Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-06 / 180. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 6. Kitekintő - hirdetés W1 A 21. század elején felelevenítették őseink harci életmódját - magyar íjjal lőnek, szőrén ülik meg a lovat, ősi motívumokkal díszített ruházatban és felszereléssel Csallóközi Lovasíjászok a füleki vár tövében kozatoktól a versenyekig mindent kidolgozott. Olyan ember, aki meg­valósította álmait. Kassai tanítványai a Csallóközi Lovasíjászok is, akik előttünk szá­guldanak kiröppenő nyilakkal, har­ci kurjantásokkal. Tavasztól őszig bemutatókkal járják a Felvidéket és Magyarországot. Többször szere­peltek már - így idén is - a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokon. Gya­korlópályájuk Bíró Gábor, a „kagán” nagyudvamoki birtokán van, ahol minden hónap utolsó vasárnapján nyűt napot tartanak. Ilyenkor képe­zik tanítványaikat, fogadják az ér­deklődőket. A Kassai által rendezett versenyeket most már nálunk is meghonosították, évente kétszer lovasíjászversenyt rendeznek Nagy- udvamokon. Olyan csapat ez, mely képes magával ragadni a közönsé­get egy bemutatón. S olyan embe­rek, akik képesek lelkesíteni azokat, akikkel éppen beszélgetnek. Arról, mit jelent számukra ez az életfor­ma. De nem is kell róla beszélni. Látjuk az arcukat a bemutató alatt, mennyire élvezik a száguldó pari­pát, mennyire őszinte az örömük, ha a nyílvessző célba talál. Tökéle­tes a felszerelésük, korhű a ruháza­tuk és a lószerszámaik. Teljes az illú­zió. Bemutatójukon az ember meg­feledkezik arról, hogy a harmadik évezredben él, mintha a néző maga is belépne világukba, egy réges-régi korba. Még a szíve is erősebben kezd verni... Talán mindez túlzás­ként hat annak, aki még nem élte át. De hol is tart éppen a bemutató: „A világon élni csak hősként érde­mes, Rajtad a sor, mondd tovább, éne­kes...” Játszik a P. Mobil „regöse”, miköz­ben előttünk dobognak a lovasok, akiknek minden porcikáját, min­den idegszálát áthatja valami ősi ösztön. S az íjakon megfeszül az ideg, a száguldó lovasok kezéből ki­Honfoglalás kori öltözékben és fegyverzetben repülnek a nyflvesszők, egymás után, hihetetlen gyorsasággal. Az arcokon a vágtázás, a kihívás, a küzdés öröme, az erő férfias büsz­kesége. Közben szól az ének: „Jóra rossz, örömre baj, nászra gyász, mosolyra jaj, árulás, ellenség rohan rád. Fogy a nép, mint a hold, földje nincs, ennyi volt, legelőt lovadnak nem találsz. Fehér ló, áldozat, jelöld meg utamat, könyörülj, Istenem, jelet adj! Jó remény csillaga, magyarok pásztora, ígérd med, aki megy, megmarad...” S megmaradt, aki ment és követte Árpádot. Mert rólunk mesélt a re­gös, magyarokról. Vannak köztünk olyanok, akik visszaálmodták ma­gukat honfoglaló eleink világába. Akik ezt az érzést, hogy magyarok vagyunk, valamiben meg is akarták testesítem. Akik csodálattal tekinte­nek vissza azokra az időkre, amikor farkastörvények uralkodtak; a gyenge elveszett, az erős túlélte. Amikor élet és halál közelebb állt egymáshoz, vad és vadász egyen­rangú ellenfélként küzdött, s a harc a mindennapok velejárója volt. Amikor ló és lovas elválaszthatatla- nok voltak, a jurták harcosainak nyilaitól rettegett Európa, s az Isten az égigérő fa tetején volt a csilla­gokban, vagy a nappal és a holddal együtt a csodaszarvas agancsán csillogott, mutatva az utat. Ezt á rég elfelejtett utat találták meg azok, akik ma, a 21. század elején lovasíjászok lettek. Akik fel- elevenítétték őseink harci életmód­ját. Magyar íjjal (visszacsapó vagy reflexíjjal) lőnek, szőrén ülik meg a lovat, ősi motívumokkal díszített ruházatban és felszereléssel. „Szép Mező Szárnya szól, szeme ég, lángot szór: Indulunk, lóra hát, aki bír! Elhagyom földemet, százezer ősömet, aranyos szekeret, álmaim...” A magyarok elhagyták az őshazát. Álmaik azonban tovább élnek. Van­nak, aldk éltetik. Felcsendül az egykori P. Mo­bil zenéje, s erre hirtelen lo­vasok vágtatnak „Huj! Huj!” kiáltásokkal. Porzik a föld a lovak lába alatt, ló és lovas egy test, egy lélek. Hihetet­len vágtával rohannak be, az arcokon harci kedv, a kezek­ben íj... Ők a Csallóközi Lovasíjászok. KÓSIK ANDREA Nemrég Füleken jártak, a helyi Koháry Helytörténeti Klub által rendezett Füleki Történelmi Vátjá- tékokon ámították el a közönséget lendületes bemutatójukkal. Errefe­lé még nem hívták őket. Jó volt hallgatni, ahogy a Fülek környéki táj, a dimbes-dombos vidék elra­gadtatta őket. „Ilyen helyen lova­golni: csoda!” - mondta Vermes Ist­ván, a csapat egyik tagja. Az igazi csoda viszont az, hogy ilyen embe­rek, mint Bíró Gábor, Bíró Balázs, Vermes István, Rőth Imre, Horváth Zoltán és a többiek (több mint negyvenen foglalkoznak lovasíjá­szattal), egyet éreznek; igazi csapa­tot alkotnak. Nagyjából öt év kellett ahhoz, hogy eljussanak arra a szint­re, amelyen most vannak. Tüdomá- nyuk mögött kemény gyakorlás áll, műiden szabad idejüket ennek szentelik. Büszkén mondják, hogy a magyarországi Kassai Lajos, a Mes­ter tanítványai. Kassai volt az, aki az ősmagyar íjat hamvaiból támasztotta föl, első­ként ő kezdte el gyártani, s bár ma már Magyarországon több neves íj­készítő is létezik, a Kassai-íjak a leg­ismertebbek. A Mester harmmc hektáros kaposmérői birtokán lova­kat tart, s tanítványait lovasíjá­szatra oktatja. Neve nem csak Ma­gyarországon ismert. Világhírű lovasíjászként emlegetik, akihez még Amerikából is érkeztek indiá­nok, hogy segítsen nekik is feleleve­níteni és elsajátítani őseik tudomá­nyát. Kassai a lovasíjászatnak a ke­leti harcművészetekhez hasonló rendszerét fejlesztette ki, a harci fo­A Csallóközi Lovasíjászok vágtája (A szerző felvételei) A tető - a ház koronája Ha a hajat úgy emlegetjük, mint a nő szépségének koronáját, akkor az építészetben a tetőt nevezhet­jük a ház koronájának. Közülünk csak keveseknek jut eszébe, hogy mennyi részből, cserépből, kiegészítőből és egyéb nélkülöz­hetetlen elemből kell a tetőt elké­szíteni, hogy szép, egységes felü­letet alkosson. Ha nem vagyunk szakemberek, úgy juthatunk komplett tetőhöz, hogy kapcsolatba lépünk a lévai HOFER társasággal. Náluk min­dent megtalál, ami a tetőtér fel­újításához, illetve a tető javításá­hoz és cseréjéhez szükséges. A tetőfedő anyagon kívül tető alá való fóliát, tetőléceket, tetőabla­kokat és építőanyagokat is kínál­nak. A legkeresettebb áruk közé tartozik a Bramac tetőfedő anyag. Miért éppen Bramac? Elsőként a Bramac társaság kínált a piacon komplett tetőszerkezetet. Ezzel tehermentesítette az eladókat és az ügyfeleket az alól, hogy több forrásból kutassák fel a szüksé­ges anyagokat. Ezen felül garan­tálja, hogy az egyes elemek ille­szkednek egymáshoz. A tetőcse­repek maximálisan pontosak és jó minőségűek. A Bramac har­minc éves írásbeli jótállást ad ügyfeleinek. A komplett tetőszer- kezet a tető minden összetevőjé­re megoldást nyújt: az alapcsere­peken kívül szélső, kúp-, fél-, hó­fogó, szellőztető, átlátszó csere­peket,... kínál. A kínálatból nem hiányzik a szigetelőfóliák soroza­ta sem, amelyre minden cserepe- zésnél szükség van. A rendszert a Stabicor csatornázás egészíti ki, amely tökéletesen illeszkedik a Bramac cserepekhez. A házte­tőhöz szükséges elemek leírását, amelyet Ön előtt dolgoznak ki a HOFER építőanyagoknál kapja meg. Ha otthonából szeretné el­érni a HOFER társaságot (Nádražný rád 6, Levice), hívja a 036/6316 393-as vonalat vagy a 0820 32 33 32-es ingyenes Bra­mac infóvonalat, a Bramac képvi­selője meglátogatja Önt. Minden egyes, különböző színű cserépfajtának egyedi kidolgozá­sú, teljes tetőrendszere van - al­pesi, alpesi klasszikus, zobori, morva, római, hódfarkú és a Bra­mac Max. Az alpesi és az alpesi klasszikus cserepek csak a felületi megmunkálásban külön­böznek egymástól. Az alpesi szemcsés felületű, s ettől a tető különös fényt kap. Mindkét alpe­si fajtát téglapiros, barnáspiros, sötétbarna és palaszürke szín­ben árusítják. A teljes színválasz­ték másik, ugyanennyire kedvelt fajtája a morva cserép. A római cserép, formájából adó­dóan - a hatalmas ívekkel érde­kes hullámmintát alkot a tetőn. Szeretnénk felhívni ügyfeleink fi­gyelmét színválasztékunkból az „antik" színváltozatra. Az „antik” színváltozatot szívesen használ­ják a műemlékek felújításánál, ahol formája miatt általában hód­farkú cserepeket alkalmaznak. Az „antik" színváltozat a műem­lék háztetőknek patinát ad, az el­múlt időket idézi, mintha a cse­rép időtlen idők óta a tetőhöz tar­tozna. Az „antik” színváltozatú hódfarkú cserép kiválóan érvé­nyesül a családi házakon is. A múlt év újdonsága a zobori cse­rép, mely felületi megmunkálás nélkül természetes szürke szín­ben készül. Semlegessége miatt azok az építők használják, akik a homlokzatot szeretnék kiemelni. Az idei újdonság a Bramac Max cserép, amely nagyságával forra­dalmasítja a cserépgyártást. Ez­zel elsősorban az ügyfél pénztár­cáját kíméli, valamint a cserepe- ző munkáját könnyíti meg. Egy négyzetméter felületre csak 7,5 cserépre van szükség, ezzel a Bramac Max a legkönnyebb cse­repek közé tartozik. Az említett hagyományos színek (téglapiros, barnáspiros, sötét­barna és palaszürke) ára egyen­lő. Ezenkívül más színű Bramac fedőanyagot is választhat az ügy­fél - zöldet, világoszöldet, szür­két és sötétkéket, amelynek ma­gasabb az ára. A gyártótechnológiának - nyo­más alatti préselés - és a nyers­anyagnak köszönhetően a Bra­mac cserép maximálisan környe­zetbarát. A gyártással energiát takarítanak meg. A termékek új­ra hasznosíthatók. Bár erre Szlo­vákiában még nem kerülhetett sor, hiszen a Bramac tetők tartó­sak, a régi cserép és a gyártás közben keletkező selejt útépítés­nél alapozásnak használható. A Bramac fedőanyag természetba­rát mivoltát a zöld pont igazolja. Külföldön különös hangsúlyt fek­tetnek erre, hiszen a környezetvé­delem szorosan kapcsolódik a mindennapi élethez. Ha mesebeli tetőt szeretne, szí­neset, tartósat, látogassa meg a HOFER társaságot, ahol szívé­lyes, nagy szaktudású személy­zet áll rendelkezésére. A komp­lett kínálaton és a szaktanács- adáson kívül meglepetéssel szolgálnak az alacsony árak és az építészeti újdonságok. Ép­pen most vásárolhat egyedülál­lóan alacsony áron Bramac cse­repet. Ha szeretne többet tudni a tetőkről, mielőtt ellátogatna az építőanyag-üzletbe, tájéko­zódjon a 036/6316 393-as te­lefon számon vagy a 0820 32 33 32-es ingyenes Bra­mac infóvonalon. Annak ellenére, hogy még a nyár közepén tartunk, a téli hónapok­ra is gondolni kell. A családja biztonságát és kényelmét egész évben biztosítja a jó minőségű tető. VK-623 A fertőzések miatt jól válasszuk meg, milyen tetoválószalonba látogatunk el Bőrre rajzolt (fest)ékszerek ORIGO-ÖSSZEÁLLÍTÁS mutatja-e a munka elkezdése előtt okoz, ezeknek csak mintegy 40 szá­Egykor a tengerészek karján díszel­gett, ma már azonban sokan ékesí­tik testüket egy szál rózsával, delfin­nel, színes fantáziarajzokkal. Divat lett a tetoválás. Arra azonban keve­sen gondolnak, hogy a tűszúrások­kal számos fertőzés is átvihető. Mire kell figyelni, ha tetoválószalont vá­lasztunk, mit kell kérdeznünk a tetoválóművésztől, hogy biztonság­gal bízhassuk testünk végleges dí­szítését tűire? A tetoválok festék­anyagba mártott tűkkel dolgoznak, és a tűszúrás minden esetben vér­zéssel, érsérüléssel jár, még akkor is, ha ez külsőleg nem látszik. A te­toválás során ugyanúgy törekedni kell a csíramentességre és a fertő­zésmegelőzésre, mint egy sebészi beavatkozáskor. A profi művész tiszta környezetben, higiénikusan dolgozik, ismeri és követi a lehetsé­ges fertőzések elkerülésének szak­mai irányelveit. Szívesen beszélget vendégével a tetoválással kapcsola­tos dolgokról, és megmutatja az ál­tala alkalmazott eszközöket, fertőt­lenítőberendezéseket. Mire figyeljünk, mit'kérdezzünk, amikor tetoválóstúdiók között vá­logatunk:- figyeljünk a környezet tisztasá­gára, az ülő- és fekvőhelyekre, mo­sogatási és egyéb tisztántartási le­hetőségekre,- kérdezzük meg, milyen tűket használ: egyszer használatosakat vagy újrafertótleníti őket (ha újra- fertőtlenít, milyen módon),- kérdezzük meg, nézhetjük-e a mestert munka közben, amíg vala­ki mást tetovál (természetesen a vendég engedélyével),- nézzük meg a stúdió működési engedélyét. Figyeljünk arra, hogy- új kesztyűt használ-e minden vendég tetoválásakor,- a tetoválófelszerelést csíramentes tartóedényben vagy tasakban meg­a vendégnek,- új tintatartókat használ-e minden vendég tetoválásakor vagy egy na­gyobb edénybe mártogatja a tűket,- a művész beszélget-e vendégével a tetoválási folyamatról vagy sem,- körültekintően megválaszolja-e a vendég kérdéseit. Több fertőző betegség van, melye­ket a nem megfelelően fertőtlenített tűk használata közvetíthet a beavat­kozáskor. A hepatitis B vírus vér út­ján terjed. A vírus sárgasággal járó heveny májgyulladást okozhat. Az esetek 20 százalékában a beteg nem gyógyul meg véglegesen, hanem idült gyulladásban szenved, ami májzsugorodáshoz vezethet. Ezen kívül a B vírus a májsejtek rosszin­dulatú daganatos átalakulását in­díthatja el. A fertőzés védőoltással megelőzhető. A hepatitis C vírus teijedési módjai megegyeznek a B víruséval. A lakosság 2-4 százaléka hordozza vérében, többségük nem is tud arról, hogy fertőzött. A vírus­sal fertőzött tetoválótű a fertőzés át­vitelének forrása lehet. A C az előző­nél alattomosabb: az esetek 50 szá­zalékában idült májgyulladást Van, aki túl korán kezdi zalékában hatásos az interferon, napjaink egyetlen hatásos kezelési módja. A C vírus okozta fertőzés megelőzésére nincs védőoltás! A HIV-vírus hasonlóképpen átvihető nem kellően fertőtlenített vagy fer­tőzött tűvel. Emellett különböző baktériumokkal is megfertóződhe- tünk. A használt eszközök és a kör­nyezet tisztasága alapvetően fontos a baktériumfertózések megelőzésé­ben. A fertőzések bőrgyulladást és a tetoválás tönkremenetelét okozhat­ják. Probléma lehet az allergiás „előéleti’. Higanyérzékeny tetovál­taknál a cinóberes festék állandó gyulladás forrása lehet. Ezért ha va­laki allergiás, közölje a tetoválóval! Ha elkészült a nagy mű:- a kötést egy óra múlva eltávolít­hatja,- finoman mossa meleg, szappa­nos vízzel,- tiszta szövettel törölje szárazra,- ne piszkálja a tetoválást,- az úszás az apró sebek miatt nem javasolt,- közvetlen napfénytől óvja,- bármilyen probléma jelentkezik, keresse fel a tetoválóstúdiót! (Internet)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom