Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-18 / 290. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 18. Három világ- és tizenhárom kontinenscsúcs született az antwerpeni rövidpályás úszó Európa-bajnokságon Mi örvendeztette meg az Európa-verő K4-es tagjait? Moravcová év végi parádéj a Martina Moravcová (középen) a rövidpályás Világ Kupa-viadalok után az antwerpeni, kismedencés Európa-baj­nokságon is minden várakozást felülmúlt. (Reuters-felvétel) Várakozáson felüli, szenzá­ciós teljesítményt nyújtott az antwerpeni rövidpályás úszó Európa-bajnokságon Mart­ina Moravcová. Az Ameriká­ban élő, 25 éves pöstyéni sportoló három arany- és egy ezüstérmet szerzett a Wezenberg-uszodában. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Az elutazás előtt azt nyilatkozta, két elsőséggel is elégedett lenne, a végén majdnem néggyel távozott Belgiumból. Pénteken, ’ 100 gyor­son nem sok hiányzott ahhoz, hogy legyőzze a szám nagy esélye­sét, a holland Inge de Bruijnt, aki másnap - talán félelmében - az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy nem áll rajtkőre 100 pillan­gón. Jól tette, mert vereséget szen­vedett volna a kirobbanó formá­ban versenyző Moravcovától. Ezt megelőzően 200 gyorson és 100 vegyesen is remekelt Steve Collins tanítványa. Az előbbi finálét Euró­­pa-csúccsal nyerte. Moravcová az eddigi rövidpályás Eb-ken 12 arany-, 5 ezüst- és 3 bronzérmet harcolt ki, s az éremtáblázaton megelőzte a legendás, német Sandra Völkert.- Várakozáson felüli teljesítményt nyújtottam Antwerpenben, annak külön örülök, hogy napról napra jobb időket úsztam. Almomban sem gondoltam arra, hogy kétszáz gyorson megjavítom az Európa­­csúcsot. Egy kis szerencsével meg lehetett volna kaparintani a negye­dik aranyérmet is. De így is teljes mértékben elégedett vagyok, em­lékezetes versenyeket vívtam az antwerpeni 25 méteres medencé­ben - nyilatkozta Martina Moravcová, aki négyszer volt az év sportolója Szlovákiában, s most is ő a legnagyobb esélyes az elsőség­re (pénteken este Dunacsúnban lesz az ünnepélyes eredményhir­detés). Moravcován kívül még öt szlovák versenyző állt rajtkőre, közülük csupán a hátúszó Miroslav Machovič teljesítménye érdemel említést: kétszer is hajszálon mú­lott a döntőbe jutás. A kilencedik helyezések és az országos csúcsok nem lebecsülendő eredmények. Ha továbbra is így fejlődik, akkor a közeljövőben beverekedheti ma­gát a legjobbak közé. A visszavo­nulás gondolatával foglalkozó, ta­pasztalt Jana Korbašová már nem tudja felvenni a versenyt a konti­nens legjobbjaival. Egy ízben azonban összeszedte magát, és egyéni csúcsot úszott 400 vegye­sen. A magyarok kétfős csapata nem sok vizet zavart, de sem Bodrogi Viktortól, sem pedig Gáspár Zsolt­tól nem vártak érmes helyezést. A legjobb magyar úszók továbbra sem veszik komolyan a rövidpá­lyás viadalokat, rendre távol­maradnak. Vajon miért? Kitett magáért a cseh Ilona Hlaváčková, aki - a valenciai Eb­hez hasonlóan - most is két arany­érmet szerzett, s háromszor is megjavította az Európa-csúcsot. O- és MOOoravcová - is arra vár, hogy mikor sikerül 50 m-es me­dencében világversenyt nyernie. De vajon milyen is volt az idei rö­vidpályás úszó Európa-bajnokság? Sokkal színvonalasabb, mint az egy évvel ezelőtti. Ezt bizonyílja a három világ-, valamint a 13 Euró­­pa-rekord és a 30 rendezvénycsúcs. Az egyéni számokban Martina Moravcová volt a legeredménye­sebb, olyan sztárokat utasított ma­ga mögé a képzeletbeli éremlistán, mint a holland Inge de Bruijn és Pieter van den Hoogenband, az an­gol Mark Foster, a német Thomas Rupprath, a svéd Lars Frölander és Therese Alshammar. A NIKÉ 51. JÁTÉKHETÉNEK MŰSORA KEDD, DECEMBER 18. Jégkorong NHL: 42. Boston-Atlan­­ta 1,55-3,9-4,1-1,2-2,0; 43. NY Islanders-Ed­­monton 2,2-3,8-2,35-1,5-1,5; 44. Philadelphia-St. Louis 2,1-3,6-2,7-1,3-1,5; 45. Carolina-Ottawa 2,2-3,8-2,35-1,5-1,5; 46. Toron­to-Los Angeles 1,65-3,9-3,5-1,25- 1,85; 47. Minnesota-Anaheim 1,8-4,0-2,9-1,35-1,7. Tipp az első harmadra: 48. Bos-ton-Atlanta 1,75-3,0-4,2-1,2-1,75; 49. NY Islanders-Edmonton 2,7-2,4-2,8-1,3-1,3; 50. Philadelp­hia-St. Louis 2,6-2,5-2,8-1,3-1,35; 51. Carolina-Ottawa 2,7-2,4-2,8-1,3-1,3; 52. Toronto-Los Angeles 1,9-2,8-3,8-1,2-1,6; 53. Minneso­ta-Anaheim 2,2-2,7-3,1-1,25-1,45. Jégkorong Baltica Cup: 64. Cseh­­ország-Svédország 2,1-4,0-2,4-1.45- 1,55; 65. Oroszország-Finn­­ország 1,9-4,0-2,7-1,4-1,6. Jégkorong Extraliga: 68. Zvo­­len-Žilina 1,25-2,8-6,5-1,05-2,8; 69. Nitra-Skalica 2,25-2,5-2,25-1.45- 1,45; 70. L. Mikulás-Martin 1,5-2,5-3,9-1,2-2,0; 71. Pop-rad-Slovan Brat. 2,3-2,5-2,2-1,45- 1,45; 72. Trenčín-Košice 2,3-2,5-2.2- 1,45-1,45. Német hokiliga: 73. Frakfurt-EG Düsseldorf 2,1-4,0-2,4-1,45-1,55; 74. Revier Löwen-Capitals 1,9-4,0-2,7-1,4-1,6; 75. Mannhe­im-Moskitos Essen 1,35-4,8-5,1-1,15-2,5; 76. Augsburg-Eisbären 1,75-4,2-3,0-1,3-1,75; 77. Köln-Nürnberg 2,1-4,0-2,4-1,45- 1,55; 78. Kassel-München Barons 2.3- 4,0-2,2-1,5-1,5; 79. Schwen­ningen-Iserlohn Roost. 1,8-4,2-2,85-1,35-1,7. Osztrák hokiliga: 87. Vil­lach-Innsbruck 1,25-5,2-6,5-1,1- 2,9; 88. Lustenau-Graz 1,8-4,2-2,85-1,35-1,7; 89. Linz-Zell am See 1,2-5,2-8,0-1,05-3,2; 90. Kap­­fenberg-Klagenfurt AC 6,0-4,8-1,3-2,65-1,1. Labdarúgó Bundesliga I: 91. Ba­yern M.-Mönchengladbach 1,3- 4,2-8,0-0-2,75; 92. Hertha Ber­­lin-St. Pauli 1,3-4,2-8,0-0-2,75; 93. Nürnberg-Dortmund 3,8-3,2-1,8-1,7-1,2; 94. Werder Bre­men-Freiburg 1,5-3,5-5,6-1,1-2,15; 95. Hamburger SV-Cottbus 1,6-3,2-5,1-1,1-1,9. Forgács Őszi bácsi, a sportág szlovákiai nesztora nyolcvankét évesen új élethelyzete viszontagságaival viaskodik Vívás(olctatás) nélküli hétköznapok J. MÉSZÁROS KÁROLY Csak beszélgetünk. Sokadszor, kö­tetlenül. Hallgatom, mint a magá­ról megfeledkezett diák, aki ámul­­va figyeli tisztelt tanítója szavait. Nem voltam soha vívótanítványa, de az utóbbi tíz évben úgy adó­dott, hogy gyakran belekóstolhat­tam életiskolájába. Mert ő a pen­geforgatás társaságában komoly útravalót is adott védenceinek, s ebből jutott nekem is. Forgács Őszi bácsival már nem a pást környékén találkoztam. Április elsején befejezte. Azóta nem is járt a vívóteremben. Előző nap bejelen­tette, és többször már nem ment. Végétért több mint hat évtizedes edzői munkája. A sportág szlováki­ai nesztora megérezte, hogy eljött a távozás ideje. Es kilépett a napi kör­forgásból, bele egy másikba. Az új élethelyzet kikezdte egészségét. „Tavasszal még futottam. Nem hit­tem volna, hogy ennyire megromlik az állapotom” - közli az utóbbi hó­napok tán legkeményebb valósá­gát. Nyáron másik kedvenc időtöl­tése, a kerti foglalatosság is kiszo­rult a napjaiból. Amikor fogytán az erő, az akarat a test szófogadatlan­­ságába ütközik. „Múltkor megpró­báltam tornázni. Nem esett jól. Ab­ba kellett hagynom. A szívem nem bírta. Nagyon megviselt” - árulja el legutóbbi kitörési kísérletét új élet­helyzetéből. Kénytelen belenyu­godni abba, ami maradt, de valami belül mindig munkál benne. Nem engedi, hogy elhagyja magát. Ezért érzékeny, mikor olyantól is meg­fosztanák, amit még maga is meg­próbál elvégezni. Közben életkönyve már régen kitá­rult előttünk. Olyan mint egy szer­teágazó fa, amelynek rengeteg le-A vívósisak már lekerült a fejéről (Somogyi Tibor felvétele) vele megszámlálhatatlan emléket rejteget. Másfél óra múltán vég­képp feloldódik: „Mit is szeretne tőlem kérdezni?” - kíváncsiskodik most már ő. S miután közlöm, hogy ugyanazt, amiről eddig is szó volt, mintha további kapuk nyílná­nak meg előttem. „A hit, a becsüle­tesség és a család. Mindhárom be­hálózta az életemet, és egyben meghatározta is tetteimet” - ösz­­szegzi egyik gondolatsorát. Túl sok kapaszkodó tűnt el az életé­ből az elmúlt hónapokban. Biztos oszlopok voltak, de azért még ma­radt örömforrás. Jókai könyveit gyakran a kezébe veszi. Legutóbb éppen a Kárpáthy Zoltánt olvasgat­ta. „Már nem is annyira a történet izgat. Tudom azt betéve. Legna­gyobb élmény, amikor egy-egy olyan gondolatra bukkanok benne, ami magával ragadó, erős töltete van. Ilyenekre vadászom.” Feleme­lő érzés számára, amikor a klasszi­kus zeneszerzőket hallgatja. Leme­zen. Beethoven, Chopin, Csajkovsz­kij mind-mind lázba hozza. „Bár­melyik zenéjét már az első hangok után felismerem. Időnként annyira beleélem magam, hogy már előre izgatottan várom a ritmusváltás pil­lanatait” - s miközben hallgatom, kiérzem szavaiból, hogy ez még olyan felségterület maradt számá­ra, amelyet jelenlegi egészségi álla­pota sem vehet el tőle. Előkerül az oktatási miniszter meghívója. Egy edzői értekezletre szólt. Ugyanott hosszú éves mun­kásságáért részesült volna elisme­résben. Nem ment el, mert mint mondja: „Az már nem nekem való. Máskor sem szívesen jártam ilyen helyekre. Távol áll tőlem a maga­mutogatás, én nem így szoktam felhívni magamra a figyelmet.” Ez­zel együtt remélem, hogy az illeté­kesek kézbesítik neki a jutalmat. Megérdemli. Maga a meghívás is annak a jele, hogy a vívóéletből va­ló kivonulása után sem merült fe­ledésbe. Volt tanítványai, klubtár­sai is meg-meglátogatják. Kíván­csiak rá. Nincs mindegyiküknek szerencséjük, mert nem mindig ér­zi jól magát. Nekem az is megada­tott, hogy két és fél órát együtt tölthettünk. Néhány nappal nyolc­­vankettedik születésnapja után. Nem fáradt, sőt inkább azt vettem észre, mintha a beszélgetés újabb energiát szabadítana fel belőle. Ha nem sürget az idő, biztosan még folytattuk volna. Máskor is nehezen tudom abba­hagyni Őszi bácsi életkönyvének lapozását. Hárman a négyesről ÚJ SZÓ-JELENTÉS Egy hajóban ült 2001-ben Szlová­kia négy legeredményesebb kaja­kosa. Egységük a milánói Eb-n ezer méteren Európa-bajnok, öt­százon ezüstérmes, a poznani vb-n ötszázon bronzérmes volt. Mind­nyájan komáromiak. A vezérevezős a fiatalabbik Riszdorfer fivér, Richárd. Edzőjük, Soós Tibor ezen a poszton a világ legjobbjai közé sorolja. Ricsi ver­senyzőként minek örült az idén a legjobbban? „Természetesen az Eb-címnek és a vb-bronzéremnek. Csodálatos érzés, amikor teljesül az ember álma. Megvalósul az, amire az egész évben készül.” Elő­ször nem talál felejthető emléket 2001-ből, aztán mégis eszébe jut a világbajnokság kilométeres távja. „Ha még egyszer megismétlődhet­ne, valamit biztosan másképp csi­nálnánk, jobban, hogy ne csak hatodikok legyünk.” Riszdorfer Mihály negyedszer lett Szlovákia legjobb kajakosa. A né­gyesben közvetlenül öccse mögött lapátol. „Nagyon örültem az idén, hogy megnyertem az első két vá­logatót. Jó jelnek tartottam. A csúcsot aztán az Eb-cím és a vb­­bronzérem jelentette. Főleg az utóbbi volt értékes, mert roppant szoros csatában surrantunk be a harmadik helyen. Szinte már kö­nyörögtem az Úrnak, hogy sike­rüljön.” Vicék Erik a másik fiatal az amúgyis is fiatal négyesben. Örömteli emlékei őt is a verseny­­pályára vezetik vissza: „Legna­gyobb boldogsággal az töltött el, hogy bekerültem a négyesbe. Szá­momra ez még nagyobb siker, mint a világversenyeken szerzett három érem.” Felejthető élménye meg egyáltalán nem akad. Úgy ér­zi, a nemzetközi porondon min­dent megtett a sikerért. Én elhi­szem neki. (jmk) Bača: „A vb-n már nem voltunk csúcsformában Duisburgi fordulópont VISSZAPILLANTÁS Juraj Bača náthalázasan nem ve­hetett részt a sportág legjobbjai­nak szombati eredményhirdeté­sén. Egy korábban készült, még nem közölt interjúban elmondott válaszaiból válogattam. Néhány műhelytitokra mindenképpen rá­világítanak. „Az olimpia után mind a négyen próbáltunk érvényesülni a sport­águnkban, s a megvalósítás kere­sése közben rájöttünk, hogy a né­gyes egység lesz a legjobb megol­dás. Esélyt láttunk a világverse­nyeken az éremközeibe kerülésre. Néhány héttel az összeülésünk után Duisburgban megvertük a német hajót, ami hatalmas önbi­zalmat öntött belénk, értelmet adott közös munkánknak. Ezután döntöttük el, hogy kiszállunk a K2-esből, és az idén a K4-est ré­szesítjük előnyben. A milánói Eb­­n aztán kirobbanó formában nyer­tük az ezer métert és ötszázon másodikok lettünk. Egy biztos: a vb előtt elég kevés időnk maradt a pihenésre, a nyugodt felkészülés­re, mert közben elindultunk a szlovák bajnokságon. Arra viszont rájöttünk, hogy ez az egység a jö­vő hajója, és érdemes vele foglal­kozni. A poznani vb-n már nem voltunk csúcsformában, az ötszáz méteren csak varázsoltunk, s vé­gül a bronzérem akkori lehetősé­geink csúcspontjának bizonyult. Hogy mi lesz a folytatás? Mind­egyikünk külön felkészül, és ta­vasszal bizonyítania kell felké­szültségét, érettségét az egységbe kerülésre.” (jmk) Grassl: „Poznanban nagyon örültem a hatodik helynek" Kopogtat a nagyok közé VILLÁMINTERJÚ Grassl Antal a szlovákiai kenu­sport nagy ígérete. 2001 az erőrenyomulása jegyében telt el. Hogyan tekint vissza az elmúlt hó­napokra a 23 éves komáromi ver­senyző? Milyen évet könyvelsz el magad­ban? Sikerült belépnem a világ majd­nem legjobbjai közé. Remélem, egyszer majd úgy fogok emlékezni erre az esztendőre, hogy ez volt az ennél sokkal jobb eredménysoro­zatom kezdete. Milánói Eb-tapasztalataid? Nem úgy sikerült a szereplésem, mint ahogy elképzeltem. Kétszá­zon a rajtgép hibájából csak a ki­lencedik lettem a döntőben. Még­sem tartom rossznak a helytálláso­mat, hiszen bekerültem a fináléba, s abban bíztam, hogy jó lenne a vb­­n is a legjobb kilenc mezőnyébe jutni. Aztán Poznanban hatodik­ként értem a célba, aminek akkor nagyon örültem. Most viszont már az jár a fejemben, hogy jövőre még előrébb végezhetnék. Min múlott, hogy csak kétszáz méteren indulhattál a világver­senyeken, pedig ötszázon is sze­rettél volna? Páleš a hosszabbik távon egyelőre még jobb nálam. Mivel országon­ként csak egy versenyző indulhat, így ő kapott rajtjogot. Az erő mel­lett több kitartás is kell az ötszáz­hoz. Azért dolgozom, hogy jövőre már ez se hiányozzon, (jmk) MEGKÉRDEZTÜK Soós Tibort, a komáromi négyes edzőjét Sydney után milyen volt 2001? Az Eb kellemes meglepetéssel zárult, a vb viszont megütötte a tavalyi olimpiai szintet. Ezren többet vártam a fiúktól. Egészé­ben véve jobb évet zártunk, mint az előző olimpiai ciklus elején. Nem újkeletű a komáromi ka­jak négyes gondolata. Ezt az összetételt viszont ön álmod­ta meg. Athén szempontjából nem túl korán ültek egybe a fiúk? Végeredményben Pavel Blaho, a válogatott edzője nevezte ezt az egységet, figyelembe véve véle­ményünket. Talán korainak tű­nik, hogy együtt versenyeznek, de úgy érezzük, ezek a srácok Athénra érhetnek be, s minden siker és vereség nagyon fontos ahhoz, hogy helytállhassanak az olimpián. Mert mi ötkarikás éremre vágyunk. Ugyanakkor még nyitott a négyes bármelyik versenyző előtt, nem csak a ko­máromiaké. Vannak tehetségek Szlovákiában, addig még feltör­hetnek. Hogyan indult be Komárom­ban a csónakház felújítása? Nagyon jól. Két nap alatt lebon­tották az egyik pavilont, jelen­leg már falaznak. Merész dolog­ba kezdtünk, de bízom, abban, hogy megfelelő anyagi fedezet előteremtésével őszre el is ké­szül. (jmk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom