Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-21 / 217. szám, péntek

fl Politika ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 21. Peking az utóbbi években nagyszabású katonai fejlesztéseket valósított meg. A cél: ne csak a világ legnépe­sebb, hanem az egyik legkorszerűbben felszerelt hadseregével rendelkezzen. Az eredményeket egy nagyszabá­sú pekingi kiállításon is bemutatják. (TASR/AFP-felvétel) Megkezdték a fegyverek begyűjtésének zárószakaszát a NATO kirendelt erői Macedón időhúzás Állítólag a NATO-központ ellen is merényletet terveztek Nincs ok aggodalomra MTI-JELENTÉS Nem hivatalos tanácskozás Brüsszel. A NATO országok védelmi miniszterei nem hi­vatalos tanácskozást tartanak a jövő héten az olaszországi Pozzuoliban, s találkoznak orosz Kollégájukkal, Szergej Ivanowal is. Ez a kötetlen megbeszélés lesz a NATO első miniszteri szintű értekezlete az Amerika elleni terrortáma­dás óta. A kétnapos tanácsko­záson vezető téma lesz a ter­rorizmus problémája, de szó­ba kerül a balkáni helyzet is: addigra befejeződik Macedó­niában a NATO fegyverbe­gyűjtései akciója. (MTI) Referendum az ENSZ-tagságról Bern. A svájci parlament fel­sőháza is igent mondott arra, hogy az alpesi ország ENSZ- tagságáról rendezzenek nép­szavazást. Svájc a Vatikán mellett az egyetlen ország, amely nem teljes jogú tagja a világszervezetnek. A tervezett népszavazásra a jövő évben kerülne sor, és ez véget verne az ország nemzetközi elszige­telődésének. (MTI) Elnökválasztás Bulgáriában Szófia. A bolgár parlament tegnap november 11-re tűzte ki a soron következő elnökvá­lasztás időpontját. Eddig e- gyetlen jelölt jelentette be in­dulási szándékát: Petar Szto- janov, a jelenlegi, nagyon nép­szerű államfő, aki már június­ban közölte, hogy megpályáz­za a második mandátumot. Akkoriban csaknem biztosra vehető volt Sztojanov újjává- lasztása. Azóta felmerült az a lehetőség, hogy II. Szimeon egykori bolgár cár, jelenlegi nevén Szimeon Szakszkoburg- gotszki miniszterelnök saját jelöltet állít ellene. (MTI) Zágrábi kezdeményezés Zágráb. Stipe Mesic horvát elnök egy terrorizmus elleni nemzetközi koalíció létreho­zását kívánja kezdeményez­ni. A zágrábi Vecernji List kö­zölte: az erre vonatkozó ja­vaslatokat egyeztetik az ame­rikai féllel is. A horvát elkép­zelések szerint a tervezett ko­alíciót nem az ENSZ égisze alatt kell kialakítani. (MTI) Mesic szeptember 25-én Ru­dolf Schuster államfő meghí­vására Pozsonyba látogat (Archívum) Megint lesz pártiskola? Moszkva. Pártiskola létreho­zását határozta el két Kreml- párti tömörülés Oroszország­ban, az Egység (Jegyinsztvo) és a Haza (Otyecsesztvo) mozgalom. A tegnapi bejelen­tés szerint az oktatási intéz­mény az ifjúsági főiskola, vagy az államigazgatási aka­démia bázisán jön létre. A né­mileg a szovjet idők analóg képzési központját idéző el­képzelést azzal indokolták, hogy „a politizálás komoly szakmai felkészülést és nem csak fecsegést igényel.” (MTI) Szkopje/Szófia. A NATO Ma­cedóniában tartózkodó erői tegnap új fegyverátvevő he­lyet nyitottak. Ezzel megkez­dődött a begyűjtés utolsó szakasza. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A fegyverbegyűjtő akció szeptem­ber 26-án zárul, s eddig több mint 2200 -fegyvert sikerült összeszedni az albán kisebbségtől. A NATO szó­vivője szerint az albánok késznek mutatkoznak a megállapodás rá­juk vonatkozó részének teljesítésé­re. Közölte továbbá, hogy a szövet­ségnek még meg kell vitatnia a ma­cedón kormánynak azt a kérését, hogy a fegyverbegyűjtés határide­MTI-JELENTÉS Iszlámábád. Nagy jelentőségű rá­dió- és tévébeszédet intézett a nem­zethez szerdán este Pervez Musar- raf pakisztáni elnök. Leszögezte: még nincs kész hadműveleti terv egy Afganisztán elleni amerikai tá­madásra. Megállapította, hogy or­szága az Indiával vívott 1971-es há­ború óta legkritikusabb időszaka elé néz, és ha nem működne együtt Washingtonnal, az veszélyeztetné nukleáris programját. Az USA Afga­nisztánra vonatkozó hírszerzési adatokat, erői számára logisztikai támogatást kér és azt, hogy használ­MTLPANORÁMA Azzal a kockázattal járnak az eset­leg Afganisztánra mérendő ameri­kai csapások, hogy lángra lobban az egész régió. Szakértők szerint Afga­nisztán közvetlen szomszédainak puszta felsorolása elegendő annak érzékeltetésére, hogy egy, az USA által vezetett koalíció merő képzel­gés csupán. Köztük vannak ugyanis olyan országok, mint India és Pa­kisztán, Kína, Oroszország, a síita Irán, továbbá olyanok, mint a volt közép-ázsiai szovjet köztársaságok, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán. Ezeknek az országok­nak a többsége között a kapcsolatok jellege a kölcsönös bizalmatlanság­tól a nyűt ellenségeskedésekig ter­jed. Noha általánosságban mind­egyik a támogatásáról biztosította Amerikát, a támogatást különböző feltételekhez kötötték, márcsak jének lejárta után a nemzetközi megfigyelők védelmére egy kisebb egység az országban maradjon. A fegyverbegyűjtéssel párhuzamo­san - a megállapodások szerint - a macedón parlamentnek az albán kisebbség jogainak kiszélesítéséről kellett volna határoznia. A képvise­lők azonban szerdán sem tudták megkezdeni a vitát e kérdésről, mert a törvényhozás nem volt hatá­rozatképes a honatyák hiányzása miatt. A Nyugatot egyre jobban ag­gasztja a reformok halogatása. A parlament viszont a reformok he­lyett azt a lehetőséget tanulmá­nyozta, hogy a békemegállapodást először népszavazásra bocsátja. Fé­lő azonban, hogy a referendum meghiúsíthatja a macedóniai békét célzó erőfeszítéseket, ugyanis ma­hassa a pakisztáni légteret - közöl­te. Musarraf azután fordult az or­szág nyilvánosságához, hogy csak­nem egy héten át folyamatosan kon­zultált az ország politikusaival, val­lási és civil vezetőivel, igazolást ke­resve együttműködésére Washing­tonnal. Ugyanis a felmérések szerint a pakisztániak kétharmada ellenzi a csatlakozást az USA vezette koalíci­óhoz Afganisztán, illetve az ott rej­tőző Oszama bin Laden ellen. Mu­sarraf elmondta: bin Laden Ameri­ka fő gyanúsítottja és első számú célpontja. A második célpontot a tálibok jelentik, akik menedéket ad­nak a terroristának és hálózatának. azért is, mivel nem ismeretes, mi­lyen lesz az Oszama bin Laden elle­ni amerikai megtorlások természe­te. Az elemzők szerint egy amerikai katonai akció fő veszélye az, hogy hosszantartó konfliktussá alakul át, amelyet egy vagy több ország is úgy értékelhet, hogy veszélyezteti nem­zeti érdekeit. A kormányok többsé­ge számára a legelfogadhatóbb egy korlátozott „sebészi” csapás lenne az afganisztáni terrorista támasz­pontokra, amihez a szomszéd or­szágok logisztikai és felderítési tá­mogatást nyújtanának. De ez is koc­kázatot jelenthet, mivel a tálibok fi­gyelmeztetnek: minden ország, amely támogatja az USA-t, el fogja szenvedni ennek következményeit. A térségben egyedül Pakisztán is­merte el a tálibok rendszerét, azon­ban ez nem jelenti azt, hogy a többi­ek örülnének, ha azt lámák, hogy az amerikaiak megdöntik a tálib rend­cedónok közül sokan ellenzik, hogy az albán kisebbség az eddigieknél több jogokkal rendelkezzék. Jó hír az, hogy az albán gerillák ígéretet tettek a maradék fegyvermennyi­ség átadására is, tekintet nélkül ar­ra, hogy a törvényhozás nem sza­vazta meg az ennek feltételéül sza­bott törvénymódosításokat. Ljubcso Georgievszki macedón kormányfő a kialakult helyzetről tárgyalt Szófiában Petar Sztojanov bolgár elnökkel. Egyetértettek ab­ban, hogy a nemzetközi közösség­nek jobban oda kell figyelnie a ma­cedón fél érveire. Közös sajtóérte­kezletükön elmondták: Macedónia és Bulgária az Európai Unió és a NATO segítségével egy balkáni ter­rorizmus-ellenes kezdeményezést szeretne elindítani. (MTI) Az elnök azt hangoztatta népének - amelynek jelentős része támogatja az Afganisztánban uralmon lévő tálibokat -, nem akarja, hogy az utóbbiakat baj érje a bin Laden ellen induló hajsza közben. Utalt arra, hogy a radikális pakisztáni csopor­tok, amelyek ellenzik az Ameriká­nak nyújtott támogatást, „ki akarják használni a helyzetet, hogy anarchi­át idézzenek elő Pakisztánban”. Óva intette a szomszédos Indiát at­tól, hogy megpróbálja kihasználni a válságot, amellyel Pakisztán most szembe kerülhet. „Légierőnk magas fokú készültségben van” - figyel­meztetett. szert és helyébe ők állítanak egy másikat. Kína különösen érzéke­nyen fogadna minden olyan kísérle­tet, hogy az USA uralkodó pozícióra tegyen szert Közép-Ázsiában. Lau Siu-Kai hongkongi politológus sze­rint ha megdöntik a tálibokat és egy Amerika-barát rendszert állítanak fel, akkor az USA nem csupán Kíná­val, hanem Oroszországgal és Irak­kal is érdekösszeütközésbe kerülne. Jean-Pierre Cabestan kínaszakértó szerint Pekinget 1999-ben különö­sen ingerelte, hogy a NATO az ENSZ jóváhagyása nélkül avatkozott be Jugoszláviában: ezt egy ország bel- ügyeibe való olyan beavatkozásnak tekintette, amely precedenst szol­gáltathat egy esetleges nyugati akci­óra Tibetben vagy Hszincsiangban, ahol szeparatista mozgalmak mű­ködnek. Bahodir Muszajev üzbég elemző úgy véli, egy afganisztáni konfliktus nyomán Közép-Ázsia sze­Brüsszel. „A NATO a jelen pillanat­ban nem lát okot aggodalomra” - a szövetség egyik szóvivője röviden ennyit válaszolt az MTI érdeklődé­sére azzal kapcsolatban, hogy a Stem című német hírmagazin je­lentése szerint olyan terrorista me­rénylet előkészületeinek nyomaira bukkantak, amelynek során októ­ber 1-jén meg akarják támadni a NATO brüsszeli székhelyét. Az utóbbi napokban több ilyen sajtó­kérdést is kaptak a szóvivők, amire mindig azt válaszolják, hogy a szö­vetség berendezéseinek és személy­zetének biztonságára vonatkozó in­formációkról nem közölnek semmit a nyüvánossággal. Tegnapra vi­szont beterveztek egy tűzvédelmi riadóhoz hasonló gyakorlatot a NA­Légvédelem MTI-HÍR Moszkva. Nem aratott nagy sikert az orosz légvédelem vezetőinek azon javaslata, hogy a New York-i és washingtoni terrortámadások megismétlődését elkerülendő mo­bil légvédelmi ütegeket telepítse­nek a legfontosabb moszkvai köz- intézmények, illetve az orosz fővá­ros legmagasabb épületeinek tete­jére. Mind a város önkormányzata, mind sajtó és a nekik nyilatkozó Bukarest. A tervezett román nyelv­törvény nem fogja sérteni a románi­ai nemzeti kisebbségek anyanyelv­használati jogait - közölték tegnap az RMDSZ vezetői. Markó Béla el­nöke a készülő törvény szenátusi vitájáról beszámolva elmondta, hogy a nemzeti nyelvek védelmé­nek szükségessége valós gond egész Európában, de a feladatot Jeruzsálem. Az izraeli és a palesz­tin vezetés által meghirdetett fegy­vernyugvás ellenére sincs nyuga­lom a Közel-Keleten. Palesztin fegyveresek tegnap reggel agyon­lőttek egy zsidó nőt, férjét pedig súlyosan megsebesítették. Az inci­dens kétségessé tette Arafat pa­lesztin elnök és Peresz izraeli kül­ügyminiszter találkozóját. Igaz, reggeli a támadás előtt Peresz azt gény országai katonai kiadásaik nö­velésére kényszerülnének, s ennek eredménye a terrorizmus erősödése lenne. „A költségvetésben eszköz- lendő átcsoportosítások súlyos kö­vetkezményekkel járnának a sze­gény falusi körzetekben, amelyek már most is a muzulmán szélsősé­gesek táptalaját alkotják” - húzza alá Muszajev. Oroszország is nyü- vánvalóan húzódozik attól, hogy belesodoiják egy esetleges konflik­tusba. A legkényesebb törésvonal Kasmír marad, amely az India és Pa­kisztán közötti viszályt táplálja. Új­delhi azzal vádolja Iszlámábádot, hogy Kasmírban bátorítja a muzul­mán szeparatisták felkelését. India számára az a kérdés, hogy vajon az USA, Pakisztán támogatását keres­ve antiterrorista kereszteshadjára­tában, nem távolodik-e el a kasmírt konfliktusban követett semlegessé- gi álláspontjától. TO központban bevezetett fokozott biztonsági intézkedések kipróbálá­sára. A Brüsszel keleti külterületén fekvő központ körül az amerikai terrorista merényletek óta megerő­sítették a védelmet. Lezárták az egyik külső parkolót, minden belé­pő személyt, az akkreditált újság­írókat is minden alkalommal fém- kereső kapun léptetnek át, s a tás­kákat átvilágítják. Egyébként a Stern említett írásában az is szerepel, hogy német szakér­tők „hihetőnek tartják egy esetleges merénylet forgatókönyvét”, s a szö­vetségi bűnügyi hivatal szeptember 16-án kelt elemzése szerint „a NA­TO-központ elleni merénylet a je­lenlegi időpontban nehéz helyzet­be hozná a szövetséget, az elköve­tők pedig a nyilvánosság figyelmé­nek középpontjába kerülnének”. mondta, hogy Arafat Izrael-ellenes támadásokat akadályozott meg, s ezért elismeréssel adózott a pa­lesztin vezetőnek. Azt nem részle­tezte, hogy Arafat mit akadályo­zott meg. Egyébként a merényle­tért a felelősséget az Arafat vezette Fatahhoz tartozó Al-Aksza Mártír­jainak Brigádja vállalta magára. Palesztin forrás szerint izraeli ka­tonák tegnap rövid időre behatol­tak a Gázai övezet déli részében lé­vő mezőgazdasági területekre. Megölték Kadirov emberét Veszteség Moszkvának Moszkva. Csecsenföldön megölték Szalmán Abujevet, az oroszbarát csecsen fegyveres milícia egyik ve­zetőjét, s a lövöldözésben hat cse­csen rendőr is életét vesztette. Abu- jevre és kíséretére Kurcsaloj körze­tében támadtak rá a szakadár fegy­veresek. Abujev a kurcsaloji járás rendőrkapitánya volt, s úgy tartot­ták számon, mint Ahmad Kadirov, Moszkva által kinevezett csecsen vezető egyik legközelebbi munka­társát és odaadó hívét. Abujev egyébként - akárcsak maga Kadirov - régebben a szakadárok oldalán harcolt, ahol egészen a brigádtá- bomoki rangig vitte. Mindketten a második orosz-csecsen háború vé­gén szakítottak a Moszkva ellen to­vább harcoló erőkkel. Tegnapra vir­radóra négy orosz katona is életét vesztette, a szakadárok a csecsen- ingus határon ütöttek rajtuk. (MTI) Musarraf tévébeszéde az Amerika-ellenes pakisztáni lakosság megnyugtatására Egyelőre nincs hadműveleti terv Lángra lobbanthatják az egész közép-ázsiai térséget az Afganisztán ellen tervezett amerikai csapások Ahány ország, annyi érdek és félelem Tömören csak butaságnak nevezték a tábornokok ötletét RMDSZ-állásfoglalás a román nyelvtörvényről Nem sért j ogolcat MTI-HÍR Továbbra sincs nyugalom a Közel-Keleten Bizonytalan a találkozó MTI-HÍR a háztetőn szakértők tömören butaságnak ne­vezték a tábornokok ötletét. Véle­ményük szerint bár a II. világhábo­rú idején a kicsiny, gyorsan moz­gó, háztetőkre telepített ütegek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy London mellett Moszkva ren­delkezzen a legjobb légvédelem­mel a hadban álló országok fővá­rosai között, azonban 60 évvel ké­sőbb, ráadásul kiszámíthatatlan terroristákkal szemben ez a mód­szer nem alkalmazható. törvényekkel megoldani nem lehet. Példaként idézte a francia nyelvvé­delmi törvény alkalmazásának ta­pasztalatát. „Ha mindenképpen jogszabállyal kívánják megoldani a feladatot, akkor biztosítani kell a ki­sebbségi nyelvek védelmét és a többségi nemzettel együtt élő nem­zeti kisebbségek anyanyelvi jogai­nak gyakorlását is” - tette hozzá. Ezért az RMDSZ több módosító ja­vaslatot terjesztett elő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom