Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-23 / 244. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 23. Politika 5 Az amerikai terrortámadást a világ tévéállomásaihoz időzítették - mondja a Global televízió híradójának vezetője Nagyon sok múlik a tálaláson Samo Kolár, a Global televízió híradójának vezetője már 1996-ban megjelentetett egy publikációt Terrorizmus és média címmel. A jugoszláviai születésű, Szlovákiába tele­pült újságíró akkor hívta fel a figyelmet a szaporodó terror- cselekményekre és a sajtó fe­lelősségére, amikor „még csak” a tokiói metró elleni gáztámadáson voltunk tül. JUHÁSZ KATALIN Miért kezdett foglalkozni akkori­ban ezzel a kényes témával? Azért, mert európai vagyok, és fel­tűnt, hogy a hetvenes évek elejétől Európát valóságos terrorhullám árasztotta el. Ezek az akciók hason­ló forgatókönyv szerint zajlottak le, a terroristák pedig szinte valameny- nyi esetben a sajtót használták fel nézeteik közvetítésére. Hogyan tálalta az akkori sajtó ezeket az eseményeket? A sajtónak az a dolga, hogy tájékoz­tassa a lakosságot, és ezzel a terro­risták is tisztában vannak. A bűnté­nyek elkövetői maximálisan igye­keznek eltitkolni identitásukat, a terrorcselekmények elkövetői vi­szont maximális publicitásra törek­szenek, hiszen kifejezésre akarják juttatni politikai céljaikat. A táma­dás ténye tehát a sajtó számára hír, a tájékoztatás része, az elkövetők számára pedig üzenet. >>A sajtónak az ' a dolga, hogy tájékoztassa a la­kosságot. A média tehát, miközben teszi a dolgát, „kiszolgálja” a terroristá­kat? Nem fogalmaznék ilyen durván, hi­szen a sajtó emberei egyértelműen elítélik az effajta akciókat. Ráadásul gyakran ellenük irányulnak ezek a támadások, ők válnak célponttá, új­ságírókat rabolnak el terroristák, és váltságdíjat követelnek értük, illet­ve nyüvánosságot ideológiájuk szá­mára. A sajtó mindazon értékek képviselője, amelyek ellen a terro­risták harcolnak: a szólásszabadsá­gé, az emberi jogoké, az igazság fel­színre kerüléséé. Befolyásolják a közvéleményt, méghozzá minden Tisztelet az áldozatoknak (TASR/AP-felvétel) esetben a terrorcselekmények ellen emelik fel hangjukat. Ezért a leg­szélsőségesebb esetekben a terroris­ták igyekeznek elhallgattatni a saj­tót, ahogy ez most Afganisztánban is történik. Nem véletlen, hogy a tálibok betiltották a televíziót, hi­szen nem akarják, hogy az ország népe valós képet kapjon a helyzet­ről, félelmet, bizonytalanságot akarnak kelteni, azért, hogy a nép őket tekintse az egyetlen legitim erőnek. Ha már Afganisztánról beszé­lünk, mi a véleménye arról, hogy a katari televízió levetítette Osza- ma bin Laden videóüzenetét, amelyben talán kódolt utasítások voltak az „alvó terroristák” szá­mára? Nem tartom szerencsésnek az anyagok mérlegelés nélküli adásba sorolását, a helyzet most fejlett íté­lőkészséget és józan gondolkodást kíván a médiumok vezetőitől. A katariak ebben az esetben valószí­nűleg hibásan mérték fel a helyze­tet. Egyébként az elmúlt napokban a hazai elekronikus sajtó sem min­dig bizonyult megfontoltnak, hi­szen Afganisztánba özönlő pakisz­tániak ezreit mutatták, akik a tálib rendszer védelmére akarnak kelni, ám az ellenkező irányba menekülő áradatról kevesebb képsort láthat­tak a nézők. A világsajtó felkészült ilyen ese­mények kezelésére? A terrortá­madás utáni napokban látott ör­vendező palesztin gyerekekre gondolok, akiket félóránként mu­togattak a kétségbeesett ameri­kaiaknak. Remélem, hogy a nagy hírtelevíziók tudatában vannak saját fontossá­guknak és felelősségüknek. Az a bi­zonyos kis csoport szerencséden, manipulált fiatalokból állt, akik azt se tudták, miről van szó, akiknek cukorkát osztogatnak, ha a vüágban terrorcselekmény történik, hogy az édesség és a terror ugyanazt a kelle­mes képzetet ébressze bennük. Té­vés vagyok, ezért tudom, milyen sok múlik a tálaláson, az egymás után vetített snitteken. Önnek is feltűnt, hogy a manhat­tani mentési munkálatok közvetí­tése során nem mutattak egyet­len halottat, egyetíen emberi test­részt sem? Igen, és ennek nagyon örülök, mi­vel az embert halálában is megille­ti a tisztelet, az, hogy földi marad­ványai ne legyenek kitéve a tévé­kamerák kénye-kedvének. Az élet­telen testeknek, testrészeknek semmi keresnivalójuk nincs a kép­ernyőn. Az arabellenes indulatok szításának megelőzése mellett ez lehetett a hírtelevíziók vezetőinek másik fontos vezérelve. Úgy vettem észre, az Amerika el­len támadó terroristák számítot­tak a tévénézőkre, hiszen ideális időpontot, látványos formát és jelképes célpontokat választot­tak. Tökéletesen egyetértek önnel, sőt hozzátenném, hogy az európai né­zőkre is számítottak, hiszen ná­lunk akkor délután három óra volt, azaz a kora esti híradókba még bőven be tudott kerülni a do­log. Amerika már, Európa pedig még nem aludt, ez volt az az ideá­lis időpont, amikor a világ egy nagy nézőtérként működhetett, amely figyelhette a „színpadon” zajló eseményeket. Amikor a má­sodik gép' a WTC tornyába csapó­\\ A média tovább- r ra is segíthet a terrorizmus elleni . . harcban. dott, már az időközben odasereglő operatőröknek és fotósoknak is „szerepelt”. Mennyire formálják át a jövő elektronikus sajtóját az ameri­kai események? Szerintem a média továbbra is se­gíthet a terrorizmus elleni harc­ban, megvilágíthatja az összefüg­géseket, felfedheti a hasonlóságo­kat az országokban zajló esemé­nyek között. Egyes szakértők már terrorista internacionáléról be­szélnek, arról, hogy az elkövetők minden országban közel azonos módszerekkel dolgoznak, hasonló az észjárásuk, azaz valószínűleg kapcsolatot tartanak egymással a szervezetek, tanulnak egymástól. Vagy nézik a híradókat, és a té­véből merítenek ötleteket, lesik el a módszereket... Igen, ez is lehet. Erre nemcsak én nem tudok válaszolni, hanem a bűnüldöző szervek sem. Ismét a Mečiar-féle amnesztiarendeletek semmissé nyilvánítását kezdeményezik Változatlanok a baloldaliak kifogásai ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A volt elnök fia külföld­re hurcolásának ügyében hozott mečiari amnesztiarendeletek sem­missé nyilvánítását kezdeményezi a Polgári Konzervatív Társaság. Peter Tatár képviselő elmondta, hamarosan felkérik a Keresztény- demokrata Mozgalom képviselőit, együtt terjesszék a parlament elé a mečiari kegyelmeket érvénytele­nítő alkotmánytörvény tervezetét. Szlovákia csatlakozott a terroris­taellenes világkoalícióhoz, és Ta­tár szerint mindent el kell követ­nünk a gyanú elkerüléséért, hogy jogrendszerünk az állami szervek közreműködésével megtörtént terrorista cselekedetek tetteseit védi. A társaság bízik benne, a szeptember 11-i tragédia után azok a honatyák is támogatják a javaslatot, akik - főleg a Demokra­tikus Baloldal Pártjának tagjai - korábban ellenezték a dupla am­nesztia semmissé nyilvánítását. „Az alkotmánybíróság felépítésé­ről szóló törvény 75. cikke megfe­lelő megoldással szolgál a problé­mára. Kizárólag a kárvallottakon múlik, élnek-e e törvény adta le­hetőségekkel. Az amnesztiák ér­vénytelenítésével kapcsolatos alapvető alkotmányos kifogások változatlanok” - nyilatkozta la­punknak Ladislav Orosz baloldali képviselő, az alkotmányjogi bi­zottság elnöke, (s, sza) Erős cseh fizetőeszköz Mélyponton a korona Pozsony. A cseh koronához viszo­nyítva történelmi mélypontjára süllyedt a szlovák korona: tegnap délután már 1,3110/1,3130 szlovák koronát adtak a cseh fizetőeszköz­ért. A cseh korona erősödése folya­matos, ez a trend már több mint két hete tart. Tegnap a szlovák fizető- eszköz az amerikai dollárhoz képest is gyengült. Az amerikai valuta 48,50 koronát ért. (TASR) RÖVIDEN Ján Slota feljelentést tesz rágalmazásért Pozsony. Az ország rágalmazása miatt a Valódi Szlovák Nemzeti Párt feljelenti Alexander Patkolót, Szlovákia Roma Kezdeményezésé­nek a vezetőjét. Ján Slota pártelnök Patkoló ama kijelentésére rea­gált, mely szerint Kelet-Szlovákiában az orvosok sterilizálják a roma nőket, és bár nyilvánvaló hazugságról van szó, ez a hír néhány kül­földi dokumentumba is bekerült. „A cigányprobléma lényege, hogy a cigányok mindig a jogaikról, és sohasem a kötelességeikről beszél­nek” -jegyezte meg Slota. „Senkit nem rágalmazunk, állításunkat bizonyítékokkal tudjuk alátámasztani” - mondta Patkoló. (SITA) Robert Fico továbbra is a legnépszerűbb Pozsony. Robert Fico a legnépszerűbb politikus - derül ki az MVK ügynökség legfrissebb közvélemény-kutatásának eredményeiből. A Smer elnökét a megkérdezettek 23,5%-a tartja a legmegbízhatóbb­nak. Őt Vladimír Mečiar (22,9%), Mikuláš Dzurinda (12,9%) köve­ti, a megosztott negyedik és ötödik helyen Anna Malíková és Bugár Béla (10-10%) szerepelt. Malíková népszerűsége a legutóbbi fel­mérés óta 5,1%-kal csökkent. A legmegbízhatatlanabb Dzurinda (45,7%), őt követi Mečiar (34,2), Anna Malíková (19,5) és Jozef Migaš (18,6). (TASR) Eduard Kukán a kormány karcsúsításáról Pozsony. Eduard Kukán szerint a kormány karcsúsítása rokon­szenves, de a koalíciós erőviszonyok miatt megvalósíthatatlan kez­deményezés. A külügyminiszter tegnap terjesztette a parlament külügyi bizottsága elé a központi államigazgatásról szóló törvényt, s a kormánytagok létszámának csökkentését Peter Bohunický bal­oldali képviselő vetette fel. (SITA) Pozsony egyetért a Velencei Bizottsággal Pozsony. A státustörvényt elemző Velencei Bizottság állásfoglalása összhangban van Szlovákia jogszemléletével - áll a külügyminisz­térium tegnapi közleményében. A bizottság szerint az idegen ál­lampolgárságú személyekre vonatkozó törvény csak a törvényt el­fogadó állam területén érvényes. A kedvezmények a művelődés és az oktatás területét érinthetik, de kizárólag csak a kulturális kötő­dés erősítése céljából. Más területeken a törvény alkalmazásához az adott állam beleegyezését kell kérni, szögezi le a szlovák diplo­mácia. Pozsony reméli, az „egyébként jó” szlovák-magyar viszonyt „pillanatnyilag terhelő” kérdést megnyugtatóan rendezik. (TASR) A Generali is megkapta az engedélyt Pozsony. A Pénzügyi Felügyelet tegnap a hetedik jelentkezőnek, az olasz Generálinak is megadta a működési engedélyt, vagyis jö­vőre hét biztosító tevékenykedhet a kötelező gépjármű-felelősség­biztosítás szlovákiai piacán. (TASR) Kolár Péter az irreális minisztériumi követelményekről Sok előadás, kevés pénz ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Ma már van biztosíték arra, hogy a négy nemzetiségi színházat nem zárhatják be, ugyanis név sze­rint kerültek be a vonatkozó tör­vénybe, így ehhez a lépéshez tör­vénymódosításra lenne szükség. Kolár Péter, a Thália Színház igaz­gatója szerint viszont félő, hogy ha a leendő megyei önkormányzatok­tól nem kapják meg a szükséges tá­mogatást, mégiscsak megszűnnek. Mind a négy érintett nemzetiségi intézmény országos jellegű tájoló színház, ám felettes szervük, a me­gyei önkormányzat joggal kérdez­heti, miért adjon annyi támogatást, amennyi a többi megyében való működéshez is elég, miért finanszí­rozza más megyék lakosságának szórakoztatását. „Ugyanakkor a kulturális minisztérium kidolgozott egy, a hatásköri törvényhez kapcso­lódó anyagot, melyben megszab­ják, mennyit kell teljesíteniük a nemzetiségi színházaknak ahhoz, hogy megkapják a támogatást. A ki­dolgozók valószínűleg már figye­lembe vették, hogy megyén kívül gondot fog okozni a finanszírozás, ezért az anyagban évi 140 kötelező helyi előadás és legfeljebb 50 tájoló előadás szerepel. Ez teljesíthetetlen követelményt, 190 előadást ezzel a színészszámmal nem lehet megol­dani” - véli az igazgató, aki szerint sem Kassán, sem Komáromban nincs akkora közönség, hogy 140 alkalommal megtöltsék a nézőte­ret, azaz alkalmanként húsz-har­minc néző előtt lennének kénytele­nek játszani. Kassán eddig évadon­ként körülbelül negyven előadást tartottak, a színház székhelyén kí­vül pedig több, mint százat, és a meghívásokból ítélve sokkal többre lett volna igény. Kolár szerint meg­oldást jelenthetne, ha törvényt fo­gadnának el a nemzetiségi kultúrák támogatásáról, s a jogszabály lehe­tővé tenné, hogy a megyei önkor­mányzatoktól származó pénz mel­lett stabil állami támogatást is kap­janak a színházak. Ez kiegyenlítené a megyén kívüli tevékenységet. A Thália vezetőségének véleményét senki sem kérte ki a minisztérium említett végrehajtási utasításával kapcsolatban, amely, mivel a tör­vényhez kapcsolódik, afféle „szent­írásnak” tekinthető, (j-k) Korábbi hírünkkel ellentétben nem szombaton, hanem csak tegnap született meg a megyei koalíciós megállapodás A Csemadok-székházba vándorolt a millenniumi jelkép Kassán az utolsó pillanatban írták alá a szerződést Helyére került a zászló ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Információinkkal ellentét­ben nem szombaton, hanem csak tegnap délelőtt, az utolsó pillanat­ban írták alá Kassán az MKP, a Smer és az SDKÚ közötti koalíciós szerződést. A megegyezést eredeti­leg csütörtökre ígértek a felek; sze­rintük nem az a fontos, mikor ke­rült aláírás a dokumentumra, ha­nem az, hogy nehéz tárgyalásokat követően végre megszületett a megegyezés. A megyei parlament élére az első körben a három párt három külön jelöltet állít, az MKP Múdra Rozália kerületi elöljáró-he­lyettest, a Smer Jozef Buček vállal­kozót, az SDKÚ pedig Alojz Rajnič kerületi elnököt, a párton belüli előválasztás győztesét. Jakab Ele­mér, az MKP kerületi elnöke sze­rint ez a megoldás igazságosabb, mint egy közös jelölt állítása, mivel a választók így a számukra leg­szimpatikusabb személyre adhat­ják le voksukat. A Smer kerületi el­nöke, Pavol Paška bevallotta, új párt lévén szeretnék kipróbálni erejüket a Kassai kerületben, és nem félnek attól, hogy jelöltjük el­vész a tömegben. Rajnič, aki saját pártján belül sem élvez egyértelmű bizalmat, reméli, hogy hármójuk közül egy jelölt bejut a második körbe. A szerződés értelmében az MKP 23, a SMER 18, az SDKÚ pe­dig 16 képviselőjelöltet állít a kerü­letben. A további együttműködés­ről, illetve a közös választási prog­ram pilléreiről Rajnič óvatosan fo­galmazott, kijelentette, hogy a há­rom párt programjának egységesí­tése külön szakcsoport feladata lesz. A fő célkitűzésekben azonban egyetértenek. Ilyen például a kerü­let felzárkóztatása és Kassa jelentő­ségének hangsúlyozása. Rajnič szerint fontos, hogy azok a járások, amelyek a 12 megyés felosztás ese­tén önálló megyét képeztek volna, ne érezzék magukat megrövidítve és kirekesztve. A területfejlesztés, a külföldi tőkebeáramlás elősegíté­se, ipari parkok létesítése szintén mindhárom párt képviselői szerint kulcsfontosságú, csakúgy, mint ha­zánk keleti határának megerősíté­se, a biztonság kérdése, mivel a le­endő megye területére sok mene­kült igyekszik. A felek a koalíciós szerződés tegnapi ünnepélyes alá­írását megelőzően láthatóan igye­keztek kitérni a nehéz megegye­zést és a vitákat érintő újságírói kérdések elől, és nem hiszik, hogy az elmúlt hét zűrzavara negatív ha­tással lenne a választókra, (juk) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Rozsnyó. A helyi Csemadok-szék­házba került a város millenniumi zászlója. A lobogót a budapesti Li­pótváros önkormányzata adomá­nyozta a rozsnyói magyarságnak a tavalyi Szent István-napi ünnepsé­gen, s azóta a Ferencesek templo­mában volt. Szombaton a Testvér- város küldöttségének jelenlétében Kelemen Ignác katolikus esperes átadta a zászlót a Csemadok rozs­nyói alapszervezete vezetőinek. „Az adományozók a millenniumi év letelte után azért döntöttek úgy, hogy a Csemadokra bízzák a zász­lót, mert a katolikus templomot nem minden rozsnyói magyar láto­gatja” - tájékoztatta lapunkat Beke Zoltán, az alapszervezet megbízott elnöke. A kulturális szövetség veze­tősége később határoz a zászló méltó elhelyezésének módjáról, addig a Csemadok székházában te­kinthetik meg az érdeklődők a ma­gyar millenniumi jelképet. A zászlóval kapcsolatban a nyár folyamán olyan hírek terjedtek el, hogy eltűnt, illetve ellopták a templomból, pedig csupán annyi történt, hogy a templom hajójából gondos kezek átvitték a sekrestyé­be. (kápé)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom