Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-16 / 264. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 16. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 9 Tegnap megnyílt az óriási Aupark bevásárlóközpont Munkahelyeket teremt A közös európai valuta létrehozása főként a Kohl-Mitterand páros nagy politikai kompromisszumának eredménye Politikai vagy gazdasági döntés? Az eurót kompromisszum szülte (Archívum) A közös európai pénz létrejötte csak részben volt gazdasági jellegű döntések következménye. Létrehozásában a legnagyobb szerepet a Németország újraegyesítését kísérő nagy európai sakkjátszma politikai kompromisszumai, főleg a francia-német egyezkedések játszották. GÁL ZSOLT A közös európai pénz létrehozásáról való elvi politikai döntés az Európai Unió két vezető hatalmának, Németországnak és Franciaországnak, és vezetőiknek, Helmuth Kohl kancellárnak és Francois Mitterrand köztársasági elnöknek a kompromisszuma volt, ami szorosan kapcsolódott a berlini fal leomlásához és a két Németország újraegyesüléséhez. Nyugat-Németország a maga 64 millió lakosával már addig is Európa vezető gazdasági hatalma volt. A német márka pedig a kontinens legfontosabb és legstabilabb fizetőeszköze. A franciák attól tartottak, hogy az egyesítés következtében 80 milliósra duzzadt Németország túlságosan domináns szerepA pénzügyi politika a frankfurti Európai Központi Bank kezében van. hez jut Európában. Nyugtalanította őket egy „német Európa” lehetősége, inkább akartak a továbbiakban is az „európai Németország” szomszédja lenni. Tegyük hozzá, jó szomszédja, gyümölcsöző gazdasági kap- csolatokkkal. Mivel Németország és Franciaország 1945 után az európai együttműködés motorjának számított, kimondottan jó államközi kapcsolatokkal, és a német kancellárt, Helmuth Kohlt is legendás barátság fűzte a francia köztársasági elnökhöz, Francois Mitterrandhoz, ezért rövidesen megszületett a kompromisszum. Franciaország belement a német egyesítésbe, cserébe Németország beleegyezett a közös pénznem létrehozásába, azzal a feltétellel, hogy az új európai valuta legalább olyan erős és stabil lesz, mint a német márka. Bár a közös valuta létrehozása már korábban is szóba került, és az Európai Monetáris Rendszer célja is az volt, hogy fokozatosan előkészíti a közös pénz bevezetését, a lényegi döntés mégis a fent említett francia-német kompromisszum volt. Ennek fényében nyilvánvaló, hogy miért lett az Európai Központi Bank (ECB) székhelye Frankfurt (a német jegybank, a Bundesbank székhelye). A monetáris unióhoz való csatlakozáshoz szabott szigorú feltételeken pedig a márka stabilitását szem előtt tartó szigorú német bankárok keze nyoma látszik. Az sem meglepő, hogy az ECB élére a németek jelölnének tartott kőkemény holland bankár, Wim Duisenberg került. A közös pénz bevezetésének jogi hátterét az 1992-ben elfogadott és 1993-ban érvénybe lépett Maastricht! Szerződés adta meg, amely előírta az Európai Központi Bank felállítását, amelynek feladata a közös monetáris politika meghatározása és végrehajtása. A szerződés részét képezték azok a szigorú feltételek (közismert nevükön a maastrichti kritériumok), amelyeknek az Európai Monetáris Unióhoz (EMU) csatlakozó országoknak meg kell felelniük. Az öt feltétel a következő: 1. Az állam- háztartás hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3%-át. 2. Az államadósság nem lehet magasabb a GDP 60%-nál, vagy ha magasabb, akkor csökkennie kell. 3. Az infláció nem haladhatja meg több mint 1,5%-kal a három legkisebb árnövekedést produkáló tagállam átlagát. 4. A hosszú távú kamatlábak nem lehetnek több mint 2%-kal magasabbak a három legalacsonyabb kamatokkal rendelkező tag átiagánál. 5. A valuta árfolyama 2 évig stabil kell hogy legyen az Európai Monetáris Rendszeren belül. Mivel a kilencvenes évek közepén egy sor európai ország állam- adóssága meghaladta a GDP 100%- át(!) is, és teljesen természetes volt a GDP 5-10%-át kitevő költségvetési hiány, ezért számos állam csak nagy nehezen tudott bepréselődni a maastrichti kritériumok közé. 1999. január 1-jén végül az Európai Unió 15 tagállamából 11 vált az Európai Monetáris Unió részévé. Görögország csak 2001. január 1-vel csatlakozott, mivel 1999-ben még egyetlen feltételnek sem tudott megfelelni. Nagy- Britannia és Svédország egyelőre nem kíván csatlakozni a közös valutához, Dániában pedig népszavazás utasította el a csadakozást. Az EMU 12 tagállamát érintő monetáris (pénzügyi) politika immár a frankfurti Európai Központi Bank kezében van. Az ECB szabja meg a kamatlábakat és a pénzkibocsájtás mértékét, méghozzzá szigorúan. A német Bundesbank mintájára felállított európai jegybank legfőbb célja az euró stabilitásának megőrzése, a pénzromlás megakadályozása. A célkitűzés az infláció 2% alá szorítása az euróövezetben. A szigorú maastrichti kritériumok és az ECB inflációellenes politikája a garancia az európai közös valuta jövőbeli stabilitására. Az ECB monetáris politikája, valamint a pénzügyi unió szigorú feltételei egyaránt azt mutatják, hogy az ECB a Bundesbank örököse kíván lenni, s az eurót legalább olyan stabil és értékálló fizetőeszközzé próbálja tenni, mint a német márka volt az elmúlt évtizedekben. Ha az EMU tagországai betartják kötelezettségeiket és a frankfurti Európai Központi Bank is következetesen folytatja a pénzügyi stabilitást szem előtt tartó politikáját, akkor eme minden esély megvan. Az euróról szóló sorozatunk következő részében az új fizetőeszköz értékállóságát vesszük szemügyre. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A főváros Ligetfalu városrészében tegnap 9 órakor megnyílt az Aupark bevásárló- és szórakoztatóközpont, amely 11 hektáros alapterületével (ebből 42 400 négyzetméter bérelhető) Szlovákia legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Az Aupark 190 üzlete, számos étterme összesen 1890 munkalehetőséget teremtett. Az összberuházás nagysága, ha figyelembe vesszük a 2002 elején átadandó 12 termes multiplex mozi, a 18 pályás bow- lingközpont, a komplexum mellett felépült Arai benzinkút építési költségeit is, megközelíti a 4 milliárd koronát. A befektetők szerint az Aupark megtérülési ideje 8-10 év. A pozsonyi Jednota Terno 2 elnevezésű szupermarketje több mint 10 ezer termékkel várja a vásárlókat, 16 pénztárgépe pedig lehetővé teszi a folyamatos kiszolgálást. Az épületegyüttesben és akörül kialakított autóparkolók együttes kapacitása 2300 gépkocsi, (shz) Új EuroPay-hitelkártya a szlovákiai pénzpiacon Európában elsőként ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A EuroPay International Európában elsőként Szlovákiában jelenteti meg legújabb termékét, a MasterCard Electronic hitelkártyát. Ján Čarný, a Europay csehországi és szlovákiai igazgatója a hitelkártya tegnapi hivatalos bemutatóján ezt azzal magyarázta, hogy térségünkben épp Szlovákiában van a legtöbb elektronikus kártyát is elfogadó bankautomata. Mivel a MasterCard Electronic kizárólag elektronikus alapon működik, Szlovákia a legalkalmasabb ország a termék piaci bevezetésére. Egyelőre két pénzintézet - az Általános Hitelbank és az Istrobanka - ügyfelei juthatnak hozá a kártyához, jelenleg azonban a többi pénzintézettel is folynak a tárgyalások. Idén az év végéig 200 ezer ilyen kártya kiadását tervezik, (mi) CAZOASACI HÍRMORZSÁK Autópályadíjak Csehországban Prága. Csehországban nagy valószínűséggel jövőre nem változnak az autópálya-matricák árai. Az éves díj a 3,5 tonnánál könnyebb gépkocsik számára 800 cseh korona, a havidíj 200, a tíznapos pedig 100 korona lesz. A 3,5-12 tonna között gépkocsik esetében 6 ezer korona az éves díj, 1000 a havi és 400 korona a tíznapos. (TASR) Élénkül a hazai gépkocsipiac Pozsony. Az idei év első tíz hónapjában Szlovákiában 63 289 személygépkocsit és haszonjárművet adtak el, ami 30%-kal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A Škoda márkákból kelt el a legtöbb ( 32 ezer), a 2. helyen a Renault van 5770 eladott gépkocsival, majd a Volkswagen (3952), a Peugeot (3137) és az Opel (2613) következik. (T) Ä i ŕ *222=3 VÁRHATÓ NYEREMÉNY AZ ALÁBBI m m 41 s. JÁTÉKOKBAN! www.tipos.sk ŠPORTKA 1 * > HÉT v, ŠANCA MATES I V v V / \ in in i 4 O O o o en 17T ÚJRA ITT A NAGY LEHETŐSÉG! A SPORTKÁBAN 50 millió koronát nyerhet Feledkezzen meg kicsit gondjairól, szerezzen magának egy kis örömöt. Tippeljen - játsszon: Športka - Šanca Ezen a héten a vasárnapi húzásban a várható összeg a Športka és a Šanca mindkét húzása I. díjának várható nyereménye több mint 50 millió Sk, Az 1. húzás I. díja ebből 26,2 millió, a 2. húzás I. díja 23,3 millió és a Šanca I. díja 1,3 millió korona lehet. A Športka történetében az 1. húzásban ez a negyedik legnagyobb, a 2. húzásban pedig a harmadik legnagyobb összeg, amelyet a Športka számsorsjáték I. díjára kisorsoltak Szlovákiában 2001. november 18-án, vasárnap is sok sikert kíván önnek a tippeléshez a TIPOS, az ön szerencsés tippje VK-10 Lakás-elötakarékossági hét ajándékkal! NOVEMBER 16-ától Most kössön lakás-elötakarékossági szerződést junior extra módozatban, legalább 200 000 Sk szerződéses összeggel, ajándékkal. Örvendeztesse meg gyermekét! Látogasson meg bennünket bármelyik üzleti képviseletünknél. Lakástakarékosság és ajándék, most kétszeres öröm! PRVÁ STAVEBNÁ SPORITEĽŇA