Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-15 / 288. szám, szombat
TÉMA: EURORÉGIÓK ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 15. Folyik a közös környezetvédelmi adatbázis feltöltése, melynek műszaki hátterét már megteremtették Az Ister Granum intézményi háttér nélkül is ambiciózus, határon átnyúló akciókat tervez A híd a programokat is összekötötte ÚJ SZÓ-BESZÁMOLÓ Duna-vidék Eurorégió A Kormorán Idegenforgalmi Kistérség és a szigetközi Nyugati Kapu Kistérség képviselőinek találkozója Nagyszarván. Az eurorégiók a helyi együttműködés eredményeire is építenek. (A szerző felvétele) szág adatgyűjtési rendszere jelentősen eltér, kialakították az adatbázis szerkezetét. Elkészült az eurorégió internetes honlapja, amelyről minden érdeklődő követheti az eurorégió tevékenységét (www.euroregio.sk ). A jövő évi tervek között több, a régióban élőket megszólító akció is szerepel. Ilyen például a hármashatár sportolimpiájának megszervezése, s találkozót tartanak az önkormányzati képviselők, majd az agrárvállalkozók számára. nyékről. De arra is lehetőség lesz, hogy az esztergomi cégek munkaajánlatához minden községi hivatal hozzáférjen, így a falubeliek a közzététel után azonnal jelentkezhetnek a munkára. Érdekes javaslat az is, hogy a Párkány környéki községek új víztisztító építése helyett a szennyvizüket a Duna alatt átvezetnék az esztergomiba. A párkányi találkozón Fekete László párkányi alpolgármester arról számolt be, hogy sokéves tétlenség után újraéledt a környékbeli 26 települést öszefogó Déli Régió. Benefi László kéméndi polgármester szerint az Alsó Garam Menti Kistérség a kurtaszoknyás falukat összefogva infrastruktúra építésre és a hagyományokra alapozó falusi turizmus fejlesztésére törekszik. Konterman László pedig a szímői vidékfejlesztési modell alakulásáról számolt be. EUROREGIO, a névadó szervezet Ötvenéves példa ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az együttműködés megfelelő formáit keresik Kaptafa nélkül ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ szövetség tevékenységéről hoz döntéseket. A munkacsoportokból tíz van, gyakorlati kédésekkel kapcsolatos témákkal (gazdaság, mezőgazdaság, közlekedés, szociális ügyek, környezet, technológia, kultúra, turizmus, iskola és képzés) foglalkozik. A munkacsoportok dolga, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak a határon átnyúló programokhoz és tervezetekhez. Ebben a munkában részt vesznek a régió magán-, szociális és közszektorának képviselői. Ez a jól bejáratott struktúra lehetővé tette, hogy a szervezet teljes mértékben kihasználja az Európai Unió Interreg néven1 futtatott határ menti együttműködési programjainak lehetőségeit. A fejlesztési programokat az EUROREGIO készítette el a fejlesztési stratégiára építve. A projektumjavaslatokat az EUROREGIO titkárságához kellett beadni, ahol felmérték az alkalmazhatóságukat a határon átnyúló együttműködés feltételei, az országos fejlesztési prioritások és a finanszírozási elvárások szempontjából. A projektumokat a tanács, illetve az igazgatóság hagyta jóvá. nem sokkal a létrehozása után nyolc szakbizottsággal dolgozott. Az Európai Határrégiók Szövetsége (AEBR) által 1997-ben kiadott Gyakrolati Útmutató a Határon Átnyúló Együttműködéshez című kiadvány szerint Európában a nyolcvanas évek végén alakultak ki a határmenti régiók intenzív kapcsolattartásának feltételei. Dél- és Nyugat-Európában ä határon átnyúló fejlesztési tervek és az ezekhez kapcsolódó fejlesztési programok bizonyultak jó megoldásnak. A szerzők a Madridi Konvenciót a regionális és helyi önkormányzatokban, illetve a szomszédos államok jogrendszereiben mutatkozó eltérések miatt csak korlátolt értékűnek ítélték. Az érdeklődőknek mégis azt tanácsolták, a többoldalú, a két- és háromoldalú, valamint a helyi és a regionális megálmodások közül igyekezzenek megtalálni az együttműködésüket elősegítő jogi eszközt. Hármas A Hármas Duna-vidék Eurorégiót idén január 25-én Győr-Sopron-Moson megye és a Csallóköz-Mátyusföldi Regionális Társulás alakította meg, a hazai oldalon a Galántai, a Vágsellyei és a Dunaszerdahelyi járásból 34 önkormányzat, valamint a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal a tagja. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Horváth Ákos, a társulás titkára szerint az eurorégió létrehozását a korábban önkormányzati, illetve intézményi szinten meglevő sokrétű kapcsolatok is lehetővé tették. Például az is a két fél hivatalai együttműködésének eredménye, hogy a győri Philipsben 150 mukahelyet alakítottak ki a csallóközieknek. A kezdeti szakaszban - a korábbi kapcsolatokra építve - az iskolaügyre összpontosítottak. Olyan közös bizottsági ülést terveznek, amelyen mindkét oldal összes iskolaigazgatója az együttműködési lehetőségekről tanácskozna. A cél az, hogy minden alap- és középiskolának legyen az eurorégióban testvériskolája. Hasonló akciót terveznek az önkormányzatoknak is, ennek megszervezése azonban a magyar fél miatt késik. Idén júniusban közzétett programnyilatkozatukban a legfontosabb Az Ister Granum határ menti kisrégiót Esztergom és Párkány kezdeményezte, földrajzilag pedig a Kisgyarmat-Für-Karva-Süttő-Tokod- Esztergom-Dömös által határolt területen működik. Ocskay Gyula esztergomi Phare-koordinátor a Csemadok párkányi regionális találkozóján elmondta, hogy a működőképesség felső határa 150 ezer lakos. A munkát egyelőre az esztergomi programiroda szervezi, de ehhez hamarosan a Jövő 2000 Alapítvány kapacitásaira alapozva egy muzslai iroda is társul. A két oldal az első megállapodást az egészségügyi ellátásról kötötte. Ennek értelmében az esztergomi és az érsekújvári kórházak egyeznének meg betegcserében, ehhez még a társadalombiztosítási elszámolások kérdését kell rendezni. Hosszabb távon azonban a fő tevé-A Neogradiensis Eurorégió a szlovákiai oldalon a történelmi Nógrád megye ideeső területét célozta meg. Az eurorégiót az 1999. szeptember 29-én aláírt szándéknyilatkozat szellemében 2000. március 25-én hozták létre a Nógrád-Novohrad régió önkormányzatai és a gazdasági szféra intézményei. Csúsz Péter, a Losonci járási hivatal elöljáró-helyettese szerint a Nagykürtösi, a Losonci és a Poltári járás területeit fogja össze. A Nagykürtösi járás nyugati térségében magába foglalja a volt Hont megye zömében magyarok lakta falvait (Ipolynyék és környéke), valamint a Poltári járás északi részén, a volt Kishont megye kizárólag szlovákok által lakott községeit (Kokava nad Rimavicou környéke). Céljuk a gazdaság fenntartható fejlődése, az épített és természeti környezet, valamint a lakosság életminőségének javítása. Csúsz Péter az eddigi legnagyobb eredményüknek azt tartja, hogy decemberre elkészül a Nógrád-Novohrad urbanisztikai tanulmány. Az ötlet alapja, hogy feladatok között a projektumíró és képzésszervező kapacitás kialakítását, valamint a saját weboldal elkészítését jelölték, meg. Emellett fontos céljuk az eurorégió fejlődési stratégiájának közös kidolgozása is. Áprilisban összeálltak az eurorégió szakmai bizottságai. Összesen hat bizottság létrehozásáról döntöttek: a gazdasági és foglalkoztatásügyi bizottság (tagjainak szervezésével Szlovákiában Pomothy Lászlót bízták meg), az oktatási, ifjúságügyi és sportbizottság (Keszegh Pál), a szociális és egészségügyi (Juhos Ferenc), a kulturális és idegenforgalmi (Fenes Iván, Krascsenics Péter), a területfejlesztési és közlekedésügyi (Pázmány Péter, Berényi József), valamint a környezet- és természetvédelmi bizottság (Gogh Ferenc, Horváth Ákos). Már az első találkozókon számtalan javaslat hangzott el a lehetséges együttműködés témáival kapcsolatban. Ezek közé tartozik például a Kis Csallóköz-Szigetközi Natúrpark kialakítása, a határon átnyúló internetes kommunikációs rendszer megteremtése, alap létesítése a határon átnyúló tervezetek támogatására, ösztöndíj alapítása a Magyarországon tanuló diákok számára. Az azóta eltelt időszakban a hazai oldalon például a közigazgatási reformmal foglalkoznak. Megnyertek egy pályázatot, ennek köszönhetően előadássorozaton ismertekenységüket nagyobb, hálózatépítési programok megvalósítása jelenti. A Kultúrtáj program keretében a gödöllői Szent István Egyetem és a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem szakemberei a területet egy tájként kezelve közösen dolgoznak ki területfejlesztési stratégiát. A Három Folyó Régiója keretében egy ötkötetes könyvsorozatban mutatnák be a régió hagyományait és lehetőségeit, az utolsó kötet egy útikönyv lenne. A Hidak a határon a nemzetközi kapcsolatok elmélyítésére törekszik olyan térségekkel, ahol szintén híd köt össze két etnikumot. Már felvették a kapcsolatot egy finn-svéd térséggel, most várnak a német-francia határon álló híres Európa-híddal büszkélkedő strasbourgiak válaszára. A következő akció ugyancsak Esztergomra korlátozódik, de a széles környék számára is fontos. Az esztergomiak bár Magyarország és Szlovákia egyaránt az Európai Unió tagja szeretne lenni, a 20-30 évre tervezett legfontosabb területrendezési dokumentumaikat mégis úgy készítik, hogy nem egyeztetik őket. Ezért legalább regionális szinten olyan tanulmányterv elkészítését kezdeményezték, amely a határt már nem kezeli fejlődést gátló tényezőként. Mind a magyarországi Nógrád megye, mind a szlovákiai A közlekedési fejlesztéseket is szeretnék szélesebb összefüggésekben látni. Gömör-Nógrád térsége, úgymond, zsákutca jellegű régió. Közös régióban gondolkodva viszont egyik sem végállomás, hanem erősen tamzitjellegű lesz. Első lépésként 1999-ben Miklós László környezetvédelmi miniszter segítségével a pozsonyi AUREX cég kezdte meg egy ilyen tanulmány elkészítését. Ehhez csatlakozott Nógrád Megye Önkormányzata, mely a budapesti SCET Rt.-t bízta meg. Egymástól tik a legfontosabb tudnivalókat a községekkel. Ezekben a hetekben indul meg a Dunaszerdahelyi és a Galántai járás idegenforgalmi területfejlesztési tervének kidogozása. Mindkét járásról egy-egy idegenforgalmi kiadvány is készül. A két fél kapcsolata a környezetvédelmi együttműködés terén a legjobb. A győri Reflex Környezetvédelmi Egyesülettel közösen javában folyik egy közös adatbázis kialakítása. Már megteremtették a műszaki hátteret és bár a két orugyanis elhatározták, hogy a Várhegyet felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozataival népesítik be. Áz már biztos, hogy elsőként felsőfokú vendéglátóipari képzés indul be, ami a párkányi idegenforgalmi létesítmények számára is perspektívát jelent. Az együttműködés más területeken is megkezdődött. Párkányban esztergomi segítséggel hamarosan civil szervezetek képzése kezdődik. A Déli Régió Ipartestülete és az esztergomi ipartestület sokéves együttműködése az iparfejlesztéshez jelent jó alapot. A cél az esztergomi nagy cégek, ezen belül is főként a Suzuki bedolgozóhálózatának kibővítése a szlovákiai részre. Születőben a számítástechnikai kapcsolat, Esztergomban olyan internetes weboldalt nyitnak, amelyre minden tagközség maga teheti fel az adatait, tájékoztathat a rendezvéfüggetlenül mindkét munkacsoport ugyanarra a megállapításra jutott: közösen, egymás erejét kölcsönösen felhasználva meg tudják oldani a két régió problémáit. Szeptember elején a két munkacsoport egy találkozón tisztázta az addig vitatott részeket, s már nincs akadálya, hogy a dokumentum ebben a hónapban elkészüljön. Csúsz Péter azt is elmondta, a következő lépés a területfejlesztési dokumentumra alapozva közösen megkezdeni a területfejlesztési elképzelések kidolgozását. Ezek jó része már megvan, az eurorégión belül folyó munka eredményeként tíz prioritásba összegeztek több tucat fontos feladatot. Ezek közül csak néhány példa: az iparfejlesztést a Szilikát Gazdasági Övezet és a Salgótarján-Bátonyterenye Vállalkozási Övezet együttműködéseként képzelik el. Az ipari parkokban megtelepedő nagy termelők számára pedig a kis- és középvállalkozások fejlesztéseként beszállítói programokat szeretnének megvalósítani. A mezőgazdaságban a családi termelés és az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztésén kívül felvetődött a Veľké Zlievce-i kompresszorállomás hulladékhőjének hasznosítása az üvegházakban. Emellett érdemes szem előtt tartani a szélesebb összefüggéseket is. Bár a kormány eredeti tervével ellentétben nem jött létre a nógrád-gömöri regionális önkormányzat, nem mondtak le arról, hogy egyszer ilyen formában szervezzék a régió életét. A közlekedési fejlesztéseket szintén szeretnék szélesebb összefüggésekben látni. így például a Losonc-Zólyom közút már ma is az ország legforgalmasabb szakaszai közé tartozik. Ennek oka, hogy egyszerre szolgál észak-déli, illetve kelet-nyugati folyosóként. Minőségi változást jelent a tervezett Pozsony-Kassa déli gyorsforgalmi út - Csúsz Péter szerint ezzel kapcsolatban egy másik funkciót is látni kell. Bár épül a Budapest környéki MO-ás körgyűrű, néhány évtizeden belül szükség lesz egy külső körgyűrűre is. Az említett gyorsforgalmi útnak a régiójukban tervezett szakasza ennek az északi részét alkothatja, annak minden gazdasági előnyével. Az Európai Határmenti Területek Szövetsége szerint az eurorégió a határon átnyúló együttműködést szolgáló struktúra, mely a helyi és a regionális szintek, illetve a szociális és a gazdasági partnerek képviselőiből áll. Az eurorégiók szerkezeti felépítése: a legfelsőbb szint a választott politikai tanács, ezután következik a felügyelő testület, tematikus munkacsoportok és egy határ menti titkárság. Ennek az együttműködési formának a névadója a legrégibb határon átnyúló európai struktúra, a Németország, valamint Hollandiában tevékenykedő, 1958-ban alapított gronaui székhelyű EUROREGIO. 105 tagja van, főként kerületek és helyhatóságok, amelyek 3 regionális szövetségbe tömörültek (Rajna-Ems Kommunális Közösség, Regio Twente és Regio Achterhoek). A szervezetnek a következő struktúrái alakultak ki: a tanács választott határmenti parlamenti közgyűlés. Ez a legmagasabb hatóság, politikai szintű döntést hozhat, és meghatározza a szervezet stratégiai irányát. Az igazgatóság gyakran ülésezik és a Ocskay Gyula, az esztergomi önkormányzat Phare-koordinátora szerint a határ menti együttműködéssel foglalkozó 1980-as madridi egyezmény 16 mintamegállapodást tartalmaz ugyan, de ezek három nagy csoportba foglalhatók össze. Az elsőbe a szilárd intézményi formában működő szervezetek tartoznak. A másik az ad-hoc együttműködés, amely keretében a határ két oldalán működő szervezetek egy cél megvalósítása érdekében fognak össze, ennek elérése után véget ér az együtműködés. A harmadik forma a konzultatív együttműködés. Itt ugyan nem alakítanak ki intézményi hátteret, de az együttműködés több területre terjed ki. Ilyent hoztak létre az Esztergom és Párkány környékét összefogó Ister Granum határ menti kisrégió megalakításával, amely már A Sajó-Rima Eurorégió két évvel ezelőtt alakult - Ladislav Bartakovič rimaszombati polgármester szerint elsősorban a személyes kapcsolatok, a politikai megfontolások, valamint a gazdasági igények révén. Az alapítás előtt a Rimszombati, Nagyrőcei és a Rozsnyói járás települései először a Sajó-Rima Uniót hozták létre, ez vált a szlovák oldalon az eurorégió magjává. Magyar oldalon Borsod-Abaúj-Zemplén megye 120 községe csatlakozott az eurorégióhoz. A munka az első időszakban főként az adminisztratív kötelességek teljesítésével telt, elkészítették az alapszabályt, a két oldal együttműködési szerződést kötött, létrehozták az irányító szerveket. Mindkét oldalon külön vezetőség működik, a szlovák oldalon a rozsnyói polgármester, a magyar oldalon pedig a putnoki polgármester vezetésével. Hat szakbizottság - kulturális, területfejlesztési, környezetvédelmi, idegenforgalmi, egészség- és szociális ügyi, vállalkozásfejlesztési, valamint foglalkoztatási - alakult, melyek feladata az eurorégió legfontosabb teendőinek felvázolása. A bizottságok kidolgozták munkarendjüket, most céljaikat, és az eurorégió vezetőségének szánt ajánlásaikat fogalmazzák meg. Olyan egységes elképzelést akarnak kialakítani, amelyet országos szinten vagy akár az Európai Unió képviselőinek is bemutathatnak. Ladislav Bartakovič a területfejlesztési bizottság tagja, a testület azt tervezi, hogy az év végéeig felvázolják a regionális fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseket. Ezek között szerepel a területfejlesztési koncepció kidolgozása, ebbe régióbeli vállalkozókon kívül minden illetékes hivatalt bevonnak a járási hivataltól a minisztériumokig. A területfejlesztési terv kidolgozása során az országos koncepciókból, illetve az úgynevezett Regionális Cselekvési Tervből indulnak ki. Az együttműködés érdekes területe a magyar fél Brüsszelben kiépített regionális képviseletének lehetséges segítsége. A magyar régiók szövetsége ugyanis Brüsszelben saját képviseletet tart fenn, melynek munkatársai a helyszínen foglalkoznak az oda benyújtott tervezetekkel. Ha ez legalább a közösen benyújtott projektumokkal működne, már akkor ki tudnák használni, a magyar fél rendszerét a régiófejlesztés támogatására. Az oldalt írta: Tuba Laj'os Két, eddig háttérbe szorított térség tranzitterületté szeretne válni - közösen meg tudják oldani a problémákat Az első eurorégiós területfejlesztési koncepció ÖSSZEFOGLALÓ Először a Sajó-Rima Uniót hozták létre A bizottságokon a sor ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ
