Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-27 / 172. szám, péntek

ÉPÍTÜNK AZ UJSZÓ 2001. július 27., péntek 1. évfolyam, 2. szám Az Állami Lakásfejlesztési Alap az előírások módosításával lényegesen több lakás felépítéséhez tudna hozzájárulni Háztartási folteltávolító szereket lehetőleg ne használjunk Hiánycikk a rugalmasság Az állami segítség ellenére túl kevés lakás épül (Somogyi Tibor felvétele) A májusban hatodik évébe lé­pett Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) az előnyös lakás­hiteleivel vált népszerűvé. A kormány határozata szerint az alapnak a jövő év végéig kellene a jelenlegi formában működnie. Az eltelt öt év alatt csaknem 22 ezer hitelt folyó­sított összesen több mint 11 milliárd korona értékben. KÜRTI ISTVÁN Az elkövetkező időszakban még ezt a lényeges lakástámogatást is növel­ni lehetne. Ehhez az ÁLA-ról szóló törvény néhány szabályzatát kellene módosítani. A alap pénzfor­rásához képest kevés a benyújtott kérvény. Ezenkívül az utóbbi idő­ben csökkent a megkezdett lakások száma. Bár a bérlakásprogram Ígéretesen beindult, nem kellene ezt a tényt túlbecsülni. Az alap május elejétől módosított előírás szerint bírálja a bérlakásokra benyújtott kérvényeket. Az eltelt két hónap alapján azt lehet állítani, hogy a községek élnek az új lehetőséggel. Amíg az idei év első 4 hónapja alatt három kérvényt nyújtottak be ösz- szesen 33 bérlakásra, addig május és június folyamán 34 kérvényt ik­tattak 1035 bérlakás felépítésére. Az első tapasztalatok szerint a köz­ségeknek problémát okoz az előírt közbeszerzési eljárás. Ez akár fél évig is eltarthat, ami lényegesen las­sítja az egész folyamatot. Ha a Köz- beszerzési Hivatalnak sikerülne ezen javítani és elérni, hogy a köte­lező eljárás folyamatát lerövidítsék, akkor még nagyobb ütemben kez­dődhetne el a bérlakások építése. Az ÁLA több törvénymódosítás után is előnyös hiteleket kínál. Persze csak azok szempontjából, akiknek a szigorú előírások nem akadályoz­zák meg a hitel jóváhagyását. Álta­lában a hitelhez jutás kevésbé ked­vező. Sok érdeklődő ugyanis nem felel meg a hatályos szabályoknak. Ezért nem meglepő, hogy a benyúj­tott kérvények száma korántsem kö­zelíti meg az alap lehetőségeit. Az ÁLA a jelenleginél lényegesen több lakás felépítését tudná finanszíroz­ni. A polgárok építkezési kedve attól függ, hogy hozzájutnak-e elegendő pénzforráshoz a megfelelő feltéte­lek mellett. A meglevő lakástámo­gatási eszközök ugyanis sokak szá­mára elérhetetlenek. A feltételek olyan szigorúak, hogy nehéz ezek­nek megfelelni. A kedvező kamato­zású kölcsön juttatásának felső jö­vedelemhatára, amit a létminimum 3,5-szörösénél húztak meg, túlsá­gosan szigorúra sikeredett. Ez a ha­tár alacsonynak bizonyul ahhoz, hogy az építkező megélhessen a jö­vedelméből és közben építkezni is bíijon. így aztán csak nagyon szűk réteg tud ennek megfelelni. Ha va­laki néhány száz koronával túllépi ezt a határt, az nem azt jelzi, hogy a gazdag réteghez tartozik. Ez a elő­írás hibás feltételezésen alapszik. Vannak olyan járások, ahol a szigo­rú határ miatt csak az érdeklődők kb. 10%-a kaphat ÁLA kölcsönt. A másik lényeges korlátozás a családi házak 120 négyzetméteres maximá­lis lakóterülete. Ha belelapoznánk a háztervek katalógusaiba, sok olyan, 3-5 tagú családnak háztervet talál­nánk, amelyeknél a lakóterület csak néhány négyzetméterrel lépi túl a 120 m2-es határt. Ez nem azt jelen­ti, hogy ilyen ház túl nagy lenne. Megállapítható, hogy a határt nem a realitásokhoz szabták. Ezek mes­terséges korlátok, amelyeknek nincs valós hátterük. Minek olyan rend­szer, ami a „nesze semmi, fogd meg jól” alapon működik? A reálbérek­hez és a polgárok életkörülményei­hez kellene igazítani az előírásokat. Csak így válhatnak a létező hitelle­hetőségek hatékonnyá és nagyobb mértékben felhasználhatóvá. A múlt év májusától érvényesek az imént említett szigorú megkötések. Ezeknek „köszönhetően” az Állami Lakásfejlesztési Alap hitele sokat vesztett a vonzerejéből. Ez lehet a valódi oka a lakásépítés visszaesé­sének és az ALA hitelek kisebb fel- használásának. A jelenlegi gazda­sági helyzet sincs pozitív hatással a lakásépítkezésre. Az alap meg­szüntetéséről szóló kijelentések sem tűnnek túl biztatónak azok számára, akik fontolgatják, hogy élnek az ALA nyújtotta lehetőség­gel. Idáig csak az alap megszünte­téséről esett szó, de senki sem mondta meg, hogyan lesz tovább. Ha jobban kidolgozott rendszerrel rendelkeznénk, akkor rendben van, szüntessük meg az alapot. Sajnos semmi sem utal arra, hogy a felelősöknek valami tökélete­sebb elképzelés lenne a tarsolyuk­ban. A lakáshozjutás esélye az utóbbi időben egyre csökken, ezért már régebben olyan lépése­ket kellett volna elfogadni, ame­lyek mérsékelnék vagy visszafor­dítanák e trendet. Már közeledik a kormányciklus vége, ennek dacá­ra a kormány és a építésügyi tárca még képes lenne olyan döntéseket hozni, amelyek javíthatnának a la­káspiac helyzetén. Vajon az életkor esetében megszabott határt nem lenne jobb egy más kritériummal felváltani - például az lenne jogo­sult a előnyösebb hitelre, aki az első saját otthonát építi. Sok olyan 35 éven felüli ember van, akinek nincs saját lakása. Nekik is éppen annyi­ba kerül egy új lakás beszerzése mint a 2-3 évvel fiatalabbaknak. Je­lenleg az életkor megszabásával a 35 év felettiek hátrányba kerülnek. A szerző lakáspolitikai szakértő EUROTOP tetőcentrum A tető lesz épülő házának dísze és védelme, épp ezért nem mindegy, hogy mennyi időt szentel a megfelelő tető kiválasztására. Mi segítünk önnek abban, hogy nyugodt körülmények között, alaposan számba véve a lehetőségeket, kiválassza az önnek elképzelésében, formájában, anyagában, színben és árban leginkább megfelelő tetőt. Segítünk abban, hogy a kiválasztott tető szakszerűen a “helyére kerüljön". Segítünk abban, hogy mindezt pénztárcakímélő áron kapja meg tőlünk, névre szóló garanciával. Ne feledje, van időnk önre i Hívjon, és kérjen . további .felvilágosítást a kővetkező telefonszámokon: k 031-55-45-301, 0905-310-126. &§» fe Afr Ita fi Egyházgelle (Holice), Templom tér 24, Dunaszerdahelyi járás Védjük burkolatainkat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Napjainkban mindinkább előtérbe kerül a természetes anyagok alkal­mazása az élet minden területén, ez az irányzat érvényesül az építő­iparban is. Ám a természetes anya­gok nem egyszer kivételes elbánást igényelnek. Márvány és mészkő burkolataink idővel megkophat­nak, fényük a csillogóból mattá, se­lyemfényűvé válik. Úgy is mond­ják, hogy „patinájuk” lesz. E kopás adódhat a fokozottabb használat­tól, erős napsugárzásnak kitett fe­lületnél az UV sugárzásból, illetve a nem megfelelően használt tisztí­tószereknek köszönhetően külön­féle vegyi behatásoktól. A termé­szetes kövek legjobb tisztítószere a tiszta víz, vegyszer nélkül, igaz hogy az utóbbi időben vásárolható- ak speciális kőtisztítószerek, ame­lyek megoldják a tisztítási problé­mákat, mert semleges kémhatá­sukkal nem marják meg az anya­got. Ha a padlón mégis találunk va­lamilyen foltot, szennyeződést nem kifizetődő próbálkozni „házi” módszerekkel, mert az eredmény még rosszabb lehet. A már felszívó­dott szennyeződést nem tudjuk a felületről eltávolítani. Háztartási takarító és folteltávolító szereket lehetőleg ne használjunk. Azért fej­lesztették ki a már szintén kapható impregnáló anyagokat, hogy meg­előző jellegű megoldásként a felü­letre felhordva ne engedjék a szennyeződések felszívódását. Gránit anyagoknál, mivel a felület keményebb, a kopás és a szennye­ződés érzékenysége sem olyan mértékű, mint a márvány jellegű- eknél, de érdemes itt is speciális ta­karítószert és impregnáló vegysze­reket alkalmazni. Régi, megkopott természetes kőburkolatainkat - ha a lehetőségek adottak - újra felcsi- szoltathatjuk eredeti fényűre. Há­zilag márvány-gránittisztító és kő­élénkítő waxok használhatóak de a legjobb eredményt (és a legköltsé­gesebbet is) a gépi kőcsiszolással érhetjük el. Ezek a gépek nedves technológiával érik el az eredeti fényt. A jól kiválasztott és lerakott majd kellő gondossággal ápolt márvány-gránit-mészkő padlóbur­kolat szinte beépül tulajdonosa életébe, természetességénél fogva részévé válik, s teszi teljessé kör­nyezetét. Megéri egy kicsit több gondot fordítani rá. (ú) Ajánlatos elkerülni a hosszú, sokajtós előszobaképet Kapcsolat a külvilággal ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A külvilágot az otthonainkkal első­sorban a főbejárati közlekedők kö­tik össze. Ezeket a helyiségeket mé­retüktől, rendeltetésüktől és meg­közelíthetőségüktől függően ne­vezzük előszobáknak, belépőknek vagy éppen szélfogóknak. Itt bo­nyolódik a vendégforgalom, ide ér­kezünk először haza és többnyire itt fogadjuk mindazokat a hozzánk érkezőket is, akiket nem kívánunk a családunk nyugalma miatt-a la­kásunkba beljebb tessékelni. Itt he­lyezzük el azokat a tárgyainkat is, melyek a lakásban tartózkodás so­rán nem szükségesek. Ezek lehet­nek kabátok kalapok, sapkák, tás­kák vagy egyéb csomagok, de a sá­ros utcai lábbeliket is itt cserélhet­jük át otthoni viseletre. Mindeze­ket figyelembe véve alakítjuk ki az előszobák berendezését, festjük, vagy burkoljuk le falaikat és fedjük lejárófelületüket. A tároláson kívül az előszobának van még egy fő fel­adata, innen történik a lakás többi helységeinek elosztása. Ez történ­het ajtónélküli falnyílásokkal, vagy ajtókkal, melyek lehetnek toló, nyí­ló, harmonika, egy vagy kétszár­nyúak egyaránt. Lehetőleg kerül­jük a hosszú, sokajtós előszobaké­pet, ezen belül is az egymással szemben nyíló ajtók építészeti megoldását, de ugyan így kerüljük a hosszú tagozódásmentes beépí­tett szekrényfalak térbeli megjele­nítését is, mert az így létrejött elő­szoba látványa az érkezőkben, és az ott lakókban egyaránt, rossz, ba­rátságtalan benyomást kelthet. A közlekedő rossz alaprajzi adottsá­gát javíthatjuk azzal, ha az előszo­bát L alakban megtörjük, vagy füg- gönyözéssel szakaszoljuk, esetleg a menynyezetről lelógatott drapériá­val dekoráljuk, de sötétséget tűrő növények elhelyezésével is javítha­tunk a kedvezőtlen helyzeten. Mi­vel az előszobák többsége ablak nélkül épül, elég sötétek, ezért eze­ken, vagy mesterséges világítással segítünk, vagy a természetes fény mennyiségét növeljük az által, hogy az innen nyíló ajtószárnya­kat, részben üvegezzük. Az üvege­zés lehet katedrái, homokfuvott, savmaratott, vagy a ma ismét diva­tos ólombetétes kivitelű. Minden megoldás szép, ha az, harmoniku­san jó ízléssel illeszkedik az ottho­nunk összképébe, (ú) A szekrény nem alkalmas a tárolási gondok orvoslására Ha nincs elég helyünk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lakások nagy része nem rendelke­zik a tárolásra alkalmas külön helyi­séggel, ráadásul ritkán látunk arra jó példákat, hogy a meglévő terület­tel megfelelően gazdálkodtunk. Tá­rolási problémáinkat többnyire va- lamüyen szekrény használatával oldjuk meg. Sok lakásban látható, hogy még mind a mai napig a kü­lönböző szekrénysorokat tartják a legmegfelelőbb megoldásnak, pe­dig a tapasztalatok szerint ezek a bútordarabok nem igazán alkalma­sak a tárolási gondok orvoslására. Akkor mi a megoldás? A legjobb az lenne, ha mindenhol lehetne egy gardróbszoba, de ugye ez sok he­lyen nem oldható meg. Ha lakásunk méretei lehetővé teszik, akkor leg­alább a hálószobákban helyezzünk el beépített szekrényt, vagy gard­róbszekrényt. (A kettő közötti kü­lönbség, hogy a beépített szekrény nem zárt egység, mint a gardrób- szekrény, mert az oldalfalai és a hát­fal maga a fal, az ajtókat szokták kü­lön méretre készíttetni.) Ahol erre nincs mód, ott kell bevetni a külön­böző praktikákat és ötleteket, hogy hogyan tudjuk a kis helyeket is meg­felelő módon kihasználni, és ele­gendő helyet teremteni a tárolás­hoz. Ilyenkor kell minden zeg-zugot megtalálnunk, sőt arra is van mód, hogy plusz helyeket teremtsünk la­kásunkban. Ha kis lakásban kell megoldani a tárolást és most állunk bútorvásárlás előtt, mindenképpen törekedjünk arra, hogy olyan dara­bokat válasszunk, melyek nem csak szépek és mutatósak, és csak arra jók, hogy különböző dísztárgyakat elhelyezzünk rajtuk, hanem tárolóhelyként is használhatók, (ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom