Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-03 / 277. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 3.

Kultúra W1

Kiss Szilvia Koltay Gábor történelmi sagájában, a Sacra Coronában a László királyt alakító Szarvas Attila partnere volt

Virág, áldozat, taxislány

Kiss Szilvia: „Mindent egyedül kellett csinálnom: a lezuhanásoktól kezdve a mocsárban heverésig, októberben, hajnali négykor" (Dömötör Ede felvétele)

Szepsi tévések magyarországi sikere

Csenger/Szepsi. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat az elmúlt hétvégén Csenger községben rendezte meg a 9. Nemzetközi Megyei Filmszemlét, amelyen a Kárpátok Eurorégió tagországaiban működő városi és regionális televíziók mutatták be idei termésük legjavát. A szakmai zsűri összesen 28 beérkezett versenyfilmet értékelt, egy stáb több alkotással is indulhatott. így tettek a hazánkat egyedül képviselő Szepsi Városi Televízió munkatársai is. A várost bemutató, Szepsi című filmetűdjük második helyezést ért el a népes mezőnyben, az első díjat a nyíregyházi városi televíziónak ítélte oda a zsűri. Bartók Csaba, a Szepsi VTV vezetője lapunknak elmondta, hogy a versenyre főleg dokumentumfilmekkel érkeztek a résztvevők, ám sem műfaji, sem pedig tematikus megkötés nem volt. A dobogós filmeket a közeljövőben több városi televízió levetíti, (juk)

SZÍNHÁZ

___________________POZSONY___________________

SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Diótörő 11 a.ha: Jeanne d’Arc második halála 19

____________________KASSA____________________

ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Meséről mesére 10 ___________________MISKOLC___________________

MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ: A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye 19.30

MOZI

___________________POZSONY___________________

CHARLIE CENTRUM: Balladák (cseh) 17, 18.30 Moulin Rouge (amerikai) 20.30 Kardhal (amerikai) 19, 20.45 Jurrasic Park 3 (amerikai) 17.45 Lázadók és szeretők (cseh) 18 Kínai fürdő (kínai) 20 Magányosok (cseh-szlovén) 19.30

____________________KASSA____________________

DRUŽBA: Atlantisz-Az elveszett birodalom (amerikai) 16,18 Horrorra akadva 2 (amerikai) 20 TATRA: Amerikai pite 2 (amerikai)

15.30, 17.45 Főpályaudvar (brazil) 20 CAPITOL: Pearl Harbor (amerikai) 16,19

_____________________GYŐR_____________________

PLAZA: Amerika kedvencei (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Amerikai pite 2 (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Atlantisz - Az elveszett birodalom (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15 Dr. Szöszi (amerikai) 14, 16, 18, 20 Eredendő bűn (amerikai-francia)

13.30, 15.45, 18, 20.15 Halálos iramban (amerikai) 13.45, 20 Horrorra akadva 2 (amerikai) 18, 20 Jurassic Park 3. (amerikai) 13 Kardhal (amerikai) 16, 18, 20.15 Kémkölykök (amerikai) 14 Kutyák és macskák (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15 Moulin Rouge (amerikai) 17.15, 19.45 Neveletlen hercegnő (amerikai) 14, 16 A sárkány csókja (amerikai-francia) 20 A szajré (amerikai) 15 Tök állat (amerikai) 16, 18, 20

Ünnepváró táncokkal, játékokkal és mézeskaláccsal

Sok gyermek örömére

A tudós anya szerepe napi huszonnégy órán át kíséri. Kiss Szilvia a tejfajtákról, a cukor- és sómentes babaételekről könnyedén megírhatná akár a szakdolgozatát is. Egy tizenhárom hónapos kislány mellett az ember sok mindent megtanul. Akkor is, ha a pozsonyi színművészeti főiskolán nem éppen ezt a fajta tudást kérik számon.

LAKATOS KRISZTINA

Szilvia ősszel visszatért a főiskolára; azóta kislányával, Rékával, és férjével, Gál Tamással, aki ugyancsak a pozsonyi színművészeti hallgatója, a malomvölgyi házastársi kollégiumban lakik. A családi élet mellett megpróbál a karrierével is törődni: színházzal, filmmel. Az egyeztetések terén van már némi gyakorlata. Öthónapos terhesen még Tunéziában forgatott Usztics Mátyás Kérek egy kocsit című sorozatában: taxislányként dzsipeken száguldozott, tevegelt. Három héttel a szülés után pedig már Pesten volt, hogy felvegyenek vele még egy epizódot. Az STV számára készült történelmi film, az Áldozat - melyben egy zsidó lányt alakít, aki a 16. században a török előrenyomulás elől menekül - utószinkronját jószerével már a tolófájások között fejezte be.

Nagy szerelme azonban mindeddig az első forgatás: Koltay Gábor történelmi sagájában, a Sacra Coronában a László királyt alakító Szarvas Attila partnere volt. Virágot, a kis parasztlányt alakította, akit az uralkodó megment elrablójától. Valami megvillan közöttük, de a dinasztia érdekei előbbre valók, László kénytelen Adelaide-ot, az idegen földről érkező herceglányt feleségül venni.- 1999-ben Pesten voltunk féléves részképzésen, Kazimir Károly osztályában. Koltay Gábor, aki már négy éve készült a Sacra Coronára, szereplőket keresett: bejött az osztályba és kamerapróbákat csinált. Főíeg az döntött mellettem, hogy tudok lovagolni, és típusban is hasonlóra volt szüksége. Júniusban szóltak, hogy menjek el meghallgatásra és fotózásra, augusztusban lovaglópróbára hívtak, ott a kaszkadőrök is megnéztek, azután tanítottak is minket. Hál’ istennek, mert rögtön a forgatás első napján a fiú kaszkadőröm lábára úgy rálépett a ló, hogy utána mindent egyedül kellett csinálnom: a lezuhanásoktól kezdve a mocsárban heveré-JUHÁSZ DÓSA JÁNOS

Történt egy napon, hogy a napfogyatkozás tiszteletére Csongrádipak önkormányzata irodalmi pályázatot írt ki, amelyet egy Donászi Etele nevű újságíró nyert meg. Mivel az önkormányzat bürokratáinak hanyagsága miatt hősünk nem kapta meg a nyertes pályázónak járó pénzt, elemelte azt a helyi bank épületéből, s most Brazíliában élvezi jól megérdemelt jutalmát. De hogy ígéretét beváltsa, megbízza Haklik Norbert huszonéves írópalántát, hogy a Magyar planetárium címmel beterjesztett pályázatát valósítsa meg tisztes jutalék fejében. Akár ez is lehetne a kerettörténete Haklik Norbert immár második prózakötetének, amely a Magyar Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Mintha régi-új tendenciák jelei mutatkoznának irodalmunkban. A nyolcvanas-kilencvenes évek posztmodern hulláma után ismét központi szerepet harcol ki magának az elbeszélés, a mese. „Történeteket írok, mert lehet” - jelenti ki merészen Haklik Norbert már az első, 1998-ban megjelent Mennybemeneteli Iroda és más történetek

sig, októberben, hajnali négykor. Nem is volt időm azon gondolkodni, mi származhat abból, hogy vágtatnak mellettem a lovak, nekem pedig fel kell ugranom a ló hátára, és nyereg nélkül vágtáznom. Anynyira meg voltam ijedve, és akkora volt bennem a feszültség - megcsinálni, minden áron! -, hogy nem is gondoltam bele, mennyire veszélyesek ezek a helyzetek. Eredetileg úgy volt, hogy Adelaide-ot játszom, de Virág szerepére nem találtak fiatal, lovagolni tudó szereplőt, így ezt kaptam meg. Azt hiszem, pechemre. Adelaide eleve nagyobb szerep szövegileg, ráadásul a film végső változatában rengeteg dolog kimaradt a mi jeleneteinkből. Csalódott voltam, mert a bemutató előtt az összes tévécsatornán adták a Sacra Corona werkfilmjét, s az tele volt az én jeleneteimmel, benne voltak a gyönyörű korabeli táncaink László királlyal, a filmben pedig a csatajelenetek vitték a prímet. A bemutató után beszélgettünk Koltayval, aki azt mondta, nagyon hosszadalmas lett volna ez a szerelmi szál. Aztán később elismerte, maga is hibának tekinti, hogy nagyon amerikaira, akciósra sikeredett a film. Személy szerint a film operatőrét, Novák Emilt tisztelem a leginkább - minden nyersessége ellenére; neki Koltay is sokat köszönhet. Ragályi Elemér unokaöccse, egy apró kis ember,

Haklik Norbert

VIIAGVÉGE

GÖMÖRLÚCOtt

Magyar kalendárium

című kötetének hátlapján, s ehhez szigorúan tartja is magát. Míg első könyvében a mesék és mítoszok sokszor hihetetlennek tűnő világából merít, addig második kötetének tizenkét elbeszélése a múlt század egy-egy vérgőzös eseményét dolgozza fel. A századelőn egy, a két világháború között négy, az 1950-es években három, 1977- ben egy, az ezredvégen három történet játszódik. Bár néhány elbeakit nem érdekelt, hogy nő vagy, hogy kényeske vagy, keményen odaszólt, hogy ezt nem így, amúgy, csináld máshogy. De mindenben végtelenül egyenes, őszinte volt. A partnereim is aranyosak voltak. Koltay nem nagy neveket választott a filmhez, hanem fiataloknak adott lehetőséget. Nem úgy álltak hozzám, hogy szlovákiai kis senki vagyok, hanem nagyon kedvesen elfogadtak.

Kérdésemre, mi kell ahhoz, hogy egy színészre a filmkészítők is felfigyeljenek, Szilvia azt válaszolja, nem tud általános érvényű receptet, talán csak jó helyen kell lenni jó pillanatban.- Az igazán nagyok azt mondják, az, hogy valaki jó színházi színész, a filmnél semmit sem jelent. A filmben egészen máshogy kell játszani, mint a színpadon. Ä színházban sokkal erősebb gesztusokkal játszunk, a filmben pedig lehetőleg olyan természetesnek kell lenni, mint az életben. Sőt, még visszafogottabbnak, mert a filmben minden mozdulat jelentéssel telítődik, semmi nincs véletlenül. Rögtön a Sacra Corona forgatása után mentem Komáromba, a Jó estét nyár, jó estét szerelem egyik szerepére. Utána sok kritikát kaptam, hogy nem volt jó. Nem értettem, mi lehetett a baj, hiszen szívemet-lelkemet beleadtam. Tomi is azt mondta, szeret velem játszani, mert partszélésében az író több idősíkot is egymásra vetít, műveinek cselekménye az időkezelés szempontjából általában lineárisan bomlik ki. A történetek nagyrészt világvégi kis falvakban játszódnak, amelyek nevei igencsak valóságosnak tűnnek. A leírások alapján könnyen felrémlenek képzeletünkben, de a térképen hiába is keresnénk őket. (Gömörlúc, Mátrazádor, Tornabérc, Bükkszakácsi, Tarnavelezd, Csongrádipak stb.) Többségüket Trianon vágta el a külvilágtól, Gömörlúcot például három oldalról is hegyek övezik, egyetlen úton juthatunk oda, a szlovák határ felől. Abszurd világban abszurd történeteknek lehetünk tanúi, ahol az emberek úgy hullanak, mint a legyek. Bükkszakácsiban a háborúból hazatért, megnyomorított férjeket teszik el láb alól az asszonyok, Tomabércen magyarok és cigányok ölik egymást veszettül, míg az isteni bosszú el nem érkezik özönvíz formájában. Az otthon nevelt vérfácán az 1956-ban Egyiptomba induló, de Magyarhonba tévedt szovjet katonákat öldökli. Olvashatunk Hitler hírhedt jósáról, Hanussenről is, aki azért bukott el, mert túl pontosan jósolt, de nem

nerként nagyon sokat kap tőlem. Utólag arra jutottunk, hogy „filmesen” játszottam: ami neki partnerként jó volt és természetes, az a nézőtérről figyelve kevésnek bizonyult.

Szilvia azt mondja, a film drog, de lutri is. Egyrészt semmivel nem helyettesíthető a forgatások légköre, másrészt soha semmit nem lehet száz százalékig biztosra venni:- Az a rossz ebben, hogy amikor valami biztosnak tűnik, akkor sem biztos. A szülés után elmentem Pestre leforgatni még egy részt a Kérek egy kocsit-ból, hogy egy időre kilépjek a sorozatból. Akkor még úgy volt, hogy további ötvennégy részt forgatnak, s később majd én is visszatérek a filmbe. Aztán nem lett pénz. Nemrég kaptam volna egy reklámot: megegyeztünk a rendezővel, másnap kezdődött volna a forgatás, este meg felhívott, hogy a cég, a Generali azt szeretné, ha szlovák színész reklámozná. Magyar nem. Ha nekem ezt úgy meséli valaki, el sem hiszem. Lehet, hogy az a jó ebben a világban, hogy az ember sosem bízhatja el magát, mert akkor jön egy pofon, ami észhez téríti. Bennem is felmerült a kérdés, fogok-e még forgatni valaha. Most úgy néz ki, egy új történelmi filmnek leszek a főszereplője. De ez még alakulóban van, most még nem érdemes beszélni róla.

maradhat ki a történelmi képek sorából a balkáni háború sem. Hét egykori fociőrült találkozik, hogy felelevenítse a régi emlékeket, végül egymást gyilkolják meg a fronton. Mónos Ferenc abból próbál hasznot húzni, hogy a második világháború poldából hazatérve eltűnt katonákról hoz híreket. A sok év után, egy csoda folytán hazatérő Kelemen Demeter épp akkor leplezi le, amikor Rákosi jelenlétében szobrot avatnak a hős katona tiszteletére. Gömörlúcon a gróf 1925- ben egy detektoros rádió segítségével isteni üzeneteket közvetít a falu parasztjainak, akik miután hosszú idő elteltével rájönnek a turpisságra, arra ítélik a grófot és szolgáját, hogy ezentúl ők dolgozzanak a földeken. Az egyetlen pozitív (?) vég a sok kegyetlen történet között. Haklik könyve amolyan huszadik századi magyar történelemkönyvként is felfogható. A minden hónapra egy-egy elbeszélést tartogató kötetet nem ajánlatos egyszerre elolvasni, mert könnyen elronthatja a giccsekhez és szappanoperákhoz szokott gyomrokat. (Haklik Norbert: Világvége Gömörlúcon - Magyar kalendárium. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001.)

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Komárom. Színvonalas műsor, érdekes kézműves-foglalkozások, örömtől kipirult gyermekarcok, zsúfolásig megtelt sportcsarnok, így lehetne tömören jellemezni a Nyári Táncszínház Alap által szombaton megrendezett karácsony előtti Ünnepváró országos játszóházat és néptánctalálkozót. Az alaphangulatot a füleki Rakonca Gyermek Néptáncegyüttes lendületes fellépése adta meg, majd Tálas Ági és a Fanyűvő együttes játszóházát töltötték meg a gyerekek, a legifjabb korosztálytól a tizenévesekig. Varga Kornélia és Varga Norbert, a Rakonca művészeti vezetői gömöri táncokat oktattak, a rozsnyói Meseszínház tagjai pedig erdélyi, pontosabban Küküllő menti mesékkel szórakoztatták a közönséget. A kézművesek asztalai körül is óriási volt a tolongás. A legtöbb gyerek szeretett volna egy-egy saját készítésű csuhébabát, mézeskalácsot, adventi koszorút, bőr karkötőt, tarisznyát, kékfestő térítőt vagy más ajándéktárgyat hazavinni. Az ügyesebbeknek ez sikerült is, a hozzáértő oktatók útmutatása alapján szebbnél szebb munkák születtek. Tartalmas, szórakoztató délelőttöt és kora délutánt tölthetett el az amintegy 700 gyermek és felnőtt, aki szombaton ellátogatott a komáromi sportcsarnokba. Ilyenkor sajnálja igazán az ember, hogy egy évben csak egyszer van karácsony, és csak egyszer lehet karácsony előtti Ünnepváró. (vkm)

Adventi koszorúkat is készíthettek a gyermekek (Vas Gyula felvétele)

Haklik Norbert történetei világvégi kis falvakban játszódnak, amelyeket a térképen hiába is keresnénk

Meghökkentő huszadik századi mesék