Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-12 / 235. szám, péntek
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 12. Az állam milliárdokkal támogatta az energiatermelést A hazai bankcsődökkel újra csak azok járnak jól, akik korábban is élvezték az átláthatatlan folyamatok előnyeit Drágán fizettünk érte ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az energetikai szektorba áramló állami támogatások alakulásáról készített tanulmányt a Greenpeace szlovákiai szervezetének megrendelésére a prágai székhelyű SEVEN szervezet. Juraj Krivošík, a tanulmány szerzője elmondta, céljuk az volt, hogy bemutassák a nyilvánosságnak, mennyibe is kerül a szlovákiai adófizetőknek az „olcsó” energia. A vizsgált időszakban - 1993 és 1999 között - az iparág közveden és közvetett állami támogatása 52,87 milliárd korona volt, ami azt jelend, hogy átlago- san minden évben Szlovákia valamennyi lakosa mintegy 1400 koronával rövidült meg. Ez az összeg azonban nem tartalmazza az úgynevezett kereszttámogatás összegét, ami a háztartásokra és a vállalkozói szférára vonatkozó energiaárak közötti különbségből ered. Az ebből származó támogatás az említett időszakban elérte az 53,3 milliárd koronát, tehát az állami támogatás teljes összege tulajdonképpen mintegy 105 milliárd koronát tett ki. Szinte valamennyi támogatási formára jellemző a növekedő tendencia, mondta Juraj Krivošík. Környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen a támogatás megoszlása, mivel a fosszilis alapú erőművek (gáz, kőolaj stb) a támogatás 74%-át, az atomenergia a 11%-át és a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés a 15%-át kapták. Ez utóbbi 15%-nak a nagy része azonban a két nagy vi- zierőmú - a bősi és a zsolnai - építésére és fenntartására ment el, amelyeket nem lehet környezetbarát energiaforrásnak tekinteni - mondta Ľubica Trubíniová a Greenpeace Szlovákia igazgatónője, (lpj) TANÁCSADÓ A névazonosságról G. I.: Apósom halála után a hagyatéki tárgyaláson csak a családi ház és a kert került tárgyalásra. A földekkel kapcsolatos dokumentumokat csak később tudtuk összeszedni, így azokat póthagyatékra adtuk be. A kataszteri hivatalban azonban tudtunkra adták, hogy azok a földek már más nevén vannak. Megjegyzem, hogy az apósom és az a másik illető azonos nevúek. Megkaphatjuk még az apósom által örökölt földeket? BERNÁTH SZILVIA Mivel sok azonos nevű ember él a Földön, a nevek és a hozzájuk kapcsolódó adatok bizony nem egyszer összekeverednek. Ez történhet véledenül, de akarattal is. Talán az azonos nevű illető leszármazottja azt gondolhatta, hogy az Önök családját illető földek is az ő elődjének tulajdonát képezték, de akár anélkül, hogy bárkit is meggyanúsítanék, történhetett ez szándékosan is. A telekkönyvi kivonatok még nem tartalmaztak születési számot (hiszen ilyesmi akkor még nem is létezett), sőt a születési dátumot sem mindig tüntették fel. így bizony nem egy esetben nehéz kinyomozni, hogy melyik föld kié is volt pontosan. Önök nem tehernek mást, mint hogy bírósághoz fordulnak, úgynevezett tulajdonmeghatározási keresetet nyújtanak be. A keresedevelet a tulajdonlapokon szereplő személyek ellen kell megindítani. A kataszteri hivatal a tulajdonosokat ilyen esetben ugyanis csak jogerős bírósági határozat alapján változtatja meg. Remélhetőleg az Önök által megszerzett dokumentumok megdöntheteden bizonyítékot szolgáltatnak majd a per megnyeréséhez, ezt azonban csupán egy levél alapján nem áll módomban eldönteni. A keresedevél megfogalmazását úgyis tanácsos ügyvédre vagy jogtanácsosra bízniuk, ő minden bizonnyal eldönti majd, milyen esélyekkel indulhatnak. A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és Társai ügyvédi iroda munkatársa GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Megélénkült a pozsonyi tőzsde Pozsony. Szeptemberben az előző hónaphoz képest csaknem 60%-kal nőtt az üzletkötések volumene a Pozsonyi Értékpapírtőzsdén. A 29 milliárd koronát meghaladó üzletelés a tavalyi év szeptemberéhez képest is 12%- kal magasabb volt. Az üzletelés jól alakul az éves összehasonlításban is. Az első 9 hónapban ugyanis 322,5 milliárd koronás üzletet kötöttek, ami 60%-kal haladja meg a tavalyi év azonos időszakának üzletelését. (TASR) Betétcsökkenés a Tatra bankánál Pozsony. A Tatra bankában elhelyezett 75 milliárd koronás betétből az elmúlt két hétben 2 milliárd koronát vettek ki. A pénzintézet képviselői nem tartják drámainak a 2,6%-os betétcsökkenést, és azt sem tudják felmérni, hogy ehhez mennyiben járult hozzá a bank ellen az elmúlt hetekben folytatott lejárató kampány. Szerintük a kampánynak nem lesz hatása a pénzintézet év végi gazdasági eredményeire. Ezt a jegybank is megerősítette, hozzátéve, hogy az osztrák Raiffeisen Zentralbank többségi tulajdonában levő Tatra bankának semmilyen problémái nincsenek. (SITA) A villamosművek várható vesztesége Pozsony. Ha januártól nem emelik a villanyenergia árát, a Szlovák Villamos Művek vesztesége eléri majd a 3 milliárd koronát - nyüatkozta a vállalat pénzügyi igazgatója. A gazdasági miniszterek tanácsa 1999-ben döntött úgy, hogy a jövő év januárjától a vállalkozók és a háztartások számára átíagosan 10%-kal emelik az energia árát. Ľubomír Harach gazdasági miniszter azonban úgy nyilatkozott, hogy idén és jövőre nem emelik az árat. (TASR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvénybe n 2001. október 12-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,566 Magyar forint (100) 17,122 Angol font 69,424 Német márka 22,275 Cseh korona 1,296 Olasz líra (1000) 22,500 Francia frank 6,642 Osztrák schilling 3,166 Japán ien (100) 39,662 Spanyol peseta (100) 26,184 Kanadai dollár 30,527 Sváici frank 29,330 Lengyel zloty 11,612 USA-dollár 47,872 Van, áld mindenből hasznot húz A korábban összeomlott Slovenská kreditná banka székháza. A pénzintézet által nyújtott hitelek 97 százaléka számított problémásnak. (Dömötör Ede felvétele) Pozsony. Törvényalkotási sebességi rekordot döntött a múlt hét második felében a kormány-parlament-államfő hármas, amikor másfél nap alatt tető alá hozta a Betétvédelmi Alapról szóló törvény módosítását. A Legfelsőbb Bíróság eddig is sok vitát okozó bírójának döntése nyomán ugyanis 20 milliárd korona sorsa vált kétségessé. TUBA LAJOS A törvénymódosítás mindössze egy fél mondatot érint. Mint ismeretes, a Betétvédelmi Alap (FOV) küldetése, hogy bankcsőd esetén a kisbetéteseknek kifizesse az elveszett pénzüket. Az illetékes törvény alapján ezt a pénzt a csődeljárás során megpróbálja visszaszerezni. Ez mindenki számára természetes volt, ezért okozott meglepetést a Dopravná banka (DB) csődbiztosa, aki kétségbe vonta a FOV jogát a csődeljárás során szerzett bevételből való részesedésre. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol a korábbi döntéseivel már nemegyszer komoly vitákat kavart Jozef Štefanko bíró a csődbiztosnak adott igazat. Ezt az összes érintett legfelsőbb tisztségviselő: a jegybank elnöke, a pénzügy-, illetve az igazságügyminiszter vitatja. Első reakciójuk az említett törvénymódosítás volt, amely úgy született, hogy csütörtök reggel a kormány, este a parlament hagyta jóvá, az államfő pedig péntek reggel azonnal alá is írta. Az említett fél mondat esetében „a Betétvédelmi Alapra szállnak át a hitelezők jogai” megfogalmazás helyett ezentúl „az alap követelésre tesz szert és hitelezővé válik” szerepel. Ennek köszönhetően a még ilyen szempontból csődeljárás alatt álló többi bankban érintett 18 milliárd korona sorsa egyértelműbb lesz, a DB esetében viszont megtörténhet, hogy az ügyet csak nemzetközi bíróság előtt lehet folytatni. Ez a kétes eset újra ráirányította a figyelmet a banki csődeljárások során tapasztalt elképesztő eseményekre - amelyek ellen egyébként eddig legkeményebben éppen a Betétvédelmi Alap küzdött. A FOV, amely a kisbetétesek kifizetésével magára vette a csődbe ment bankokkal szemben fennálló követeléseket, kezdettől fogva valóságos polippal szembesült. Bebizonyosodott, hogy a vállalati csődeljárások során tapasztalt szomorú helyzet a bankok esetében is fennáll - ez főként a mozdítható vagyon különböző utakon történő kimentését illeti. A már tavaly óta csődben lévő három bank közül kettőből mindeddig csak a csőd kihirdetése történt meg, a csődeljárás viszont az első lépésnél elakadt - bizonyára nem véletlenül. így azután a hivatalos eljárás eredményességében leginkább érdekelt FOV a rendszert A banki csődeljárások során elképesztő események tapasztalhatók. csak az elsőként csődbejutott Dopravná banka esetében tudta tesztelni Itt történt meg, hogy a csődbiztos kétségbe vonta a FOV követelését. A másik két bank esetében pedig még ennél is bonyolultabb a helyzet. Mind a Slovenská kreditná banka (SKB), mind pedig az AG Banka (AGB) esetében a bíróság a tetteik miatt az eredetileg kinevezett csődbiztosokat törölte a hivatalos jegyzékből - így ők ezentúl többet nem foglalkozhatnak ilyen tevékenységgel. A funkciójukból viszont nem váltották le őket, így továbbra is a helyükön ülnek. A hitelezők tanácsa leválthatná őket, de ezt a testületet első alkalommal a csődbíróságnak kellene összehívnia, az ületékes pozsonyi bíróság viszont érthetetlen okok miatt ezt nem teszi meg (idén augusztusban egyébként a két említett bankkal foglalkozó bírót is leváltották). Úgy tűnik, hogy ez valahogy kedvenc tevékenységük a csődbíróknak, legalábbis a Dopravná banka esetében csak a sorrendben harmadikként kinevezett bírónál sikerült elérni az első gyűlés összehívását, így október 15-én a hitelezők itt várhatóan menesztik az eddig elsősorban a FOV-val pereskedő csődbiztost. Mindez azért is furcsa, mert a tavaly csődbe ment három bank közös tulajdonsága, hogy vezetésük szinte alig hagyott hátra olyan értéket, amely eladásából a hitelezők pénzre számíthatnának. A DB esetében a csőd után hozzáférhető vagyont 750 millió koronára becsülték (a FOV 2,2 milliárd koronát fizetett a kisbetéteseknek), az AGB esetében a szakértők mindeddig nem voltak képesek megbecsülni a maradék értékét (a FOV 1,7 milliárd koronát fizetett). Az évekig Július Binder által elnökölt SKB pedig úgy múlt ki, hogy az általa nyújtott hitelek 97 százaléka számított problémásnak (a FOV itt 4,3 milliárd koronát fizetett). A szakértők szerint pedig a még visszaszerezhető vagyon nagysága napról-nap- ra csökken. Az okot beszámításnak hívják és a következőképpen működik: azokat az adósokat, akik egyébként törlesztenék a banktól felvett hiteleiket, nagyon gyorsan felkeresik olyan hitelezők, akiknek elenyésző a reményük arra, hogy a csődeljárás során szerzett pénzből részesüljenek. így azután a következő üzlet jön létre: az adós féláron megveszi a hitelező követelését, majd pedig a banknál bejelenti a tartozásának beszámítását az említett követelésre (természetesen annak teljes összegére). így mindketten nyernek az ügyön, miközben tovább csökken azok esélye, akik türelmesen várnak a hivatalos csődeljárás során beérkező pénz szétosztására. Ehhez tudni kell, hogy ezek a kisbankok általában egy szűk, a menedzsmenthez kötődő körnek hiteleztek, így könnyen rájöhetünk, hogy a bankcsődökkel újra csak azok járnak jól, akik korábban is élvezték az átláthatatlan folyamatok előnyeit. Ennek a körforgásnak csak az vethet véget, ha a tiszta megoldásban érdekelt hitelezők - például a FOV - egy megbízható csődbiztost neveznek ki - erre a csődtörvény legutóbbi módosítása óta lehetőségük van. Ebben egyetlen dolog akadályozhatja meg őket, ha az illetékes csődbíró még a hitelezők első gyűlését sem hívja össze. Mindezek ismeretében már nem is annyira meglepő a csődbírók és az általuk kinevezett csődbiztosok viselkedése. A furcsa viszont az, hogy a hazai jogrendszer még mindig lehetővé teszi, hogy ők akár egy éven keresztül is megakadályozzák a csődeljárások megkezdését. Az október elején hozzáférhető információk alapján úgy tűnik, az említett három kisbankban végre elhárulnak ezek az akadályok. Az igazán érdekes viszont a frissen csődbejutott Devín Bank, amelyből még az említett körforgással nem emelték el a menedzsment által hátrahagyott utolsó értékeket is. A kormány elfogadta a veszélyeztetett állatfajokkal és növényekkel folytatott kereskedelemről szóló törvényjavaslatot Óriási méreteket ölt az illegális üzletelés SZENTGÁLI ANIKÓ Pozsony. A kormány legutóbbi ülésén elfogadta a veszélyeztetett állatfajokkal és vadnövényekkel folytatott kereskedelemről szóló törvényjavaslatot, amely az adásvételen kívül az engedélyek megszerzését és bevonását, az illegális kereskedelemért kiszabható büntetést is szabályozza. „Kereskedelem szerepel a törvény nevében, mégis környezetvédelemről van szó, mert nemcsak az üzletelés tartozik ide, hanem az ajándékozás is, tehát a fajok mindennemű mozgása. Szeretnénk visszaszorítani a veszélyeztetett fajok irtását, a velük folytatott kereskedést pedig ellenőrizni szándékozzuk” - magyarázta Miklós László környezetvédelmi miniszter. Az ilyen jellegű törvényes és illegális üzletelés óriási méreteket ölt, már-már a szervezett bűnözés kategóriájába sorolható. Évente 25-30 ezer főemlős (majom), 9-10 millió kosborféle (növényfaj), 2-5 millió szabadon élő madár, köztük félmülió papagáj, 7-8 millió kaktusz, több mint 500 millió trópusi hal, 10 millió csúszómászó-, illetve hüllóbór, 15 millió szőrme, néhány száz millió békacomb kerül piacra. Törökországból évente 45 millió hóvirághagymát visznek ki, miközben védett virágról van szó. Az árak sem alacsonyak. Egy betanított sólyom 5-20, kivételesen 50 ezer amerikai dollárba kerül. A papagájért 20-40 ezret, a tibeti antilop gyapjából készült sálért 35 ezret, az orchideáért kétezret, egy- egy kaktuszért akár hétezer dollárt is fizetnek. „Óriási különbség van a felvásárlási és forgalmazási ár között az előfordulás helyén és a távolabb eső országokban. Egy szenegáli nagykereskedő az ún. zsako papagájt 16-20 dollárért árusítja, egy európai nagykereskedő viszont 300-360 dollárért, a megrendelő pedig már 600-800 dollárt ad érte. Egy szállítmány 50-200 madarat tartalmaz. Az Ara papagáj a dél-afrikai piacon 100 dollár, Európában vagy Észak- Amerikában akár 5-6 ezret is kérhetnek érte. Az Orongo tibeti antiloppal tilos üzletelni, a gyapjából készült sál felvásárlási ára 1000 dollár, ám mint említettem, akár 35 ezret is kérhetnek a megrendelőtől” - részletezte a nemzetközi árakat Miklós László. Ez a fajta kereskedelem Szlovákiában is virágzik, évente több szállítmányt foglalnak le. „A jogszabály lehetővé teszi a külföldi, illetve a védett fajok tenyésztését, termesztését, ám a törvényes feltételeknek eleget kell tenni, megfelelő engedéllyel kell rendelkezni. A szabály- sértésért természetes személyeknek 150-300 ezer, jogi személyeknek egymillió koronáig terjedő pénzbírság, sőt szabadságvesztés is kiszabható, a fajokat el lehet kobozni. Korábban már figyelmeztettük a termesztőket és tenyésztőket, hol és hogyan lehet engedélyt szerezni. Aki a rendelkezésre álló idő alatt nem intézte el a szükséges papírokat, pénzbírsággal és az állatok, illetve növények elkobzásával sújtható” - hívta fel a figyelmet a miniszter. A törvénytervezethez egy rendeletet is csatolnak, mely a veszélyeztetett fajokat tartalmazza. Ezeket csak 14 meghatározott határátkelőhelyen - ahol állat- és növényegészségügyi felügyeletet is létesítenek - lehet hazánkba hozni, illetve kivinni. Az elkobzott állatokat a bajmóci állatkertben helyezik el. A törvénytervezet 2002. március 1-jei hatályba lépéssel számol. Szlovákiában öt év alatt 900 eset Pozsony. Szlovákiában a természetvédelmi hivatal öt év alatt 900 esettel foglalkozott, összesen 1,3 millió koronás bírságot szabtak ki. Leggyakrabban papagájjal kereskednek. A hivatal legnagyobb fogása Nyitrán volt, ahol egy kereskedőnél 1,28 millió korona összértékű fajokat (papagájokat, majmokat, kígyókat) találtak. Egy szlovák kereskedőt Franciaországban fogtak el, egymillió koronás pénzbírságra és kilenc hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélték. Sikerült elfogni a hírhedt szlovákiai sasfészek-fosztogatót is, egyszer pedig az osztrák vámellenőrök nem akartak hazánkba engedni egy papagájszállítmányt, és a tulajdonos szabadon engedte a madarakat. „Télen történt, feltételezhetően a madarak elpusztultak” -jegyezte meg a környezetvédelmi miniszter, (sza)
