Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-16 / 189. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 16. Digitália 11 IDE ÍRJATOK! & Digitália, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 redakcia@ujszo.com linkpress@mailbox.hu SAAS-AJÁNLÓ! A legújabb amerikai felmérések szerint azok a férfiak, akik ágybavizelnek és gyengék a szexben, a jobb kézben tartják a telefont, mikor az sms-eiket olvassák! Anonimak maradhatnak a vállalati titkok felfedői Győzött a titok NETVILÁG recedens értékű határozatot hozott egy kaliforniai bíróság, mikor kimondta, hogy a Yahoo !-nak nem kell átadnia a Pre-Paid vállalatnak azok személyazonosságát, akik a cég titkait szivárogtatták ki egy nyilvános fórumon. A pert az oklahomai jogi képviselettel és tanácsadással foglalkozó cég, a Pre-Paid Legal Services indította a Yahoo! ellen, miután az internet-szolgáltató nem volt hajlandó felfedni az egyik üzenőtáblán beszélgetők nevét, email címét és más adatát. A Pre-Paid állítása szerint azért lett volna szüksége a személyazonosságokra, mivel több hozzászóló a cég belső információit szivárogtatta ki. A névtelenségüket őrző alkalmazottak jogi képviseletét a személyiségi jogokat védő Electronic Frontier Foundation vállalata magára. Az EFF jogásza, Lee Tien fontos mérföldkőnek nevezte a perben hozott bírói döntést. Elmondta, egyetlen vállalatnak sincs joga, hogy az ellene névtelenül megfogalmazott kritikát az alkalmazott kilétének felfedésével és elbocsátásával torolja meg. A Yahoo! elleni eljárásban a perdöntő határozatot a bíróság azzal hozta meg, hogy megtagadta a fórumon hozzászólók beidézését tanúként. Ehhez ugyanis első lépésként tisztázni kellett volna a személyazonosságukat. Az elmúlt hónapokban megsokasodtak a hasonló esetek. Áprilisban az InfoSpace-t perelte be egy cég, de a bíróság ott is az anonimitás megőrzése mellett hozott döntést. Júliusban pedig egy New Jersey-i fel- lebbviteli ítélőszék mondta ki, hogy a névtelenség megőrzése minden internetező személyes joga. (ix) Gigantikus archívum készül a világhálón publikált tartalmakból Mindent tudó tár NETVILÁG amerikai Kongresszusi Könyvtár olyan rendszer kiépítésébe fogott, amellyel biztonsággal megőrizhetővé válnak az utókor számára a napról napra változó internetes tartalmak. Az elmúlt négy év archívuma már elérhető, a 40 terabájt méretű digitális könyvtár weboldalak mil- liárdjait tartalmazza. Az Egyesült Államok legnagyobb látogatható archívuma a Kongresszusi Könyvtár. A hatalmas épület az amerikai történelem írott bizonyítékain túl számtalan könyvnek, folyóiratnak és levélnek ad otthont, polcok százezreit töltik be nyomtatott kiadványok és kézzel írt lapok. A teljesnek mondható gyűjteményből azonban hiányzik az elmúlt közel két évtized több fontos dokumentuma: olyan cikkek, tanulmányok és zeneművek, amelyek csak elektronikus formában, az interneten láttak napvilágot. A világhálón található weboldalak megőrzése a szakemberek szerint hatalmas munka és nem egyszerű feladat. Nem elsősorban a technológia hiánya vagy az adattárolásra fordított magas költségek jelentenek akadályt, sokkal inkább az a tény, hogy az internet folyamatos „mozgásban” van. Értékes információkat tartalmazó oldalak egyik napról a másikra bukkannak fel, illetve tűnnek el örökre, változnak és átalakulnak - mindezt képtelenség egyetlen központból nyomon követni és archiválni. Internet Archive néven 1996-ban jött létre az a non-profit szervezet, amely nem kisebb feladatot tűzött ki maga elé, mint hatalmas háttértárolókra lementeni a világSZOFTVER-HÍR AOL Time Warner kiadta a Netscape 6.0 böngésző első végleges frissítését, amely simább és gyorsabb működést ígér a még lojális Netscape- felhasználóknak. A Netscape 6.0 verziója két és fél éve készül, az első publikus teszt változata közel kilenc hónappal ezelőtt jelent meg. Pár hónapra rá, júniusban, jelent meg a Netscape 6.1 Preview Release 1 változata, amely már számos hibajavítást tartalmazott, meglehetősen fix működést produkált, és jóval gyorsabb is volt, de messze volt egy véglegesnek mondható böngészőtől. Most azonban végre hálót. A digitális könyvtár mára 4 milliárd weboldalt, 16 millió Usenet üzenetet, 360 dokumentumfilm digitális változatát, valamint 5000 oldalnyi, az internet születésének idején keletkezett iratot gyűjtött össze. Az archívum mérete 40 terrabájt, mennyiségben kétszer akkora, amennyi helyet elektronikus formában foglalna a Kongresszusi Könyvtár több évszázados anyaga. „Az információs technológia fejlődésével lehetőség nyílt a digitális könyvtárak létrehozására, és ezzel az ismeretek terjesztésének teljesen újszerű módjára” - mondta Brewster Kahle, az Internet Archive alapítója. „De ha hibázunk, a lehetőségen túl elveszíthetjük mindazt a kulturális örökséget is, amelyet az interneten felhalmozott tartalom képvisel.” Az Internet Archive számos magánszervezet mellett szorosan együttműködik a Kongresszusi Könyvtárral, amelynek eredményeképpen mostanra elmondható, hogy viszonylag teljes az internet amerikai szegmenséről készített archívum. Azonban az 1996-ot megelőző időszakból nagyon kevés dokumentum maradt fenn. Kahle sajnálatosnak tartja, hogy az információs technológia korszakának kezdetén sehol senkinek nem jutott eszébe a korai évek internetes tartalmait megőrizni. Hozzátette azonban, hogy nem volt ez másképp a könyvvel és a fényképekkel sem. Ma már felbecsülhetetlen ritkaságnak számít egy-egy XV. században nyomtatott fóliáns, és az első 10- 20 évben készített felvételeket is beolvasztották a filmlemezek ezüsttartalma miatt. Most a Kongresszusi Könyvtár az Internet Archive-val közösen olyan rendszer kidolgozásába kezelérkezett az idő, és letölthető az első véglegesnek mondható változat, a Netscape 6.1. A fejlesztők a szerint az újonnan kiadott verzió összehasonlíthatatlanul jobb mint a 6.0-ás volt. Pár új funkció is bekerült a programba, úgy mint: egy új cache, a böngészés közben gyakran használt file-ok tárolásához, egy feljavított levelezőprogram és új keresési funkció. Azt, hogy a Netscapenek mennyire sikerült leküzdenie a problémákat, az elkövetkező néhány nap és felhasználók tízezrei fogják eldönteni. Az mindenesetre biztos, hogy ha a 6.1 jól is működik, a fejlesztésnek rohamléptekkel kell folytatódnia, hiszen rövidesen itt az Internet Explorer 6.0. (terminal) dett, amellyel megbízhatóan, hosszú évtizedekre eltárolható az elektronikus információ. Az intézet erre a célra tavaly decemberben 100 millió dollár költségvetési támogatást kapott a szenátustól. A könyvtár első lépésben a hosz- szú távú adattárolás problémáira szeretne választ kapni. Ezek között első helyen szerepel az információ elraktározására használt CD-lemezek és mágnesszalagok rövid élettartama, amelyet még mindig években és nem évtizedekben adnak meg a gyártók. Az intézmény szakemberei szerint ráadásul még ennyi év után sem végeztek átfogó kutatást arról, hogy ezek a széles körben elterjedt adathordozók pontosan mennyi ideig őrzik meg biztonsággal a rájuk bízott elektronikus információt. Az intézmény több tucat online tartalomszolgáltatóval működik együtt, hogy közösen dolgozzák ki a weboldalak és multimédiafájlok archiválásának technológiáját. Külön feladat a szerzői jogok tisztázása is, mivel az internetes folyóiratokat kiadó vállalatok többsége nem járult mindeddig hozzá a szervereken tárolt tartalom archiválásához. Az Internet Archive 1996 óta minden második hónapban „lefényképezi” a nagyobb amerikai internetes tartalomszolgáltatók oldalait, és 5 évente kicseréli a kiszolgált merevlemezparkot. A jövőben így nyomon lehet követni az egyes weboldalak fejlődését és változását. Az archive, org címen például külön kiemelve megtekinthetőek az 1996-os és a 2000-es amerikai elnökválasztásban részt vett jelöltek honlapjai, jól érzékeltetve, mekkora fejlődésen ment át az internetes technológia az eltelt évek alatt. Támogatják a WAP 2.0-át Waposodó trendek Az Ericsson, a Nokia és a Motorola bejelentették, hogy támogatni fogják a legújabb WAP 2.0 előírásokat. A cégek képviselői elmondták, büszkék arra, hogy részt vettek a WAP (Wireless Application Protocol) 2.0 kidolgozásában, és nagy reményeket fűznek az új szabványhoz, valamint az ehhez kapcsolódó készülékekhez. A következő generációs WAP sokkal hatékonyabb megoldásokat biztosít, mint a jelenlegi WA-szabvány. Az új WAP tulajdonképpen a jelenlegi, széles körben elterjedt internetes szabványokra épül. így a TCP- és a HTTP-megoldásokkal is kompatibilis. Szakemberek szerint a WAP 2.0 bevezetése után megnő a mobilosok wapozási kedve. (MTI) Még élvezetesebben szörfözhetünk a világhálón Megjelent a Netscape 6.1 HÍREK Év végéig kiírják az UMTS-tendert A szlovák kormány várhatóan az év végéig kiírja a nemzetközi tendert a harmadik generációs UMTS- és GSM- rendszerekre. így kívánják vonzóbbá tenni a versenyt, hiszen az új szolgáltató az UMTS-n kívül a hagyományos GSM-rendszert is használhatja. A győztes 2002 második felében kezdheti el működését, azután, hogy véget ér a Globtel és az EuroTel kizárólagos joga a mobilszolgátatásokra. A felkínált három licence előreláthatóan 1 és 2 milliárd korona közötti bevételt hoz Szlovákiának. (SITA) Jelentős ügyfélnövekedés az EuroTelnél 2001 első félévében 664 555 ügyfél használta az EuroTel hálózatát, ami az egy évvel ezelőtti adathoz képest 83,5 százalékost növekedést jelent. Szlovákiában megközelítőleg 1,3 millió ügyfele van a két mobilszolgáltatónak, (szí) Régi telefonért újat Hétfőtől minden régi mobil- telefont értékesíthetünk a Siemensnél. Akár 30 százalékos engedményt is kínálnak azoknak, akik az öreg telefonjukért - amelynek nem kell Siemensnek lennie - egy új Siemenst vásárolnak a 35- ös sorozatból. így egy C35-ös telefont akár 4 750 koronáért is magunkénak tudhatunk. A kicsit igényesebb M35i (teszt a 9. oldalon) 5 750, az üzletembereknek szánt S35-ÖS 8 750 koronába kerülhet. Az akció egy hónapig, azaz szeptember 13-ig tart, a még működő Siemens telefonokat a cég jótékonysági akció keretén belül a rászorulóknak adományozza, a már műúködóképtelen készülékeket megsemmisíti, (szí) 100 GB-os merevlemez A Maxtor forgalomba hozta legújabb PC-alapú adattároló egységeit, amelyek nagy kapacitásuk miatt kiválóan alkalmasak digitális audio és video tárolására. A 80 és 100 GB-os merevlemezeken közel százórányi mozgóképet, valamint huszonötezer tömörített zeneszámot lehet elraktározni. A100 GB-os adattárolóval a Maxtor egyúttal rekordot döntött, a PC-piacon eddig kapható merevlemezek felső határa ugyanis 80 GB körül volt. Az elmúlt hónapokban a gyártók rohamos léptékben növelték az egységek kapacitását, hogy egymást túllicitálva mutathassák be a közönségnek a még nagyobb és még nagyobb merevlemezeket. A Maxtor 100 GB-os egysége nagykereskedelmi forgalomban 300 dollárba kerül. Elvi adatátviteli sebessége meghaladja a 100 MB-ot másodpercenként, a két darab, egyenként 50 GB-os lemez percenként 5400 fordulatot tesz meg. (o) USAAS-AJÁNLÓ! Megérintettem... olyan keményvolt és hatalmas, de erőt vettem magamon, és nem kaptam be, hanem lehúztam a bőrt róía és szopogatni kezdtem ....az őszibarackot.
