Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-26 / 247. szám, péntek

8 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 26. SZÍNHÁZ ___________________KASSA________________ TH ÁLIA SZÍNHÁZ: Én és a kisöcsém (vendégjáték Restén) 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Édes Anna 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A majmok bolygója (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Montmartre-i Amélia (ír.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A. I. - Mesterséges értelem (am.) 20.15 Montmartre-i Amélia (fr.) 18 Sötétkék világ (cseh) 18.30 Kémkölykök (am.) 17 KASSA DRUŽBA: A. I. - Mesterséges értelem 16.30,19.30 TATRA: Amerikai kedvencei (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITÓL: Neveleden hercegnő (am.) 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: A majmok bolygója 16,18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Malena (ol.-am.) 19.30 LÉVA - JUNI­OR: Beautiful Joe (am.) 16.30,19 GALÁNTA-VMK: Bridget Jones naplója (angol-am.) 17.30, 20 Kiállítás: A szecesszió Prágában, Budapesten és Kassán Holnap műsoros esttel emlékeznek meg Komáromban Egressy Béni halálának 150. évfordulójáról A színházi élet polihisztora volt Nosztalgia a JUHÁSZ KATALIN Rendhagyó dolog a katalógus di­cséretével kezdeni egy kiállítás re­cenzióját, ám most ezt kell tennem, mivel a panelekre ragasztott fotók­nál és a plakátreprodukcióknál sokkal érdekesebbnek találtam ezt a bizonyos színes fiizetkét. A sze­cesszió Prágában, Budapesten és Kassán címmel rendezett tanító-ne­velő jellegű kiállítást a Kassai Pol­gári Klub és a Szlovákiai Csehek Egyesületének regionális szerveze­te. Céljuk nem egyéb volt, mint em­lékeztetni arra, hogy a szomszédos régiók nem csupán gazdaságilag, hanem a művészet terén is kedvező­en hatnak egymásra. A művészek szabad mozgása, egymás inspirálá- sa a Monarchia területén nem üt­között akadályokba, és mivel oly hosszú ideje élünk egymás mellett, ma sem lenne szerencsés, ha a nemzeti kultúrák egymást gazdagí­tó kölcsönhatásának gátat szabna a bürokrácia. A kiállítás pilléreit Alfons Mucha plakátjai alkotják, a két fővédnök pedig a kassai cseh és magyar főkonzulátus, ami bizony nem kis dolog, a falakon lógó látni­valónál is fontosabb. A Magyar Kö­zösségi Ház kiállítótermének falain ugyanis nem eredeti Mucha-művek lógnak, hanem másolatok, melye­ket annak idején 12 koronás egység­áron lehetett kapni a papírboltok­ban. Jozef Byrtus cseh főkonzul a megnyitón frappánsan fogalmazta meg, miért is volt tüske a szocialis­ta államhatalom szemében Mucha. Szombaton 8 órakor a Hétről hétre című publicisztikai magazin jelent­kezik. A műsorban szó lesz arról, hogy megindult a politikai színeze­tű harc a komáromi hajógyárért, beszámolnak a Quo vadis Szlovákia című konferenciáról, és nyilatkozik Agócs Zoltán professzor, aki egy­szerre lett díszpolgára Párkánynak és Esztergomnak. Utána a Vándor­bot című honismereti sorozatban a garamszentbenedeki apátságról lesz szó. A 11.30-kor kezdődő Ha­zai tükör Perbetét mutatja be. A dé­li híreket követően nóták szólnak 50 percben, majd a Tékában egye­bek között beszélgetés hangzik el egy különleges verseskötetről, szó lesz Hviezdoslavról, valamint meg­szólal Barak László és Bereck József is. Fél kettőkor jelentkezik a Keresd a nőt! című női magazin, melyben egy olyan hölgy nyilatkozik, aki megpróbálja összehangolni az a- nyaságot a hivatással, valamint egy olyan, aki viszont az anyai szerepre tette fel az életét. A kozmetikai ta­nácsadóban a cellulitiszről lesz szó. panel előtt „A szocreál szatyrot cipelő család­anyáival és traktoristanőivel ellen­tétben ezek a nők gyönyörűek. Jó rájuk nézni elölről is, hátulról is, a szemnek akkoriban igencsak hiány­zó harmóniát, szépséget hozták vissza.” Byrtus máig hálás a sors­nak, hogy egykor egy olyan ember­rel ült közös irodában, akinek teni­szező fia a külföldi versenyekről rendre egy-egy eredeti Muchával tért haza, melyeket aztán a papá­nak köszönhetően ő is megcsodál­hatott. Mára a fiú gyűjteményéből csupán két mű hiányzik, egyébként Ivan Lendlnek hívják őt. A novem­ber 11-ig nyitva tartó kiállításon a kassaiak olyan épületeket szemlél­hetnek meg, amelyek mellett na­ponta elrohannak anélkül, hogy észrevennék a homlokzati díszíté­seket, a jellegzetes szecessziós motí­vumokat. Budapesten és Prágában is jellemző volt a népi motívumok becsempészése az építészetbe, ez tette markánssá az egyes nemzetek szecessziós épületeit. Az iparművé­szetben a mindennapi használati tárgyak művészi színvonalú előállí­tása, a lakókörnyezet megszépítése volt a fő cél. A fotókon szereplő tárgyak mindegyike bármelyik vá­rosban készülhetett volna, csak a feliratok alapján tudjuk őket betá­jolni. Megtudhatjuk, hol működtek a híres porcelángyárak, műhelyek, közben nosztalgiázhatunk egy har­monikusnak tűnő, régi világ felett, ahol nem a hűvös praktikum domi­nált, és ahol nem kellett takarékos­kodni a díszítőelemekkel. 15.00-kor kezdődik a Kaland az élet, amelyben a szerkesztő bemu­tatja Dr. Braunsteiner Tamást, a po­zsonyi Dérer kórház baleseti sebé­szeti klinikájának asszisztensét. Vasárnap hírekkel és sportösszefog­lalóval indul az adás. 9 órától a Vi­lágosság című egyházi műsorban Tóth József naszvadi lelkipásztor szól a hallgatókhoz és az-Egyesült Államokban élő Gulyás István be­szél missziós tevékenységéről. Fél tíztől Monteverdi, Haydn, Schu­mann és Dvorák müveiből csendül­nek fel részletek. 10 órakor a Ran­devú jelentkezik. A műsorban kisis­kolások mondják el véleményüket az öltözködésről, az étkezésről és a szépségápolásról. Szó lesz a féle­lemről, a sztárvendégek: az Infla- granti és Victoria Beckham. 14.05- től Mayer Judit olvassa fel nyelv­művelő írását, majd a BBC magyar adása jelentkezik. 15 órakor kezdő­dő kulturális műsorban beszélge­tést hallhatnak Faludy György köl­tővel, aki a kassai Magyar Kulturá­lis Napok vendége volt. 15.30-tól a Hazai tájakon a mindenszentek na­pi szokásokat eleveníti fel. (-art-) Komárom. Egressy Béni ha­lálának 150. évfordulója al­kalmából holnap 16 órai kezdettel műsoros emlékes­tet rendez a Jókai Közműve­lődési és Múzeumegyesület a Duna Menti Múzeum dísz­termében. V. KRASZNICA MELITTA Fellép többek között a Concordia vegyeskar, a Borostyán együttes, Boráros Imre színművész, László Zsuzsanna operaénekes és Dobi Géza hegedűművész. Ebből az al­kalomból jelenik meg Szénássy Zoltánnak, az egyesület tisztelet­beli elnökének könyve, A komáro­mi induló hőse címmel. A szerzőt arról kérdeztük, hogy Egressy Béni emléktáblájának júniusi felavatá­sát követően miért tartották fon­tosnak, hogy ez alkalommal egy zenés-verses összeállítással emlé­kezzenek meg a zeneszerzőről, színműíróról. „Komárom városának régi tartozá­sát próbáljuk meg törleszteni, hi­szen Egressy Bénit, a magyar szín­házi élet polihisztorát, géniuszát nemcsak mi, komáromiak felejtet­tük el, hanem, sajnos, az egész magyar kultúrvilág - magyarázta Szénássy Zoltán. - Csodáljuk mű­veit, énekeljük, hallgatjuk a Klap- ka-indulót, a Szózatot, a Bánk bánt, és bizony, sokan közülünk nem tudják, kinek is lehetünk há­lásak ezekért a gyöngyszemekért. Az 1848-49-es események lelkes kutatójaként gyűjtéseim során gyakran találkoztam Egressy Béni nevével, Komáromhoz való kötő­déseinek bizonyítékaival. Azzal a megdöbbentő ténnyel kellett szembesülnöm, hogy a városban nem hogy utcanév, de még egy tábla sem őrzi a nevét. Ezért a Jó­kai Közművelődési és Művelédési Egyesületben elhatároztuk, hogy korrigáljuk ezt a hiányosságot, és megkésett rekviemmel tisztelgünk nagysága előtt. Első lépésként idén júniusban emléktáblát avat­tunk a Tó utcában, ahol a szabad­ságharc idején lakott és alkotott, TALLÓSI BÉLA Pozsony. A hároméves múltra visszatekintő, tehát nagyon is fia­tal Pozsonyi Nemzetközi Filmfesz­tivál mindig is a minőségre töreke­dett, valóban színvonalas művészi filmeket igyekezett bemutatni. Az azonban, hogy fiatal, nem azt je­lenti, hogy gyerekcipőben jár. Ézt bizonyítja nemzetközi elismerése is, aminek köszönhetően jó né­hány olyan mozgóképet sikerült megszerezni a pozsonyi szemle programjába, amely az idei nagy európai fesztiválokon tűnt fel, és szerzett elismerést. A szlovákiai közönség november 30-tól decem­ber 8-ig jó néhányat láthat majd a velencei, a cannes-i vagy a rotter­dami filmfesztiválok díjnyertes filmjeiből. Mi több, a programban szerepel két olyan európai film is (francia, belga), amelyet Oscar­Egressy Béni (1814-1851) most pedig ünnepi műsort állítot­tunk össze műveiből.” Egressy Bénit már a szabadságharc előtt erős szálak fűzték a városhoz, hiszen felesége, König Rozália ko­máromi lány volt. Neki írta nász­ajándékul a Komáromi Emlék című hallgatót. A fiatalok Budapesten is­merkedtek meg, mindketten kórus­tagok voltak a pesti színháznál. Egressy azonban szólista szeretett volna lenni, még Olaszországba is elgyalogolt, hogy ott tanulhasson, de ehhez a műfajhoz nem volt elég­gé tehetséges. Az 1840-es évek ele­jén ő maga is belátta, hogy nincs értelme tovább erőltetni az ének­lést, ezért inkább zeneszerzéssel kezdett foglalkozni. Az első kima­díjra jelöltek a nem angol nyelvű filmek kategóriájában. Idén újabb minőségi javítással ruk­kol elő a fesztiváligazgatóság. Ez éven ugyanis nem az Istropolis, hanem a Pólus City Centerben lévő Ster Century Cinemas multiplex­mozi ad otthont a fesztiválnak. Nem kell megijedni, ezzel a szer­vezők nem nyúlnak mélyebbre a nézők zsebébe, mert a belépője­gyet kedvező egységáron, hatvan- kilenc koronáért kínálják a szemle vetítéseire. A fesztivál egyes film­jeit a Mladosť moziban és a ligetfa­lui Rovnianek Utcai Művelődési Házban (Zrkadlový háj) is bemu­tatják. Válogatni pedig lesz miből: 170 mozgókép, 23 rövid- és 147 nagyjátékfilm pereg majd le “a fesz­tivál mozitermeinek vásznain. A pozsonyi szemle fő szekciójába, az első- és másodfilmes rendezők versenyébe húsz alkotást váloga­gasló, a mai napig csodálatot éb­resztő alkotása a Szózat megzené­sítése volt: 1843-ban 22 pályázó közül nyerte meg az első díjat, és az azzal járó 20 aranyat. A zene­szerzés mellett színműveket fordí­tott olasz és francia nyelvből, és ek­kor döbbent rá, hogy mennyire hiá­nyoznak a magyar nyelven írt szín­padi művek. Áz elkövetkező évek során írta meg a Báthory Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán szö­vegkönyvét - ez utóbbinak több fejezetét nagy valószínűséggel ép­pen Komáromban, mégpedig 1849 őszén 1851-ben pedig önálló színművét, a Két Sobrit. Ezenkívül közel 100 színművet fordított, va­lamint szerkesztett, zenekari mű­tott be Peter Nágel, a fesztivál programigazgatója. Köztük olyan opusok szerepelnek, mint az idei, 58. Velencei Filmfesztiválon a Jö­vő Oroszlánja Díjjal kitüntetett Ke­nyér és tej, amely Jan Cvitkovic szlovén rendező munkája, vala­mint az osztrák Ulrich Seidl Hunddtage című mozgóképe, amely ugyancsak Velencében a zsűri nagydíját kapta. A sok közül még néhány cím, ame­lyek valóban vonzóvá teszik az idei Pozsonyi Nemzetközi Filmfeszti­vált. Sikerült megszerezni az olasz Nanni Moretti legújabb filmjét, A fiú szobáját, amely elnyerte az idei cannes-i fesztivál Aranypálma Dí­ját, továbbá A zongorista nő című osztrák filmet, amely ugyancsak Cannes-ban a zsűri nagydíját kapta. A szemlén az utóbbi évek lengyel filmgyártásának égjük legnagyobb szenzációját, a Quo vadis című tör­ténelmi tablót is bemutatják. Idén a Nemzeti kinematográfiák elnevezésű szekcióba olyan moz­góképeket válogattak be, amelyek a kanadai és az argentin filmmű­vészetbe adnak bepillantást. A középkelet-európai országok filmfesztiváljai közül elsőként a pozsonyi vázolja egy filmcsokorral a neves holland dokumentumfilm­rendező, Johan van der Keuken pályaívét. A III. Pozsonyi Nemzetközi Film- fesztivál nemcsak Az európai film elnevezésű szekciójával ad nagy teret kontinensünk mozgóképmű­vészetének, hanem azzal a kétna­pos szakmai tanácskozással is, melynek témája a filmfesztiválok feladata az európai filmek terjesz­tésében. veket, zongoradarabokat, dalokat szerzett és megzenésített számos Petőfi-költeményt is. „Egressy Béni annyira komolyan vette és értelmezte az általa meg­zenésített Szózat sorait, hogy Kos­suth 1848-as, „Veszélyben a haza” jajkiáltására önként jelentkezett a hadseregbe, mégpedig közlegény­nek - ismertette a zeneszerző to­vábbi életútját a nyugalmazott ta­nár. - 1849. február 27-én részt vett a Verpeléti csatában, ahol súlyosan megsebesült. Hónapokig tartó lábadozását követően 1849 júniusában már mint főhadnagy érkezett Komáromba, és Klapka György a honvédsereg zenekari igazgatójává nevezte ki. Itt, Komá­romban komponálta a Klapka-in- dulót, amit egyértelműen bizonyít Egressy Ákosnak, Béni unokaöc­csének levele, aki 1849 nyarán szintén megfordult a városban. A levélben az áll, hogy Ákos egy ház udvarán talált rá zsupszalmán fek­vő, bepólyázott lábú nagybátyjára, aki keserves fájdalmak közt éppen a Klapka-induló taktusain dolgo­zott. Az általam Komárom Him­nuszának tartott mű először a híres ácsi csata másnapján tehát 1849. augusztus negyedikén hangzott el, amikor a városban nagy ünnepsé­get rendeztek a győztes csata tisz­teletére. Ekkor még csak zenekari mű volt a Klapka-induló, szövegét Thaly Kálmán, Jókai Mór másod­unokatestvére írta 1861-ben. Egressy Béni a fegyverletételt köve­tően visszatért Budapestre, ahol befejezte és átadta Erkel Ferencnek „Komárom városának régi tartozását próbáljuk meg törleszteni.” a Bánk bán szövegkönyvét. Halála közeledtével - a csatában szerzett lábsérüléséből ugyanis soha nem épült fel teljesen - magához hívatta a nagy zeneszerzőt és arra kérte, játsszon neki néhány áriát a készü­lő Bánk bán operából.” Egressy Béni 1851-ben, 37 évesen halt meg. Közoktatási törvény November 16-ig lehet hozzászólni Pozsony. A közoktatási és az okta­tási intézményekről szóló törvény- tervezettel kapcsolatban az okta­tási minisztérium nyilvános vitára szólította fel a pedagógusokat, az oktatásban dolgozókat, a helyi ön- kormányzatokat, valamint a szülői közösségeket, akik ez év november 16-áig tehetik meg javaslataikat és észrevételeiket. Az új törvény a 17 éve érvényben lévő közoktatási és a 8 éve hatályba lépett oktatási in­tézményekről szóló törvényt válta­ná fel. Milan Ftáčnik oktatási miniszter sajtótájékoztatóján a törvényter­vezetben szereplő legjelentősebb változtatások sorából kiemelte: az új törvény nagyobb hangsúlyt fek­tetne a nevelési folyamatra, job­ban összehangolná az alap- és kö­zépiskoláink követelményrendsze­rét a nemzetközileg elfogadott mércékkel, hogy a hazai oktatási intézményekben végzett szakem­bereink a nemzetközi munkaerő- piacon is érvényesülhessenek. A tantervek kidolgozásában bizo­nyos fokú önrendelkezést biztosí­tana, ennek megfelelően egy adott iskolatípuson belül az oktatási mi­nisztérium által megszabott keret- tantervet az egyes iskolák helyi igényeiknek megfelelően egészíte­nék ki. A törvénytervezet szerint ötéves korban kötelezővé válna az óvoda­látogatás. Ma a gyerekek 92 %-a jár óvodába, az oktatási tárca javí­tani szeretne ezen az arányon. A törvény várhatóan jövő év októ­ber elsejétől lép hatályba, (érvé) Tarr Béla Werckmeister harmóniák című filmjét is bemutatják a III. Po­zsonyi Nemzetközi Filmfesztiválon (Archív felvétel) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Idén a Ster Century Cinemas ad otthont a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztiválnak Pálmákkal és oroszlánokkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom