Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-05 / 204. szám, szerda
Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 5. AGRÁR MORZSÁK Kevesebb sört gyártottak Prága. Csaknem 3,5%-kal csökkent a cseh sörgyártás az idei év első felében múlt év azonos időszakához viszonyítva. Abszolút számokban ez 8,6 millió hektoliteres termelés mellett 311 ezer hektoliteres visszaesést jelent. Mintegy 5,2%-kal csökkent a hazai piacra szánt termelés, ellenben 14,4 %-kal nőtt az export. A sörfőzdéket és malátagyártókat tömörítő érdekképviseleti szerv adatai szerint Csehországban jelenleg 47 sörfőzde működik a regisztrált 55-ből. Közülük 40 exportra is termelt. A fogyasztók főként a Gambri- nus (29%), Pilsner Urquell (22%), Radegast Budvar (19%), és Staropramen (6%) márkanevű söröket vásárolták. (MfD) Kártérítést kapnak a tehenekért Prága. Csaknem 5,306 millió cseh koronás kártérítést kap a cseh államtól a Jihlava melletti dušejovi szövetkezet, amelynek egy BSE-fertőzött tehén miatt le kellett vágnia a szövetkezet teljes szarvasmarha-állományát. A szövetkezet eredetileg 6,1 millió koronás kártérítést kért az államtól. A pénz egy részét állományfelújításra használják. (Agris) Ellenőrzött agrártámogatás Zsolna. Nem kaphatnak állami támogatást azok az agrártermelők, akik nem művelik meg a dotációs igényben megjelölt földet - vélik a zsolnai kerületi hivatal illetékesei, akik a napokban nagyszabású ellenőrzésbe kezdtek a kerület 11 járásában. Szankciók híján így próbálják kiszűrni azokat a termelőket, akik dotációt kértek, ugyanakkor földjeiken gyom terem, (ú) Csak enyhe módosítást kérnek Pozsony. Az agrárkamara szak- bizottsága nem azonosul azzal a véleménnyel, hogy jelentősen módosítani kell Szlovákiában az agrártámogatási rendszert. A testület arra a meglátásra jutott, hogy alapos elemzésnek kell alávetni a jelenlegi dotációs rendszert. Ebből kifolyólag az esetleges módosításokat csak 2003-től lehetne bevezetni. A kamara szerint olyan dotációs rendszert kell kialakítani, amely az agrárkülkereskedelmi mérleg hiányának csökkentésére ösztönözne, (g) Nyereséges az I.D.C. Holding Pozsony. Mintegy 60 millió koronás nyereséggel zárta az idei év első 6 hónapját a legjelentősebb hazai péksütemény és cukorkagyártó, az I.D.C. Holding Rt. Termékeinek közel egyharmadát exportálja, főként Csehországba, Magyarországra és Lengyelor- szágba.Az I.D.C. Holdingot három gyár alkotja, a nagyszombati Figaro, a szeredi és a holicsi péksüteménygyár. (SITA) Javult a szlovák tejexport Pozsony. Fél év alatt 1,239 milliárd korona értéken exportáltak a szlovákiai tejfeldolgozó vállalatok tejet és tejterméket. E termékcsoportban a hat havi külkereskedelmi mérleg 553 millió koronás többlettel zárt. Évközi összevetésben ez 31%-os javulásnak felel meg. (TASR) A világ minden idők legsúlyosabb járványa Hatalmas pusztítás MTI-HÍR London. A februárban kitört nagy- britanniai száj-és körömfájás járvány hétfő estére elérte a kétezredik állattenyésztő telepet - jelentette be Londonban a brit környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi minisztérium (Defra). Az észak-angliai Cumbriában, az ország legfertőzöttebb térségében hétfőn azonosított három új esettel egy időben jelentette be az Országos Gazdaszövetség (NFU), hogy betegség minden idők legpusztítóbb járványát okozta a szigetországban. A száj-és körömfájás vírusának februári azonosítása óta 3,8 millió állatot ítéltek kényszervágásra a fertőzött gazdaságokban, nyolcszor annyit, mint az 1967-68-as legutóbbi brit járvány idején, amikor több mint 2300 brit állattenyésztő telepen söpört végig a járvány. Az NFU adatai szerint azonban ennél jóval több állatot öltek le eddig összesen 9311 gazdaságban, mert a veszélyeztetett gazdaságokra is kiterjesztette a tömeges kényszervágási programot. Eddig összesen 5,359 millió szarvasmarhát, juhot és sertést pusztítottak el a járvány megállítása érdekében. Ez 1,3 millió állattal több, mint a világ legsúlyosabb járványának tartott tajvani esetben, ahol a betegség 1997-es megjelenése óta négymillió állatot, többségében sertést öltek le - írta a the Daily Telegraph brit lap. A gazda- szövetség illetékesei megkérdőjelezték a járványügyi szakemberek véleményét arról, hogy a betegség szűnőben van és a helyzet javul. Várható termés Hozzávetőleg 2,69 millió tonna gabonát takarítottak be az idén a hazai agrártermelők. Kukoricából 720 ezer tonnás termést remélnek a szakértők. Megállíthatatlanul terjed a száj- és körömfájás Nagy-Britanniában, néhány állattartó visszaélt a helyzettel Hasznot húztak a járványból Öt éve egyik csapás után a másik éri a brit állattenyésztőket (Archívum) Több tucat farmer milliomos lett Nagy-Britanniában a száj- és körömfájás járvány okozta veszteségeket ellensúlyozó állami kárpótlásokból. Az Európai Unió illetékesei és a brit adófizetők túlságosan nagyvonalúnak tartják a kifizetéseket. Ráadásul elterjedt, hogy egyes gazdálkodók maguk is „besegítettek” a máig terjedő járványnak. ÖSSZEFOGLALÓ „Egy ismeretlen telefonáló felajánlotta, hogy kétezer fontért ad nekem egy száj- és körömfájásban elpusztult birkatetemet” - mesélte a BBC-nek egy walesi farmer, aki szerint a környékükön azt tartják: a legnagyobb haszonnal úgy lehet túladni az állatállományon, ha az meg- fertőződik, az állam pedig fizet a kényszervágásra ítélt jószágokért. A jelenleg rendkívül nyomott árakon működő belföldi piacon egy garantáltan egészséges birkáért 10 fontot kínálnak a vágóhidak, míg a kényszervágott juhok darabjáért átlagosan 80 fontos állami kompenzációt lehet bezsebelni. S a szigetországban február vége óta dúló száj- és körömfájás járványnak csakugyan nem akar vége szakadni. A legfrissebb adatok szerint még mindig napi 4-5 újabb esetet regisztrálnak, s az egyszer már fertőzésmentesnek nyilvánított észak-angliai Cumbria tartományban, ahol az elsők között pusztított a kór, ismét felbukkant az ázsiai eredetű vírus. Eddig összesen közel kétezer farmon betegedtek meg a páros ujjú patás állatok, s mivel a kór terjedésének megfékezésére választott kormánystratégia értelmében a beteg egyedek közelében minden jószágot azonnal le kell ölni, mára 3,8 millióra emelkedett az „állatáldozatok” száma. Az senki számára nem volt kétséges, hogy az állam fizet majd az odaveszett jószágokért, hiszen egy 1981- es állat-egészségügyi törvény szerint a járványügyi intézkedések következtében elszenvedett veszteségeket a költségvetésből kell kompenzálni, a mostani nagyvonalúság azonban nemcsak a brit adófizetők, de az EU illetékeseinek az érdeklődését is felkeltette. Kiszivárgott hírek szerint eddig 37 gazdálkodó kapott egymillió fontnál nagyobb összegű kárpótlást, Jim Goldie skóciai gazdálkodó pedig egyenesen megütötte a főnyereményt a 4,2 millió fontra szóló csekkjével. Eddig 37 gazdálkodó kapott egymillió fontnál nagyobb kárpótlást. Az EU élelmiszer- és állategészségügyi hivatala már két hónappal ezelőtt figyelmeztette a briteket, hogy elhibázottnak tartja a kártérítések összegét és kifizetésük módját. ,A gazdálkodók maguk választhatják ki a kárbecslőket az agrárminisztérium listájáról, ami nyüvánva- lóan magában hordozza az érdekütközéseket” - fogalmazott virágnyelven a korrupciótól tartó hivatal. Nyüván hozzájuk is eljutott, hogy egyesek állítólag „lízingelik” az állatokat arra az időre, amíg az EU-hi- vatalnokok számba veszik az állományt a közösségi támogatás kikalkulálásához, azután pedig továbbutaztatják, másutt tupírozva fel a létszámot, egyszersmind jelentősen megnövelve a járvány teijedésének kockázatát. Azt is kifogásolták, hogy a brit kormány nem szabott felső határt az egy állatra eső kifizetésnek, így az átlagosan 900 font értékűre taksált tenyészmarhák egy- egy darabjáért néha 45 ezer fontot is kifizettek. Ez történt Jim Goldie- nál is, aki 30 éve nemesíti állományát, és 741 darab különösen értékes, többszörösen díjnyertes Cha- rollais és Limusin fajtájú tehene, valamint 631 Texel birkája esett áldozatul a járványnak, s ennek fejében kapta a 4,2 milliós kártérítést. A csalásokat kivizsgáló EU-iroda megkettőzött éberséggel figyeli a brit kárpódást - hivatalos vizsgálatot egyelőre nem indít, hiszen az EU a költségek 60 százalékát ígérte hozzájárulásként. A Blair-kormány már be is nyújtott egy 800 millió eu- rós számlát, de Brüsszel egyelőre nem siet átutalni az összeget. Brit kalkulációk szerint eddig az adófizetők 2,3 milliárd fontját emésztette fel a járvány elleni védekezés, az érintett farmok akár fél évig is eltartó megtisztítása. Sokan azt hangoztatják, hogy ha egy kereskedőt vagy bármilyen kisvállalkozót kár ér, ő semmiféle állami támogatásban nem reménykedhet, legfeljebb a biztosítására támaszkodhat. „Együtt érzek a gazdákkal, de azzal senki nem törődik, hogy a járvány például az idegenforgalomból élők létalapját is megingatta“ - vélekedett egy skóciai magánvállalkozó. A Nemzeti Farmerszövetség elnöke, Ben Gill hangulatkeltőnek minősítette a kártérítési összegekről kiszivárogtatott híreket. „Azt senki nem tartja képtelenségnek, hogy lehet használt csotrogányt kapni 25 fontért és luxusautót 250 ezerért. Miért lenne kisebb a különbség egy kivén- hedt tejelő és egy pedigrés bika között?” - tette fel a szónoki kérdést David Brown, a jószágárverezők szervezetének titkára. A gazdák úgy vélik, még így is jelentős kár érte őket, hiszen csak a jószágállomány - vagyis a tőke - elvesztéséért kaptak kompenzációt, azokkal a károkkal, amelyeket a húsár csökkenése és a bevétel nélkül töltött hónapok jövedelemkiesése okozott, senki sem törődik. Márpedig öt éve csapás csapás után éri a brit állattenyésztőket. Az erős valuta megnehezítette a brit termékek exportját - miközben az import olcsóbbá vált — , az euróbán kapott uniós támogatás nemzeti valutára való váltásával jelentős veszteség éri a gazdálkodókat. A farmgazdaságok bevétele tavaly 27 százalékkal csökkent az előző évihez képest, és az öt évvel korábbi 5 müliárd fontról 1,9 milli- árdra esett vissza. A gazdaságok hitelállománya meghaladta a 10 milliárd fontot, ugyanakkor a beruházásra fordított összeg alacsonyabb volt mint az 1970-es években. Szakértői jóslatok szerint a mostani száj és körömfájásjárvány akár a jövő évig is elhúzódhat. (A HVG alapján) A Palma Tumys megbünteti a „hűtlen" termelőket, több gazdálkodó elégedetlen az új felvásárlási rendszerrel Alacsonynak tűnnek a j övő évi repceárak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem fogadták az őstermelők osztatlan örömmel a pozsonyi Palma lúmys Rt. jövő évi termésfelvásárlásra vonatkozó bejelentését. Az olajosnövények legnagyobb hazai felvásárlója új felvásárlási rendszert kíván bevezteni, miközben csak enyhén emeli a felvásárlási árakat. Az rt., eddigi gyakorlatához hasonlóan, a vetés előtt szerződést köt a termelőkkel. A vegetációs időszakban előlegként vetőmaggal, tápanyaggal és növényvédő szerekkel láttja el a beszállítóit, akiket - az átlagtermés, valamint vállalkozásuk gazdasági eredményei alapján - négy csoportba sorol. Az első csoportba kerülnek azok a termelők, akik repcéből az utóbbi három évben 1,8-2,2 tonnás átlaghozamot értek el. A másodikba sorolja a 2,3-2,6 tormás hozamokat elérő vállalkozókat, a harmadikba a sta- büan 2,7 tormánál nagyobb hozamokat produkáló gazdálkodókat. A negyedüt csoportba kerülnek azok a termelők, akik folyamatosan 3 tonna fölötti hektárhozamokat érnek el, és nem igényelnek előleget vegyszerek és növényvédő szerek formájában. Ók vetőmagra hektáronként 500 koronás előleget kapnak. Az első csoportba sorolt termelők hektáronként maximum 3200 koronás hitelt kaphatnak, a második csoportba soroltak 4300, a harmadikban lévő termelőknek hektáronként 4800 koronát előlegez meg a' felvásárló. (A vetőmag-hozzájárulás mindhárom csoportban hektáronként 500 korona, a vegyszeres növényvédelemre hektáronként 1100 koronát számítanak, ellenben a táp- anyagutánpódásra az egyes csoportokban 1600, 2700, illetve 3200 koronát adnak.) A hozzájárulás tehát 12 százalékkal nagyobb, mint tavaly volt - emlékeztetett a Palma Dimys illetékese. Az őstermelők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a növényvédelem és tápanyagután- pódás lényegesen többe kerül, az előleg egyáltalán nem fedezi a költségeket. Az első három csoport számára a repce jövő évi tonnánkénti felvásárlási árát 7580 koronában határozta meg a feldolgozó. „Ez jelentéktelen árnövekedés” - elégedetlenek a termelők rámutatva arra, hogy az idei felvásárlási ár 7100 korona volt. Másik súlyos érvük, hogy a cseh termelők - szlovák koronában számolva - 9 ezer koronát kérnek a repcemagért, illetve az osztrák felvásárlók 3 ezer schülinget fizettek idén azoknak a szlovákiai termelőknek, akik nekik adták el termésüket. A Palma Tumys Rt. az idén a tervezettnél 10 százalékkal kevesebb repcemagot vásárolt fel. A kiesés elsősorban az időjárás, valamint annak számlájára írható, hogy Nyugat-Ezrópában is kevesebb repce termett, és a nyugati felvásárlók keleten próbálták beszerezni a hiányzó alapanyagot. A pozsonyi felvásárló vállalat úgy döntött, hogy a jövőben nem köt szerződést azokkal a termelőkkel, akik az idén - szerződést sértve - másnak adták el termésüket, (gyor) A kelet-szlovákiai agrártermelők nem tudják értékesíteni a csak takarmányként hasznosítható termésüket Maradnak az eladhatatlan gabonahegyek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Tőketerebes. Az elvárásokkal szemben lényegesen gyengébbre sikeredett a Tőketerebesi járás ga- bonaföldjeinek idei termése - összegezte az aratás eredményeit Jozef Cifranič, a mezőgazdasági minisztérium regionális osztályának vezetője. A májusi és júniusi kedvezőtlen, esős időjárás ebben a régióban is alaposan rányomta bélyegét a tavasszal még ígéretesnek mutatkozó gabonafélék termésére. Június 25-én, amikor kezdetét vette a kalászosok betakarítása, még úgy tűnt, nem lesz gond, bő és jó minőségű gabonát gyűjthetnek be a termelők. Az időjárás azonban ezúttal keresztülhúzta a gazdák számításait, mert a termésnek csak a 20 százalékát tudták begyűjteni zavartalanul, utána nyolc napig tartósan esett az eső, ami hosszú időre álljt parancsolt az aratóknak. A két hónapig elhúzódó aratás során kicsépelt 108 487 tonna kalászosok átlaghozama 3,7 tonnára sikeredett, minősége pedig nem érte el a kívánt szintet. Az árpának csupán a töredékét vette át a söripar, és nem lett jobb a búza minősége sem, mindössze néhány százaléka érte el a 23 százalékos sikértartalmat, vagyis csaknem az egész idei termés malomipari feldolgozásra alkalmatlanná vált és csak takarmányként hasznosítható - mondta Jozef Cifranič. A kedvezőtlen időjárás miatt a borsónak is csak a 60 százalékát tudták begyűjteni a termelők a járásban, de ez szintén csupán takarmányozásra alkalmas, a termés maradék 40 százaléka pedig a földeken maradt. A gyommal erősen benőtt növényt zöldtrágyaként beszántva hasznosítják. Megtudtuk, az utóbbi három évben az időjárás okozta terméskiesés következtében néhány mezőgazdasági üzem már nem élte meg az idei aratást - vállalkozása teljesen tönkrement vagy a bank tette rá kezét a gazdaságra. Bár idén az állam 100 millió koronával segítette ki a járás agrártermelőit, ez a pénz sem segített azokon, altik az utóbbi években folyamatosan hiánnyal zártak, (kát)
