Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-21 / 217. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 21. Politika 5 Továbbra is az állami szervek ellenőrzik az önkormányzatokhoz került intézmények működési feltételeinek biztosítását Hatáskör lesz, de pénz is? Az új önkormányzati hatás­körök végrehajtásához a költségvetési törvény bizto­sítja az anyagi fedezetet. Fel- használását a költségvetés szabályairól szóló törvény módosítása szabja majd meg, melynek előterjesztője Farkas Pál, a parlament pénzügyi és költségvetési bi­zottságának elnöke. Őt kér­deztük a pénzügyi fedezet nagyságáról és felhasználá­sának szabályairól. LAJOS P. JÁNOS A hatáskörökkel járó feladatok megvalósítására az önkormány­zatok megkapják az ehhez ren­delt költségvetési támogatást is. Mekkora összegről van szó? Nehéz ezt a hatásköri törvény elfo­gadása előtt kiszámítani, mert függ az önkormányzatokhoz kerü­lő hatáskörök mennyiségétől. Ami­kor a közigazgatási reform koncep­ciója elkészült, 40-50 milliárdról volt szó, de ennek legnagyobb ré­szét az oktatásügyben dolgozók béralapja tette ki, ami mintegy 20 milliárd korona. A jelenlegi koalíci­ós tárgyalások alapján azonban szinte biztos, hogy ez az összeg a kormányzati szervek kezében ma­rad. Az MKP egyedül maradt azzal az elképzelésével, hogy a tanítók fizetését is az önkormányzatok fo­» A költségvetési tör- r vényt október 15-ig köteles a kormány a parlament elé tér- . jeszteni. \\ lyósítsák. A pontos összeg megha­tározásának egyik feltétele a hatás­köri törvény, a másik pedig a 2002- es költségvetés elfogadása, mert az tartalmazza majd az egyes hatás­körökkel járó anyagi fedezetet. A költségvetési törvényt október 15- ig köteles a kormány a parlament elé terjeszteni. A másik jelentős pénzcsomag a Abban bízunk, hogy az önkormányzatok jobb gazdaként viselkednek majd, mint az állam '* ...................... (Som ogyi Tibor felvétele) szociális szférát érinti. Itt mi­lyen hatáskörökre számíthatnak az önkormányzatok? A szociális területen azok a nyug­díjasotthonok, szociális létesít­mények, melyek a község terüle­tén vannak, községi kezelésbe ke­rülnek. A szociális juttatások meghatározásába is nagyobb be­leszólása lesz az önkormányzat­nak, de ez a terület nem kerül tel­jes egészében a hatáskörébe. Az MKP tárgyalást kezdett azokról a nyugdíjaspanziókról, amelyek ál­lami kézben maradnának, szeret­nénk, ha szintén az önkormány­zathoz kerülnének. Mekkora lesz az önkormányzat­ok szabadsága a pénzek felhasz­nálásában? Az önkormányzatok költségvetés­ét a most módosításra kerülő költ­ségvetési szabályokról szóló tör­vény tartalmazza. Kötelesek lesz­nek kiegyensúlyozott költségve­téssel dolgozni, tehát a kiadási ol­dalnak egyeznie kell a bevételivel. A kiadási és a bevételi oldal is köte­lezően két részből fog állni: általá­nos költségekből és a beruházá­sokra fordított fejezetből, átcso­portosítás nem jöhet szóba. Az ál­talános rész tartalmazza majd a mindennapi kiadásokat, és csak ideiglenesen lesz növelhető a be­ruházások terhére, mert év végéig az átcsoportosított összeget vissza kell tenni az eredeti költségvetési részbe. Ez biztosílja, hogy a beru­házásokra szánt összeget ne lehes­sen felélni. Egyetlen kivétel - ami részben az MKP javaslatára került a javaslatba -, hogy indokolt eset­ben (pl. természeti katasztrófa esetén) a beruházások 25 százalé­kát általános kiadásokra lehet for­dítani anélkül, hogy vissza kellene tenni az eredeti költségvetési feje­zetbe. Az önkormányzatok sza­badságát növeli, hogy az állami adókból őket megillető adórésze­sedés is saját bevételnek számít majd. Ez azért fontos, mert példá­ul hitelt csak éves bevételei 60%- áig vehet fel az önkormányzat, és az éves törlesztés nem haladhatja meg a bevételek 25%-át. A korlá­tozás az önkormányzatok eladóso­dását hivatott megakadályozni. Az önkormányzatok úgyneve­zett eredeti, illetve átvitt, átru­házott hatásköröket is kapnak. Mi a különbség a kettő között pénzügyi szempontól? Az eredeti hatáskörökből eredő feladatokat az önkormányzat saját bevételeiből köteles fedezni, míg az átvitt hatáskörökre a minden­kori állami költségvetésből kap pénzt, tehát a parlament szabja meg, mire mennyi költhető. Elképzelhető, hogy az önkor­mányzat nem biztosítja egy ha­táskörébe került iskola vagy kór­ház működési költségét? Az intézményeknek járási vagy ke­rületi szintű szakmai felügyelete lesz, mert nem várható el az ön- kormányzatoktól, hogy minden te­rületen szakértők legyenek. A fel­SS Az önkormány- ' zatoknak kiegyen­súlyozott költségve­téssel kell dolgozniuk, a kiadási oldalnak egyeznie kell a be- . vételivel. V ügyelemek az intézmények költ­ségvetésének biztosításába is je­lentős beleszólása lesz, ezért nem fordulhat elő, hogy azt a támoga­tást, amit például iskolaműködte­tésre kap az önkormányzat, másra fordítsa. Kedvező az önkormány­zatok számára az a döntés is, hogy a hatáskörükbe kerülő intézmé­nyeket tisztán, adósság nélkül kapják meg, adósságaik visszafize­tését a kormány vállalja. Azokat az épületeket, melyekben az intéz­mények működnek, azonban vár­hatóan az önkormányzatoknak sa­ját pénzből kell majd felújítani, mivel erre eddig sem volt pénz a központi költségvetésben. Abban bízunk, hogy az önkormányzatok jobb gazdaként viselkednek majd, mint az állam. A statisztikai hivatal kutatóintézetének elemzése szerint körülbelül 379 ezer roma élt tavaly Szlovákiában Döbbenetesen alacsony a születésszám ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az 1981-es népszámlálás adataira alapozva a statisztikai hi­vatal kutatóintézete elemzést készí­tett a roma etnikum demográfiai fejlődéséről. Az elemzésben azért használták az 1981-es adatokat, mert ez volt az utolsó népszámlá­lás, melynek során a kérdezőbiz­tosok nemcsak a nemzetiségi hova­tartozást kérdezték, de feljegyezték azt is, ha véleményük szerint a kér­dezett illető „roma etnikumhoz tar­tozónak nézett ki”. Ezt ma már tör­vény tiltja, csak a nemzetiségi hova­tartozást szabad feljegyezni, amit minden állampolgár szabadon megválaszthat. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A tegnapi kérdések órá­jában sok, korábban bejelentkező kérdésfeltevő képviselő hiány­zott, így a 28. kérdésig jutott a parlament. Ez a hiányzókat he­lyettesítő minisztereknek okozott gondot, mivel az utolsó kérdések­re nem kapták meg írásban a tol­mácsolandó választ, hiszen senki sem számított arra, hogy eddig eljutnak. Katarína Tóthová (HZDS) az iránt érdeklődött, ki fizette a kormányfő és gazdasági A roma etnikumhoz való tartozást 1981-ben a kérdezóbiztos az életvi­tel, a szociális helyzet, a használt nyelv és az antropológiai jelek alap­ján dönthette el, felhasználva a he­lyi nemzeti bizottságok (MNV) által vezetett lakossági nyüvántartást. Boris Vaňo, a kutatóintézet vezető­je szerint a roma etnikumhoz tarto­zók valódi számát ezek az adatok tükrözik leghitelesebben (a való­sághoz képest a maximális eltérést 15%-osnak tartják), ezért a jelenre vonatkozó számításaik során ezek­ből indultak ki. Az elvégzett elem­zés azt bizonyítja, hogy 1981-ben a közel 236 ezer roma 7%-a szlovák­nak, 20%-a magyarnak, és 5%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta ma­helyettese feleségének útját, akik elkísérték férjeiket a davosi világ- gazdasági konferenciára. Miku­láš Dzurinda tömören elmondta: a költségeket a meghívó fél fe­dezte. Az oktatási minisztert az iskolák köztartozásainak rende­zéséről kérdezte Pavel Šťastný képviselő. Milan Ftáčnik elmond­ta, az iskolák tartozása a földgáz- és melegvíz-fogyasztásért 555 millió korona, jelenleg a Nyitrai járásban 22 iskolát, a Kassai já­rásban nyolc iskolát kapcsoltak le a földgáz- és melegvíz-hálózat­gát (1989 előtt roma nemzetiséget nem lehetett választani). A roma etnikum demográfiai mutatóit fi­gyelembe véve (születések száma, elhalálozás) Boris Vaňo szerint 1991-ben 315 ezer, 2000-ben pedig 379 ezer roma élt Szlovákiában. Az elemzésből kiderül, hogy lassul a roma etnikumhoz tartozók növeke­désének üteme, az 1981-es 2,97%- os növekedéshez képest 2000-ben ez már csak 1,58% volt. A statisztikai hivatal mellett műkö­dő kutatóintézet legújabb, adat­gazdag publikációjából, a Szlová­kia lakossága 1950-2000 c. tanul­mányból kivüáglik: 1989 óta viha­rosan átalakult az ország demográ­fiai képe. Ez akkor derül ki a lég­ről. A tartozások rendezését a kö­vetkező kormányülésen tárgyal­ják meg. Jozef Kalman (HZDS) Csáky Pált faggatta a fajgyűlölet ellenes kampány ellen tett intéz­kedéseiről, mert a képviselő sze­rint a megbilincselt fekete bőrű csecsemőt ábrázoló plakát felhá­borító és diszkriminatív. A mi­niszterelnök-helyettes a figye­lemfelkeltéssel magyarázta ezt a szerinte is heves érzelmeket ki­váltó kampányt, véleménye sze­rint a probléma súlya indokolja ezt a megközelítést, (lpj) nyüvánvalóbban, ha egybevetjük az 1989-re és a 2000-re vonatkozó alapvető népességmozgalmi adato­kat. Míg 1989-ben 26 214volt a ter­mészetes szaporulat, addig tavaly csak 2427; míg 12 éve a gyermekek 7,2%-a született házasságon kívül, addig 2000-ben már 18,4%-a; míg 1989-ben 80116 gyermek született, tavaly csak 55 151, s végezetül a legrémísztőbb adat: 1989-ben a 4 éven aluli gyermekek száma 416 470 volt, tavaly viszont már csak 285 576. A gyermekszám döbbene­tes zuhanását látva nem csodálkoz­hatunk azon, hogy napjainkban a lakosságszám növekedésének több mint 50%-a már a bevándorlóknak köszönhető, (lpj, shz) Mečiarék feljelentik Lintnert Mellre szívott terrorizmus Pozsony. Rágalmazás miatt felje­lentést tett az ANO ellen a HZDS - jelentette be Jozef Bôžik, a párt alel- nöke. A rágalmazást Ľubomír Lint­ner, Pavol Rusko pártjának alelnöke követte el, amikor a Mečiar vezette mozgalmat állami terrorizmussal vádolta, utalva ifjabb Michal Kováč külföldre hurcolására. A HZDS sze­rint az ANO a közvéleményt a moz­galom ellen akarja hangolni, és az amerikai terrortámadásból politikai tőkét próbál kovácsolni. (SITA) Jozef Kalman szerint diszkriminatív a fajgyűlölet elleni kampányoló óriásplakát Jövő héten az iskolák tartozásáról RÖVIDEN Phare-támogatás a vasútvonal felújítására? Pozsony. A Drégelypalánk és Ipolyság közötti vasútvonal felújítá­sát szorgalmazza Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, aki levélben felkérte Jozef Macejko közlekedési minisztert: a felújítás tervezetét terjessze elő a visegrádi négyek minisztereinek októberi találkozó­ján. A felújítás költségeinek 50 százalékát az EU Phare-alapjából le­hetne fedezni, a többit a két ország közösen finanszírozná, ahogy ez a párkányi Mária Valéria híd esetében történt, (ú) A régi frakcióvezető tiltakozik az új ellen Pozsony. Štefan Zelník tegnap levélben közölte jozef Migaš házel­nökkel: továbbra is a Szlovák Nemzeti Párt frakcióvezetőjének tart­ja magát. Az Anna Malíková szárnyához tartozó Miroslav Kotian frakcióvezetővé történő választása szerinte érvénytelen, ezért az általa összehívott frakciógyűlés sem legális. (TASR) Új, „igazi" Szlovák Nemzeti Párt alakul? Pozsony. Rastislav Šepták, a nemzeti pártból kizárt képviselő alá­írásokat gyűjt egy új, Igazi Szlovák Nemzeti Párt létrehozására. Šepták figyelmeztetett: ma Zsolnán rendezik a SNS kerületi konfe­renciáját és Ján Slota volt nemzeti pártelnök nem zárta ki egy új nemzeti tömörülés létrehozását. (TASR) Rudolf Schuster jó erőben van Pozsony. Az államfő kiváló egészségnek örvend, erről tegnaptól orvo­si igazolással is rendelkezik. Rudolf Schuster teljes körű orvosi vizsgá­laton esett át a kassai katonai kórházban. Sokan felrótták neki, hogy magas kora ellenére olyan embertpróbáló célokat tűz ki, mint egy dél-amerikai túra, vagy a Gerlachfalvi-csúcs megmászása. (SITA, ú) Nem lesz honvédelmi nevelés Pozsony. Nem tartja elképzelhetőnek a honvédelmi nevelés újbóli bevezetését az iskolákban az oktatásügyi miniszter. Milan Ftáčnik közölte: nem akar elhamarkodott lépéseket tenni a múlt heti ameri- kaellenes terrortámadások után, inkább a szakemberekre bízza, mit kellene tudniuk erről a gyerekeknek. Szerinte nem zárható ki, hogy ezeket az ismereteket egy másik tantárgyon belül oktatnák. (SITA) A Tátra idei tizenharmadik áldozata Magas-Tátra. Már tizenhárom áldozatot követelt idén a Magas-Tát- ra. Egy eddig ismeretlen férfi zuhanását egy turistacsoport is látta, ők értesítették a hegyi mentőszolgálatot is. Bár a mentőhelikopter szinte azonnal a helyszínre érkezett, nem volt segítség. A szolgálat közölte: a hegységben rendkívül rossz időjárási viszonyok uralkod­nak, sok az eljegesedett ösvény. Egy cseh turista éppen emiatt halt meg a héten szerdán: megcsúszott és szakadékba zuhant. (TASR) Pozitív értékelést vár a miniszter Pozsony. A tavalyinál jobb eredményekre számít az EU-csatlakozási tárgyalásokon a környezetvédelem állapotát illetően a szakminiszter. Miklós László közölte: az Európai Bizottság bizonyára pozitívan érté­keli a hulladéktörvény elfogadását. Hangsúlyozta, negatív következ­ményekkel jár, ha tovább húzódik a vizekről szóló törvény elfogadása, ezt a földművelésügyi tárcával folytatott vita is nehezíti. (SITA) A vámhivatalban elengedhetetlen a csúszópénz Csökkent a korrupció sita-hIr Pozsony. Mérsékelten csökkent Szlovákiában a korrupció, derül ki a Statisztikai Hivatal júniusi felméré­séből. 1997-ben a polgárok 32, idén „csak” 25,75 százaléka fizetett csú­szópénzt. 1998-tól lényegesen csök­kent azoknak a polgároknak a szá­ma, akik nem hivatalosan, anyagi juttatás vagy egyéb ajándék révén próbáltak előnyhöz jutni. A felmé­rés szerint a korrupció az összes mi­nisztériumban előfordul, a polgárok elsősorban az egészség-, igazság- és oktatásügyben élnek ezzel a lehető­séggel. Viszont 1,72 százalékkal nőtt a rendőrségnél tapasztalt kor­rupció. A megkérdezettek 5,9 szá­zaléka a vámhivatallal való zavarta­lan kapcsolat érdekében elengedhe­tetlennek tartja a csúszópénzt. A 2001-es adatok szerint a lakosság 74,26 százaléka nem próbált lefizet­ni senkit, ami a tavalyi adatokhoz képest hétszázalékos javulást jelent. Egy évet késett a tervezet elfogadása Stratégia már van ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Úgy tűnik, sikerült teljesí­tenünk a kormányprogramnak a fenntartható fejlődéssel kapcsola­tos egyik legfontosabb vállalását - jelentette ki Csáky Pál miniszterel­nök-helyettes az illetékes kormány­tanács tegnapi ülése után. Ezen ugyanis elfogadták a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiáját, amely már egy éve függőben volt. Ez Csáky Pál szerint alapjaiban vál­toztatja meg a hazai szociális és gazdasági fejlesztési trendeket. A kitűzött határidőhöz képest azért késtek egy évet, mert az eredetileg beterjesztett anyag kevés konkrétu­mot tartalmazott, csak a miniszter­elnök-helyettes beavatkozásának és a kemény sajtóvisszhangnak kö­szönhetően sikerült megváltoztatni az érintett minisztériumok hozzáál­lását. Hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerülő anyag 40 konkrét feladatot tartalmaz, ezek között például 12 törvény kidolgo­zása szerepel. Miklós László kör­nyezetvédelmi miniszter elmondta, hogy a stratégia alapján a gazdasá­gi minisztériumok az összes fejlesz­tési stratégiájukat átdolgozzák. Jö­vőre pedig a Rio+10 nevű ENSZ vi­lágkonferencián Szlovákia is beszá­mol a fenntartható fejlődés alapel­veinek alkalmazásáról, (tuba) Az ország közigazgatási beosztása sajnálatos módon a kormány terveivel ellentétesen sikerült. Van-e remény arra, hogy legalább az illetékességi törvény tisztességes lesz Szlovákiában? A választ keresse a Vasárnapban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom