Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-20 / 242. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 20. Glória Victis elnevezésű rendezvénysorozat Budapest. A Rákóczi Szövetség az idén hatodik alkalommal szervezi meg a négynapos Glória Victis elnevezésű rendezvénysorozatot. Az október 21. és 24. között zajló ünnepségsorozat célja, hogy úgy tegye történelmünk részévé az 1956-os forradalmat, mint a magyar ifjúság kiemelkedő ünnepét. A meghívott 1500 középiskolás és egyetemista résztvevő több mint háromnegyede a határon túli magyar területekről (Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja, Burgenland, Horvátország, Muravidék) érkezik. A Gloria Victis történelmi vetélkedőn kívül több, színvonalas történelmi és kulturális előadás, valamint számos koncert és filmevetítés szerepel a programban, (ú) Kiállítás a gömöri Andrássyakról Budapest. A gömöri Andrássyak címmel nyílt kiállítás a budapesti Szlovák Intézetben. A bemutatót a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeumának dolgozói állították össze a betléri Andrássy- kastélyban és a Krasznahorka várában kiállított tárgyakból és képekből. A kiállítás a hónap végéig tekinthető meg. (kápé) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Az eladott menyasszony szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Chioggiai csetepaté sz. 19 Üvegre festve vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Zárt tárgyalás sz. 19 Székek vasárnap. 19 A.HA SZÍNHÁZ: Kvartett (a katowicei Teatr Korez vendégjátéka) sz. 19 Szellemes mese v. 14.30 Vér v. 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Én és a kisöcsém (vendégjáték Bolyban) v. 15 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hamupipőke v. 14.30 STÚDIÓ: Rómeó és Júlia... 30 év után sz. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Édes Anna sz. 19 v. 15 MOZI POZSONY HVIEZDA: A majmok bolygója (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Bridget Jones naplója (ang.-am.) 15.30,17.30 Montmartre-i Amélia (fr.) 20 CHARLIE CENTRUM: Közönyösök (ol.-fr.) sz., v. 18 Mont- martre-i Amélia (fr.) sz., v. 18 Sötétkék világ (cseh) sz., v. 20.30 Kiűzetés a paradicsomból (cseh) sz., v. 17.15 Pearl Harbor - Égi háború (am.) sz., v. 19.30 Lázadók és szeretők (cseh) sz., v. 17.30 Egyszerű vér (am.) v. 21A cseresznye íze (iráni) sz., v. 20 A félkegyelmű visszatér (cseh) sz. 19.30 Próféták és poéták (cseh) v. 19.30 KASSA DRUŽBA: Kémkölykök (am.) sz., v. 16,18,20 TATRA: Nexxxt (magy.) sz. 18 Pokémon: Égységben az erő (amerikai) v. 15.30 A napfény íze (magy.) v. 18 CAPITOL: A. I. -Mesterséges értelem (am.) sz., v. 15.30, 18,20.30 ÚSMEV: A majmok bolygója (am.) sz., v. 16,18.15,20.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY- LUX: Malena (ol.-am.) sz., v. 19.30 LÉVA- JUNIOR: Szeretném, ha szeretnél (am.) sz., v. 16.30, 19 Stuart Little, kisegér (am.) v. 15 GALÁNTA - VMK: Szerelmes Shakespeare (am.) sz. 19 Amerikai szépség (am.) v. 19 NAGYMEGYER - SLOVAN: Bridget Jones naplója (ang-am.) sz., v. 19 KIRÁLY- HELMEC - PRIVÁT: Bagger Vance legendája (am.) sz. 18 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Lara Croft: Tomb Raider (am.) sz. 19 GYŐR PLAZA: A. I. - Mesterséges értelem (am.) sz. 16.45, 19.30, 22.15 v. 17.30, 20.15 Bridget Jones naplója (ang.-am.) sz. 12, 14, 16, 18, 20, 22 v. 12, 14, 16, 18, 20 Corelli kapitány mandolinja (am.-ang.-fr.) sz. 17.30, 20, 22 v. 17.30, 20 Get Carter (am.) sz. 12.15, 14.30 v. 13, 15.15 Horrorra akadva 2 (am.) sz. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 v. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Jurassic Park 3. (am.) sz. 18, 20, 22 v. 18, 20 Kémkölykök (am.) sz., v. 12, 14, 16 A maimok bolygója (am.) sz. 12.30, 15, 17.30, 20, 22.30 v. 12.30, 15, 17.30, 20 Moulin Rouge (am.) sz. 12.15, 14.45, 17.15, 19.45, 22.15 v. 12.15, 14.45, 17.15, 19.45 Neveleden hercegnő (am.) sz. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.15 v. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 Shrek (am.) sz., v. 11.15, 13.30, 15.45 Tök állat (am.) sz. 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30,22.30 v. 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Írországban először rendeznek szlovák filmnapokat. A szemlét tegnap Milan Kňažko kulturális miniszter nyitotta meg Dublinban. A filmnapok programjában szerepel Dušan Hanák megrázó erejű filmje, az Egy régi világ képei is (képünkön a film egyik kockája). (Archívumi felvétel) Tolkien A sonkádi Egyed gazda című történetét vitte színre a Komáromi VMK gyermek-színjátszócsoportja Egy faroknyival rövidebb mese A sonkádi Egyed gazda egyik jelenete (Dömötör Ede felvételei) Sonkád hősének, Egyed gazdának mindig akad tennivalója. Ha más nem, a méhsöröz- getés, amelyet példamutató kitartással folytat. Közben esik csak igazán jól a nagyszerű múlt idézgetése: miként mentette meg a falut az óriástól. „Kutyaperspektívából” persze kicsit másként látszanak a dolgok, a hűséges házőrző egy bögöly véletlen, ámde hatásos közreműködésére is emlékezik. LAKATOS KRISZTINA Bárhogy is volt, Egyed gazda tettéért csodálatos kardot kapott a királytól, amely előhalászva a kamra limlomai közül most éppen azt jelzi: újabb akcióra fel, sárkány garázdálkodik a környéken!Idővel aztán kiderül, nem mindig a rettegett ellenség a legveszélyesebb, előfordulhat, hogy a nagyhatalmú, ámde üres zsebű patrónus többet visz, mint amit hoz a konyhára, s fény derül arra is, hogyan működik a józan paraszti ész. A Komáromi Városi Művelődési Központ gyermek-színjátszócsoportja a közelmúltban Tolláén egyik meséjét, A sonkádi Egyed gazdát vitte színre Gál Tamás rendezésében. Nem kis munka után: a csoport 9-12 éves tagjai - Malkowski Áron, Egyeg Kamilla, Motesiczky Borbála, Motesiczky Virág, Hrabovský Péter, Leszkó Dorottya, Paluska Attila, Kovács Zoltán, Matušek Attila - július közepétől minden hétköznap próbáltak, reggel kilenctől fél négyig, s olykor a hétvégék is a színpadon teltek; szeptembertől pedig a tanítási órák után, délutánonként folytatódott a felkészülés a bemutatóra. S az eredmény: a játék által teremtett összhangot, a kialakult gyerek- közösségben rejlő lehetőségeket jól hasznosító, a humoros helyzeteket szinte maradéktalanul, ötletesen kiaknázó, a szereplőknek megközelítőleg azonos feladatokat kínáló produkció. Olyan produkció, amely mögött érezhető a profi háttér - hiszen azért nem elhanyagolható tényező, hogy a színjátszócsoportot a színházi munkát jól ismerő fiatal színész, Gál Tamás vezeti, a díszletet és jelmezeket Gráféi György, a Pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatója tervezte, az előadás szövegét Varga Emese, a Jókai Színház dramaturgja gondozta, az összetett karakterű sárkányt Lucskay Róbert, a komáromi társulat tagja alakítja; valamint hogy a csoport a vmk színpadán próbálhatott -, ugyanakkor képes megőrizni a gyermeki játékosság ösztönösségét és természetes báját. Komolyabb hiányérzetünk egy helyütt akad: az előadásban azért lehetne egy farok. Ne gondoljanak semmi XXX-es kategóriájú dologra, csupán arról van szó, hogy a királyi adományt, a csodás kardot több esetben is „faroknyesőkén” emlegetik a szereplők, nem mellesleg szent borzadállyal, de hogy miért, a történetből nem derül ki. A rendezőtől tudjuk meg a magyarázatot: a sárkányjelmez az utolsó pillanatban készült el, három fejjel ugyan, de egyelőre a hiányolt nemes testrész nélkül; hamarosan azonban ez is kinő, a nézők megelégedésére. Hiszen az előadást természetesen rendszeresen játszani fogják, elsősorban a komáromi gyermekközönségnek, de reményük szerint távolabbra is eljutnak majd a mesével. „Az októberi bemutató csak a munka kezdete, továbbra is dolgozni fogunk az előadáson, egészen a Duna Menti Tavaszig - mondja Gál Tamás. - A felkészülés során egy csomó probléma összejött. Eredetileg A kis herceget akartuk előadni, elkészült a dramaturgiai munka, a díszletterv. Aztán kiderült, hogy a Jókai Színház is idén mutatja be, így egymástól vettük volna el a gyerek- és diákközönséget. Az utolsó pillanatban találtuk meg ezt a Tolkien- mesét. A gyerekek számára nyár elején rendeztünk egy válogatót, de később sokan visszaléptek, nem vállalták a rendszeres próbákat. Az utolsó pillanatban jött össze kilenc gyerek, ami kevésnek bizonyult: a mesében a falubeliek tizen-huszan vannak. Igyekeztünk a hátrányból előnyt kovácsolni, játékkal kitölteni a hézagokat. Többen visszajelezték, hogy sikerült érzékeltetnünk a tömeget: igaz, a királynak nincsenek katonái, de amikor felül a lovára, és kiadja a parancsot, előre, hihető, hogy ott van mögötte a serege.” Gál Tamás azt meséli, noha dolgozott idősebbekkel - középiskolásokkal, főiskolásokkal -, és játszott már általa rendezett előadásban ötéves kisfiú is, újra és újra visszatér a komáromi csoportjában is szereplő 9-12 éves korosztályhoz: „Ekkor lehet elkezdeni a színházat megszerettetni a gyerekekkel. Ugyanakkor nagyon kell vigyáznom: a helyzet- gyakorlatok, az összpontosító gyakorlatok nélkülözhetetlenek a próbafolyamat során, de mindent a játékosság irányába kell terelni, nem szabad valamiféle mélyebb rendezői filozófiát rájuk erőltetni. Nem szabad olyan helyzetbe hozni őket, hogy nem értik, mit csinálnak. Hibámnak tartom, hogy nem csináltam velük több improvizációs gyakorlatot, hanem sok esetben előre „lekottáztam” a jeleneteket. Én is tanultam ebből: először hagyni kell, hogy szabadjára engedjék a fantáziájukat, s ha úgy adódik, a helyzet, a figura ellen dolgozzanak, azután úgyis szelektálnak, akárcsak a profik.” Gpl Tamás amellett, hogy a pozsonyi színművészeti főiskola hallgatója - gyakorlatilag családostul, hiszen ugyancsak színművészetis feleségével és kislányukkal hét közben a pozsonyi, malomvölgyi „kollégiumi negyedben” laknak - nemcsak Komáromban, hanem Vásárúton is vezet egy gyerekcsoportot, velük a Terülj, terülj asztalkám! című mesén dolgozik. „Sokszor eszembe jut, hogy olyan ez, mintha »visszafelé« építeném magamat - meséli. - Nemhogy a karrieremmel törődnék, »komoly« színházi előadásokról gondolkodnék, hanem kikötök egy kis faluban — mini például amikor a színházból visszamentem Vá- sárútra kultúrházigazgatónak -, ahonnan a szakmából senkihez sem jut el, mit csinálunk; esetleg ha elmegyünk a Duna Menti Tavaszra, ott észreveszik: ja, a Tomi gyerekekkel foglalkozik... Ugyanakkor nekem megadta a sors Simon Máriát - egy csodálatos, Kazinczy-díjas magyartanárt. Tőle kérdeztem meg egyszer: Mari, neked főiskolán kellene tanítanod, miért kötöttél ki Vásárúton, egy kis iskolában? Azt mondta, azért, mert itt lehet még nevelni, a szép szó szeretetét elültetni a gyerekekben, hogy egész életükben vigyék magukkal. A gimnáziumban már késő. Pontosan ez mozdított engem is, tehetséges gyerekek hívnak maguk közé, akikből még bármi lehet, ha megadjuk nekik a lehetőséget. Szerintem a mainál sokkal több energiát kellene belefektetnünk az amatőr színjátszásba, a szavatokba. Mert mit csinálunk? Évente egyszer-kétszer elmegyünk zsűrizni, és szelektálunk: te jó vagy, te nem. Arra nincs időnk, hogy átadjuk a tudásunkat, hogy ténylegesen kikutassuk, kiben- mi van. Utálom azt a szót, hogy seregszemle. Az csordaszemle. Egy-két óra leforgása alatt bárkiben tönkre lehet tenni a színház iránti szerete- tet. Pedig ha meg akaijuk reformálni a szlovákiai magyar színházakat, nem feledkezhetünk meg az amatőr színjátszásról. Ez már szinte közhelynek számít, de tulajdonképpen mindenki csak papol róla. Olyanok kezébe kell adni a szavalóversenyek, fesztiválok irányítását, akik szakemberek: a hazai hivatásos színházi vüágnak kell felvállalnia ezeket.” Gál Tamás: „Tehetséges gyerekek hívnak maguk közé, akikből még bármi lehet, ha megadjuk nekik a lehetőséget." Az ünnepségsorozat, amely zenei fesztiválnak indult, fokozatosan egyházművészeti fesztivál jelleget ölt Harmonia Sacra Danubiana 2001 V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Október 21. és 23. között immár kilencedik alkalommal kerül sor a Harmonia Sacra Danubiana Egyházzenei Fesztiválra, amelynek szervezői Észak- és Dél-Komárom önkormányzatai, az egyházak és polgári társulások. „Egyáltalán nem véletlen, hogy évről évre október utolsó harmadában zajlik az eseménysorozat - tudtuk meg Stubendek Lászlótól, a rendezvény főszervezőjétől. - Ehhez az időszakhoz ugyanis több évforduló, jeles nap kötődik. Liszt Ferenc, aki világi művek mellett számos egyházi zeneművet hagyott ránk, 190 évvel ezelőtt, 1811. október 22-én született. Az ő tiszteletére a fesztivált immár hagyományosan orgonahangversennyel indítjuk. A másik évforduló Komárom városához kötődik: a Szent András-templomot, amely az 1849-es nagy tűzvészben leégett, újjáépítették és 1860. október 28- án szentelték fel ismét. Scitovszky János hercegprímás, aki az újra- szentelést végezte, egy imát írt e nap tiszteletére és elrendelte, hogy ezentúl ünnepélyes keretek között emlékezzenek meg erről a napról, és az imát is olvassák fel a templomban. Mivel az imára szerencsésen rátaláltunk, jó volna, ha megújulhatna ez a szép hagyomány. Az utolsó jeles nap október 31 -e, a reformáció emléknapja, a protestáns egyházak nagy ünnepe.” Az ünnepségsorozat, amely kilenc évvel ezelőtt tulajdonképpen zenei fesztiválnak indult, fokozatosan egyházművészeti fesztivál jelleget ölt. A hangversenyek, koncertek mellett ugyanis több vallási témájú kiállítás nyílik. Közös kincsünk a kereszténység: hogyan tovább az új évezredben? címmel a történelmi egyházak képviselőinek kerekasztal-beszélgetésére kerül sor, amelynek vendége lesz Erdélyi Géza református püspök, Ittzés János evangélikus püspök Magyarországról és Lénár Károly pápai káplán. Stubendek László szerint egyre jobb az együttműködés a protestáns egyházakkal, amelyek felismerték, hogy a tulajdonukban lévő értékeket, legyenek azok zenei, képzőművészeti vagy iparművészeti alkotások, közkinccsé kell tenni, és minden alkalmat meg kell ragadni bemutatásukra. „Őszintén ki kell mondanunk, hogy templomainkban, tisztelet a kivételnek, egyre több a giccs, a műanyag virág, a »villanygyertya« és egyéb dísz, a mikrofonban elslamposodik a beszéd, a liturgia ellaposodik, az egyházi zene a divatos olcsó stílust kezdi követni - mondta Stubendek László - Ezért rendkívül fontos, hogy megmutassuk valódi értékeinket, mindazt a szépséget, ami a vallási zene- és képzőművészetben rejlik. Ezt hivatott szolgálni fesztiválunk is, amely iránt - az eddigi évek tapasztalatai alapján bátran mondhatom - igen nagy a hívek részéről az érdeklődés. Tavaly, a millenniumi év keretében bővebb volt a programkínálat, megrendeztük például a helyi, magyar nyelvű egyházi kiadványok, újságok seregszemléjét, és amatőr színjátszók léptek fel egyházi témájú darabokkal. Ezeket a rendezvényeket kétévenként szeretnénk beépíteni a fesztivál programjába.”