Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-15 / 288. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 15. Kitekintő Érdemes próbálkozni, az európai hírű leuveni egyetem kapuja nyitott a tehetséges fiatalok előtt, érkezzenek bárhonnan, Magyarországról vagy Szlovákiából Menedákházból lett a Collegium Hungaricum pedig újjászerveztük a magyar if­júságot patronáló bizottságot, amely anyagi és szellemi támoga­tást nyújtott a Belgiumban élő ma­gyar diákoknak. A fiatalok nagy többsége természettudományi fa­kultásokra iratkozott be, utána jött az orvostudomány, a közgazda­ságtan és végül a humán tudomá­nyok. Sokáig tartott, amíg vissza­nyerték lelki egyensúlyukat és al­kalmazkodtak az új életkörülmé­nyekhez. Két éven át nem enged­tem el a kezüket, ennyi idő kellett ahhoz, hogy önállóan is megálljá­nak a lábukon. Többségük ered­ménnyel elvégezte az egyetemet, és a társadalom megbecsült tagja lett. Csak három-négy fiatal tért vissza Magyarországra. Muzslay atya, aki évtizedekig a Leuveni Katolikus Egyetem köz­gazdaságtudományi tanszékén oktatott, nem ritkán személyes tekintélyét vetette latba, hogy pártfogoltjai a nagy hírű intéz­ményben tanulhassanak. Ha kel­lett ösztöndíjat, tartózkodási en­gedélyt intézett, volt olyan ma­gyar fiatal, akinek hosszú szana­tóriumi kezelését szervezte és fi­zette. Előfordult, hogy „lánykéró­­be” ment, ha a belga szülők vona­kodtak áldásukat adni a magyar fiúval kötendő frigyre... „Apjuk­nak éreztem magam” - mondja szerényen, fölidézve, hogy 1955- től kezdődően legalább félezer menekült magyar útját egyenget­te Belgiumban. Mind a mai napig számon tartja a kollégiumban megfordult diákokat, a hazatér­tekkel csaknem minden évben Magyarországon találkozik. A rendszerváltás után nem volt szükség többé menedékházra, ám annál inkább olcsó és kényel­mes szállásra az egyre nagyobb számban kiutazó diákoknak. Minden nagyobb magyar egye­temnek van csereprogramja az Európa egyik legszínvonalasabb felsőoktatási intézményének tar­tott Leuveni Katolikus Egyetem­mel. De érkeznek ide magyarok az Európai Unió által támogatott képzési projektek keretében is. A jezsuita rend 1998-ban átadta a Collegium Hungaricum kezelését a budapesti Pázmány Péter Kato­likus Egyetemnek. Muzslay atya ma - önéletrajza, valamint a leuveni magyar diák­ságról szóló könyvének megje­lentetése után - egy határon túli magyaroknak szóló versantoló­gia összeállításán dolgozik. Első emeleti szobája nyugalmára a mostani bentlakók is vigyáz­nak... A Collegium Hungaricum tizenkét szobájában ma főként a leuveni egyetem posztgraduális képzésén részt vevő magyarok laknak. Juhász Gergely igazgató, aki maga is a patinás intézmény­ben tanult, majd ifjú kutatóként ottragadt, 30-35-re teszi a fla­­mand városban tanuló magyarok Valaha kézről-kézre adták a nevet és a címet: „Keresd Muzslay atyát! Leuven, Blijde Inkomstraat 18.” A leuveni Collegium Hungaricum, amely egykoron a szabad Nyugaton boldogulást kere­ső magyarok legendás mene­dékhelye volt, ma nem több és nem kevesebb, mint amit a neve jelent: kollégiuma, szállója a Leuvenben tanuló magyaroknak. HALMAI KATALIN A környezetébe belesimuló bel­városi, négyemeletes épület azonban őrzi a múltját, a küzdel­mes évtizedeket nemcsak a sze­gényes berendezés, a könyörado­­mányként érkezett és megmaradt bútorok idézik, hanem azok az emléktárgyak, amelyeket egykori lakói hagyományoztak az otthon­ra. Például a földszinti társalgó falán függő budapesti látkép, amit egy sebész festett és ajándé­kozott a Magyar Kollégiumnak. ke volt annak a több mint száz magyarnak, akik az 56-os forra­dalmat követően ebben a belgiu­mi kisvárosban próbáltak szeren­csét. Nem csak a jó hírű egyetem vonzotta ide őket, hanem az ak­kor már hat éve működő diákott­hon, amelyről közismert volt, hogy befogadja és segíti a kom­munista uralom elől menekülő magyarokat. A szálló alapító tag­ja volt az európai hírű pénzügyi szakember, Lámfalussy Sándor és több más, Belgiumban hírnevet szerzett magyar származású tu­dós. Vagyonmegosztásra épülő 7- 10 fős közösségükből nőtt ki 1949-ben a Mindszenty Diákott­hon, majd később a Collegium Hungaricum. Muzslay atya, aki öt évtized után pár éve visszavo­nult a vezetésből, de ma is aktív résztvevője a kollégiumi életnek, így emlékszik az 1956-os forrada­lom utáni időkre:- Az érkező fiataloknak hamaro­san szűk lett a tizenkét férőhelyes szálló, ezért a leuveni egyetem rektora három évre kiutalta ne­künk az intézmény akkori legna­Részlet a kápolna belső teréből Róla talán csak az intézmény lét­rehozója, vezetője, mindenese, Muzslay István jezsuita atya tud­ta, mennyi megpróbáltatáson át vezetett az útja 1957-ben Leuven­­be. Az ifjú orvostanhallgató egyi­gyobb épületét, a „Valk” Kollégiu­mot. Ezen felül is rendkívül sok tá­mogatást kaptunk belga baráta­inktól, a belga Caritas Catholica az otthon berendezéséhez nyújtott segítséget, a leuveni egyetemen A kollégium kertje a 25-ös szoba ablakából számát. Közülük az kaphat szál­lást a Blijde Inkomstraat 18. szám alatti épületben, aki a fenntartó egyetem rektorától erre enge­délyt kap. Havi 175-190 euróért egyágyas szoba, reggeli és havon­ta egyszer tiszta ágynemű jár a kollégium lakójának. Mivel sok a jelentkező, a Leuvenbe készülők­nek tervezett érkezésük előtt leg­alább egy hónappal érdemes ér­deklődniük a szálláslehetőségek­ről. A lakók most a karácsonyest­re készülnek, de hétről-hétre tar­tanak kiselőadásokat, van ma­gyar filmklub, vasárnap esti kö­zös vacsorafőzés, éjszakai foci - mert a többség csak akkor ér rá. A Pokreisz Péter három évvel ezelőtt Diószegről érkezett Leuvenbe. programszervezésben élen jár a Leuveni Magyar Egyetemi Diák­­egyesület (LEMDE), amely több­nyire e-mailen toborozza a részt­vevőket a felolvasó estekre, ki­rándulásokra, és gyakorlati segít­séget is nyújt a rászorulóknak. Pokreisz Péter három évvel ez­előtt Diószegről érkezett Leuven­be, és azóta a Collegium Hunga­ricum lakója. Hajói összeszámol­juk, immár tizenkét éve eszi a kollégisták kenyerét, hiszen an­nak idején a pozsonyi vegyészeti szakközépiskola óráira és a Ko­­menský Egyetem Természettudo­mányi Karának biokémiai tanszé­kére is diákszállóról érkezett. Pé­ter a leuveni egyetem orvostudo­mányi karának doktorandusza, és a nagy jövő előtt álló, izgalmas tudománnyal, génterápiával fog­lalkozik. Őt is egy segítőkész ma­gyar, a namuri egyetem magyar származású vegyészprofesszora, B. Nagy János karolta föl és aján­lotta a leuveni tanárok figyelmé­be. A professzor meghívására két éven át felvidéki és erdélyi orvos­­tanhallgatók tölthettek egy-egy hónapos gyakorlatot a namuri egyetemen. Péter élve a lehető­séggel, biokémikusként bekerült a medikusok csapatába, és annyi­ra megtetszettek neki a belgiumi kutatási lehetőségek és körülmé­nyek, hogy B. Nagy János segítsé­gét kérve, posztgraduális képzést pályázott meg a leuveni egyete­men. Ma a szív- és érrendszeri betegségek génterápiás gyógyítá­sának a lehetőségeit kutatja, eu­rópai hírű tudósok társaságában és támogatásával. Péter tudását és szorgalmát elismerik, nemré­giben az Egyesült Államokban megrendezett világkongresszu­son tartott figyelmet keltő elő­adást kutatási eredményeiről. Igaz, a nap huszonnégy órájából nem ritkán tizenöt-tizenhat órát a laboratóriumban tölt, és előfor­dul, hogy a hétvégéje is munká­(Fotók: internet) val telik el. Kevés szabadidejében azonban keresi a magyarok társa­ságát, ezért választotta lakóhe­lyül a Magyar Kollégiumot, és nem egy kényelmesebb garzonla­kást, amit egyébként, az egyetem doktoranduszainak stabil szociális hátteret biztosító ösztöndíjából, STUDIA THEOLOGICA BUDAPESTINENSIA 24. A Páímány Pét«? Katolikus íjyeiem Hiitydomínyi Kannak totoau Muzslay István $J. Magyar diákok a Leuveni Katolikus Egyetemen (1532-2000) MARTON ÁRON KIADÓ nyugodtan megengedhetne magá­nak. Mint mondja, példája is bizo­nyítja, hogy érdemes próbálkozni, az egyetem kitálja kapuit a tehet­séges fiatalok előtt, érkezzenek bárhonnan, például Magyaror­szágról vagy Szlovákiából. Brüsszel, 2001. december Muzslay István Muzslay István 1923-ban szüle­tett Bajót községben (Esztergom megye). 1942-ben lépett a jezsui­ta rendbe, és 1951-ben szentelték pappá, társadalom- és közgazda­ság-tudományi tanulmányait Hollandiában, a Tilburgi Egyete­men végezte. 1961-ben nevezték ki tanárnak a Leuveni Katolikus Egyetem Alkalmazott Közgazda­ságtudományi Karán, ahol 1983- ig tanított. Francia és flamand nyelven publikált. 1983-as nyug­díjazása után még hosszú ideig a Közép-Európai Kutató Intézetve­zetője, illetve 1998-ig a Leuveni Collegium Hungaricum igazgató­ja. A rendszerváltás óta három könyve jelent meg Magyarorszá­gon: Gazdaság és erkölcs 1993. (2., bővített kiadás 1995.), Az egyház szociális tanítása 1997. A Tarisznyás című önéletrajzi kötetel998-ban jelent meg. (i-t) A Leuveni Collegium Hungari­cum volt igazgatója HOGYAN NYERHET VALAKI FELVÉTELT A KOLLÉGIUMBA? A Collegium nyitva áll minden magyar diák vagy tudós számá­ra, aki a Leuveni Katolikus Egye­temen kíván tanulni vagy kutat­ni, ill. bármilyen más tudomá­nyos okból kifolyólag (pl. kong­resszus, konferencia stb.) Leuvenben kíván hosszabb-rövi­­debb ideig tartózkodni. Különle­ges esetben, amennyiben azt a Collegium kihasználtsága meg­engedi, és amennyiben az a Collegium lakóit tudományos munkájukban nem zavarja, más célból Leuvenbe látogató magya­rok számára is szállást tudunk biztosítani. A szálláskérelmeket, amelyek fe­lől kizárólag a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mindenkori rektora dönthet, a PPKE rektorá­tusára kell írásban benyújtani: Msgr. Erdő Péter rektor Pázmány Péter Katolikus Egyetem H-1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Tel: +36(1)429-7212 Fax: A kollégium igazgatója + 36(1)318-05^(7 Az érkezés és a távozás (terve­zett) időpontjáról a Collegium Hungaricum igazgatóját közvet­lenül kell tájékoztatni: Juhász Gergely igazgató Collegium Hungaricum Blijde Inkomststraat 18. B-3000 Leuven, Belgium telefon (+üzenetrögzítő) és fax: + 32(16)22.44.35 email:JuhaszGergely@yahoo.com

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom