Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-13 / 261. szám, kedd

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 13. Athén: bővítés csak Ciprussal Athén. Görögország nem fo­gadja el az EU olyan bővítését, amely nem foglalja magába Ciprust - közölte Jeóijiosz Pa­pandreu görög külügyminisz­ter. Athén elvárja uniós part­nereitől, hogy tartsák tisztelet­ben a helsinki csúcsnak azt a döntését, amely szerint Ciprus akkor is csatlakozhat az EU- hoz, ha addig nem oldódik meg politikai megosztottság problémája. A görög parla­ment értésre adta: nem fogja ratifikálni a bővítésről kötendő egyezményeket, ha Ciprus nem lesz a befogadott orszá­gok között. (MTI) Újabb vádirat Milosevics ellen Brüsszel. A hágai törvényszék főügyésze a múlt héten aláírta a Milosevics volt jugoszláv el­nök elleni 3. vádiratot, amely a boszniai háborúban játszott szerepével kapcsolatos váda­kat tartalmazza. Carla Del Ponte korábban azt mondta, a 3. vádiratban minden bizony­nyal szerepelni fog a legsúlyo­sabb vádpont, a népirtás is. Ezt most nem erősítették meg, de általában sem közöltek részleteket a vádirat tartalmá­ról. Ahhoz, hogy a dokumen­tum jogilag érvényessé váljon, még a törvényszék tóráinak is ellenőrizniük kell a vádak megalapozottságát, s ez némi időbe telik. (MTI) Feladta magát Jokics altengernagy Belgrad. Önként Hágába uta­zott, hogy feladja magát a nemzetközi törvényszéknek Miodrag Jokics nyugalmazott jugoszláv altengernagy, akit többedmagával azzal vádol­nak, hogy 1991-ben Dubrov­nik ostroma idején háborús bűncselekményeket követett el. Jokicson kívül a volt jugo­szláv hadsereg három magas beosztású tisztjét vádolják a Dubrovnik ostrománál elköve­tett bűncselekményekkel: Pavle Strugar tábornokot, Mi­lan Zees altengemagyot és Vladimir Kovacsevics száza­dost. Strugar október 21-én szintén önként feladta magát Hágának. (MTI) Elutazása előtt Jokics cáfolta, hogy elkövette volna a terhére rótt bűncselekményeket (TASR/AP) Leugrott az Eiffel-toronyról Párizs. Öngyilkosságot köve­tett el Párizsban egy 26 éves cseh fiatalember: az Eiffel-to- rony második emeletéről ve­tette magát a mélybe vasárnap este. A 26 éves, Karlovy Vary környékéről származó férfi ko­rábban Svájcban tartózkodott, majd a nagysebességű francia vonattal (TGV) érkezett Lyon­ból Párizsba. Ezt a nála talált dokumentumokból állapítot­ták meg. A francia rendőrség öngyilkosságot állapított meg - közölte tegnap Párizsban Ljuba Svobodová konzul asz- szony, és hozzátette, hogy ez volt az első ilyen eset a Cseh Köztársaság 1993-as megala­pítása óta. (MTI) Megállíthatatlanul nyomulnak Kabul felé az amerikai légierő által támogatott Északi Szövetség csapatai - menekülnek a tálibok Fordulópont az afganisztáni fronton Üres hassal harcolni sem lehet: ebédszünetet tartanak az Északi Szövetség katonái (Reuters-felvétel) Kabul/Washington/London/ Párizs. Az afganisztáni fron­ton dominóhatást idézett elő az Északi Szövetség mazari- sarifi áttörése, a jelek szerint semmi nem tartóztathatja fel az orosz nehézfegyverekkel felszerelt, amerikai taktikai légi támogatásban részesülő ellenzéki erők előrenyomulá­sát Kabul felé. ÖSSZEFOGLALÓ A BBC afganisztáni jelentése szerint az Északi Szövetség erői tegnap dél­után áttörték a tálibok első védelmi vonalát Kabul közelében. John - Simpson, aki hetek óta a térségben tartózkodik, arról számolt be, hogy az ellenzéki erők páratlan gyorsa­sággal nyomulnak északról délre. Vezetőik korábban azt közölték, hogy már az ország területének 40 százalékát ellenőrzik. Az afgán fő­város körül a tálibok három védelmi vonalat építettek ki, a legtávolabbi mintegy 50 küométerre van Kabul­tól, ezt törték át az Északi Szövetség erői. Az Északi Szövetség szóvivője pedig azt közölte, az ellenzéki erők a Kabultól északra fekvő két front­vonal áttörése után alig egy órás harcban elfoglalták Kara Bag körze­tét. A legfrissebb jelentések szerint további 5 kilométert nyomultak elő­re a bagrami légi támaszponton túl, miközben az amerikai harci gépek lőtték a frontvonaltól menekülő tálibok teherautóit. A szóvivő a francia hírügynökségnek úgy nyilat­kozott, hogy az afgán fővárostól 30 kilométernyire fekvő Kara Bag ost­románál mintegy száz tálib harcos vesztette életét. Ugyancsak gyors előrehaladásról számolt be a Reuters operatőrének Bába Dzsán tábornok testőre, aki szerint 1300 tálib harcos adta meg magát. A brit kormány szóvivője tegnap „drámai katonai előrehaladásként’ méltatta az Északi Szövetség harci sikereit, és úgy vélte: az ellenzéki erők térnyerése megteremti a felté­teleket a hatékony humanitárius se­gítséghez Afganisztánban. Egyben jelezte, hogy Észak-Afganisztánban hamarosan brit katonák biztosíthat­ják a humanitárius segítség eljutta­tását. Kijelentette: az Északi Szövet­ség sikereit az elmúlt 72 órában a szövetséges erők légi csapásai ala­pozták meg. A tálib rezsim Észak- Afganisztán hatalmas térségeiből vonult vissza, számos támogatója elpártolt tőle, és a tálib vezetés fogy­tán van az anyagiakban. „Mazari- Sarif elestével a nyugat megkezdhe­ti a humanitárius folyosó kiépítését Üzbegisztánból” - mondta. Zenét is sugároz a rádió Dosztum tábornok bejelentette, de- militarizálja a csapatai által hét vé­gén elfoglalt Mazari-Sarifot, hogy biztosítsa a város életének normali­zálását. Dosztum parancsot adott katonáinak a város elhagyására, és létrehozott egy 300 főből álló rend- fenntartó erőt. „Nem szabad meg­engedni, hogy káosz uralkodjon el a városon” - mondta Dosztum. A Mazari-Sarifból érkező jelentések szerint a város utcáin megjelentek - férfi kíséret nélkül - a hurkáikat le­vetett nők, a férfiak elkezdték levá­gatni szakállukat, és ismét működik a helyi rádióadó, amely zenét is su­gároz, miután az Északi Szövetség erői eltörölték a tálibok szigorú ren­deletéit. Az újonnan működő rádi­ón keresztül rendszeresen elhang­zik az Északi Szövetség felhívása, amelyben arra szólítják a helyi lako­sokat, hogy folytassák a mindenna­pos életet. Segítene a Világbank Afganisztán újjáépítéséről tárgyal Londonban a brit kormány képvi­selőivel, köztük Gordon Brown pénzügy- és Jack Straw külügymi­niszterrel James Wolfensohn, a Vi­lágbank elnöke. Kijelentette: talál­kozóin meg kívánja vitami azt is, miként lehet széles körű reformok segítségével átalakítani a világgaz­daságot oly módon, hogy csökken­jen a szakadék a gazdag ipari és az elmaradott szegény országok kö­zött, amely táplálja a kilátástalan- ság érzését és a bűnözést világszer­te. „A legfontosabb kérdés Afga­nisztán újjáépítésének feladata, s azt szeretném megvitatni, mit és mikor tehet a Világbank az ország talpraállítása érdekében” - han­goztatta. Kié legyen az afgán főváros? A a párizsi Le Figaro elemzője sze­rint az afgán lakosság többségi nemzetét képviselő pastuk által la­kott Kabul a legkevésbé sem vá­gyik arra, hogy az a szövetség le­gyen a „felszabadítója”, amelynek 1992- 96 közötti uralma gyaláza­tos emlékeket hagyott maga után. Ismeretes, hogy a tálibok óutánuk szinte ellenállás nélkül vették be a várost, mert a többségi etnikum képviselői voltak, és azért is, mert véget vetettek a korábbi hatalom­birtoklók banditizmusának, a he­lyi katonai vezetők belháborúinak. Most sem Iszlámábád, sem Wa­shington nem kívánja a tálibok to­talitarizmusát az előző anarchiára és etnikai belháborúra visszacse­rélni, Bush amerikai elnök gyakor­latilag ezt ismerte el, amikor Kabul nyüt várossá minősítését javasolta. A Le Figaro szerint a hét végén be­következett katonai fordulattal a politika szerepe került napirendre, egy olyan játszma, amely az egy­szerű katonai taktikánál hasonlít­hatatlanul bonyolultabb megköze­lítést igényel, (m, o) Bolgár elnökválasztás: nem jött be a papírforma, második fordulót kell tartani Békeszólamok után harcra buzdít a palesztin elnök Műszaki hiba fokozta a zűrzavart Arafat támogatást kér ÖSSZEFOGLALÓ Szófia. Egy számítógépes hiba folytán tegnap reggel erősödött a zűrzavar Bulgáriában a meglepő eredményeket hozó elnökválasz­tás vasárnapi első fordulója körül. A központi választási bizottság ugyanis azt közölte, hogy műszaki problémák miatt nem tudja közzé­tenni az eredményt. A hivatalos eredmények nélkül a legtöbb sza­vazatot kapott két jelölt nem kezd­heti meg a november 18-i második forduló előtti kampányát. A leg­frissebb közvélemény-kutatások és nem kormányzati szervezetek fel­mérései ugyanakkor arra utalnak, hogy Petar Sztojanov eddigi állam­fő Georgi Parvanov szocialista je­lölttel verseng majd a második for­dulóban, sőt Parvanov hajszállal vezet. Az elnökválasztás nagy meglepe­MTI-JELENTÉS Belgrad. Zoran Djindjics szerb kor­mányfő a tegnapra virradó éjszaka tárgyalt az állambiztonsági elitala­kulat (JSO) fellázadt katonáival, de mivel nem jutottak egyetértés­re, a vörössapkások folytatták tilta­kozó megmozdulásukat. A kommandósok szombaton a vaj­dasági Verbász városánál egy órá­ra katonai terepjárókkal lezárták az Újvidék és Szabadka közötti út­vonalat. Tegnap reggel ugyanezt tették Belgrad egyik forgalmas közlekedési útvonalán: az út egyik sávját állták el. A lázadók közöl­ték, hogy amíg nincs törvény a há­gai bírósággal való együttműkö­désről, addig nem hajlandóak köz­reműködni a hágai Nemzetközi Törvényszék által körözött szemé­lyek letartóztatásában. Követelték tésének számít a rekordszintű vá­lasztói érdektelenség és Parvanov jó szereplése. A több mint 6 millió bejegyzett választópolgárnak csak 39 százaléka járult az urnák elé, az előzetes felmérések pedig a füg­getlen jelöltként indult Sztojanov egyértelmű vezetését mutatták, Parvanovnak ennél kisebb - Bogomil Bonev volt belügyminisz­terével azonos mértékű - támoga­tottságot jósoltak. A bolgár törvények szerint máso­dik választási fordulót kell tartani, ha egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint felét, vagy a részvételi arány kisebb 50 százalé­kosnál - a vasárnapi forduló pedig mindkét feltételnek eleget tesz. A választói érdektelenség a lakos­ságnak a szegénység és a korrup­ció miatti felháborodását és kiáb­rándultságát tükrözi. A polgárok idén júniusban még nagy számban Dusán Mihajlovics belügyminisz­ter lemondását, mert félrevezette őket, amikor múlt hét csütörtökön elfogták a háborús bűncselekmé­nyek elkövetésével vádolt Bano- vics fivéreket. A parancs ugyanis úgy hangzott - mondják -, azért kell őket elfogni, mert ellenük Szerbiában folyik bűnvádi eljárás. A fellázadt katonák tegnap közle­ményt adtak át az újságíróknak ar­ról, hogy az egyeztetés Djindjics- csel eredménytelen volt. A szerb kormányhoz közeli források ezzel szemben azt közölték, a vörössap­kások megígérték, hogy véget vet­nek tiltakozásuknak. A fellázadt elitegység 1991-ben alakult, a Jugoszlávia széthullása utáni háborúk kezdetén. A horvát­országi Krajinában vetették be elő­ször, majd Boszniában, s később Koszovóban harcoltak arcvonal­járultak az urnák elé, hogy a parla­menti választásokon győzelemre segítsék II. Szimeon volt bolgár cár - Szimeon Szakszkoburggotszki jelenlegi kormányfő - mozgalmát, aki az életkörülmények radikális javítását és a korrupció kiirtását ígérte. De a gyors változások re­ményei mára elhalványultak. A Trud című lap szerint immár nem is fontos, hogy ki lesz a következő államfő, úgysem lesz minden bol­gár elnöke: az első fordulóban mindegyik jelöltet csupán egy nagyvárosnyi lakosság támogatta. A sajtó bírálta Szimeont is, felróva, hogy nem támogatta eléggé Szto- janovot. A Sztandard című jobbkö­zép lap úgy vélte, hogy a bolgár kormányfő diszkréten elhatároló­dott Sztojanovtól és megjegyezte azt is, hogy a választás napján Szimeon külföldön - Budapesten - tartózkodott, (m) ban a vörössapkások. Bátorságuk­ról legendák keringtek, s egyes szervezetek háborús bűncselek­ményekkel hozták őket kapcsolat­ba. Az egységet 1996-ban rendel­ték a belügyi állambiztonsági hiva­tal irányítása alá. Akkoriban Mi- lorad Lukovics, közismert nevén Legija parancsnok állt az élén, aki Árkán hírhedt szabadcsapataiban harcolt. A tavaly októberi demok­ratikus fordulat idején a JSO volt Szlobodan Milosevics jugoszláv el­nök úgymond utolsó támasza, de Legija parancsnok nem volt haj­landó beavatkozni az események menetébe, s a nép oldalára állt. Mi több, idén március 31-re virradóra a vörössapkások civü ruhába öl­tözve megkísérelték elfogni Milo- sevicset, amikor aznem volt haj­landó eleget tenni a bíróság beidé- zésének. MTI-HÍREK Náblusz/New York. Jasszer Arafat palesztin elnök üzenetet küldött arab és muzulmán vezetőkhöz, s tá­mogatást kért a palesztin nép Izrael elleni harcához. A Wafa palesztin hírügynökség tegnap ismertette az üzenetet, amely a hét végén kezdő­dő iszlám szent hónap, a ramadán idejére kért segítséget, s leszögezte: a palesztinok eltökélték, hogy nem szüntetik be harcukat Izrael ellen. Arafat vasárnap, az ENSZ Közgyű­lésének ülésszakán még arról be­szélt, hogy mindent elkövet a béke érdekében. Méltatta Bush amerikai elnöknek az ülésszakon elhangzott szavait, különös tekintettel arra, hogy Bush beszédében két állam, Iz­rael és Palesztina békés együttmű­ködését támogatta. Arafat arról be­szélt, hogy a Közel-Keleten ideigle­nes megoldásokkal nem lehet meg­teremteni a békét. Arra kérte az Civil túszokat ejtettek Súlyos zavargások Szkopje. Három rendőr életét vesztette és több megsebesült va­sárnap este az észak-macedóniai Treboc környékén, ahol súlyos za­vargások törtek ki a rendfenntartó erők és helyi albán fegyveresek kö­zött. A térségbe azért érkezett nagyszámú rendőri erő, hogy fel- táijon egy feltételezett tömegsírt, ahova az albán szakadárok az álta­luk meggyilkolt macedónokat te­mették el. A rendőrök előállítottak hét személyt, akikről azt állítják, hogy az albán UCK helyi parancs­nokai. Ezt követően lövöldözés kezdődött a térségben, s az albá­nok megtorlásul számos macedón polgárt ejtettek túszul, de többsé­güket később szabadon engedték. Mint ismeretes, az UCK-t szeptem­berben hivatalosan is lefegyver- zettnek nyilvánították. (MTI) ülésszak résztvevőit, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a palesztin állam létrehozása reális politikai irányvonallá váljék. Kije­lentette: a palesztin néppel szem­ben állami terrort alkalmaznak. Az AP megjegyzi, hogy Arafatot az ENSZ székhelyén rendkívül meleg fogadtatásban részesítették, állam- és kormányfőknek kijáró tisztelettel kísérték a pódiumra. Izraeli források megerősítették: a hadsereg behatolt egy Náblusz kö­zelében lévő palesztin faluba, de ar­ról nem tettek említést, hogy a kato­nák megöltek volna egy szélsőséges palesztint. A két izraeli meggyilko­lásával vádolt Mohammed Haszant helyi lakosok és orvosi források sze­rint tegnap hajnalban lőtték le az iz­raeliek. Helyi források közölték: az izraeliek húsz palesztint vettek őri­zetbe. Néhányukat a földre kény­szerítették, egy Hamász-aktivista házát buldózerrel lerombolták. Újabb grúz javaslat Sevardnadze cáfolata Tbiliszi. Eduard Sevardnadze el­nök tegnap ismét visszautasította azokat az orosz vádakat, amelyek szerint csecsen lázadók Grúzián át jutnának el Afganisztánba. Se­vardnadze szerint amerikai felhá­borodást akarnak kiváltani az orosz politikusok és a média azon beszámolói, amelyek szerint Cse- csenföld lázadói a szomszédos Grúzián és Törökországon át pró­bálnak eljutni Afganisztánba. Kö­zölte: Grúzia határai már nem olyan lyukacsosak, mint amilye­nek a Szovjetunió felbomlása után voltak, a grúz-orosz határt és an­nak Csecsenfölddel érintkező sza­kaszát pedig EBESZ-megfigyelők is felügyelik. Javasolta Oroszor­szágnak, hogy oldják meg a Grúzi­ában tartózkodó csecsen menekül­tek fokozatos hazatérését. (MTI) Törvényt követel a hágai bírósággal való együttműködésről a belügyi elitalakulat Vörössapkások fura lázadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom