Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-19 / 215. szám, szerda

14 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 19. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 37. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Zsélyben. E héten az 500-500 koronát Nagy Ildikó lekéri, Choma Vilma nagy- tárkányi és Agócs Gyula almágyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! Tizennégy új diák a Selye Kollégiumban Komárom. A szlovákiai magyar elitképzést felvállaló Selye János Kollégiumban ezen a héten fejeződött be a háromfordulós felvételi vizsga. A14 tehetséges új diák -1 orvos, 1 biotechnológus, 2 szí­nész, 4 bölcsész, 2 közgazdász, 2 jogász, 1 természettudós -14 végzős kollégista helyébe lép. Az intézmény immár hagyományo­san a kiemelkedően teljesítő szlovákiai magyar diákokat támogat­ja. Szakmai képzésükhöz, az oktatás színvonalának emeléséhez tutoriáli^ képzéssel, külföldi egyetemeken való tanulási lehetősé­gekkel járul nagymértékben hozzá. (ú) Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Kávéházban holnap 18 órától tartják Mészáros András A transzcendencia lehelete - A szerelem időiségéről című könyvének bemutatóját. A transz­cendencia lehelete filozófia- és irodalomtörténetre alapozott esz- szémű, melyben az elemzések egyetlen kiemelt problémára irá­nyulnak, ez pedig a szerelem időisége. A könyvet Csehy Zoltán költő ismerteti, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A sevillai borbély 19 HVIEZDOS­LAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Ludas Matyi (vendégjáték Királyhelmecen) 9.30,11.30 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Pink Floyd, Ritmusban 19 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Páratlan páros (vendégjáték Érsekúj­várban) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Macskák és kutyák (amerikai) 15.30, 17.15 Fast and the Furious (amerikai) 19, 21 MLADOSŤ: Maléna (amerikai-olasz) 15.30,17.30,20 MÚZEUM: „X” - szörnyeteg a világűrből (japán) 19 OBZOR: Segíts, én segítek (cseh) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Fűbenjáró bűn (angol) 20.45 Csokoládé (amerikai) 18.15 About Adam (ír-angol-amerikai) 18.45 Kondomédia (francia) 19 Lázadók és szeretők (cseh) 18 Ryan közlegény megmentése (amerikai) 17.30 A fiúk nem sírnak (amerikai) 20.15 Dr. Dolittle 2. (amerikai) 16.30 Mamma Roma (olasz) 20.30 Testreszabott halál (szlovák) 20 KASSA DRUŽBA: Macskák és kutyák (amerikai) 16,18 Szeretném, ha sze­retnél (amerikai) 20 TATRA: Underground (francia-német- magyar) 16.15, 19.30 CAPITOL: Sötétkék világ (cseh) 15.45, 18, 20 USMEV: Fast and the Furious (amerikai) 16,18, 20 IMPULZ: Az angol beteg (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - JUNIOR: Final Fantasy - A harc szelleme (amerikai-japán) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: About Adam (ír-angol-amerikai) 17.30, 20 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: A gyanúsított (amerikai) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Ideglelés 2. (amerikai) 19 GYŐR PLAZA: Belphégor (francia) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Betépve (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 Bridget Jones naplója (angol­amerikai) 14, 16, 18, 20 Dr. Dolittle 2. (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Evolúció (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Final Fantasy - A harc szelleme (amerikai-japán) 20 Jurassic Park 3. (amerikai) 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Lara Croft: Tomb Raider (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Pearl Harbor - Égi háború (amerikai) 13.30, 16.45, 20 Shrek (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45 A pók hálójában (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20 Gidró Bonifác Matematikai és Fizikai Napok Tanároknak, diákoknak ÚJSZÓ-TUpÓSÍTÁS Komárom. A Selye János Gimná­zium, a Mariánum Egyházi Alapis­kola és Gimnázium, valamint a Ko­máromi Járási Hivatal tanügyi osz­tályának szervezésében szeptem­ber 21-22-én immár kilencedik al­kalommal kerül sor a Gidró Boni­fác Matematikai és Fizikai Napok­ra. A rendezvénysorozat ötletgaz­dája és fő szervezője Oláh György; Ipóth Barnabás a fizikai, Keszegh István pedig a matematikai prog­ramok irányítója. - Pénteken első­sorban a járás matematika és fizi­ka szakos tanárait várjuk, a szom­bati nap pedig a diákoké - tájékoz­tatta lapunkat Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgató­ja. - A tanárok számára ez lénye­gében egy módszertani tovább­képzés, neves magyarországi elő­adók részvételével. Az itt hallotta­kat aztán ki-ki saját iskolájában hasznosíthatja. Szombaton a régió matematikát kedvelő középiskolás diákjait vár­ják, akik szórakoztató feladatok­kal, érdekes megoldási módokkal ismerkedhetnek meg a rendhagyó matematikaórákon. A pénteki elő­adások helyszíne a Selye János Gimnázium díszterme, a szombati foglalkozásokra pedig a Mariánum tantermeiben kerül sor. Az előadá­sokon és az órákon természetesen bárki részt vehet, aki szereti a fizi­kát és a matematikát. - Szívesen látjuk a most induló Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagozatának hallgatóit is - mondta a gimnázium igazga­tója. (vkm) František Miko műve Zeman László fordításában a funkcionális stilisztika egyfajta sajátosan magyar interpretálása A stílustól a fordításig A stilisztika mint tudomány­ág az utóbbi két évtizedben - a korábbi mellőzöttsége után - fellendülő szakaszát éli. Ez nem csupán a szakmunkák mennyiségi növekedésén, de ami ennél fontosabb: új irányzatok és tárgykörök megjelenésén mérhető le. SIMON SZABOLCS Ennek a folyamatnak, örvendetes módon, részese az egyetemes ma­gyar stíluskutatás is. Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az elmúlt évtized rendkívül termékeny idő­szak volt stilisztikatörténetünkben. Elméleti tanulmányok, rég hiány­zó, modem szemléletű tankönyvek és kézikönyvek, stílusmonográfiák jelentek meg rövid idő alatt. Az alább bemutatásra kerülő Az epikától a líráig című könyv Franti­šek Mikónak, az úgynevezett „nyit- rai iskola” legjelentősebb és legis­mertebb személyiségének (nyug­díjba vonulásáig a Szlovák Túdo- mányos Akadémia Irodalomelmé­leti Osztályának vezetője volt) ere­detileg szlovák nyelven megjelent tanulmánygyűjteménye (Od epiky k lyrike, Bratislava, 1973) magyar fordítása. František Miko tavaly ün­nepelte 80. születésnapját (1920- ban született Lipanyban/ Hét- hárson). Nemcsak szőkébb pátrián­kon belül ismert, hanem európai szintű kutató. Stíluselméletének hatása a szlovák fordításelméletre is erőteljesen rányomta bélyegét. A mű szlovák eredetiből való átülteté­sét Zeman László szlovákiai magyar nyelvész, stüuskutató, a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tan­székének nyugalmazott tanára vé­gezte el. A kötet tizenöt terjedelmesebb ta­nulmányt tartalmaz, amelyeknek egységesítő témája az epika és a líra viszonya, miközben a szerző, Miko az epikát tartja elsődleges műfaj­nak (vö. 123), s e vonatkozásban természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az átmeneti jellegű műfajokat sem. Az első néhány fe­jezetben fejti ki az irodalmi mű mo­delljének általános ismérveit, alap­ját. A sorrendben első tanulmány (9-63) a kifejező értékek rendszere kategóriáinak jellemzését taglalja, mely kategóriarendszer az évek so­rán ugyan sokat változott, de alap­jaiban ugyanaz maradt. Irodalmi művek interpretálásának elméleti alapjául szolgál, ugyanakkor alkal­mazható más típusú szövegek, pl. tudományos, ismeretterjesztő stb. elemzésére is, s egyben stílusmo- dell. A következő fejezetek szépiro­dalmi alkotások, illetve azokból va­ló szemelvények vizsgálatával tár­ják fel a stílusfogalom, -modell ér­vényességét. Épp ezekben válik a szemléltetés révén a kötet anyaga élményszerű olvasmánnyá, amit elősegít az is, hogy fordításában nem észlelünk semmilyen hiányt. S a haladványos olvasás helyett akár egyből a könyv közepe táján fella­pozható Stüuskereszteződés a ba­rokk költészetben (182-212), eset­leg a Švantner „Málka” című novel­lájának zárórésze (174-181) című fejezetekkel kezdhetünk. Az első­ként említettben a fordításban is meggyőzően van kimunkálva a ver­ses szöveg ritmusa s a lexikai és alaktani eszközök megfelelő stílus- szintje. A funkcionális megfelelést pedig megragadhatjuk annak a je­gyében, hogy az eredeti szöveg, amely a Králici Biblia némileg szlovakizált nyelvén íródott, a visz- szaadásban a Károli Biblia nyelvét idézi fel számunkra. Az utóbbi szö­vegnek a szemelvényei az eredeti­ben és a fordításban egyaránt a líra irányában stilizáltak, vagyis a lírai jellegűnek a szövegformálását .hozzák ki”. A könyvben érvénye­sülő „stilisztika-koncepció” azt tük­rözi, hogy a stilisztika ún. irodalmi (avagy lényegében irodalomelmé­leti) és ún. nyelvészeti ága nem vá­lasztható el egymástól egzakt mó­don, vagyis nem független diszcip­línák, mert mindkettő a másikra van utalva, egyik a másikat magya­rázza. Ami a líra és epika viszonyá­ra érvényes, az mutatis mutandis érvényes erre a viszonyra is, „a lírát és az epikát ugyanis nem mint két egymástól független jelenséget szemléljük, hanem úgy, hogy a líra az epikából származtatható mint a kifejezés meghatározott feltételei­ben az epikai szerkezet felépítésé­nek bizonyos szintjén - s az egész szövegben érvényesülő visszaha­tással - fellépő összetevő “ (115). A köztük levő szerves együvétartozás megfelel a strukturális-funkcionális stilisztikai hagyományoknak. Miko minden tételén, a nyelvi és iroda­lomtudományi mellett, érződik a fi­lozófiai megközelítés intenciója is, bemutatásukat pedig szlovák szer­zőktől származó gazdag szépiro­dalmi példaanyag ülusztrálja (úgy­szintén Zeman László fordításá­ban). Jóllehet a könyv szövege témájánál fogva szükségszerűen elvont, még­is élvezetet nyújt a szabatosan meg­fogalmazott szakszöveg, a kibon­tott elmélet és az igazolására szol­gáló szépirodalmi szemelvények váltakozásával jelentkező kont­raszt. A kiválasztott szépirodalmi anyagok, prózaiak és versesek is meggyőzően példázzák az exponált téteeket. Ezek közül kiemelhetjük az esztétikai kontrasztaránynak műit elsősorban a szubjektív lírai- ságra jellemző exponensnek a mo­dellezését (vö.: 128). A líra epikai elemeinek kérdéseivel kapcsolat­ban merül fel a verses forma jelen­tősége az epikában. Az erre vonat­kozó fejtegetésekhez Ľudmila Pod- javorinská: Fizetség (Výplata) című gyermekverse szolgál szemléltető- ül. A Verses epika (121-129) című tanulmányban az alábbi megállapí­tások összegeződnek; az elemzett Podjavorinská-költeményben a versforma a következő funkciókat tölti be: kommentár, az alakbeli já­tékosság megnyüatkozása, feszült- ségkeltó elem, szemantikailag ön­maga is közvetlen jelentés. A František Miko művével elvég­zett munka több mint fordítástech­nikai bravúr, mert - amint az tud­valévő - a fordítás egyfajta értel­mezés is, amely nélkül a transzlá­ció kivitelezése nem is lehetséges. Zeman László a tárgyalt mű tolmá­csolásáért átvehette a Madách-dí- jat. S méltán, hiszen minden bi­zonnyal többről van itt szó, mint ,jó” fordításról: megkockáztathat­juk, a funkcionális stilisztika egy­fajta sajátosan magyar interpretá­lásáról, elméleti-gyakorlati bemu­tatásáról. A kézikönyv (mivel ilyennek bizonyulhat) a gyakorló tanárok, valamint a magyarul (is) olvasó nyelv- és irodalomszakos egyetemi hallgatók számára nyújt­hat hasznos és sokrétű tájékozta­tást. Ugyanakkor a magyar stiliszti­kai és „funkcionális stilisztikai” szakirodalom számára is tartalmi­módszertani s főképpen terminoló­giai hozadékot jelenthet. Az epikától a líráig című könyv ki­adása a dunaszerdahelyi Nap Kiadó ,helyzetfelismeréséti’ és kockázat- vállalását dicséri, hiszen az ilyen szigorúan szakmai kiadványok megjelentetése egy - nem pejoratív értelemben - regionális kiadó szá­mára semmiképpen sem kecsegtet jelentős anyagi sikerrel. (František Miko: Az epikától a lí­ráig, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2000. 2971.) Október tizennegyedikéig tekinthető meg Orosz István kiállítása a dunaszerdahelyi Vermes-villában Kép és költemény TALLÓSI BÉLA Dunaszerdahely. Anamorfikus megoldások grafikai lapokon, tér­ben és a rajzfilm médiájában - ez­úttal a Szlovák Nemzeti Galéria dunaszerdahelyi kiállítóhelyiségé­ben, a Vermes-villában, Orosz Ist­ván kiállításán, ahol is minden bi­zonnyal igazolódik a horatiusi sor: „a kép szavak nélküli költemény”. Az 1951-ben Kecskeméten szüle­tett művész, aki 1975-ben végzett a budapesti Iparművészeti Főiskola grafikai szakán, nem ismeretlen a szlovákiai néző számára. Legutóbb idén nyáron a Pozsonyi Városi Ga­léria Szobor és objekt VI. című kiál­lításán szerepelt két alkotásával, de kiállított a nagyszombati plakát- triennálén is. Az anamorfikus képeken-objekteken kívül termé­szetesen a plakát is jelen van a dunaszerdahelyi kiállításon: közel negyven film-, színházi és kiállí­táshirdető plakátot láthat a közön­ség. Köztük olyanokat, amelyeket korábban nemzetközi fesztiválo­kon díjaztak. Az egyik például 1990-ben a 14. Brünni Alkalmazott Grafikai Biennále aranyérmét, egy másik 1991-ben a 9. Lahti Nemzet­közi Plakátbiennále első díját nyer­te el. Orosz István a Pannónia Film­stúdió munkatársaként animációs filmeket is készített. Közülük ugyancsak jó néhányjelentős siker­rel szerepelt nemzetközi fesztiválo­kon. Orosz István, akinek munkás­ságában, művészi üzeneteiben nagy szerepet játszanak, jelentős helyet foglalnak el a lépcsők, műit az emberi felemelkedés jelképei, első filmjével, a Csenddel rögtön feljutott e képzeletbeli lépcső leg­felső fokára: 1977-ben a zágrábi Animációs Filmek Világfesztiválján a Csend megkapta A legjobb első film díjat. Orosz István később is üyen magaslatokban járt rajzfilm­jeivel, díjjal jutalmazták a Sóbá­nya, a Rémálom, az Ó, Amerika cí­mű animációit. A dunaszerdahelyi kiállításon a vizualitásra építő, több művészeti ágban is dolgozó magyarországi művész filmes munkáiból is láthatunk. A Vermes-villában október tizen­negyedikéig tekinthető meg Orosz István kiállítása, mely felett Bugár Béla, a parlament alelnöke vállalt védnökséget. Novemberben Orosz István mun­káiból a Szlovák Nemzeti Galéria zólyomi várban lévő kiállítóhelyi­ségében nyílik bemutató. (Reprofotó) Ü® ; Anamorfikus valóság Orosz István műterméből

Next

/
Oldalképek
Tartalom