Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-21 / 267. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 21. Agrárvilág WM Csehország, Magyarország és Szlovákia egymás között bővíti az agrártermékek kereskedelmének liberalizációját A szlovákiai szőlőültetvények 40 százaléka elöregedett Korlátoltan szabad kereskedés Ha formálisan nem is szakad szét a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), a múlt heti bukaresti tanácskozás után gyakorlatilag kétsebességű- vé vált. A magyar, a cseh és a szlovák az eddiginél is gyorsabban építi le az agrárvámvédelmet, míg a többiek a fontolva haladás útját járják. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A közép-európai gazdasági kapcsolatok sikertörténete a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) tevékenysége - idézte Orbán Viktor bukaresti kijelentését a FigyelőNet szakírója. A magyar miniszterelnök állítását bizonyára arra alapozta, hogy a tagországok gazdasági kapcsolata az évek során többszörösére nőtt. Ezzel szemben Bukarestben nyilvánvalóvá vált, hogy a CEFTA gyakorlatilag kétsebességűvé vált: Csehország, Magyarország és Szlovákia egymás között bővíti az agrártermékek kereskedelmének liberalizációját, míg a többiek kétoldalú tárgyalásokat kezdenek az agrártermékek kereskedelméről eddig kötött jegyzőkönyvek felülvizsgálatáról. A tagországok eredeti szándékai szerint a CEFTA szervezete az uniós csatlakozásra való felkészülés eszköze: a közép-európai államok egymás közt próbálják meg kialakítani a szabadkereskedelmet. Ez az iparcikkek területén nagyobb fennakadások nélkül meg is valósult. Az agrártermékeknél azonban egyelőre nincs napirenden a forgalom teljes vámmentessége, csupán kedvezményes vámok használatában sikerült eddig egymással megállapodni. Az agrárkereskedelem területén hagyományosan jelentős nézetkülönbségek vannak a CEFTA-tagor- szágok között. Ezeket eddig sikerült normális mederben tartam, hiszen a vitatott területek a teljes CEFTA-n belüli forgalom kevesebb mint tíz százalékát érintették. A feszültségek főleg kétoldalú vámintézkedésekben öltöttek testet. A legnagyobb „viták” Lengyelország és Magyarország, valamint Románia és Magyar- ország között vannak. Ilyen esetben az egyik tagország felfüggeszti a kedvezményes CEFTA-importvá- mok alkalmazását a másik állammal szemben, amely válaszként vámszigorítást foganatosít. Lengyelország már évek óta rendre felfüggeszti bizonyos magyar exportcikkek kedvezményes importvámját, amelyet a belső piac védelmével indokol. Ezek időpontja általában a belpolitikai helyzet függvénye volt. Bukarest viszont azt javasolja, hogy a CEFTA keretében kötött összes agrárkereskedelmi egyezményt tárgyalják újra. Ez minden valószínűség szerint a meglévő kedvezmények leépítését jelentené. A megoldást Románia mellett Lengyelország is támogatja. A két ország arra hivatkozik, hogy az állami szubvenciók rendszere nem kiegyensúlyozott a CEFTA-n belül, ráadásul az egyes tagállamok erősen eltérő agrárpolitikát folytatnak. Az elképzelés megosztja a CEFTA-t. A kedvezmények csökkentését a tagok közül nemcsak Magyarország, hanem Horvátország, Csehország és Szlovákia is ellenzi, míg Szlovénia és Bulgária lát rá lehetőséget. A múlt heti bukaresti találkozón a magyar, A balti országok is csatlakoznának A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) 1993-as alapításánál négy tagország - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - bábáskodott, azóta pedig Szlovénia, Románia és Bulgária is csatlakozott. Mára a térség több országa jelezte csatlakozási szándékát. Ezek közé tartozik a három balti állam, valamint Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Ukrajna. A szervezet keretében kölcsönösen nyújtott ipari és agrárkereskedelmi kedvezmények jótékony hatást gyakoroltak a forgalomra. Létrehozói eredetileg a rendszerváltás után csaknem összeomlott térségbeli kereskedelmet akarták fejleszteni. Szlovákia agrárkülkereskedelmi mérlegének alakulása (kilenchavi adatok millió koronában) 2001 2000 növekedés %-ban Behozatal 31 181,3 24 148,0 129,14 Kivitel 15 775,8 12 808,6 123,19 Egyenleg-15 405,5-11 339,2 135,86 Forgalom 46 963,1 36 956,6 127,07 A kilenchavi agrárkülkereskedelmi mérleg 15 405 millió koronás hiányt mutat. Ez a múlt év azonos időszakához viszonyítva 3 993 millió koronás növekedést jelent. A nálunk nem termő, ún. nélkülözhetetlen agrártermékek az összbehozatal 48,45%-át teszik ki. A vizsgált időszakban 1 158 millió koronával nőtt az EU-országokba irányuló szlovák agrárkivitel. A CEFTA legutóbbi ülésén csak egy tyúklépéssel haladtak előbbre (Archívum) a cseh és a szlovák kormány külkereskedelemért felelős tárcáinak képviselői aláírták a CEFTA 10. számú kiegészítő jegyzőkönyvét. A dokumentum a három ország közti agrárkereskedelemben alkalmazandó bővített vámkedvezményeket tartalmazza, illetve a jelenleg érvényes 4-es számú jegyzőkönyv bilaterális koncessziós listáit egyes mellékleteit újakra cseréli. Az új mellékletek növelik a vámkedvezményt több termékre - így élő állatra, marha- és sertéshúsra, vágott baromfira, burgonyára, a gyümölcslevekre, csokoládékészítményre és fagylaltfélékre. Ezen kívül kedvezményes vámok mellett lehet szállítani paradicsomot, csirkekonzerveket, friss paprikát, mézet, fokhagymát, borsót, speciális cseh sajtokat, mustárt. A „nagyobb sebességhez” való csatlakozásról már megkezdték a tárgyalásokat Bulgáriával. Terveznek ilyet Szlovéniával is. A liberalizációs jegyzőkönyv szignálásán kívül korszerűsítik a származási szabályokat tartalmazó hetes számú jegyzőkönyvet is. A 2002. január l-jétől érvényes 11. számú jegyzőkönyv tartalma azonos azzal, amit az Európai Unióval érvényben lévő, illetve a páneurópai kumuláci- ós övezetbe tartozó többi ország egymás közti szabadkereskedelmi megállapodásai tartalmaznak. A CEFTA mezőgazdasági miniszterei legutóbbi tanácskozásának ho- zadéka, hogy Lengyelország visszaállítja az eredeti, 200 ezer tonnás búzakvótát Magyarország számára. Ennek megfelelően a magyar fél is visszavonja időközben életbe léptetett ellenintézkedéseit. A könnyítések november elsejei hatállyal léptek életbe. Továbbra is megmarad azonban Románia egyoldalú vámlépése, amely miatt a magyar baromfihús és búza kivitele megnehezült. Románia ugyanis még 1999. júliusa óta a magyar baromfihúsra a 25 százalékos CEFTA-vám helyett 45 százalékot vet ki. A búza bevitelét pedig 2001. őszétől korlátozza azzal, hogy jóval szigorúbb minőségi követelményt támaszt a magyar importgabonával szemben, mint amilyet a hazai terméknél alkalmaz. A román intézkedés következtében mára töredékére csökkent a magyar Bukarest és Varsó a szabadkereskedelem korlátozását javasolja. csirkehús romániai kivitele. Idén az első kilenc hónapban mindössze 6 ezer tonnát tett ki. Egyelőre nem járt sikerrel az a javaslat sem, hogy a CEFTA-n belül alakítsanak ki vitarendezési eljárást. Ma már gyakorlatilag csak két ország, Lengyelország és Románia vonakodik attól, hogy a mezőgazdaság területére is kiterjessze a liberalizált kereskedelmet. D. L. A cseh-szlovák agrárkülkereskedelem alakulása (kilenchavi adatok millió koronában) 2001 2000 növekedés %-ban Behozatal 10 833,1 8 213,9 131,88 Kivitel 6 525,0 5 522,2 118,16 Egyenleg-4 308,1-2 391,7 160,05 Forgalom 17 358,1 13 736,1 126,36 A CEFTA országokba irányuló szlovák agrárkivitel 2001 januárjától szeptemberig 122,06%-kal, azaz 1 858 millió koronával nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az onnan irányuló agrárbehozatal 3 673 millió koronával növekedett. Ebből a cseh gabonabehozatal 2 618 millió koronát tett ki. Az EU-ból érkező agrárimport 2 105 millió koronával növekedett. Emelkedik a bioüzemanyagok felhasználási aránya Interneten keresztül is értékesíthető a kukoricafelesleg Kedvezményes biodízel Elektronikus üzletelés HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság egy akciótervet és két direktívajavaslatot fogadott el az alternatív üzemanyagok elterjedésének támogatására. Az akcióterv azt célozza, hogy 2020-ra az unió tagállamaiban 20 %-ra nőjön az alternatív üzemanyagok aránya a közúti közlekedésben. Az egyik direktívajavaslat olyan intézkedések meghozatalára kötelezné a tagállamokat, melyek révén 2005-re legalább 2, 2010-re pedig 5,75%-ra emelkedne a bioüzemanyagok felhasználási aránya. A másik az ilyen üzemanyagokra kivetett fogyasztási adó csökkentésére ad lehetőséget - írja a Vüággazdaság. A tervek szerint a bioüzemanyagok adóját a hagyományos üzemanyagok rátájának felében állapítanák meg. Németországban jelenleg egyáltalán nem terheli adó a biodízelt, és Berlin attól tart, hogy annak bevezetése drágábbá tenné azt a hagyományos üzemanyagoknál. A német agrártárca ezért azt szeretné, ha a tagállamok megtarthatnák saját adórendszerüket. Berlin szerint az sem valósítható meg, hogy 2005- re elérjék a 2 százalékos felhasználási szintet. Német hivatalnokok erre még hazájukban sem látnak lehetőséget, ahol pedig az uniós átlagnál fejlettebb a bioüzemanyagokat gyártó iparág. A német gyártók egyetértenek kormányuk fenntartásaival az adózásra vonatkozó tervekkel kapcsolatban, a termelési célt azonban elérhetőnek vélik. A német mezőgazdasági szervezetek 2008-ig szeretnék fenntartani a biodízel adómentességét. (VG) ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Kis- és nagytermelők is élhetnek az Állami Piacszabályozási Alap (ŠFTR) kínálta lehetőséggel. Az alap elektronikus úton vásárol fel, többek között kukoricát cca 4 ezer koronás felvásárlási áron. Elektronikus úton tehát azok is adhatnak el gabonát, akik nem rendelkeznek számítógéppel, illetve internetes kapcsolattal - nyilatkozta lapunknak Patasi Ilona, a du- naszerdahelyi regionális agrárkamara igazgatója. Szavai szerint nem kell hozzá más, csak egy személyes regisztráció az alapnál. A regisztráció után - ennek ezer korona az ára a termelő jelszót kap. Ha nincs internetes hozzáférése, igénybe veheti a regionális agrárkamarákon működtetett számítógépeket. Dunaszerdahelyen még egy munkatárs is segíti munkáját. A Dunaszerdahelyi járásban az idén a 15 930 hektárról csaknem 100 ezer tonna kukoricát takarítottak be. Az értékesítési lehetőségeket nehezíti, hogy a gazdasági tárca egyelőre nem adott ki kiviteli licenszekett, így például az ekecsi és abonyi termelők, akik hagyományosan cseh felvásárlóknak is adtak el kukoricát, most kénytelenek kivárni. A regionális agrárkamara elnöksége 30 ezer tonna kukorica felvásárlására tett javaslatot, 4 ezer koronás áron az Állami Tartalékalap (ŠHR) vezetésének. A tartalékalap illetékesei jelezték, hogy az ajánlatot megfontolják. Patasi Ilona nagyon fontosnak tartotta, hogy a termelők ne adják el áron alul termésüket, (gy) Kelendő a jó alma ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nyitra/Komárom. A szlovákiai szőlőültetvények nagysága az egykori 28 ezer hektárról mára 19 ezer hektárra csökkent. A termés 91 százalékából nálunk bort állítanak elő, miközben a fehér borszőlők dominálnak, arányuk 81 százalékra tehető, a kék fajtáké pedig 15 százalék körül van. A tegnapi nyitrai szőlészeti és borászati szakkonferencián elhangzott, hogy csaknem 8 ezer hektár termő szőlő 20 évnél öregebb. Ezeket az ültetvényeket, a jelenlegi agrotechnikai eljárásokat figyelembe véve, ki kellene vágni és - Magyarországhoz, Csehországhoz hasonlóan - nálunk is intenzív szőlőtelepítést kellene végezni. Szlovákia legdélibb régiójában, a Komáromi járásban további 33 hektárral csökkent a termőszőlő alapterülete. A szakemberek az értékesítési gondokkal és alacsony felvásárlási árral indokolják a visszaesést. Borszőlőből hektáronként átlagosan 6,7 tonna termett, ami jobb eredmény a tavalyinál. A minőséggel, a must cukortartalmával mindenütt gond volt, emiatt a felvásárlási árak is alacsonyabbak voltak. A termelők nem tartják kifizetőnek a borszőlőt, ezért többen csemege- szőlővel akarnak foglalkozni, amely iránt nőtt a kereslet. Almát 455 hektáron termeltek a járásban. Jó volt a termés és a minőségi alma eladásával nincs gond. Az értékesítési társaságokon keresztül a válogatott alma kilójáért 24-26 koronát kaphatnak a termelők. (TASR, csenics) AGRÁRMORZSÁK Kevesebb marhahúst eszünk Nyitra. A BSE szlovákiai megjelenése óta drasztikusan, mintegy 40%-kal csökkent a marhahúsfogyasztás a Nyitrai kerületben. A lakosság baromfi- és sertéshúst vásárol. Amíg a szarvasmarha felvásárlási ára (élősúlyban értve) 42 Sk/kg, addig a sertéseké 58-59 koronára nőtt, a baromfiárak pedig nem változtak. (TASR) Híznak a vágóbikák Pozsony. A húsfeldolgozó vállalatok a visszaesett marhahúskeresletre hivatkozva korlátozták a vágóbika-felvásárlást. A dunaszerdahelyi régióban csak az állami intervenciós felvásárlást bonyolítják, ami az 1500 tonnás kvótából 174 tonna vágóbikát jelent. A járásban az évvégéig további 250 tonna bikát kellene eladni. Az intervenciós felvásárlásnak az a lényege, hogy a termelő 46 koronát kap a felvásárolt bika kilójáért, ám a feldolgozók csak 36 koronát fizetnek, a különbö- zetet az állam állja, (ú) 22 ezer tonna tészta évente Pozsony. A hazai tésztagyártók éves szinten 22 ezer tonna tésztafélét állítanak elő és helyeznek el a hazai piacon. Ezen felül Szlovákia 8 ezer tonna tésztát importál, ebből csak a csehországi import 6,5 ezer tonnát tesz ki. Az ágazat korábban 12 ezer tonna tésztát exportált az egykori Szovjetunióba. A FÁK-országok piacait ma a finnek és az olaszok uralják. A szlovákiai tésztagyártók is látnak lehetőséget mintegy 10 ezer tonna exportjára a FÁK-or- szágokba, ám ehhez legalább 25 millió koronás exporttámogatásra lenne szükségük. (TASR) Új kézben a Stein sörgyár Pozsony. A pozsonyi T.A.P. International lett a Stein sörgyár új tulajdonosa. A pozsonyi sörfőzde még 1999-ben csődbejutott, vagyonát csak harmadik nekifutásra sikerült értékesíteni. Az új tulajdonos 71 millió koronát fizetett a sörfőzde ingó és ingatlan vagyonáért, valamint a Stein márkanévért. A gyárat e hó végéig még a senicai Stein Kft. üzemelteti. (TASR) Több sajtot gyártottak Pozsony. A szlovákiai tejfeldolgozó vállalatok januártól szeptember végéig mintegy 25 188 tonna sajtot gyártottak, ami 13,2 százalékos növekedésnek felel meg. Tejporból 10 595 tonnát állítottak elő, ami csaknem 12%-kal haladja meg a tavalyi kilenchavi eredményeket. A12 959 tonnás vajtermelés 8%-os növekedésnek felel meg, savanyított tejtermékekből 36,7 millió litert gyártottak (5,2%-os növekedés), túróból pedig 6919 tonnát (2,4%). (TASR) Magyarországon is drágul a cigaretta Budapest. Januártól az inflációt meghaladóan drágul a cigaretta Magyarországon, mivel a kétéves költségvetési törvény emeli a jövedéki adót. (A jövedéki adó az ár 41%-át teszi ki, ez januártól 14%-kal nő.) Ugyancsak januártól lesz tilos a dohánytermékek közterületi reklámozása - az írott sajtó már júliustól nem közölhet ilyen hirdetéseket, a rádióban és televízióban már korábban sem volt megengedett a cigaretta népszerűsítése. Mód lesz viszont rá, hogy az árusítóhelyeken - a trafikokban, az élelmiszer jellegű vegyesboltokban, a kisebb települések postahivatalaiban és a vendéglátó üzletekben - ismertessék a termékeket. A gazdasági reklámtörvény változása nyomán évi 2-2,5 milliárd forint bevételtől esik el a reklámszakma Magyarországon. (MH) Kergekór Szlovéniában Ljubljana. Szlovéniának is megvan az első BSE-fertőzött tehene. Az ötéves jószágot egy északnyugat-szlovéniai farmon találták, ám a gazdája szerint soha nem etette csontliszttel. Mivel a gazdaságban a fertőzött tehénen kívül csak egy borjú található, a leölésből származó károk ezúttal nem lesznek túl nagyok. A fertőzést még a berni laboratóriumnak is meg kell erősítenie. (TASR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001 . november 21-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,852 Magyar forint (100) 17,164 Angol font 68,783 Német márka 21,910 Cseh korona 1,291 Olasz líra (1000) 22,131 Francia frank 6,533 Osztrák schilling 3,114 Japán ien (100) 39,533 Spanyol peseta (100) 25,755 Kanadai dollár 30,514 Sváici frank 29,362 Lengyel zloty 11,834 USA-dollár 48,555
