Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-03 / 277. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 3. Végső szakaszában a Duna újvidéki részének tisztítása A különböző gazdaságok mozaikjából összeálló térségben problémák követhetik a közös pénz bevezetését Egy évig tartó munkálat MTI-HÍR Sokféle gazdaság - egyféle pénz? Egyetértés nélkül nehéz lesz az euró alkalmazása (Archívum) Budapest. A Jugoszláviával most megkötött szerződés nyomán végső szakaszába lép a Duna újvidéki szakaszának megtisztítása, amely előreláthatólag 2002 közepére le is zárul - közölte a Duna Bizottság. A napokban hirdetik meg a nemzetközi pályázatokat a medertisztítási munkálatok elvégzésére. A folyómederben maradt és esetleg fel nem robbant bombák eltávolítását célzó tendert november 28-án tették közzé, a lerombolt három újvidéki híd törmelékének eltávolításáról november végén és december közepén hirdetik meg a versenytárgyalást. Az utolsó, ötödik tenderre, a folyómeder helyreállítására pedig 2002-ben lehet pályázni. A munkálatok költségeire összesen 26 millió eurót irányzott elő a Duna Bizottság, amelynek 85%-át az Európai Bizottság fedezi, a fennmaradó részt pedig a Duna Bizott-Pozsony. Hamarosan megkezdődhet a Szlovák Villamos Művek (SE) transzformációja, miután a napokban befejeződtek a tárgyalások a hitelező bankokkal. A magánosítás részét képező átszervezés voltaképpen az energiatermelő részleg és az energiaszolgáltató, valamint a kassai hőtermelő részleg különválasztásával kezdődik. A kormány már meg is hirdette a nyugat-, a közép- és a kelet-szlovákiai energiaszolgáltató vállalatok 49 százalékos részvénycsomagjának eladását. Sajtóhírek szerint eddig hat külföldi befektető jelezte vételi szándékát. A német RWE Plus mind a három felkínált energiaszolgáltató vállalatot megvenság tagjai és néhány a bizottságon kívüli ország (Kanada, Hollandia és Svájc) adja össze. A NATO 1999 tavaszán a Jugoszlávia elleni légicsapások során lerombolta a Belgrádtól mintegy 100 kilométerre északra fekvő Növi Sad három hiúját. A Duna Bizottság értékelése szerint a bombázások óta eltelt 30 hónapban naponta mintegy egymillió euró, összesen 800-1000 millió euró veszteség keletkezett. A megállapodás másik pontja szerint a jugoszláv hatóságok által a folyón létesített pontonhidat 2002. január elsejétől hetente kétszer, március 15-től pedig háromszor nyitják meg a forgalom előtt. Szakértők véleménye szerint 2002 végére visszaállhat a háború előtti Duna-forgalom. 1998-ban havonta ádagosan ezer hajó haladt át Újvidéken, ezzel szemben 2001-ben az említett ponton híd 25-szöri megnyitásával összesen 3.200 konvojt engedtek át. né. Hasonlóképpen a cseh ČEZ, az Energie Baden-Württemberg, a spanyol Union Fenosa, a belga Tractebel és a német E.ON társaság is élénken érdeklődik mind a három, összesen 2,252 millió ügyféllel és 85 ezer km-es távvezetékkel rendelkező vállalat iránt. A gazdasági tárca vezetője szerint a külföldi tőkebefektetésre leghamarább 2002 júniusában kerülhetne sor. Szlovákia - a csatlakozási tárgyalások során - nem vállalta az energiapiac teljes liberalizálását. Erre nálunk fokozatosan kerül sor. A nagyvállalatok, amelyek a villamos energia megközelítőleg 33 százalékát fogyasztják, már jövőre választhatnak, hogy kitől vesznek villanyt. Ez a lehetőség a háztartásoknak csak később adatik meg (gy) Nem lesz-e problémákkal terhes a közös európai pénz bevezetése egy sokrétű, különböző jellegű gazdasági rendszerekből álló Európai Monetáris Unióban? Optimális nagyságú terület az eurozóna ahhoz, hogy tagországai egy közös pénznemet használjanak? GÁL ZSOLT Az euró bevezetésével az Európai Monetáris Unió (EMU) tagországainak számos átmeneti jellegű problémával kell megküzdeniük. Először is állniuk kell a pénzcsere, tehát a bankók és az érmék cseréjének (valamint az azt kísérő biztonsági intézkedéseknek és felvilágosító kampánynak) a költségeit. A teljes pénzcsere miatt az Unió lakosai esedeg úgy dönthetnek, hogy pénzük egy részét inkább elköltik, mint beváltják, s ez átmeneti árnövekedéshez, indációs nyomáshoz vezethet. Az otthon, „matracban tartott”, nem adózott, eltitkolt jövedelmek útja is kétséges. Elköltésük a már előbb említett inflációhoz, dollárra való átváltásuk az euró/dollár árfolyam módosulásához vezethet. E mellett említést érdemel az EMU területén kívül felhalmozott európai pénzek cseréjének a problémája is, hisz ezek sok tízmilliárd eurós nagyságrendben keringenek külföldön. A német márka például majd két évtizede afféle félhivatalos fizetőeszköznek számít a Balkánon, sót Montenegróban és Koszovóban hivatalos pénzként funkcionál. A nemzeti pénznemek forgalomból való kivonása így nem is olyan egyszerű folyamat. Ennek ellenére a fent említett problémák átmenetiek, egyszeri jellegűek, hosszabb távon aligha okoznak problémát. Nem így a konverziót kísérő legfőbb probléma, amely a következő kérdésben foglalható össze: Eléggé egységes gazdasági rendszer-e az EMU ahhoz, hogy közös fizetőeszközt használjanak tagországai? Az euró bevezetésével ugyanis az EMU 12 tagországa elveszti a monetáris (pénzügyi) politika feletti szuverenitását. A pénzkibocsátás és a kamatpolitika meghatározása a közös, frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (ECB) feladata. A tagállamok nemzeti bankjai tehát nem szabályozhatják a saját gazdaságaik igénye szerint a monetáris politikát. Például, ha Írország gazdasága gyorsan növekszik, és fennáll a veszély, hogy a túlzott növekedés a kormány, a vállala-Az uniós tagállamok nemzeti bankjainak beszűkül a mozgásterük. tok vagy a lakosság túlzott eladósodásához, avagy árnövekedéshez (inflációhoz) vezethet, akkor az íreknek magasabb kamatokra van szükségük, amelyek megdrágítják a hiteleket, és elveszik a gazdaság szereplőinek a kedvét a túlköltekezéstől. Egyidejűleg mondjuk Portugália homlokegyenest ellenkező problémákkal küzdhet. Lehet, hogy a portugál gazdaság éppen stagnál és a lisszaboni közgazdászok alacsonyabb kamatokat javasolnak, hogy élénkíthessék a növekedést. Csakhogy a kamatlábakat az ECB állapítja meg, és a frankfurti bankárok az eurozóna mind a 12 tagállamának átlagos gazdasági mutatói alapján döntenek. Az átlagos gazdasági helyzet alapján megállapított kamatlábak „arany középútja” - a fenti példához visszatérve - nem lesz igazán jó sem Írország, sem Portugália számára. Nyilvánvaló, hogy a közös monetáris politika annál eredményesebb, minél inkább összhangban van a monetáris unió 12 tagországának gazdasági helyzete. Bár az EMU 12 tagállama közös piaccal és közös pénzzel rendelkezik, azért mégiscsak 12 ország 12 gazdasági rendszeréről van szó, eltérő adórendszerrel, változatos szociális rendszerekkel, különböző kormányzati gazdaságpolitikával és mindenekelőtt gyakran eltérő növekedési ciklusokkal. Az Unióban gyakran előfordul, hogy míg egyikmásik ország gazdasági teljesítménye épp gyorsan növekszik, addig a többié stagnál vagy vissza is eshet. Az egyes régiókat tekintve még rosszabb a helyzet. Az EU számos térsége hosszú távon elmaradottnak számít, magas munkanélküliséggel és alacsony gazdasági aktivitással kénytelen szembesülni, és folyton állami segítségre szorul. Gondoljunk csak Olaszország déli részére, Dél-Spanyolországra (Andalúzia), Görögország számos vidékére (Epeirosz) és még folytathatnánk a sort. Nagyban segíthetne a helyzeten a munkaerő vándorlása. Az USA-ban például a munkavállalók aktív éveik alatt akár tízszer is munkahelyet és lakhelyet váltanak. Ez a nagyfokú társadalmi mobilitás lehetővé teszi, hogy a munkaerő könnyen vándoroljon a kedvező perspektívát kínáló, növekvő gazdaságú térségekbe. Az amerikaiak vándorlási kedve az egyik fő oka annak, hogy az USA térségei között nincsenek akkora különbségek a gazdasági mutatók tekintetében. Más a helyzet Európában. Az öreg kontinensen aligha várható, hogy a szicíliaiak vagy az andalúzok tömegesen felkerekednek, és a gyorsan növekvő írországi munkaerőpiacon próbálnak szerencsét. S ez nem csak a nyelvi különbségek miatt van így, hisz még az egyes országokon belül sem jelentkezik túl nagy mobilitás. Az USA egyes térségeinek gazdasági rendszerei jobban összefonódtak, a tagállamok növekedési ciklusai nagyobb összhangban vannak és a munkaerő mobilitása jóval magasabb mint Európában. Az öreg kontinens 12 „eurós” tagállamában eltérő adó- és szociális rendszerekkel rendelkező, gyakran különböző gazdasági ciklusokat átélő, alacsony társadalmi mobilitással rendelkező térségek mozaikját találjuk. Eközben az EMU tagországai az amerikaiak dollárjához hasonlóan egységes közös fizetőeszközt vezetnek be. Felmerül a kérdés, hogy a jelentős különbségek ellenére bevezetett egységes uniós fizetőeszköz beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, és az USA-hoz hasonlóan jól fog-e működni a közös pénzügyi rendszer. Csak a jövő ad választ arra is, hogy a pénzügyi uniót követően az EU tagállamai végigmennek-e azon az úton, amely az adó- és szociális rendszerek egyesítéséhez és egy politikai egységesüléshez vezethet, s amelynek a monetáris unió ezek szerint csak egyik köztes állomása. Az amerikai gazdaságtörténet egyik legnagyobb csődje Ellehetetlenült az Enron Szinte ingyenes bemutatkozási lehetőséget kínálnak a határon túli magyar kis- és középvállalkozóknak Szlovákia csak fokozatosan liberalizálja az árampiacot Eddig hat érdeklődő van ÚJ SZÓ-JELENTÉS ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Az amerikai gazdaságtörténet egyik legnagyobb csődje lehet az Enron energetikai óriásvállalaté, amelyik megmentésétől, egy 8,4 milliárd dolláros bekebelezési akció formájában elállt a vevőjelölt, az ugyancsak amerikai Dynegy cég. A hatalmas, 13 milliárd dolláros adósságheggyel szembenéző Enron európai vállalkozása már kérte is a csődvédelmet. Az anyavállalat tartozásai ügyében elindult az egyezkedés a hitelező bankokkal, hiszen nem kisebb a tét, mint az amerikai és európai energiaellátás (villamos és gáz) mintegy 20 százalékának a biztosítása. A,sajtó úgy tudja, hogy az amerikai Enron szolgáltatási kapcsolatát már meg is szüntették az európaival, és a cég közölte, hogy az utóbbi piacon fennálló kötelezettségeit teljesíti. Az energiakereskedelem felügyeletére hivatott testületek pedig tudatták, hogy igyekeznek teljes ellenőrzést gyakorolni az energiapiac fejleményei felett, elkerülendő, hogy valamilyen fennakadás legyen bárhol is az ellátásban. Más energiaszolgáltatók jelezték, hogy készek az Enron által „üresen hagyott” szolgáltatói rés betöltésére. A 40 országban tevékenykedő, 20 ezer főt foglalkoztató, a földgáz és az energetika kategóriájában a legnagyobb amerikai kereskedőnek számító Enron bukása óriási pofont jelente az amerikai gazdaságnak és még inkább elmélyítené a recessziót, (m, ű) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Wall Street már a merényletek előtt is úgy vélte, hogy az amerikai gazdaság a 3. negyedévben legfeljebb stagnálhatott, de többen számítottak már akkor is negatív növekedési adatra. A terrortámadások óta egyöntetű az az elemzői várakozás, hogy a gazdaság az idei utolsó negyedévet is mínusszal zárja. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. december 3-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,441 Magyar forint (100) 17,266 Angol font 69,750 Német márka 22,211 Cseh korona 1.311 Olasz líra (1000) 22,435 Francia frank 6,623 Osztrák schilling 3,157 Japán jen (100) 39,546 Spanyol peseta (100) 26,109 Kanadai dollár 31,051 Sváici frank 29,498 Lengyel zloty 12,000 USA-dollár 49,011 Visszaesett az USA termelése Washington. A harmadik negyedévben 1,1%-kal esett az USA hazai össztermékének értéke. Nyolc éve először, s tíz éve a legnagyobb ütemben csökkent az amerikai gazdaság teljesítménye az idei 3. negyedévben. A A Magyar Világ után újabb szakvásárok GAÁL LÁSZLÓ Pered. Egy szlovákiai - ez esetben dél-szlovákiai - kisvállalkozó a mai gazdasági recesszió idején már azon gondolkodik, hogy egyáltalán megéri-e tovább fenntartania a vállalkozását, hiszen a hazai piacon nincs vásárlóerő, jóformán nincs kinek termelni. A vállalkozást az menthetné meg, ha be tudna tömi a külföldi piacra, vagyis exportra tudna termelni. Csakhogy ehhez külföldön kellene magát reklámozni, vagy legalábbis bemutatni a vállalatot, de egy magát éppen csak fenntartó cégnek nem biztos, hogy van 100- 150 ezer koronája arra, hogy megfizessen egy küföldi nemzetközi kiállításon való részvételt. Viszont 2300 koronája bármelyik „nyűglődő”, de magára valamit is adó vállalkozónak akad ilyen célra. És éppen ezeket a kis- és középvállalkozókat volt hivatott felkarolni a Magyar Vüág nevű kiállítás, ahol a határon túli magyar vállalkozók mutatkozhattak be az őszi BNV-n, vagyis Budapesti Nemzetközi Vásáron. Mindez az idei, szeptember 17-23-án lezajlott „Magyar Világ 2001” kiállítás felvidéki résztevőinek és szervezőinek a napokban Pereden megtartott találkozóján hangzott el. Itt jöttek össze a szervezők és a résztevők, hogy értékeljék a rendezvényt és megkezdjék az előkészületeket a Magyar Világ 2002-re. Az idei Magyar Világon a BNV 23-as pavüonjában Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról és a Felvidékről összesen 114 kis- és középvállalkozó mutatkozott be, és közülük egy felmérés során 28-an mondták azt, hogy befektető partner keresése céljából vettek részt a kiállításon, 7-en akartak vegyesvállalatot alapítani, 80-an pedig exportlehetőséget kerestek. Bemutatkozásukat nagyban segítette az Új Kézfogás Közalapítvány; az ő támogatásának köszönhető, hogy a határon túli résztvevők a bemutatkozásért, ami egy nyugati vállalatnak részvételi díjjal, helybérlettel, szolgáltatásokkal együtt mintegy 130 ezer koronába jött volna, mindössze 2300 koronát kellett fizetni. A tavalyival összehasonlítva az idei bemutató a küllemében is jóval hatásosabb volt annak köszönhetően hogy a komáromi Visual Design Studio vállalta a bemtatkozó standok beredezését amihez a virágokat a Karvai Mezőgazdasági Iskola szolgáltatta. Ez jó lehetőséget adott az iskolának, hogy a vállalatok mellett maga is bemutatkozzon. A Magyar Világ szervezésébe a járási elöljárók és a polgármesterek is fontos szerepet vállaltak a felvidéki magyar vállalkozók felkeresésében és megszólításában. Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, az alap a jövőben is hajlandó támogatni a határon túli kezdő vállalkozókat, csak éppen az a probléma, hogy nem tudják, kit kell megszólítani, hiszen a vállalkozókat sehol sem jegyzik nemzetiség szerint, nincs egy jegyzék a felvidéki magyar vállalkozóktól. Éppen az ő megkeresésüket szolgálja az alapítvány kezdeményezése, hogy az interneten ingyenes honlapot bocsát rendelkezésre ahol minden magyar vállalkozó bemutatkozhat. Sajnos ezt a szlovákiaiak eddig nem vették igénybe. A honlapon való bemutatkozás alapján a határon túli vállalkozókat szakvásárok, kiállítások szervezésekor is meg tudnák szólítani. Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, liter, darab) 48 hét Kerület Marhahátszín Sertéscomb (csont nélkül) Sertésoldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj (250 g) Köménymagos kenyér (1 kg-ig) Péksütemény (70 g-ig) Kristálycukor Pozsony 179,00 188,00 105,60 73,00 3,10 17,00 32,50 23,50 1,60 30,00 Nagyszombat 173,38 187,38 95,55 81,05 2,93 15,23 28,95 18,95 1,25 26,55 Trencsén 171,75 184,28 107,15 77,39 3,12 14,73 29,40 20,67 1,39 26,90 Nyitra 177,62 187,73 104,46 78,46 3,05 16,17 29,35 22,53 1,60 26,55 Besztercebánya 169,47 183,47 106,57 78,70 2,93 15,83 26,90 21,50 1,28 25,58 Zsolna 170,80 192,80 104,66 86,84 3,10 17,04 28,90 19,74 1,42 28,48 Kassa 191,80 192,86 106,94 79,46 2,68 15,44 25,20 21,68 1,46 27,10 Eperjes 171,35 191,88 103,29 79,49 2,90 14,88 28,11 21,89 1,56 27,16 Szlovákia 175,65 188,55 104,26 79,30 2,98 15,78 28,66 21,31 1,44 27,29
