Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-20 / 292. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 20. n Politika Bírósági elutasítás Strasbourg. Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap nem találta tárgyalhatónak azt a beadványt, amelyet jugoszláv állampolgárok nyújtottak be tizenhét NATO- ország ellen a szerb rádió és televízió székházának 1999- es bombázása miatt. A hat felperes - öt áldozat hozzátartozói és egy volt sebesült - arra hivatkozott, hogy az épület elleni NATO-támadás sértette az áldozatok élethez és véleménynyilvánításhoz való jogát. (MTI) Sorozatos letartóztatások London. A hétfőn hatályba lépett új terrorizmusellenes törvény alapján a brit rendőrség tegnap számos külföldi származású gyanús személyt vett őrizetbe. A Scotland Yard bejelentése szerint a rendőrség és a bevándorlási hivatal közös rajtaütésszerű házkutatásokat tartott Nagy-Britannia-szerte. Olyan személyeket keresnek, akikről feltételezik, hogy terrorista akciókat szervezhetnek. Neveket nem említettek, de a brit rádióállomások szerint köztük van az Észak-Londonban élő Abu Katada muzulmán pap is. (MTI) Merénylet Hoxha ellen Belgrád. Merényletet követtek el kedden Koszovóban ismeretlen tettesek az egykoron Macedóniában tevékenykedő Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik vezetője, ismert nevén Hoxha parancsnok ellen. Hoxha megsebesült a támadásban, először a vitinai kórházba szállították, majd onnan a Bondsteel amerikai katonai támaszpontra. (MTI) Keresztényeket öltek meg Jakarta. Ismeretlen fegyveresek tegnap tüzet nyitottak egy keresztényeket szállító komphajóra az Indonéziához tartozó, vallási villongásokkal sújtott Fűszer-szigetek (Maluku-szigetek) körzetében, és az utasok közül tízet megöltek. A kelet-indonéziai szigeteken 1999 eleje óta tartanak a fegyveres összetűzések muzulmánok és keresztények között, a kétmillió lakosból eddig 9 ezren haltak meg. (MTI) Leszek Miller lengyel kormányfő tegnap Moszkvában kezdett tárgyalásokat (TASR/EPA) Két újabb holttestet találtak Moszkva. Két újabb holttestre bukkantak a tavaly szerencsédenül járt Kurszk atomtengeralattjáróban, s éfczel immár 85-re emelkedett a kiemelt holttestek száma. Közülük eddig 77-et azonosítottak is. (MTI) Lövöldözés a kasmíri határszakaszon - Vadzspaji indiai miniszterelnök szerint meg kell vitatni, hogy milyen körülmények vezethetnek háborúhoz Háborús veszély Szrinagár/Újdelhi/Iszlámábád. Az indiai miniszterelnök tárgyalások útján szeretné rendezni a Pakisztánnal kialakult vitát, de ha az nem vezet eredményre, India a háború lehetőségét sem zárja ki. A tegnapra virradó éjszaka ismét fegyveres összecsapások robbantak ki az indiai-pakisztáni határon. ÖSSZEFOGLALÓ Az összetűzések a két ország határának vitatott kasmíri szakaszán történtek. Az indiai hadsereg szóvivője azzal vádolta a pakisztáni katonákat, hogy aknavetővel és géppuskával tüzet nyitottak az indiai katonák állásaira a Kasmír területén húzódó tűzszüneti vonal mentén. Az indiaiak viszonozták a tüzet. Ez volt az első komolyabb fegyveres üsszetűzés, amióta az indiai kormány azzal vádolta meg a pakisztáni titkosszolgálatot, hogy segédkezet nyújtott az indiai törvényhozás épületénél kirobbant véres incidenshez. A múlt csütörtöki incidensnek tizenhárom halottja volt, több támadó is életét vesztette. Az indiai hadsereg főparancsnoka tegnap arról számolt be, hogy a határ pakisztáni oldalán Iszlámábád csapatokat vont össze, és kilátásba helyezte, hogy India megteszi a válaszlépéseket. Pakisztán ezt azonnal cáfolta. Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök kifejtette: India a diplomáciai lépéseket részesíti előnyben a Pakisztánnal kialakult viszály rendezésére, de „más lehetőséget is nyitva tart”. Az AP szerint az indiai képviselők nem egységesek abban, hogy a támadásra diplomáciai úton vagy fegyverekkel válaszoljanak. Vadzspaji azt mondta, meg kell vitatni, milyen körülmények vezethetnek háborúhoz. „Iszlámábádnak tudomása India és Pakisztán is rendelkezik atomfegyverekkel. van arról, hogy az ország területén vannak olyan erők, amelyeknek közük van a terrorizmushoz” - mondta, hangot adva annak a reményének, hogy „a szomszédos ország vezetése lépéseket tesz a terroristák ellen”. Az újabb indiai-pakisztáni feszültség aggasztja a nemzetközi közvéleményt, különös tekintettel arra, hogy mindkét országnak van atomfegyvere. Többek között már kínai is a politikai rendezésre szólított fel. (o, m) Az indiai parlamentben történt múlt heti incidens óta India-szerte rendeztek tüntetéseket a hinduk Pakisztán ellen (Reuters-felvétel) Václav Havel minden hivatalos programját lemondták Súlyos tüdőgyulladás Omar molia talán csak az új afganisztáni vezetés tudtával nyerhetett egérutat Újabb bin Laden-videofelvételek MTI-HlR Kabul. Háromezer fős nemzetközi békefenntartó erő Kabulba vezényléséről született megállapodás - jelentette be Kászim Fahim tábornok, a szombaton hivatalba lépő afgán ideiglenes kormány kijelölt védelmi minisztere. Egy nappal korábban még mindenki 5000 főt emlegetett. Fahim hozzátette: annyi időre szól a békeerők kabuli megbízatása, amíg hivatalában lesz az ideiglenes kormány, tehát hat hónapig. Szerinte nem arról van szó, hogy a nemzetközi erő irányítja majd az ország belbiztonsági ügyeit, hanem csupán arról, hogy „részt vesz az újjáépítéssel és belbiztonsággal kapcsolatos műveletek végrehajtásában”. Átkutatják a barlangokat Az amerikai különleges osztagok újabb, bin Ladennel készült videofelvételeket találtak Afganisztánban. A szalagokról George Bush elnök számolt be - jelentette a CNN. A washingtoni védelmi tárca a múlt héten már közreadott egy olyan felvételt, amelyen a terroristavezér a szeptember 11-i merényletekkel kérkedik. Emellett az al-Kaida tagjainak szálláshelyein amerikai katonák útmutatókat leltek hagyomá•nyos bombák és biológiai fegyverek előállításához. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy készítettek is ilyen fegyvereket - mondta Peter Pace vezérkarifőnök-helyettes. Az amerikai légierő gépei tegnap is berepültek Tora Bora hegyvidéki körzet fölé, de bombázásokról ezúttal nem érkezett hír. A kelet-afganisztáni pastu törzsi fegyveresek és az amerikai kommandók folytatták közben a kutatást bin Laden után a térség barlangjaiban. Omar molia, a tálibok közelmúltban nyomtalanul eltűnt vezetője egyes jelzések szerint az új afgán vezetés tudtával sőt felhatalmazásával nyerhetett egérutat a kandahári fegyverletételről folyó tárgyalások idején. A párizsi Le Monde tegnap forrásmegjelölés nélkül utalt azokra feltételezésekre, melyek szerint a tálib harcosok és vezetőik megadásáról Omar molia egyik bizalmi embere, a táübokhoz közelálló Nahib molia a leendő afgán kormány vezetőjével, Hamid Karzai kijelölt miniszterelnökkel folytatott alkudozásokat, hogy amnesztiát eszközöljön ki számukra. A tárgyalásokban részt vett a tálibok négy magas rangú vezető személyisége, köztük a tálib hadügyminiszter, akinek szintén nyoma veszett azóta. Az említett források utalása szerint ezeken az egyezkedéseken kaphatott engedélyt Omar molia a távozásra. A saría lesz a törvény Hamid Karzai kijelölt afgán kormányfő Rómában megfogadta, hogy véget vet a terrorizmusnak, és pártolta nemzetközi biztonsági erő odaküldését, amíg az afgán hadsereg és rendőrség működőképes nem lesz. Előzőleg Záhir Sah exkirály, aki döntő szerepet tölt be az afgán nép összefogásában, áldását adta Karzaira, neki ajándékozva koránját. Karzai megerősítette: Oszama bin Laden nem számíthat irgaloma. Az ideiglenes afgán miniszterelnök hangsúlyozta: azokat az afgánokat, akik bűncselekményeket követtek el hazájukban, az iszlám jog szerint fogják elítélni. Afganisztán törvénye a saría lesz, amely igen szigorúan jár el a bűnözőkkel szemben. Rátámadtak őreikre Tizenöten meghaltak Pakisztánban a helyi katonák és az Afganisztánból átszállított arab foglyok között kirobbant lövöldözés következtében. Az incidens Pesavartól 130 kilométerre délnyugatra történt, Száddá helységben. A börtönük felé kísért rabok - tálibok és az al-Kaidához tartozók - rátámadtak őreikre, elvették fegyvereiket, és felborították az őket szállító kisbuszok egyikét. Több mint harmincán meg is szöktek, a hatóságok nagy erőkkel keresik őket. Pakisztán az amerikai hadművelet kezdete óta jócskán megerősítette a határ őrizetét, de a pakisztáni oldalon is többnyire törzsi „törvények” érvényesülnek, (o, m) Prága. Václav Havel cseh államfőnek, akit légzési zavarokkal hétfőn este szállítottak a prágai Központi Katonai Kórházba, tüdőgyulladása van - közölte tegnap délelőtt Ladislav Špaček, az elnök szóvivője. Havel jelenlegi megbetegedése súlyosabb, mint októberben, amikor csak légzési zavarai voltak. A szóvivő kifejtette, hogy az elnök jobboldali tüdőjével van a baj, tehát azzal, amelynek felét néhány évvel ezelőtt egy rákos daganat miatt eltávolították. „Ez az állapot MTI-HÍR Szanaa. A jemeni hadsereg különleges alakulatai és a jemeni rendőrség egyes osztagai tegnap folytatták azon fegyveresek felkutatását, akik a vezetés gyanúja szerint Oszama bin Laden al-Kaida terrorszervezetének tagjai. Az akcióval összefüggő keddi összecsapásokban 17 ember meghalt és 25 megsebesült. A törzsi csoportoknak otthont adó kelet-jemeni térségben nem könnyű a harc, ezt az is tanúsítja, hogy az eddigi halálos áldozatok közül 13 katona volt. Kedden a jemeni erők - harckocsiaránylag komoly, s ezért állandó készenlétben kell lennünk” - szögezte le a szóvivő. Havel azután lett rosszul, hogy hétfőn tárgyalt Aleksander Kwasniewski lengyel államfővel, majd közös sajtóértekezleten vett részt. Ilja Kötik kezelőorvos szerint a beteg aránylag jól aludt és mérsékelt láza van. „Ez az állapot nem a legjobb, hétfő óta nem javult, de nem is rosszabbodott. Most arra várunk, hogy hatni kezdjenek az új antibiotikumok” - mondta. Havel minden hivatalos programját az év végéig már lemondták. kát és helikoptereket is bevetve - a fővárostól, Szanaától 200 kilométernyire keletre fekvő al-Haszún körzetében megrohamozták az al- Kaida tagjainak egyik feltételezett menedékét. Egy helyi törzs azonban nem volt hajlandó kiadni a hatóságoknak több muzulmán szélsőségest, és fegyveresen ellenszegült a katonai és rendőri alakulatoknak - ebben az összecsapásban estek el vagy sebesültek meg az említett katonák és ellenfeleik. Kormányforrás szerint több olyan személyt letartóztattak, akik menedéket nyújtottak a gyanúsítottaknak. Súlyos harcok törzsi fegyveres csoportokkal Jemen: az al-Kaida ellen Izraeli aggodalmak a szélsőséges Hamász és az Iszlám Dzsihád tervezett akciói miatt Stratégiai csapásokra készülnek? Gripen-ügy: az USA Prágát és Budapestet bírálja Amerika csalódott MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Szélsőséges palesztin szervezetek izraeli stratégiai célpontok ellen készítenek elő támadásokat - közölte az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét egyik névtelenséget kérő tisztségviselője. Információik szerint a Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezetek készítenek elő „stratégiai” csapást. Terveik között épületek felrobbantása, izraeli katonák és polgári személyek elrablása szerepel. Az emberrablásokkal pénzt akarnak szerezni, foglyokat pedig azért ejtenének, hogy kicserélhessék őket letartóztatott palesztinokra. A robbantásokhoz e szervezetek tagjai által készített robbanóanyagot alkalmaznának, amelyek nitroglicerint és mérgező anyagokat tartalmaznak. A Sin Bét ületékese közölte még, hogy Ciszjordániában és Gázában is több száz veszélyes szélsőséges jár-kel szabadon. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök felszólította Avi Dichten, a Sin Bét főnökét, hogy újítsa fel kapcsolatait palesztin partnereivel. A közszolgálati rádió szerint az izraeli kormányfő azt reméli ezeknek a kapcsolatoknak a felmelegítésétől, hogy ezzel megakadályozhatják a szélsőséges palesztin szervezetek támadásait a zsidó állam ellen. Az izraeli kormány december 13-án úgy döntött, hogy megszakít minden kapcsolatot Jasszer Arafat palesztin elnökkel, akit a legutóbbi palesztin merényletek után nem tekint tárgyalópartnernek. A Palesztin Hatóság bezárta a Hamász hat gázai helyiségét, köztük egy nyomdát (amely a hatóságot ostorozó röpcédulákat sokszorosított), valamint két élelmiszerraktárát és a Hamász nőbizottságának otthont adó irodát. A helyiségeket a palesztin közbiztonsági erő mintegy harminc tagja lakatolta le, vörös festékkel rámázolva az épületek falára: „lezárva a Palesztin Hatóság utasítására”. Ezen kívül őrizetbe vették a Gázai-övezetben működő palesztin közbiztonsági erő nyolc tagját, amiért nem tartották be a fegyvernyugvást. Azt vetik a szemükre, hogy zsidó telepeket támadtak. MTI-HÍREK Budapest/Washington. A tervek szerint ma délután úja alá a 14 darab Gripen típusú vadászrepülőgép 10 éves bérléséről szóló szerződést a magyar és a svéd honvédelmi miniszter. Szabó János magyar tárcavezető elmondta, a 108 milliárd forintos bérleti díj mintegy felét 2005-ig kifizetik. A svéd fél által vállalt ellentételezések is folyamatosan valósulnak meg. Az USA kedden csalódottságát hangoztatta amiatt, hogy Magyarország és Csehország nem amerikai katonai gépek beszerzésével kívánja korszerűsíteni légierejét. Richard Boucher külügyi szóvivő kijelentette: „Most, amikor a Cseh Köztársaság és Magyarország meghatározza saját jövőbeni katonai igényeit, arra buzdítjuk őket, hogy kerüljék el az olyan nagyobb szabású védelmi beszerzéseket, amelyek meghiúsíthatják az egyéb, sürgetően szükséges katonai reformokat.” Colin Powell külügyminiszter is felvetette ezt a kérdést, felhívta a figyelmet a beszerzési költségek nagyságrendjére, e költségeknek az egyéb védelmi programokra gyakorolt hatására. Powell szerint - miként azt a szóvivő ismertette - ha ezek az országok mindezek mellett is repülőgépeket akarnak vásárolni, akkor a legjobban tennék, ha amerikai gépeket vennének. A miniszter úgy véli, hogy a legjobb gépeket az USA gyártja.
