Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-25 / 220. szám, kedd

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 25. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Bohémélet 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A windsori víg nők 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Én és a kisöcsém (vendégjáték Tornaiján) 11,19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Amadeus 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Macskák és kutyák (amerikai) 15.15 Fast and the Furious (amerikai) 17,19, 21 OBZOR: Bridget Jones naplója (ame­rikai) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: Sötétkék világ (cseh) 15 Horvát filmnapok: A Glembajok 17.30 Az íz rabságában (francia) 20 MÚ­ZEUM: Puskaporos hordó (francia-görög) 19 CHARLIE CENT­RUM: Macskák és kutyák (amerikai) 17.30 Csokoládé (amerikai) 16.30 Bridget Jones naplója (angol-amerikai) 20.45 Kondomédia (francia) 19 Lázadók és szeretők (cseh) 18 Ryan közlegény meg­mentése (amerikai) 17.30 Gladiátor (amerikai) 20.15 Crazy Beautiful (amerikai) 18.45 Oidipusz király (olasz) 20.30 Ballada a hét akasztódról (szlovák) 20 KASSA DRUŽBA: Bagger Vance legendája (amerikai) 15.30,17.45; 15 perc hírnév (amerikai) 20 TATRA: Malena (amerikai) 16,18 Angyalha­mu (angol-amerikai) 20 CAPITOL: Pearl Harbor - Égi háború (amerikai) 15.45,19 ÚSMEV: Fast and the Furious (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Az angol beteg (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - JUNIOR: A Knight’s Tale (amerikai) 16.30,19 GALÁNTA - VMK: Mindent anyámról (spanyol) 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Final Fantasy-A harc szelleme (amerikai-japán) 19 GYŐR PLAZA: Belphégor - A Louvre fantomja (francia) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Betépve (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 Bridget Jo­nes naplója (angol-amerikai) 14, 16, 18, 20 Dr. Dolittle 2. (ame­rikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Evolúció (amerikai) 13.15, 17.45 Final Fantasy - A harc szelleme (amerikai-japán) 20 Juras­sic Park 3. (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Lara Croft: Tomb Raider (amerikai) 15.30, 20 A majmok bolygója (amerikai) 15, 17.30, 20 Pearl Harbor - Égi háború (amerikai) 13.30, 16.45, 20 A pók hálójában (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20 Shrek (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45 Fehér Kriszta első önálló kötetének bemutatója Sikeres start ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Vágsellye. Nemcsak elsőkötetes költőként, hanem a Szlovákiai Ma­gyar Írók Társaságának legfrissebb tagjaként is bemutatkozód pénte­ken a város szülődé, Fehér Kriszti­na a helyi művelődési központban. A Sellyéi Ifjúsági Klub (SÍK) rende­zésében zajlód irodalmi esten u- gyanis az Ünneprontás című be­mutatkozó kötetét gondozó AB- Art Kiadó képviseletében jelen lé­vő Haraszti Máriától átvehede az írószövetség vadonatúj tagsági igazolványát. Fehér Kriszta, a nyitrai egyetem ötödéves magyar-kulturológia sza­kos hallgatója korán kapcsolatba került a költészedel. Tanítói bizta­tására már alapiskolás korában verselgetni kezded, és csupán nyolcadikos volt, amikor meghív­ták az egyébként középiskolások zsengéivel foglalkozó Pegazus-ta­lálkozóra. A pozsonyi Duna utcai gimnáziumban a Rosta című isko­laújság szerkesztője és grafikusa volt. Versei, novellái már az An­gyalzsugor című antológiában napvilágot ládák, azóta budapesti irodalmi lapokban is publikál. Részt ved a Szőrös Kő című irodal­mi folyóirat által meghirdeted no­vellapályázaton, amelyben Ko- zsuch bá’ című novellájával harma­dik díjat nyert. A novella felolvasá­sával a SÍK pénteki közönsége előd is osztatlan sikert aratod, akárcsak új kötete néhány versével. Az Ünneprontás az AB-Art Start­könyvek sorozatának 10. kötete, s mint azt Haraszti Mária megje­gyezte, a sorozatban Fehér Krisz­tával indult a harmadik évezred. A fiatal költő jelenleg - azon kí­vül, hogy az egyetemen jövőre diplomázik - a Selye János Kollé­giumnak is tagja. Elárulta, amint ideje engedi, további novellákat szeretne írni, hogy összegyűljön egy kötetre való. Most a Párizsi Magyar Műhelyt „boncolgatja”, amelynek terméséből nagyobb lé­legzetű antológiát szeretne össze­állítani. (gaál) Fehér Kriszta (Mészáros Dezső felvétele) Giuseppe Tornatore olasz rendező új filmje, a Malena Koltai Lajos operatőr felvételeivel igazi mozgóképes freskó Biciklivel szerelembe, háborúba A magyar közjog ezer éve Pozsony. Széchenyi István emléke előd tiszteleg A magyar közjog ezer éve című konferenciával a Magyar Intézet. A szeptember hu- szonhetedikén 16 órakor kezdődő rendezvényen dr. Kukorelli István alkotmánybíró (Budapest), dr. Bragyova András alkotmányjogász (Budapest), dr. Újváry Gábor tör­ténész, a bécsi Collegium Hunga- ricum tudományos igazgatója, va­lamint dr. Mészáros Lajos alkot­mánybíró (Szlovákia) tart előa­dást. (ú) Művészek a forradalomról Ötvenhat képei Budapest. Az 1956-os forradalom ihlede képzőművészeti munkák, a korabeli napok megélését tükröző alkotások - köztük Bálint Endre, Marc Chagall, Jean Cocteau, Os­kar Kokoschka, Kondor Béla, Ma­rosán Gyula, Pleidell János, Szalay Lajos, Szántó Piroska, Szőnyi Ist­ván munkái - láthatók Budapes­ten, a Történeti Hivatalban nyílt kiállításon. A tárlatot rendező Tör­téneti Hivatal a kiállítás anyagát az 1956 és 1959 közöd születed alkotásokból válogada. Több kép áz alkotók műtermeiből, más alko­tások magánszemélyektől, vala­mint a Magyar Nemzeti Galéria, az esztergomi Balassa Bálint Múze­um, a hatvani Ferenczy Múzeum gyűjteményéből került a kiállítás­ra. Ä tárlat november negyedikéig tekinthető meg. (MTI) Kell nekem annyi mozit néznem! Hogy egy-egy új mozgóképpel ismerkedve egyre gyakrabban köszön­jenek vissza régi filmélmé­nyek. Most legutóbb Giuseppe Tornatore Ma­lena című munkáját néz­ve a Sörgyári capriccio című Menzel-klasszikus kockái villantak be nagyon erősen. TALLÓSI BÉLA Malena, a gyönyörű, titokzatos, elérhetetlen-bevehetetlen asszony ugyanazt jelenti a szicíliai tenger­parti kisváros, Castelcuto lakói­nak, mint Nymburk öregurainak a városka egyik nevezetessége, a lo­bogó hajú Mariska. Semmi új a nap alad: a férfiszíveket fellob- bantja, a női féltékenységet feliz­zítja, ezzel a városka életét fel­pezsdíti, ha a főutcán nap mint nap, szinte ugyanabban az időben (hogy az eseményre fel lehessen készülni) végigbiciklizik vagy vé­gigsétál egy, a mosóteknós átlag­tól elütő szépasszony. Ez a film azért mégsem az a film. Márcsak azért sem, mert a Malena nem a monarchiabeli boldog békeidők­ben játszódik, hanem éppen ellen­kezőleg, története aznap kezdő­dik, amikor Itália a Duce szavára bemasíroz a második világhábo­rúba. Renato épp aznap kap apjá­tól egy biciklit tizenkededik szüle­tésnapjára, ami azt jelenti számá­ra, hogy beállhat a biciklis nagyfi­úk sorába. A tényt, hogy már nem kisfiú, persze nemcsak a kerékpár jelzi számára, hanem az a spontán állagváltozás is, amelyet életében először észlel az ágyékában, még­pedig akkor, amikor Malena elsé­tál előde, és valamennyi biciklis nagyfiú előd, akik a betonfalon ülve az álomnőt lesik. Edől kezd­ve Renatót sokkal jobban izgatja Malena fekete csipkebugyija, mint a Duce szava. Igaz, ő is háborúba Széchenyi-emlékest Díjazták az Amadeust is Magyar Stúdiószínházi Műhelyek Fesztiválja: Czajlik József és Vincze Emőke elismerése MTI-ÉRTESÜLÉS Budapest. Újabb sikert könyvelhet el a komáromi Jókai Színház. Czaj­lik József rendező szakos főiskolai hallgató Peter Shaffer Amadeus cí­mű drámájának rendezéséért, Vin­cze Emőke pedig az Amadeusban nyújtod színészi alakításáén, Con­stanze Weber megformálásáért ve­heted át különdíjat a hétvégén befe­jeződöd Magyar Stúdiószínházi Műhelyek Fesztiválján, melynek - a rendezvény múltbeli tizenkét évfo­lyama során hagyományossá vált gödöllői helyszíntől eltérően - idén Budapest, pontosabban a Bárka Színház adod otthont. A másfél évtizede, 1986-ban Stúdió- és Szo­baszínházi Találkozó néven útjára indítod - előbb két-, majd évente megrendezed - fesztiválon a múlt­ban olyan fiatal színházi alkotók tűntek fel, mint Zsótér Sándor, Kiss Csaba, Schilling Árpád, vagy a ren­dezvényt most befogadó Bárka Színház igazgatója, Csányi János. A fesztiválon nyolc nap alad össze­sen tizenkét előadást láthatod a közönség. A díjak odaítéléséről négytagú zsűri - Koltai Tamás és Nánay István kritikus, Vidnyán- szky Attila rendező, valamint Ma­rian Popescu bukaresti kritikus döntőd: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának díját megosztva a Krétakör Színház Molnár Ferenc Liliom című elő­adása kapta Schilling Árpád ren­dezésében, valamint a TranzDanz Coda című produkciója, amelyet Kovács Gerzson Péter állítod szín­padra. A Soros Alapítvány pénzdí­ját a Közép-Európa Táncszínház Mandarin című előadása nyerte el, a Bárka Színház díját a Sepsiszent­györgyi Tamási Áron Színház Ödön von Horváth Kasimir és jelenti, most már ugyanazt tudja, mint nőcsábász kollégája. Tornatore az olasz valóságot, az emberi viszonyokat, Castelcuto mindennapjait Renato álomképein és képzeletén keresztül mutatja meg, mégpedig olyan kamerával, amelyet az Oscar-díjas Koltai Lajos tart a kezében. S e kamera objek- tívjén keresztül, vagyis az operatő­ri munka révén olyan, a legpará­nyibb rezdüléseket is kimutató mélyelemzéssel juthatunk be a kis­kamasz ellenálló és vágyakozó lei­kébe, amely Freudnak is dicséreté­re válna. E lélekelemzés eredmé­nye, hogy a Malenával olyan mozit teremtett Giuseppe Tornatore, mint amilyeneket korai filmjének helyszínén, a Cinema Paradisóban láthadak a nézők a mozgóképkul­túra őskorában. Olyan szép, izgal­mas, látványos, kisugárzó valódi mozi a Malena, mint amilyen, an­no, esténként a Cinema Paradiso vásznán perged - felvillanyozód- tak tőle a felnődek, és beindultak rá az első sorban ülő kiskamaszok, vagyis hatod. Az olasz rendező líraian szép és drámaian feszült történetmesélős filmje abban a híres itáliai mozgó­képkultúrában gyökerezik, amely a neves Cinecidában alakult ki, s amelynek semmi köze a rózsaszín festékkel dolgozó hollywoodi film­iparhoz. A Malenát olyan mesterek csinálták - az élen természetesen Tornatoreval -, akik a moziban még ma is elsősorban a művésze­tet látják. Koltai Lajos színeivel és képeivel, Ennio Morricone össze­téveszthetetlen zenéjével erősíti a film értékeit. Telitalálat a színész­választás is. A Renatót alakító ti­zenhat éves messinai középiskolai diák, Giuseppe Sulfaro játéka olyan élethű, hogy az ember azt hiszi, az ő mindennapjairól szól a film. Monica Bellucci szépségével, energikusságával az a nőideál, akit Lollobrigida vagy Sophia Loren képviselt a filmvásznon. Ha végig­megy a tengerparton, valóban megakad a lélegzet. Karolíne című előadása kapta. A zsűri négy egyéni különdíjat osz­tod ki, Czajlik József és Vincze Emőke melled Pregitzer Fruzsiná­nak Kornis Mihály Halleluja című darabjában mutatod színészi telje­sítményéért (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház), valamint Dresch Mihálynak a Coda című produkció zenéjéért (TranzDanz). Az Országos Diákszínjátszó Egye­sület által delegált kédagú zsűri egyéni különdíját Láng Annamá­ria kapta a Liliomban nyújtod szí­nészi alakításáért (Krétakör Szín­ház). A legjobb előadásnak szóló különdíjat a Mandarinnak ítélte az egyesület. Mindennap ugyanaz a kép: a kamaszfiúk követik az álomnőt vonul: minden férfin bosszút áll, aki megpróbál közel kerülni a ten­gerparti házban egyedül élő szi­rénhez. Hadakozik saját érzelmei­vel, és vagdalózik mások ellen, mert az álomnőt csak magáénak szeretné. A túlérzékeny kiskamasz talán oda is veszne e háborúban, ha az apja nem fizetné be ót egy tanórára a helyi bordélyba - hogy aztán a beavatást követően, ahogy a nagyfiúknak, illetve férfiaknak dukál, hosszúra cserélhesse a rö­vidnadrágot. És bevillan egy má­sik menzeli filmköltemény, az Os­car-díjas Szigorúan ellenőrződ vonatok. Megjelenik elódem a mozdonyirányító kisinas, aki az ereit vágja fel, mert nem sikerül megszabadulnia ártatlanságától. Aztán látom elégült arcát, amely azért sugároz, mert élete első nő­jével való együttléte során felre­pedt a kanapé bőrhuzata, s ez azt Vincze Emőke az Amadeus egyik jelenetében (Dömötör Ede felvétele) Renato (Giuseppe Sulfaro) szerelmét csak a papírnak mondja el (Fotók: SPI International)

Next

/
Oldalképek
Tartalom