Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-02 / 226. szám, kedd
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 2. VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Összefogás a jen ellen Jelentős mértékben gyengült a jen a nemzetközi devizapiacokon. A Bank of Japan szinte folyamatosan interveniált a piacon, hogy gyengítse saját devizáját. Ebben az Európai Központi Bank, majd később a Federal Reserve is segítségére sietett, ami végül meggyőzte a piaci szereplőket arról, hogy a jennek márpedig gyengülnie kell. A múlt hét eleji 116,58 jen/dolláros szintről 120 fölé küzdötte fel magát az amerikai deviza, ami több mint 2,5 százalékos erősödést jelent. Az euró ellenében heti szinten nem nagyon változott a dollár árfolyama. Az európai deviza egysége 91,68 centet ért péntek délután New Yorkban. Hétközben közepesen erős mértékben ingadozott ugyan az árfolyam, de péntekre nagyjából az előző heti szintre került vissza. (VG) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Tegnaptól HVB Bank Slovakia Pozsony. HVB Bank Slovakia néven tegnap új pénzintézet jelent meg a szlovák piacon, amely a Bank Austria Creditanstalt Slovakia és a HypoVereins- bank Slovakia fúziójából jött létre. A bank mérlegfőösszege eléri a 30 milliárd koronát, hitelportfoliója pedig meghaladja a 17 milliárdot. Tíz fiókján keresztül jelenleg 11 ezer ügyfelének nyújtja szolgáltatásait. (SITA) Megszűnt a forint csúszó leértékelése Budapest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztus 21-én döntött úgy, hogy október 1-jei hatállyal megszünteti a forint csúszó leértékelését. Az intervenciós sáv közepe mostantól stabilan a 276,1 forint/euró árfolyam lesz. A most megszűnő rézsűn \ bevezetésére még az 1995. március 12-én meghirdetett stabilizációs csomag elemeként került sor. Célja a megbomlani látszó külső egyensúly helyreállítása és a spekulációk letörése volt. (ú) Nyitott az osztrák árampiac Bécs. Tegnaptól szabad a vásár az osztrák árampiacon. Mostantól kezdve nemcsak a nagy fogyasztók, hanem a kisebb vállalkozások és a háztartások is válogathatnak a szállítók között. Először számolni, utána dönteni -javasolja az osztrák Munkáskamara mindazoknak, akik élni akarnak az árampiac megnyitása nyújtotta szabad választási lehetőséggel. A nagy külföldi áramszolgáltatók egyelőre csekély érdeklődést mutatnak az osztrák kisvállalkozások és háztartások kiszolgálása iránt. (m) Milliárdos mentőöv a Swissairnek? Bem. A Swissairnek két nagybank, a UBS és a Credit Suisse csoport mentőövet akar dobni áthidaló hitel formájában. A hitel 900 millió és egymilliárd frank között lesz. A Swissair egyelőre nem közölte, hogy elfogadja-e az ajánlatot. A svájci Swissair kb. 2,5 milliárd frankkal tartozik a bankoknak. (MTI) A LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem USD DEM Osztrák schilling Svájci frank Angol font A legkedvezőbb valutavétel Árfolyam 48.71 22.72 3,23 30,13 71,44 Bank VÚB, Banka Slovakia Banka Slovakia Banka Slovakia Banka Slovakia Banka Slovakia A legkedvezőbb valutaeladás Pénznem Árfolyam Bank USD 46,66 Pol'nobanka DEM 21,76 Istrobanka, Banka Slovakia Osztrák schilling 3,10 Pol'nobanka Svájci frank 28,92 Tatra banka Angol font 68,81 CSOB Érvényes október 1-jén. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. október 2-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Az Amerika elleni terrorista támadásokat követő ellencsapások jó hatást gyakorolhatnak a technológiai cégekre Újra fellendül a Szilíciumvölgy New York. A terrorista támadások nyomán valószínűleg kibontakozó háború jó hatással lehet a kaliforniai Szilíciumvölgy fejlődésére. A technológiai cégek Mekkájának számító kaliforniai körzetben ugyanis sok az olyan vállalkozás, amelyek zsíros kormányzati megrendelésekre számíthatnak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Szilíciumvölgytől azért is nagyobb teljesítményt és gyors sikereket várnak az elemzők, mert a csúcstechnológia nem csak a védelmi feladatokat segítheti majd, hanem a támadást is. így aztán a biotechnológiai cégek, szoftvervállalatok, hardver- és telekommunikációs cégek eladásai egészséges ütemben növekedhetnek a közeli jövőben. „A technológiai vüágra most kétségtelenül jó idők járnak” - mondta Rob Batchelder, a Gartner csoport kutatásvezetője. Ahogy az internet tömeges elterjedése néhány éve elképesztő magasságba tornászta a technológiai részvényeket, pontosan úgy táplálja majd az árfolyamnövekedést a most várható hálózat-biztosítási A csúcstechnológia a védelmi feladatok mellett a támadást is segítheti. láz. A legújabb elképzelések már majdnem készen vannak az olyan cégek tervezőasztalain, mint amilyen a San José-beli Cisco Systems vagy a Palo Alto-i Sun Microsystems. A Szilíciumvölgy mindig is sokat köszönhetett a hadsereg megrendeléseinek. Már a második világháborúban 35 milliárd dollárnyi állami tőke áramlott a térségbe, megalapozva ezzel a mai technológiai ipar létét. A pénzen túl megrendelésekkel is tovább gördítették a már amúgy sem panaszkodó cégek szekerét. A hidegháborúban sem állt le ez a folyamat: hogy mást ne is említsünk, maga az internet gondolata is a hadsereg stratégáinak fejében született meg, és a hadsereg pénzén vált kezdetleges valósággá. Ahogyan a második világháború is nagy technológiai újításokhoz - például a radar feltalálásához - vezetett, a szakértők szerint úgy válik majd hasznossá a mostani antiterrorista kampány is. „A Szilíciumvölgyben elképesztő mennyiségű zseniális ötlet születik minden nap, csak megfelelő anyagi támogatás híján elhalnak, mert eddig a piaci értékesíthetőséget tartották szem előtt” - mondta Michael Goodman, egy bostoni elemző cég vezetője: „Most majd lesz pénz az ilyen ötletek megvalósítására.” Ez elsősorban a telekommunikációs szektorban lesz érezhető. Az elmúlt hónapok megtorpanása után most új lehetőségek nyílhatnak, mert az emberek kevesebbet utaznak majd. A videokonferenciák és más távkapcsolatok fejlődésével a hálózatoknak is lépést kell tartaniuk. Nagy sebességű, biztonságos hálózatot kell létrehozni, amely eddig soha nem látót adatforgalmat is le tud bonyolítani. Ez olyan nagyvállalatokba lehelhet életet, amilyen a Lucent Technologies vagy a Nortel Networks, amelyek tavaly óta hatalmasat veszítettek részvényeik értékéből, és most éppen elszántan keresnek új piacot. Hasonlóképpen, a szoftverfejlesztések is új lendületet kaphatnak, hiszen az új hálózatokon új módszerekkel kell majd továbbítani az immár biztonságos adatforgalmat. Míg az olyan óriások, mint a Microsoft vagy az Oracle hihetetlen összegeket zsebelhetnek be egy ilyen robbanás következtében, a kisebb vállalatok is szép jövő előtt állnak. Főleg az olyan cégekre vár jó piac, amelyek online biztonságtechnológiával foglalkoznak. A Szilíciumvölgyben természetesen senki nem mondja ki kerek perec, hogy a szeptember 11-én bekövetkezett tragédia és az ezután meginduló hadviselés az ő bankszámlájuknak nagyon jót tesz. De azt sem tagadja senki, hogy a terroristák elleni háború úgy fog életet lehelni az internet-buborék kipukkadása után még mindig kótyagos hi-tech cégekbe, ahogyan a második világháború megmentette az akkoriban elég döcögő nehézipart. A kutatás-fejlesztésre jobban odafigyelnek majd a Szilíciumvölgyben, főleg az olyan cégeknél, amelyek internetes forgalomszabályozással, hálózati eszközök gyártá(lllusztrációs felvétel) sával vagy éppen hardvergyártással foglalkoznak. Ezeket az eszközöket hadászati munkára fogják majd. Felgyorsulnak, és sokkal több szövetségi pénzre számíthatnak a védelmi kutatások a biológiai és kémiai fegyverek hatásának semlegesítésére. Újraéled a telekommunikációs szektor, amelynek jót tesz majd, hogy az emberek nem bíznak már annyira a repülésben, így például inkább vi- deokonferenciákon vesznek részt, mint személyesen mennek tárgyalni. (N-g) A WTC elpusztításának ára Kelet-Közép-Európa átvészeli a terrortámadás hatásait 2001-es állami költségvetés Aprópénzért óriási kár New York. Alig félmillió dolláros költséggel 39 milliárd dolláros kárt okoztak az USA-nak a Világkereskedelmi Központot (WTC) elpusztító terroristák. A becslések szerint csak az ikertornyokból maradt 1,2 millió tonna rom eltakarítása 7 milliárd dollárba fog kerülni és akár egy évig is eltarthat. A központ újjáépítése 8,2 milliárd dollárba kerülne. A költségek tartalmazzák a környékbeli metróvonalak helyreállításához Kifizetődő az óvatosság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Kevésbé okoznak kárt a közép- és kelet-európai országok gazdasága számára az USA elleni terrortámadások következményei, mint a többi feltörekvő ország esetében - véli legfrissebb elemzésében a Standard & Poor’s. „Az EU- csatlakozási folyamat által segített strukturális reformok és a fenntartható gazdaságpolitikát eredményező óvatos fiskális és monetáris politika lehetővé teszi ezeknek az országoknak, hogy relatíve kevés sérüléssel ússzák meg a feltörekvő piacokat sújtó legújabb válságot” - frja a térségről szóló jelentés. A tagjelölt országokra előnyös hatást gyakorol, hogy bizonyosan nem vesznek részt katonailag a válaszcsapásokban - véli az S&P, hozzátéve azonban, hogy ezek az államok sem maradhatnak teljesen sértetlenek. A gyengébb külföldi kereslet (különösen a régió kulcsfontosságú EU-s kereskedelmi partnerei részéről), továbbá a befektetői kockázatkerülés erősödése azt eredményezi, hogy jövőre aligha haladja meg a térség ádagos bruttó hazai össztermékének (GDP) növekedése a 3,5 százalékot. Egyes gazdaságok ennél persze gyorsabban is növekedhetnek, például a baltiak, amelyeket a jelenleg gyorsan növekvő orosz gazdaság is segít. A lassúbb fellendülés az adóbevételek csökkenését eredményezi, s ezen keresztül agresszív fiskális szigorítást követel majd meg a jobb hitelbesorolású országoktól, különösen Csehországtól és Lengyelországtól - véli az S&P. A terrorakciók következtében lassulhat a privatizáció is, hiszen nehezebb befektetőket találni. (VG) A hiány már 22,8 milliárd Pozsony. Szlovákia állami költség- vetése 2001 első 9 hónapja után 22,878 milliárd korona deficitet mutat, ez az egész évre tervezett hiány 61,5%-a. A 22,878 milliárdos deficitből 7,828 milliárd korona a bankkonszolidációval kapcsolatos kiadás. Az év első 9 hónapjában a bevételek oldalán az éves ütemterv 84%-ának felel meg a 151,752 milliárd korona bevétel, a 174,630 milliárd koronás kiadás az egész évre tervezett volumen 80,2%-a. A bankkonszolidációnak köszönhetően javultak Szlovákia bankszektorának mutatói. A bankszektor összesített mérlegfőösszege 2000 vége óta 19,3 milliárd koronával nőtt és június 30-án elérte a 866,3 milliárd koronát. A nehezen behajtható hitelek volumene 5,6 milliárddal csökkent és 83 milliárdra rúgott, (ú) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2001. szept. 30-án) Bank t 3 hónap Felmondási határidő 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmondási idő nélkül Bank Austria Creditanstalt 5,00 5,00 5,253,75 Banka Slovakia 6,80 7,50 8,00 8,20 4,60 Investicná a rozvojová banka 6,30 6,60 6,80 7,00 7,10 4,25 Istrobanka 6,00 6,45 6,65 6,85 7,00 3,00 Ludová banka 5,75 6,35 6,65 7,15 3,25 Pol'nobanka 6,40 6,80 6,85 6,90 3,50 Postová banka 6,30 6,50 7,00 7,30 3,75 Prvá komunálna banka 6,10 6,50 6,70 6,90 7,00 3,20 Tatra banka4,00-4,75 Slovenská sporitel'na 4,90-5,60 5,40-6,005,50-6,35 5,90-6,70 2,50 Vseobecná úverová banka 5,40 5,60 5,80 6,00 6,10 6,20 2,50 VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. október 2-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,683 Magyar forint (100) 16,983 Angol font 70,675 Német márka 22,335 Cseh korona 1,290 Olasz líra (1000) 22,560 Francia frank 6,659 Osztrák schilling 3,175 Japán ien (100) 40,050 Spanyol peseta (100) 26,254 Kanadai dollár 30,396 Sváici frank 29,523 Lengyel zlotv 11,358 USA-dollár 47,980 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2001. szept. 30-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla ČSOB 4,85-5,00 5,35-5,50 5,856,00 6,356,50 6,656,80 6,756,90 1,50-4,50 Bank Austria Creditanstalt 4,60-5,45 5,05-5,90 5,356,20 5,556,40 5,756,60 5,956,80 1,50 Banka Slovakia 5,50 6,00 6,40 7,00 7,303,50 HypoVereinsbank Slovakia 5,006,20 5,106,30 5,106,30 5,206,40 5,306,50 5,406,60 1,50 Investičná a rozvojová banka 5,20-5,40 5,506,10 6,006,30 6,406,60 6,707,00 6,707,00 2,20-4,50 Istrobanka 4,805,00 5,405,55 5,806,00 6,406,60 6,606,85 6,807,00 2,00 Ľudová banka 4,75 5,00 5,50 6,00 5,756,25 6,256,75 2,00-3,75 Pol'nobanka 4,905,10 5,506,15 5,706,60 6,106,75 6,306,95 6,40ind. 2,00-4,00 Prvá komunálna banka 5,00 5,305,60 5,706,00 6,106,40 6,506,80 6,80 2,00-3,00 Tatra banka 5,305,80 5,706,20 5,906,40 6,156,65 6,156,65 2,00 Slovenská sporiteľňa 4,804,90 5,305,40 5,455,55 5,906,00 6,156,25 6,256,35 1,75 Všeobecná úverová banka 5,00 5,405,80 5,906,20 6,406,60 6,707,00 6,70 2,00-3,80
