Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-02 / 226. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 2. Politika 5 Lakosonként csak 250 köbméter víz visszatartását kellene szavatolni, ellenkező esetben súlyos helyzet alakulhat ki Időjárási katasztrófák várhatók Michal Kravčík: „A helyzet nagyon rossz, én azt szoktam mondani, hogy félúton vagyunk az összeomlás felé." (A szerző felvétele) A kassai Emberek és Víz Pol­gári Társulás már évek óta a korábbi beidegződésekkel szakító megoldásokkal igyekszik felhívni a nyilvá­nosság figyelmét a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat veszélyeire. Elnöke, Michal Kravčík elképzeléseiket idén nagy feltűnést keltő elmélet­be foglalta össze. TUBA LAJOS A nyári árvizek is igazolták az Önök korábbi figyelmezetéseit, hogy hovatovább szélsősége­sebb meteorológiai kilengések­re kell számítanunk. Egyre nyilvánvalóbb, hogy olyan összefüggésekre sikerült fényt de­rítenünk, amelyeknek eddig a vilá­gon sehol nem szenteltek kellő fi­gyelmet. Ehhez több száz évre visszamenőleg megvizsgáltuk a hazai hidrológiai adatokat, és olyan paradoxonokat fedeztünk fel, amelyek nagyban eltérnek a nyilvánosság előtt eddig bemuta­tott képtől. Bár a múlt században Szlovákiában általában csökkent a csapadék mennyisége, nyáron mégis több, szeptembertől viszont kevesebb a csapadék mint koráb­ban, vagyis az olló egyre inkább ki­nyílik. Ugyanez érvényes a földraj­zi tájegységekre is, a hegyekben nő a csapadék mennyisége, a síkságo­kon viszont csökken. Számszerű­leg ez a következőképpen néz ki: Szlovákia átlagos évei csapadék- mennyisége megközelítőleg 34,5 milliárd köbméter. Az éves csökke­nés átlagosan 2 milliárd köbméter, viszont nyáron 1,5 milliárd köbmé­terrel több esik, szeptembertől 3,5 milliárddal kevesebb. Ehhez járul még, hogy egyre hosszabbak a szá­» A hegyekben nő r a csapadék mennyi­sége, a síkságokon . . viszont csökken. \\ ráz időszakok, amelyeket hirtelen nagy csapadékkal járó periódusok váltanak fel. A vízjárási adatok alapján azt is sikerült megállapíta­nunk, hogy Szlovákia kiszáradó­ban van. A folyamat legnagyobb paradoxona pedig az, hogy ez a fo­lyamat okozza az egyes vízgyűjtők­ben bekövetkező természeti ka­tasztrófák megszaporodását. Ez miként működik, illetve mi le­het a kiváltó oka? Az előbb vázolt folyamatok miatt az úgynevezett kis hidrológiai cik­lusban forgó víz mennyisége évente legalább egy százalékkal csökken. Ez az a folyamat, amikor a lehulló csapadék elpárolog, és a képződő felhőkből eső formájában újra visz- szajut a felszínre. Szemben a nagy hidrológiai ciklussal, amikor a fo­lyókon keresztül a tengerekbe jut. Nálunk elsősorban a kis hidrológiai ciklus sérül, és így következik be az előbb említett veszteség. Márpedig ha abból indulunk ki, hogy ez a fo­lyamat valamikor a második világ­háború után kezdődött, akkor ez azt jelenti, hogy a kis ciklusból el­vesztettük a vízmennyiség felét. Ez pedig azzal jár, hogy kevesebb víz jut a felszínre és az ökoszisztémák­nak. De éppen úgy az atmoszférába is, amely emiatt ritkul, így a felszín is gyorsabban melegszik fel, és sze­rintünk ez tekinthető a felmelege­désnek nevezett jelenség legfőbb kiváltó okának. Márpedig ha arra gondolunk, hogy ezek a folyama­tok globális méretekben is folynak, akkor például a kis hidrológiai cik­lus egyszázalékos vízvesztése éves szinten 1800 milliárd köbméter víz­nek felel meg. Az ENSZ prognózisa szerint 2025-re hárommilliárd em­ber él olyan régiókban, ahol nem lesz víz. Én ezt az Egyesült Álla­mokban történtek alapján a termé­szet elleni terrornak nevezném, amelyet, sajnos, az emberi civilizá­ció váltott ki. Kiváltott már ez az elmélet vitát szakmai berkekben? Ezt az elméletet a Víz a harmadik évezredben című könyvünkben publikáltuk, majd pedig júliusban a Víz az embereknek és a természet­nek című, kanadai nemzetközi kon­ferencián mutattam be. Komoly ér­deklődést váltott ki, így legköze­lebb októberben egy bécsi, majd pedig decemberben egy bonni ta­nácskozáson adom elő. Milyen következményei lehetnek a kedvezőtlen folyamatnak? Arra szeretnénk felhívni a figyel­met, hogy a kiszáradás következté­ben a víz századunk egyik stratégi­ai nyersanyagává lép elő. Elég csak arra gondolnunk, hogy az arab­izraeli konfliktusban a Golán- fennsíkért éppen a vízkészletek mi­att folyik a küzdelem. Nálunk egy­előre ez nem jelent ennyire éles konfliktust. Azt viszont látni kell, hogy néhány nemzetközi korporá­ció már keményen lobbizik a víztör­vény olyan értelmű módosítása ér­dekében, hogy a vízkészleteket is privatizálhassák. Mennyire reális ennek a veszé­lye? A víztörvényről már tíz éve folyik a vita. Véleményünk szerint ezt a maitól teljesen eltérő alapokra kel­lene helyezni: a lakosoktól kiin­dulva a községeken keresztül el­jutva egészen az államig. Emellett pedig szakítani kellene azzal a gyakorlattal, hogy csak a szabad szemmel látható vizet védjük; tö­rődni kell az atmoszférában és a talaj pórusaiban lejátszódó folya­matokkal is, amelyeknek alapvető szerepük van a kiszáradás jelensé­gének kiváltásában. Ez a kép nem túl kedvező jövő­képet tár elénk. Hol tartunk va­lójában, mennyi az esélyünk a folyamat visszafordítására? A helyzet nagyon rossz, én azt szoktam mondani, hogy félúton vagyunk az összeomlás felé. Az el­következő évtizedek során ez ka­tasztrofális jelenségek formájá­ban nyilvánul majd meg. Vélemé­nyem szerint azonban még ebben az évtizedben lehetne esélyünk az általános kiszáradás visszafordí­tására. Központi intézkedésekkel lehetne megindítani, de erre való­színűleg nem lesz meg a politikai akarat, így számunkra nem marad \\ A kiszáradás kö- r vetkeztében a víz stratégiai nyers­anyaggá lép elő. * más, mint megpróbálkozni mind­ezt alulról kezdeményezni. Ez egyébként nem esélytelen gondo­lat, hiszen tulajdonképpen arról van szó, hogy tízéves távlatban minden egyes hazai lakosnak 250 köbméter víz visszatartásának fel­tételeit kellene megteremtenie. Ez nem hihetetlen mennyiség, és bulldózerekre sincs hozzá szük­ség. Hagyományos közösségfej­lesztő programokkal is el lehetne érni, s ráadásul egy sor munkahe­lyet is teremtene a kevésbé kép­zett munkanélküliek számára. Szlovákia ilyen szempontból modellország lehetne, és a minta­programokra jelentős külföldi for­rásokat szerezhetnénk, akár két- háromszázezer embernek is mun­kát biztosítva így. Egy ilyen mére­tű akcióhoz azonban minisztériu­mi szintű közreműködésre lenne szükség, de ezt egyelőre nem sike­rült elérnünk. Félúton a Gemma '93 NATO-csatlakozási stafétája A gazdaságról a külpolitikára helyeződött a hangsúly Nagyon keveset tudunk Vita Európa jövőjéről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Rimaszombat. „Az ország lakos­ságának több mint a fele szeretné, ha Szlovákia belépne a NATO-ba” - összegezte tömören eddigi ta­pasztalatait Daniel Brezina, a Gemma ’93 vezetője. A rimaszom­bati székhelyű polgári társulás szeptember 24-én Kassáról indí­tott országos stafétát, hogy fel­mérje, mit tudnak a polgárok az Észak-atlanti Szövetségről, illetve támogatnák-e Szlovákia belépését a katonai tömbbe. A túra két útvo­nalon zajlik, az északi és a déli sza­kasz résztvevői október 5-én talál­koznak Pozsonyban. Az akciót tá­mogatja a külügyminisztérium. A program társszervezői között ott található a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása is. A két útsza­kasz résztvevői összesen 1225 ki­lométert tesznek meg, útjuk során több mint 400 településen halad­nak keresztül. Számos fórumot, beszélgetést szerveznek, tájékoz­tatják az érdeklődőket a NATO szerepéről, s válaszolnak a polgá­rok kérdéseire is. Brezina elmond­ta, eddig a legtöbb kérdést az Amerikát ért terrortámadással kapcsolatban tették fel a polgárok, akik leginkább arra kíváncsiak: ha Szlovákia belép a katonai tömbbe, terroristák célpontjává válhat-e. „Sajnos, az embereknek nagyon hiányosak az ismeretei, ezért a po­litikusokat és a sajtót marasztalják el - mondta Brezina. - Az indulás­kor negyvennyolc egyetemista csatlakozott hozzánk, ők segítik a munkánkat, a felméréseket pedig szakemberekből álló önálló cso­port végzi. A polgárok 60 százalé­ka hajlik arra, hogy Szlovákia NA- TO-tag legyen, de az ehhez a cso­porthoz tartozók 10-15 százaléka szeretné még jobban megismerni a katonai tömböt. Abban szinte vala­mennyi megkérdezett egyetért, hogy a terrorizmussal szemben kö­zösen kell fellépni, mert például Szlovákia egyedül képtelen meg­védeni magát. Tehát a biztonsá­gunk érdekében valahová tartoz­nunk kell. A felmérések szerint a lakosságnak körülbelül 20 százalé­ka utasítja el egyértelműen Szlo­vákia belépését a NATO-ba.” Az eredmény természetesen nem vég­leges, hiszen amikor a beszélgetés készült, az északiak Liptószent- miklósig jutottak, a déliek pedig Nógrádban tanyáztak. Brezina ki­fejtette, a településvezetók általá­ban segítik a munkájukat, ám sok helyen a polgármesterek tudomást sem vesznek ott-tartózkodásukról. Útjuk során a résztvevőknek tilos dicsérni vagy elmarasztalni politi­kai pártokat, (kas) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Európai Unió tagálla­mainak és társult országainak egyezségre kell jutniuk abban a kér­désben, hogy mely hatáskörök ma­radjanak a tagállamok szintjén, és mi az, amit az unió közösen irányít majd, olvasható abban a nyilatko­zatban, melyet az Európa jövőjéről szervezett nemzeti találkozó részt­vevői fogalmaztak meg. Mikuláš Dzurinda kormányfő szerint az unió bővítésének motorja eddig a gazda­ság volt. A szeptember 11-én történ­tek azonban a külpolitikai szem­pontokat helyezik előtérbe. így a jö­vő Európájáról folyó vita a bizton­ság, a védelem és a migráció kérdé­seiről folyik elsősorban. Ha ennek a vitának Szlovákia is aktív részese akar lenni, konkrét elképzelést kell kialakítanunk az EU-ról. Eduard Kukán külügyminiszter hangsú­lyozta, az Európáról folyó vita célja nem egy új EU létrehozása, hanem az 50 éve működő mechanizmusok javítása. Elengedhetetlen az euró­pai döntéshozatal és a parlamenta­rizmus megerősítése csakúgy, mint a nemzeti parlamentek és az euró­pai intézmények együttműködésé­nek módosítása. A külügyminiszter szerint az Európai Bizottság meg­erősödése is elmaradhatatlan. Ku­kán bízik abban, hogy a széles körű vita eredményeként sikerül haté­kony, akár 20 tagot, köztük Szlová­kiát is tömörítő EU működésének a feltételeit megteremtem, (szm) MEGKÉRDEZTÜK Pekár Istvánt, a Duna Televízió elnökét Mit tehet az a kábeltévé-előfi­zető, akinek szolgáltatója nem közvetíti a Duna Televí­zió műsorát? A magyarországi kábelszolgál­tatók kötelesek az alapcsomag­ban sugározni a Duna műsorát, külföldön pedig bármely kábel­szolgáltató díjmentesen to­vábbíthatja. Az előfizetők a kábelszolgáltatóhoz, vagyis az önkormányzathoz fordul­hatnak, ha nézni szeretnék a Duna Televízió műsorát, ám a csatorna nem található meg a kínálatban, (ngr) RÖVIDEN sHMHB Csányi Sándor szerint egy-két héten belül Budapest. „Reményeim szerint egy-két héten belül lezárulhatnak a tárgyalások Szlovákiában, s ennek eredményeként az OTP egy 52 fiókból álló, országos hálózattal rendelkező pénzintézetre tehet szert” - mondta tegnap Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazga­tója. A OTP a szlovák Befektetési és Fejlesztési Bank megvételére pályázik. Csányi Sándor utalt arra, hogy a pénzintézet egyes véle­mények szerint túltőkésített, ezért is keresnek befektetési lehetősé­geket. Az OTP tőkemegfelelési mutatója ugyanis az átlagosnak mondott 8 százaléknál nagyobb, 13,53 százalék. Csányi elmondta: elsősorban a magyar lakta területeken néztek körül, mivel az ott la­kó magyarság természetes ügyfele lehet az OTP-nek. (MTI) A koalíciós tanács a gázáremelésről Pozsony. A koalíciós tanács ma újra tárgyal a földgázár-emelésről. A tegnaptól tervezett 19,3 százalékos árnövelést a baloldal ellenezte. A testület a Szlovák Gázművek magánosítását is megvitatja. (SITA) Peter Tatár Peter Magvaši fejét követeli Pozsony. A baloldali Peter Magvaši szociális ügyi miniszter leváltá­sát követeli Peter Tatár független képviselő. A Polgári Konzervatív Közösség tagja szerint Magvaši a kormányhatározatok ellen lép fel, amikor ellenzi a Szlovák Gázművek 49 százalékos részvénycso­magjának privatizálását. (SITA) Anna Malíková „valódi" pártrendszere Pozsony. Az Anna Malíková vezette Szlovák Nemzeti Párt szerint a belügyminisztérium illetékeseire nyomást gyakorolnak, hogy a Ján Slota volt pártelnök körül csoportosuló politikusok Valódi Szlovák Nemzeti Pártját bejegyezzék. Anna Malíková ezért „valódi” SDKÚ, KDH, HZDS, SDĽ és ÄNO regisztrálását kezdeményezte, s ha siker­rel jár, ezeket a „pártokat” indítják is a választásokon. (SITA) Csáky Pál elítéli a kassai és nagykaposi vandalizmust Türelmetlen társadalom HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csáky Pál határozottan elítéli a Kassa központjában meg­jelent zsidóellenes feliratokat és Mécs László papköltő nagykaposi mellszobrának megrongálását. Az emberjogi és kisebbségügyi mi­niszterelnök-helyettes tegnapi nyi­latkozatában figyelmeztetett a nö­vekvő társadalmi türelmetlenség­re, s hangsúlyozza, a kormánynak eltökélt szándéka megfékezni a nemkívánatos jelenségeket. Csáky támogatásáról biztosította a múlt hét végi papradnói, bőrfejűekkel szembeni rendőri fellépést. Nyilat­kozata szerint az újfasizmus jelen­ségei a legkisebb mértékben sem tűrhetók el. A miniszterelnök-he­lyettes elégedetlenségének adott hangot, amiért mindmáig felderí­tetlen az idén júliusban meggyil­kolt Karol Sendrei ügye. A trencséni járási rendőrkapitány­ság munkatársai a múlt hét végén a Vágbesztercéhez közeli Paprad- nón tartott neonáci koncerten 235 bőrfejűt ellenőriztek, 89-et - köz­tük 18 cseh és két magyar állam­polgárt - pedig előállítottak, majd egy évre kiutasítottak az ország­ból. Az egyik szkinhed nadrágjá­nak zsebében a Szlovák Nemzeti Párt tagkönyve lapult. Privigye kö­zelében tegnap bőrfejűek támad­tak romákra - a hatóságok szerint nem faji indíttatásból, (t, ú) Meghiúsítják a gázmüvekkel kapcsolatos elképzeléseket Balhorog Szlovákiának ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Gázművek 49 százalékos részvénycsomagjának privatizálásáról a kormány már döntött, a magánosítás iránt ér­deklődő cégek október végétől át­világíthatják a céget, decemberre pedig megtehetik ajánlataikat. Ľubomír Harach gazdasági minisz­ter szerint ha a kormány hajlana Peter Magvaši munkaügyi minisz­ter javaslatára, és megváltoztatná a privatizációs feltételeket, az sú­lyos mértékben sértené Szlovákia érdekeit. Magvaši csak a cég 24 százalékát ajánlaná fel külföldi be­fektetőnek, 25 százalékát pedig tulajdonlevelekké alakítaná. Ha­rach szerint Magvaši javaslatával a privatizálást szeretné lelassítani. Ennek részben az lehet az oka, hogy Magvašiék még nem készí­tették elő kellő mértékben a nyug­díjreformot, amelyet épp a gázmű­vek privatizációs bevételéből fi­nanszíroznának. A háttérben azonban a következő kormánykoa­líció megalakítására pályázó pár­tok - SDĽ, HZDS, Smer - szűk gaz­dasági érdekei is állhatnak. Ha­rach szerint a magánosítás szem­pontjából jó döntés lett volna a gázár emelése, amely szintén a Demokratikus Baloldal Pártjának ellenállásán bukott meg. A további áremeléseket azonban elengedhe­tetlennek nevezte. A 19,3 százalé­kos emelés szerinte havonta 10 ko­ronával növelné azoknak a háztar­tásoknak a kiadásait, amelyek csak főzésre használják a gázt. A balol­dali Brigita Schmögnerová pénz­ügyminiszter tegnap közölte: nem volna szerencsés leállítani a priva­tizálást, azonban a lakossági gáz árának idei emelése valóban hely­telen lenne, (mi) Jelentősen visszaesett a pedagógusok reáljövedelme Csatlakozó csalatkozók HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az oktatási és tudomá­nyos dolgozók érdekvédelmi szer­vezete támogatja a szakszervezeti konföderáció október 17-ére terve­zett tiltakozó megmozdulását. Ján Gašperan, a szakszervezet elnöke a döntést főként az oktatásügyi reál­bérek csökkenésével indokolta. Az első félév 8 százalékos inflációja mellett az alapiskolai alkalmazottak reálkeresete 4, a középiskolaiaké 2 százalékkal csökkent, az egyházi és magániskolák esetében pedig a 8 százalékot is elérte ez az arány. Gaš­peran kifogásolta: a nemrég módo­sított közalkalmazotti törvény kor­mánytervezete még tartalmazta, hogy 2003-tól 2005-ig fokozatosan bevezetik a 13. és 14. fizetést, a jó­váhagyott jogszabályban azonban már csak az első minősítő vizsgáju­kon túljutó pedagógusok 13. fizeté­séről esik szó. Az oktatási tárca jövő­re tervezett alig 40 milliárdos költ­ségvetése Gašperan szerint újra az iskolák eladósodásához vezet, (s, ú)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom