Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-16 / 264. szám, péntek

8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 16. Problémát okoznak a metrikus mértékegységek Összeírás összetűzéssel ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia és az agrárter­melők látják majd a kárát annak, ha a valóságnál kisebb termelést valla­nak be a november 1-jétől decem­ber derikáig tartó általános mező- gazdasági összeírásban - jelentette ki Peter Mach, a statisztikai hivatal elnöke. Szavait Olaszország példá­ján Arturo Semerari, az olasz SMEA alelnöke is alátámasztotta: az olasz termelők 1984-ben kisebb tejterme­lést vallottak be, minek következté­ben Róma minden évben túllépte a tejtermelési keretét. Az EU-tag Olaszországnak 1984-óta máig mintegy 101 milliárd koronának megfelelő büntetést kellett kifizet­nie a tejkvóta túllépéséért. A statisz­tikusok nyomatékosan hangoztat­ták: az átfogó felmérés során nyert adatokat csak statisztikailag dol­gozzák fel, nem kell tehát attól tar­tani, hogy azokat más szervnek, il­letve az adóhivatalnak továbbíta­nák. Az eddigi tapasztalatok szerint Pozsonyban és környékén a lakos­ság együttműködik a számlálóbizto­sokkal. Lapunk értesülése szerint Kelet-Szlovákiában kisebb atrocitá­sok is előfordultak - egy helyen pél­dául vasvillával kergették el a szám­lálóbiztost. A hivatal illetékesei elé­gedettek a számlálóbiztosok felké­szítésével. Ugyanakkor kiderült, hogy sok számlálóbiztosnak problé­mát okoznak a mértékegységek ­nem tudják átváltani a kg-ban me­gadott adatot tonnára, illetve a négyzetméterben, árban megadott területet hektárra és fordítva. Gya­kori kérdés az is, hogy mi minősül mezőgazdasági területnek. Kérdések, vagy kételyek esetén ajánlatos felhívni a statisztikai hiva­tal ingyenes zöld vonalát (0800-13- 11-13). November 14-ig 1775 kér­dés érkezett, főként a kérdezőbizto­sok kérdeztek, de éltek a pontosítás lehetőségével a polgármesterek és a polgárok is. A mezőgazdasági összeírás kereté­ben a kérdőíveket mintegy 22 ezer regisztrált termelőnek küldték ki. A számlálóbiztosok megközelítőleg 800 ezer háztartást keresnek fel. A felmérés azokra is vonatkozik, akik nem felelnek meg az EU farmkrité­riumainak. (Kisebb területet mű­velnek, mint 0,5 hektár, az intenzív növényeket 1 500 négyzetméternél kisebb területen termesztik, a szőlő termesztési területe kisebb 500 négyzetméternél, vagy a tövek szá­ma nem haladja meg a 300-at, nincs szarvasmarhájuk, 2 sertésük, 4 kecskéjük, birkájuk, vagy 50 barom­fijuk, illetve 100-nál kevesebb szőr­més állatot, vagy nyulat, illetve 5 méhcsaládnál kevesebbet tarta­nak.) Nekik csak a kérdőíven szür­kén alányomott kérdéseket teszik fel a számlálóbiztosok - pontosítot­ta Schül István, a statisztikai hivatal alelnöke. (G. A.) BSE: Továbbra sem ismert a megbetegedés okozója Újabb tizenegy tehén ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Agrotom Rt. tizenegy tehenének kényszervágásával im­már 106-ra emelkedett azoknak a szarvasmarháknak a száma Szlo­vákiában, amelyeket azért kellett leölni, mert BSE-fertőzött tehenet diagnosztizáltak az állományban. A szövettani vizsgálatok igazolták, hogy az első két BSE-eset miatt le­ölt 95 tehén nem szenvedett sziva­csos agysorvadásban. Ha a tegnap elaltatott 11 tehén valamelyikének BSE-tesztje pozitív lesz, úgy az Ag­rotom társaság Tomášovcei (Lo­sonci járás) farmján további 12 borjastehén leölésére kerül sor. A szaldiatóságok továbbra sem tud­ják, hogy mi okozhatta a tehenek szivacsos agysorvadását. A takar- mányreceptúrákat 1995-re vissza­menőleg ellenőrizték, ám semmi­lyen rendellenességet nem tapasz­taltak. Mivel a harmadüt BSE- fertőzött tehenet is 1995-ben Né­metországból importált borjútáppal etették, a Központi Mezőgazdasági EUenőrzési és Fajtaminősítő Intézet illetékesei elrendelték az importált borjútápok szigorúbb vizsgálatát. Az országos tisztiorvos is szigorítot­ta a közegészségügyi eUenőrzésre vonatkozó előírásokat, (gyor) Nyersanyagpiacok - drágulhat a kukorica ára Jövőre nő az agrárindex ÖSSZEFOGLALÓ Az emberi és állati fogyasztásra szolgáló 15 úgynevezett „puha” nyersanyag súlyozott indexe emel­kedhet a következő két évben. A ga­bonafélék (búza, kukorica, árpa, rozs, rizs) és az olajos magvak drá­gulása ugyanis felülmúlja a kávé- és teaárak várhatóan tartósuló mélyre­pülését - vélik a londoni székhelyű Economist Intelligence Unit (EIU) elemzői. A búza vüágkészletei 157- ről 118 millió tonnára csökkenhet­nek a folyó kereskedési év végére. Az 567 millió tonnás termeléssel szemben ugyanis 606 millió tonnás fogyasztássá számolnak az elem­zők. így az amerikai kemény őszi búza tonnánkénti ára a harmadik negyedévi 128 dolláros átlagról 155 dollárra nőhet a jövő évközepéig, és 2003 végére akár a 190 dolláros szintet is elérheti. (A chicagói tőzsde határidős jegyzési árai már október végén kétéves csúcsra duz­zadtak a helyi terméskilátások rom­VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. november 16-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,787 Magyar forint (100) 17,125 Angol font 69,665 Német márka 21,877 Cseh korona-1,286 Olasz líra (1000) 22,098 Francia frank 6,523 Osztrák schilling 3,109 Japán ien (100) 39,657 Spanyol peseta (100) 25,716 Kanadai dollár 30,475 Sváici frank 29,063 Lengyel zloty 11,836 USA-dollár 48,481 Csak akkor van esélyünk betörni az Európai Unió piacára, ha tájjellegű, minőségi borokat kínálunk Megszabják a szőlő mennyiségét Bátorkeszi. A szőlő az egyik olyan termény, amelyre euró­pai uniós csatlakozásunkat követően szigorú mennyiségi megkötések vonatkoznak majd. Egyáltalán nem mind­egy tehát, hogy milyen kvótát vívunk ki magunknak belépé­sünk időpontjában, később ugyanis már nem lesz lehető­ségünk annak növelésére. V. KRASZNICA MELITTA Az uniós megkötések miatt az el­következő években mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jelenlegi 18-20 ezer hektárról - amely között sajnos nagyon sok az elöregedett, elhanyagolt ültetvény - legalább 25 ezer hektárra növel­jük a szőlő termesztési területét. „Az Európai Unió országaiban ren­geteg a szőlő és jó borokat készíte­nek, beleértve az asztali borokat is. Nekünk csak akkor van esé­lyünk betörni az ottani piacra, ha, kihasználva éghajlati adottságain­kat, tájjellegű, minőségi borokat készítünk - mondta Simonka Ist­ván, a bátorkeszi mezőgazdasági szövetkezet alelnöke, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munka­társa. - Mindemellett az új telepí­tések során figyelembe kell venni az európai piaci igényeket, tehát az ott keresett fajtákra kell össz­pontosítani. A fehér fajták közül ilyen például a Chardonnay, a Raj­nai Rizling, a Fehér Burgundi, a Szürkebarát, a Sauvignon és a Pi­ros Tramini. Nagyon magas és ki­váló minőségű termést ad a hazai nemesítésű Devin, sajnos, külföl­Simonka István: Dél-Szlovákiában kiváló minőségű szőlő terem, ehhez adottak a szakmai és éghajlati feltételek egyaránt. (Vas Gyula felvétele) dön még nem igazán ismerik. A pi­ros fajták közül megemlíteném a Cabernet Sauvignont, a Kék Fran­kost, a Kék Burgundit és a Dunajt, ez utóbbi szintén hazai fajta.” Az 1996-os bortörvény szigorú előírásokat vezetett be a borok be­sorolását illetően. Kimondja, hogy minőségi bort legkevesebb 19-es cukorfokú szőlőből lehet készíte­ni, amelyhez szigorúan tilos cuk­rot adagolni. A minőség el­lenőrzését a kutatóintézet által megbízott személyek végzik, köz­éjük tartozik Simonka István is. Az ő hatáskörébe tartozik a so- morjai, a dunaszerdahelyi, a ga- lántai, a tótmegyeri, a komáromi, az ógyallai, a párkányi, a zsitvai és a kürti körzet. Minőségi bort csak a kutatóintézet megbízott munka­társai által ellenőrzött és bizony­lattal ellátott szőlőből készíthet­nek a borászok. A bizonylat tartal­mazza többek között a termelő nevét, címét, azt, melyik borter­melő vidéken található szőlője, a parcella számát és az ültetvény regisztrációs számát, a szőlőfaj­tát, a szüret idejét, a mennyiséget és a cukorfokot. Az ilyen szőlőből készült minőségi bor címkéjén aztán azt is fel kell tüntetni, me­lyik község kataszteréből szár­mazik a szőlő. A minőség szeren­csére már tükröződik a felvásár­lási árakon is, amely ezeknél a A bizonylat tartal­mazza többek között a termelő nevét, címét. fajtáknál eléri a kilónkénti 17-18 koronát, szemben az asztali bo­roknak szánt szőlő 9-10 koronás felvásárlási árával. « „Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy Dél-Szlovákiában kiváló minőségű szőlő terem, ehhez adot­tak a szakmai és éghajlati feltételek egyaránt - szögezte le Simonka Ist­ván. - Bizonyítja ezt az a tény is, hogy míg kollégáim más szőlőter­mesztő körzetekben tavaly átlago­san 200 tonnányi szőlőre állítottak ki minőségi bizonylatot, addig én 460 tonnára. Az évek folyamán sze­rencsére a termelők is egyre inkább tudatosítják, hogy be kell vizsgál­tatni szőlőjüket, bár még most is előfordul, hogy maguk a borászok - akiknek szükségük van a jó minő­ségű alapanyagra - figyelmeztetik őket erre. Sajnos Dél-Szlovákiában még nagyon kevés a borüzem, kö­vetkező lépésként ezen a téren kell javulást elérni.” A Komáromi járásban az agrártermelők közel 50 százaléka gyengén alapozta meg a jövő évi termést Jövőre a végtermékre irányul az agrártámogatás lásával.) A kukoricaárakat jelenleg ugyan lenyomja a bőnek ígérkező amerikai termés, ám a következő idényben a 633 millió tonnás fo­gyasztás már 23 millió tonnával meghaladhatja az össztermelést. Elősegítheti a drágulást Kína nö­vekvő importja is. így az- amerikai kukorica mexikói-öbölbeli tonnán­kénti ára az idei harmadik negyed­évi 93 dollár körüli szintről a jövő év közepéig 110, 2003 végéig 120 dol­lárra nőhet. Az olajos magvak (szó­ja, napraforgó stb.) árainak ötéves gyengélkedésének is vége szakad­hat jövőre. így a következő két év­ben összesen a 40%-ot is elérheti a szója, illetve a napraforgóolaj drá­gulása. A kakaóárak átlagosan 10, illetve 5%-kal erősödhetnek. Az idén mintegy 20%-kal - három évti­zede nem tapasztalt mélységbe - zuhant kávéárak jövőre 14, 2003- ban 7%-kal tovább gyengülhetnek. A 2002-03-as kereskedési év záró­készletei ugyanis már meghaladhat­ják a vüágfogyasztás 80%-át. (VG) KRASCSENICS GÉZA Komárom. Jól hasznosították a komáromi járásbeli mezőgazdasá­gi üzemek az őszi mezőgazdasági munkák és a jövő évi termés meg­alapozásának finanszírozására fo­lyósított állami támogatást. A fel­mérések szerint a gyengén gazdál­kodó vállalatoknak még ez sem je­lentett alapvető garanciát a túl­élésre, csupán pénzügyi nehézsé­geiket enyhítette ideig-óráig. Föl­des Csaba, a regionális agrárka­mara igazgatója elmondta, hogy a járásban 23 ezer hektáron vetet­tek őszi búzát, ami kissé több a ta­valyinál. Nagy problémát jelent, hogy a termelők 45-50 százaléka a vetés előtti munkákat nem ab­ban a minőségben végezte, ahogy kellett volna. A pénzügyi zavarral küszködőknek a dotációs támoga­tás ellenére sem volt miből meg­vásárolniuk a gyomirtó- és nö­vényvédő szereket, a műtrágyát, de még a jó minőségű vetőmagot sem. Többen saját tartalékaikat használták fel vetőmagként, illet­ve kevesebb tápanyagot és vegy­szert alkalmaztak. Ennek az lehet a következménye, hogy kedvező időjárás esetén sem a legjobban alakulhatnak a jövő évi hektárho­zamok. A stabilabban gazdálkodó szövetkezetekben nem volt gond a jövő évi termés megalapozásával. Aggasztó viszont, hogy mindez a vetőterület közel 50 százalékáról nem mondható el, mert a létfon­tosságú alaptrágyázásokat is el­mulasztották. Az őszi vetések álla­pota kielégítő, noha a korán vetett búzáknál több parcellán liszthar- matfertőzést észleltek. A tehető­sebbek vegyszeres védekezést al­kalmaztak, míg a pénzszűkével rendelkezők az időjárás további alakulásától várják a megoldást. 3433 hektáron az őszi repce igen bíztató képet mutat, egyenletes, sűrű, fejlett a növényzet. A vetőte­rület 29 százalékkal több a tava­lyinál, mert a repcének jó a piaca, a leggazdaságosabb növények kö­zé tartozik. A jövő évi állami költségvetés ter­vezete nem számol a dotációk va­lorizálásával, jövőre tehát előrelát­hatólag kevesebb pénzt kap az ág- #azat. A regionális agrárkamara igazgatója szerint a változások leg­inkább a gyenge gazdaságokat sújtják majd. Az előrejelzések sze­rint módosul az egy hektár vetőte­rületre kifizetett agrártámogatás összege. Az őszieknél eddig min­den elvetett hektárra 800 korona támogatást kaphattak a termelők, míg a jövő évben a végtermékre, minden kitermelt tonna után 200 korona agrártámogatást kaphat­nak a termelők. Ez a rosszul gaz­dálkodó, alacsony hektárhozamo­kat betakarító üzemeket hozza hátrányos helyzetbe. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony november 15-én Komárom november 15-én Rimaszombat november 15-én Zselíz november 8-án Losonc november 8-án Kassa november 8-án sárgarépa 10-12 Sk/kg 6-10 Sk/kg 18 Sk/kg 12 Sk/kg 14-15 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 25 Sk/kg 16-20 Sk/kg 26 Sk/kg 25 Sk/kg 2032 Sk/kg 26 Sk/kg burgonya 6-8 Sk/kg 6-9 Sk/kg 6 Sk/kg 8-10 Sk/kg 6-7 Sk/kg 6-8 Sk/kg karfiol 10-25 Sk/fej 10-20 Sk/fej 35-45 Sk/kg 15-30 Sk/fej 2033 Sk/db 2035 Sk/fej paprika 45-60 Sk/kg 2038 Sk/kg 45 Sk/kg 2025 Sk/kg 25-40 Sk/kg 3048 Sk/kg karalábé 15 Sk/kg 10 Sk/db 8 Sk/db 10 Sk/db 15 Sk/kg 20 Sk/kg zeller 18-20 Sk/kg 8-10 Sk/db 10 Sk/db 14 Sk/db 1015 Sk/db 13 Sk/db káposzta 5-7 Sk/kg 6-7Sk/kg 7 Sk/kg 4-6 Sk/kg 5-6 Sk/kg 8 Sk/kg szőlő 58-65 Sk/kg 60 Sk/kg X X 58-65 Sk/kg 40 Sk/kg dióbét 140-150 Sk/kg 100120 Sk/kg 120 Sk/kg 140 Sk/kg X hagyma 8-12 Sk/kg 1012 Sk/kg 12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 1013 Sk/kg 1012 Sk/kg paradicsom 40-60 Sk/kg 38 Sk/kg 35 Sk/kg 45-49 Sk/kg 44 Sk/kg mák 75 Sk/kg 90100 Sk/kg X 70 Sk/kg X X gesztenye 60-70 Sk/kg HHBHMHNNI HHHHNHHNI X cékla 12 Sk/kg 10 Sk/kg X X X X kel 14-15 Sk/kg 12-16 SK/fej 15 SK/kg 20 Sk/fej 14-15 Sk/kg 15 Sk/kg alma 18-30 Sk/kg 12-22 Sk/kg 15-20 Sk/kg 14-18 Sk/kg 25-29 Sk/kg 15-28 Sk/kg fejes saláta 8-10 Sk/fej 8-10 Sk/fej 10 Sk/kg 10 Sk/fej fokhagyma 70 Sk/kg 60 Sk/kg 60 Sk/kg 60 Sk/kg 55-69 Sk/kg 55 Sk/kg uborka 40 Sk/kg 2024 Sk/kg 35 Sk/kg 35 Sk/kg 35-40 Sk/kg tojás 2,60-2,80 Sk/db 2,8O3,0OSk/db 3,00 Sk/db X 2,70 Sk/db 2,50Sk/db bab X X 50 Sk/kg X

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom