Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-27 / 172. szám, péntek

Kultúra hirdetés ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 27. Bartók-mű vek a szegedi szabadtérin Szeged. Bartók Béla A kékszakállú herceg vára, valamint A fából faragott királyfi című műveit állítják színre a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán ma és holnap. A két részből álló elő­adást Valló Péter rendezi, az opera főszerepeit Polgár László és Komlósi Ildikó alakítja. A balett a Szegedi Kortárs Balettre épül, ko­reográfusa Juronics Tamás. Az előadás koncepciója a két mű össze­fonódása, hangsúlyozva, hogy mindkét mű ugyanarra a kérdésre ad más-más választ, kínál megoldást. A szabadtéri énekkarát és a Szegedi Szimfonikus Zenekart Vető Tamás vezényli. (MTI) MOZI POZSONY HVIEZDA: Pearl Harbor (amerikai) 17, 20.30 HVIEZDA KERT­MOZI: Érzéki csalódás (amerikai) 21.15 MLADOSŤ: Taxi 2 (fran­cia) 15.45,17.30, 20 19 OBZOR: Szeretném, ha szeretnél (ameri­kai) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Lázadók és szeretők (cseh) 18.30, 20.30 Szeret, nem szeret (szlovák) 18 Pasik és csajok (ame­rikai) 18.45 Mielőtt leszáll az éj (amerikai) 20.30 Magányosok (cseh) 20.45 A varázsige: I Love You (amerikai) 20 Papírfejek (szlovák) 19 KASSA DRUŽBA: Pasik és csajok (amerikai) 18,20 TATRA: Lázadók és sze­retők (cseh) 17.45,20.15 CAPITOL: Taxi 2 (francia) 18, 20 ÚSMEV: Pearl Harbor (amerikai) 17.30, 20.30 IMPULZ: Amerikai pite (ame­rikai) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: A múmia visszatér (amerikai) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Bravo, Girls! (amerikai) 18 AMFITEÁTRUM: Bravo, Girls! (amerikai) 21.30 PAT - AMFITEÁTRUM: Hannibal (amerikai) 21.30 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Charlie angyalai (amerikai) 19 GYŐR PLAZA: A csábítás elmélete (amerikai) 18, 20, 22 Érzéki csalódás (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 Evolúció (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.30 Hannibal (amerikai) 20, 22.30 Lara Croft: Tomb Raider (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 A leskelődő (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 A múmia visszatér (amerikai) 14, 17.30, 20, 22.30 Nincs több su­li (amerikai) 14.30 Az ördögűző - rendezői változat (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45, 22.15 A pók hálójában (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Reszkess, Amerika! (francia) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Shrek (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45 Vad kanok (amerikai) 13.30, 15.30 Elkezdődött a 25. Népművészeti Nyári Egyetem Magyar jeles napok MTI-TUDÓSÍTÁS Zalaegerszeg. A világ 14 országá­ból érkezett nyolcvan résztvevővel tegnap Zalaegerszegen megnyílt a 25. Népművészeti Nyári Egyetem. Jeles napok az alcíme a negyed- százados múltú nyári kurzusnak, amelynek középpontjába a kalen­dáriumhoz kötődő magyar nép­szokásokat, a borkultúrát állította a házigazda Öveges József Isme­retterjesztő Egyesület. A magyar, valamint a zalai népi ünnepek és a hozzájuk kapcsolódó közösségi, étkezési és viseleti szokások mel­lett ötféle kismesterség titkaiba és a magyar népdalkincsbe is bete­kintést nyernek a hallgatók. A zalai borlovagrend vezetői szőlő- termesztési és a borral kapcsolatos hagyományokkal ismertetik meg a nyári egyetem résztvevőit. Az au­gusztus 4-i diplomaosztással záru­ló tanfolyam hallgatói egy neves borospince udvarára Szent Orbán és Szent Donát szobor avatására is hivatalosak, és emlékfákat is ültet­nek a nyári egyetem jubileuma tiszteletére. Komáromi Jókai Színház Bérlethirdetés a 2001/2002-es évadra 1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna - színmű Rendező: Gali László - bemutató: 2001. október 2. Mágnás Miska - nagyoperett, a tatabányai Jászai Mari Színház előadása, közreműködik a Tatabányai Szimfonikus Zenekar Kamara Együttese, Rendező: Bagossy László - bemutató: 2001. november 3. Dobozy Imre: A tizedes meg a többiek - vígjáték Rendező: Pinczés István - bemutató: 2002. január 4. Frank Wedekind: A tavasz ébredése - színmű Rendező: Czajlik József- bemutató: 2002. március 5. Szigligeti Ede: A párizsi vendég - zenés vígjáték, a kassai Thália Színház vendégjátéka - bemutató: 2002. április 6. Neil Simon: A Yonkers-i árvák - színmű Rendező: Balikó Tamás - bemutató: 2002. május Bővebb tájékoztatás a színház szervezési osztályán Tel./fax.: 035/770 18 89 Gárdos Éva filmje, az Amerikai rapszódia humánus munka; átütő sikerre azonban nem számíthat „Nagyregény” üres oldalakkal Amerikában élő magyar filmesként első rendezésé­vel volt jelen Karlovy Vaty idei fesztiválján Gárdos Éva. Eddig ugyanis vágóként dolgozott, többek között Hal Ashby, Barbet Schroeder és Francis Ford Coppola mellett. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ő. vágta a K. und K. páros (Kern András-Koltai Róbert) „egynyári” sikerét is, de akkoriban már az Amerikai rapszódiára készült, amely önéletrajzi munkának is te­kinthető. Gárdos Éva szülei az ötvenes évek kommunista Magyarországáról menekültek Amerikába. Szökésük során azonban csak a nagyobbik lá­nyukat vihették magukkal. A cse­csemőkorú Évát (a filmben Su­sanne), nehogy sírásával bajba so­dorja őket a határon, itthagyták Bu­dapesten, a nagymamánál. Onnan került aztán vidéki nevelőszülők­höz, amikor Gárdos Éva nagyma­máját - lánya szökése miatt - bör­tönbe vetették. Nyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kislány, a Vö­röskereszt segítségével, kikerüljön a szüleihez, de legalább ennyi idő­be telt, amíg a gyökereitől elszakí­tott magyar lány valóban életképes­sé vált „szabadon kapott” új hazájá­ban. Addig ugyanis merő kínlódás, értelmeden lázadás volt az élete. Be kellett illeszkednie egy családba, amely ugyan az ő szüleit, az ő nővé­rét jelentette, de az erősebb szálak a magyarországi nevelőszülőkhöz kötötték, akik szíwel-lélekkel gon­doskodtak róla. A sebzett lelkű gye­reknek, akit felkészületlenül ért a „nagy utazás”, nem kis gondot oko­zott az új környezet is. Elsősorban természetesen a nyelv miatt. Meg kellett tanulnia angolul, és el kellett fogadnia egy számára teljesen is- mereden helyzetet. A beletörődést, a megnyugvást, identitásának tisz­tázását végül is a hazalátogatás hozta meg számára, amelynek so­rán itthon kellett szembesülnie kin­ti önmagával. Ennyi a film (soványka) története. Furcsa mód sokkal érdekesebbek azok a tények, amelyek a kész alko­tást kísérik. A forgatókönyv, amelyet maga a rendező írt, Hartley-Merrill Inter­national Screenwriting Díjat nyert Amerikában. De anélkül, hogy Gárdos Éva bármilyen pályázatra beküldte volna. Másvalaki tette meg ezt helyette. A forgatókönyvet ugyanis megkapták néhányan a baráti körben, hogy olvassák el, és mondjanak véleményt róla. Nem sokkal később telefonon értesítet­ték Gárdos Évát, hogy a könyv díjat nyert, és ezzel együtt pénzt is a for­(Archív felvétel) Sándor Margitot, Gárdos Éva édes­anyját Nastassja Kinski, az édes­apát Tony Goldwyn alakítja. Mind­ketten végig hitelesek a filmben. Nehezebb dolga Nastassja Kinski- nek volt, aki szövege nem kis részét magyarul mondja. „Mindenképpen olyan színésznőt akartam erre a szerepre, akinek ko­moly élettapasztalatai vannak, akit magánemberként is mélyen meg­érintenek az ilyen történetek - je­gyezte meg Gárdos Éva. - Nas- tassjában pedig van egy különös európai érzékenység. Bár évtizedek óta Amerikában él, a génjei, szülei révén, mégis Európához kötik.” A magyar színészek közül Bárífalvy Ágnes jutott nagyobb feladathoz a filmben. Ő játssza a nagymamát, Nastassja Kinski édesanyját. Első hallásra bizonyára furcsának tűnik a „felállás”, de a sminkes finom, szinte észrevétlen besegítésével Bánfalvy Ágnes hibátlan alakítást nyújt. Nem a megtört, meggör­nyedt, „százéves nagyanyót” hoz­za, hanem az életerős, fiatalos, szálfatermetű nagymamát, aki a legnehezebb helyzetben sem eresz­ti el magát. A család barátját Seress Zoltán, a nevelőszülőket pedig Czinkóczi Zsuzsa és Galkó Balázs játsszák. Munkájuk semmi kíván­nivalót nem hagy maga után. Kár, hogy a filmből családi krónika lett, hogy vannak „oldalak”, amelyeket egykedvűen veszünk tudomásul, és hogy a történet voltaképpen csak ott kezd érdekessé válni, ami­kor a bakfis (Scarlette Johansson) lázadásával, kezelhetetlenségével és szökéseivel életet visz az Ameri­kai rapszódiába. Nastassja Kinski és Ed Burns az Amerikai rapszódiában csak azokhoz akar szólni, akik poli­tikai menekültként hagyták el ha­zájukat. Gárdos Éva azokra is gon­dolt, akik más okból kényszerültek otthonuk elhagyására, és idegen környezetben kellett megtalálniuk önmagukat. „Az elszakadást határokon belül is megélheti az ember. Elég ha csak Debrecenből Budapestre költözik, vagy Texasból New Yorkba. Ilyenkor mindenkiben felmerül a kérdés: ki is ő valójában, honnan indult és merre tart, mit vár az életétől. Elein­te úgy gondoltam, az idősebb kor­osztályhoz szól majd a filmem, hogy bennük ébreszt majd honvá­gyat egykori hazájuk iránt. Most már tudom: azokat a tizenéveseket is foglalkoztatja a történet, akik identitászavarral küzdenek.” Szülei szökéséről sok mindent tu­dott Gárdos Éva, de a fűm forgatá­sakor felmerült benne néhány, ed­dig fel nem tett kérdés. „Rá kellett döbbennem, hogy azt sem tudom, milyen körülmények között lépték át a határt. Hogy mi játszódott le bennük, amikor el­hagyták Magyarországot. Hogy mitől féltek a legjobban. A film je­lentős részét itthon forgattam. Bu­dapestről hívtam fel az édesapá­mat, hogy megkérdezzem tőle, mi maradt meg bennük azokból a percekből, amelyeket már a szö­gesdrótok közelében töltöttek. Az aknák, felelte. Nekem ez eddig meg sem fordult a fejemben. És azért örültem, hogy ezt megtud­tam tőle, mert a szökés film- revitele még csak ezután követke­zett, így legalább drámaibbra fog­tam a jelenetet.” gatáshoz. Mint kiderült: egy lelkes olvasója, aki másodkézből kapta meg a könyvet, elragadtatásában, és anélkül, hogy Gárdos Évával kö­zölte volna, oldalanként faxolta el apályázat címére. „Én mindig erre a pályára készül­tem - nyilatkozta a rendező filmje Karlovy Vary-i premierje után. - Az a csaknem húsz film, amelyhez vá­góként van közöm, elsősorban arra volt jó, hogy a lehető legtöbbet ta­nuljak meg a szakmáról, mire oda­állhatok a kamera mögé. Dolgoz­tam a Valley Girlben, amellyel Nicholas Cage indult a pályán, és vágtam Angelica Huston filmjét, a Bastard Out of Califomiát, de a lel­kem mélyén mindig arra vágytam, hogy egyszer olyan filmet rendez­hessek, amely igazán megérinti az embereket. Főleg azokat, akik hoz­zám hasonlóan élték meg az ottho­nuktól való elszakadást.” Az Amerikai rapszódia tehát nem­Gárdos Éva, a film rendezője (Zuzana Mináčová felvétele) A kötet a szerelemmel, párjóslással kapcsolatos kérdésekkel összefüggő jósló szövegeket és praktikákat tartalmaz A népi kultúra felvidéki vándordíj a L. JUHÁSZ ILONA Szinte megszokottá vált, hogy Gágyor József, a mátyusföldi gyer­mekfolklór szorgalmas kutatója rendszeres időközönként új kötet­tel lep meg bennünket. A Megy a gyűrű vándorútra című kétkötetes gyermekjáték- és mondókagyűjte- ményének 1982-es megjelenése a mai napig a szlovákiai magyar folk­lórkutatás egyik nagy eseménye. Benne a Galántai járás területén összegyűjtött gyermekjátékok egy részét adta közre. Néhány évvel ké­sőbb egy újszerű kötettel jelentke­zett, amely olyan folklóranyagot tartalmazott, melyet tájainkon a korábban nem vettek figyelembe. Az Emlékül (1998) című kötetben a Galánta környéki iskolákban fel­jegyzett emlékkönyvverseket tette közzé. Rövidesen egy újabb mun­kával állt elő, az 1999-ben a Megy a gyűrű vándorútra folytatásaként összeállított Kislibáim, gyertek ha­za! című kötettel. Ebben az előző kétkötetes gyűjteményből helyhi­ány miatt kimaradt anyagot tette közkinccsé. Gágyor József idén is­mét hallatott magáról: a közelmúlt­ban jelent meg a dunaszerdahelyi Lilium Aurum gondozásában a Szeret? Nem szeret? című munká­ja. E könyvecske, amely a Jós­lókönyv gyerekeknek alcímet vise­li, a szerelemmel, páijóslással kap­csolatos kérdésekkel összefüggő, gyerekektől lejegyzett jósló szöve­geket és „praktikákat” tartalmaz. A serdülő gyerekek fantáziáját külö­nösen foglalkoztató téma ez, s ezt Gágyor József kötete is bizonyítja, hiszen a Galánta környéki falvak­ban a jóslások számos és sokrétű változatát jegyezte föl. Az 58 szö­veget a szerző kisebb csoportokba tagolta, aszerint, mi a jóslás eszkö­ze vagy mivel jósolnak. Az állat- és növényvüággal kapcsolatosakkal kezdi, utána a Kérdések-feleletek című összeállítás következik. A leg­több jóslás a nevek, valamint a Kéz - ujj és a Négyzet - téglalap - egye­nesek alcsoportnál található. Gágyor további csoportjai a Köszö­nés, a Hónapok, a Színek, az Ábé­cé betűi, a Szem, a Szempilla - haj­szál, a Tüsszentés - csuklás, a Gyű­rű - zsebkendő, a Könyv - gyufa - cérna, a Kártya, az Ugrókötél - labda, az Autó - vonat és a Sótar­tó. A kötetben néhány jóslásnál szemléltető ábra, valamint kotta is található, Nagy Attila találó rajzai pedig az egyes jóslásokat még szemléletesebbé teszik, és a könyvnek is nagyobb vonzerőt köl­csönöznek. A szerző munkáját kézikönyvként ajánlja a gyerekeknek, akik bizonyá­ra sokat forgatják majd és végigpró­bálják a benne szereplő jóslásokat. Ezzel persze mintegy beleavatko­zott a népi kultúra életébe, hiszen a Galánta környéki gyermekfolklór ezen válfaja ily módon eljut a csalló­közi, a gömöri vagy akár az Ung- vidéki gyerekekh ez is. Mint aho­gyan az úgynevezett hagyományos népi kultúra más területéről is ha­sonlóképpen terjedtek a különböző jelenségek, s ahogyan egykor a szó­ban forgó könyvben szereplő jóslá­sok egy része is eljuthatott a Galánta környéki falvakba... A kötetet a Lilium Aurum a szerző 60. születésnapjára jelentette meg. A szerző forrásai azonban az eddig megjelent kötettel nem apadtak ki, hiszen még nagy mennyiségű össze­gyűjtött és feldolgozatlan anyag vár rendszerezésre, kiadásra. «toron józsf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom