központ és a Közéleti Kérdések Intézete munkájával, nagyra értékelte a civil szféra fejlesztésében játszott szerepüket, a vidékfejlesztés és az EU népszerűsítése területén, valami,nt az 1%-os kampányban kifejtett tevékenységüket, (ú) Száz sajtómunkás maradt a harctereken Brüsszel. A tömegtájékoztatás területén dolgozók közül az idén pontosan százan vesztették életüket munkájuk végzése közben - olvasható az Újságírók Nemzetközi Szövetségének (FIJ) jelentésében. Az áldozatok többsége háborús körülmények között vesztette életét. Másokat megtorlásként meggyilkoltak, illetve életveszélyes helyzetben készített riportok idején haltak meg. Aidán White, a FIJ főtitkára úgy véli: „Az áldozatok nagy száma arra emlékeztet bennünket, hogy a sajtószabadságért és a demokráciáért nagy árat fizetünk.” Ezért a főtitkár szerint eljött az ideje annak, hogy a tömegtájékoztatási eszközök az eddigieknél is fokozottabb intézkedéseket tegyenek az alkalmazottaikra leselkedő veszélyek visszaszorítására, (m) Ötoldalú Tisza-völgyi árvízvédelmi koncepció készült Közös veszélyelhárítás HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Tisza-völgy vízgyűjtőjére kiterjedő közös árvízvédelmi koncepciót írtak alá tegnap az érintett öt ország, Ukrajna, Románia, Szlovákia, Jugoszlávia és Magyarország vízügyi szakemberei. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter elmondta: a koncepció kiterjed a fennálló helyzet értékelése alapján a felkészülési idő megnövelése érdekében szükséges teendők, valamint a várható árhullámok meghatározására. A tárcavezető szerint a következő feladat a koncepció alapján kidolgozni az árvízvédelmi munkaprogramot. Emlékeztetett arra, hogy az érintett öt ország 2001. május 25-én aláírt megállapodása alapján azt a célt tűzték ki, hogy a fenntartható fejlődést.szolgáló, és ugyanakkor hatékonyabb árvízvédelmet valósítsanak meg a Tisza vízgyűjtőjében. A koncepció rögzíti az árvízi észlelő-, információs és előrejelző rendszer fejlesztését, emellett meghatározza a mértékadó árvízszintszámítás általános alapelveit, az ehhez szükséges adatigényt. A koncepció kitér arra is, hogy a gátrendszerek hosszának növelése nem cél, mivel a vizeket a keletkezésük helyén célszerű visszatartani. Ezért a dokumentum hegy- és síkvidéki száraz tározók építését is tartalmazza. A miniszter utalt arra, hogy a nemzetközi összefogást az elmúlt években tapasztalt jelentős árvizek és a megelőzésükhöz szükséges jelentős pénzügyi források nagysága indokolja. Hozzátette: az öt ország számít az Európai Unió pénzügyi támogatására is, ám ehhez szükség volt arra, hogy a térség országai összehangolt árvízvédelmi koncepcióval rendelkezzenek. Hajós Béla helyettes államtitkár elmondta: sikerült elérni az unió bizottságánál, hogy a vízkárelhárítást felvegyék a támogatandó programok közé, mivel az EU számára kiemelt feladat a belvízi hajózás. (m) Hogyan alakult az utóbbi években a NATO-tagság támogatása? I támogatja 1994 májusa 1995 júniusa 1996 januárja 1996 májusa 1997 októbere 1999 márciusa 1999 októbere 2000 februárja 2000 novembere 2001 júniusa 2001 decembere ~| nem támogatja ^ nem tudja (az adatok százalékban értendők) 43 —áli 39 35_ J8_ 41 ____29. 35 33 30 26 ____50 50 49 ___42_ ___4fL _42_ Csáky Pál kisebségi miniszterelnök-helyettes véleménye szerint az MKP várhatóan megnyitja a koalíciós szerződés vonatkozó pontját, ha tavaszig nem jutnak dűlőre tapasztalható a nyitrai magyar kar ügyében Elmozdulás P. VONYIK ERZSÉBET Pozsony. Csáky Pál miniszterelnökhelyettes szerint egyértelműen pozitív irányú elmozdulás tapasztalható a nyitrai egyetemen létrehozandó magyar kar kérdésében. Azután nyilatkozott így az MKP alelnöke, hogy a kérdésről tárgyalt az egyetem rektorával, valamint Milan Ftáčnik oktatási miniszterrel és helyettesével, Szigeti Lászlóval. „Számunkra elfogadható dokumentum fekszik az asztalomon, amely a nyitrai egyetemen létesítendő önálló magyar karon belül hat tanszék létrehozásával számol” - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Kiemelte: a kar akkreditálható, megvannak a személyi és szakmai garanciái, ám a kérdésnek anyagi vonzata is van, amelyről a kormány várhatóan január második felében tárgyal. Ám, mint hozzáfűzte, némi bizonytalansággal nyilatkozik, mert ezt a papírra vetett jó megoldást az egyetem vezetőségének is jóvá kellene hagynia. A miniszterelnök magyar helyettese szerint a kedvező irányú elmozdulásban az is közrejátszhatott, hogy jómaga már két hónapja a kormányban blokkol egy anyagot, amelyben az egyetem több mint 140 millió koronát kér a kormánytól. Csáky Pál szerint a kért pénzt addig nem szabad folyósítani a nyitrai egyetemnek, amíg annak vezetősége nem reagál arra a januárban megszületett kormánydöntésre, amelynek értelmében a kormány pénzcsomagot különített el a nyitrai magyar kar létrehozására. Csáky Pál felháborítónak tartja, hogy az egyetem által kért összegbe nincs belekalkulálva a magyar kar anyagi fedezete. Mint elmondta, Mikuláš Dzurinda miniszterelnök is inkorrektnek tartja az egyetem hozzáállását: „A kormányfő egy nyitragerencséri kampánygyűlésen elmondta, hogy ő is az én álláspontomat támogatja.” Ezen a fórumon egyébként a nyitrai egyetem rektora kifogásolta, hogy a kormány miért nem válaszol az egyetem októberi beadványára. A kormányfő azt válaszolta, hogy ő ugyanüyen alapon visszakérdezhet: vajon az egyetemi tanács miért nem mond véleményt egy januári kormánydöntésről. Csáky Pál örülne annak, ha a most született megállapodás januárban konkrét körvonalakat öltene, egyrészt kormánydöntés, másrészt pedig egyetemi határozat alakjában. „Ha ez megtörténik, akkor tavasszal megnyílhat a nyitrai egyetemen az új magyar kar, amely szeptembertől már önálló egységként működhetne” - jelentette ki a kisebbségi ügyekben illetékes miniszterelnökhelyettes. A kar pontos nevéről még nincs végleges döntés, a minisztérium több változatot mérlegel. Csáky Pál azonban hozzáfűzte: nem rejti véka alá, hogy a magyar kar létrehozását csak átmeneti lépésnek tartja, a stratégiai cél változatlanul az önálló magyar egyetem létrehozása. Elismerte, hogy jelenleg nincs sem szellemi, sem anyagi kapacitásunk arra, hogy önálló egyetemet akkreditáltassunk és tisztességesen működtessük, ehhez 4-5 év szükséges. Arra a kérdésre, vajon az eddigi merev nyitrai elzárkózás oldódásában közrejátszhatott-e az is, hogy az MKP vezetői felvetették, más városban is elképzelhető az egyetem megindítása, Csáky Pál a következőket felelte: jelen pillanatban nem biztos, hogy reális más városban gondolkodni, de ha a nyitrai út járhatatlanná válik, és ez márciusra, áprilisra kiderül, akkor nem marad más hátra, múlt alternatív útban gondolkodni, amely ugyan idő- és pénzigényesebb. Csáky Pál elmondta, hogy márciusban kerül napirendre az egyetem létrehozásra vonatkozó törvény kérdése, amely már csaknem készen ott van az asztalán. Csáky Pál megismételte azt, amit már egy tévébeszélgetésben nemrég felvetett: ha a nyitrai kar kérdése márciusig, áprilisig nem oldódik meg, akkor az MKP az asztalra teszi a magyar egyetem témáját, illetve a magyar egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet. „Ez pedig azt jelenti, hogy a koalíciós szerződésnek azt a részét nem fogjuk tartani magunkra nézve kötelezőnek, a melyben a kormányzás elején vállaltuk, hogy ebben a ciklus-Már két hónapja blokkol egy anyagot a kormányban (Archív felvétel) ban nem nyiljuk meg a magyar egyetem kérdését. Ha azonban az önálló kar kérdésében nem tudunk előrelépni, a kormányprogramnak ezt a pontját a későbbiekben nem tartjuk magunkra nézve kötelezőnek” - hangsúlyozta Csáky Pál.
