Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-04 / 153. szám, csütörtök

6 ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 4. AGRÁRVILÁG/GAZDASÁG - HIRDETÉS Szlovákiában életbe lépett az új hulladékkezelési törvény A hallei agrárfejlesztési intézet szerint az Unióhoz csatlakozók agrárintegrációja évente nyolcmilliárd euróba kerül A környezetvédelmi tárca legnagyobb akciója ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A jogszabály megfogal­mazása a környezetvédelmi mi­nisztérium történetének legna­gyobb akciója volt, és elfogadását is soha nem látott méretű társa­dalmi vita előzte meg - jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Ivan Závadsky, a környezetvédelmi minisztérium szekcióigazgatója abból az alkalomból, hogy Szlo­vákiában életbe lépett az új hul­ladékgazdálkodási törvény. Ezzel egyben az uniós jogharmo­nizáció egyik fogós feladatának is eleget tettek, igaz, a feladat nagy­ságára való tekintettel első nekifu­tásra csak a vonatkozó uniós sza­bályok 80 százalékát vették át. A többit, például az azbeszthulladé­kokkal kapcsolatos szabályozást jövőre fogadják el, de amint Ivan Závadsky hangsúlyozta, a törvény szerkezete már nem változik. Az uniós jogrendszert különben is mozgó célpontnak nevezte, hiszen a törvényelókészítés során példá­ul jelentősen megváltoztak a gép­kocsironcsok feldolgozására és a hulladékégetésre vonatkozó sza­bályok, így előbb-utóbb ezeket is be kell építeniük a törvénybe. Fontosnak nevezte, hogy végre a hazai hulladékkezelésben is meg­jelentek az első piaci elemek, a reciklációs alap bevezetése végre működőképessé teheti a szepa­rált hulladékgyűjtést. Sőt, bár nem ismert a közigazgatási re­form sorsa, az önkormányzatok ezzel a törvénnyel is új, jelentős hatáskörökhöz jutottak. így pél­dául ezentúl a hulladékelszállítá­si díjat is ide kell majd befizetni, nem pedig ^z ezzel foglalkozó vállalatoknak. A díj nagyságát egyébként a törvény személyen­ként évi 80 és 1200 korona között engedélyezi, de az egyes önkor­mányzatok úgy is dönthetnek, hogy az érintettek az elszállított hulladék mennyisége alapján fi­zessenek. (tuba) Megjelent a Jó Gazda havi szaklap júliusi száma Az uborka kártevői LAPAJÁNLÓ Pozsony. A gazdák, a kertész- kedők és háztáji gazdálkodók időszerű tennivalóinak taglalása mellett a Jó Gazda júliusi számá­ban az uborka kártevői - a pero- noszpóra, a lisztharmat, a levél- tetvek, az atkák és a poloskák - el­leni védekezés lehetőségeiről ol­vashatnak részletes ismertetőt. A cikk a felhasználható vegyszerek jegyzékét is tartalmazza. A lap be­mutatja a legkiemelkedőbb vörös­borszőlők közé tartozó kabernet- fajtákat, útmutatást ad a kerti ön­tözéshez, az agrárgazdálkodók számára pedig a vetésforgó követ­kezetes betartásának jelentőségét méltatja. Ismerteti a gyümölcsfák nevelésének és ápolásának alapel­veit, a szulákfélék elleni védeke­zés módozatait, figyelmeztet a ve­tési bagolypille újabb tömeges előfordulására, bemutatja az éve­lő virágok talajának előkészítését és az ültetés feltételeit, (szí) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. július 4-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,083 Magyar forint (100) 17,366 Angol font 70,200 Német márka 21,517 Cseh korona 1,246 Olasz líra (1000) 21,734 Francia frank 6,416 Osztrák schilling 3,058 Japán jen (100) 40,157 Spanyol peseta (100) 25,292 Kanadai dollár 32,851 Svájci frank 27,656 Lengyel zloty 12,478 USA-dollár 49,720 ■■■HB’ VÍZŐR Indokolt az öntözés A múlt héten az öntözéses te­rületeken legfeljebb 6 millimé- ternyi csapadék hullott, csak Losoncon és Rimaszombatban mértek 22-26 millimétert. Júniusban az öntözéses terüle­tek nagy részén 13-35 millimé- ternyi eső esett, ami az ilyen­kor szokásos csapadéknak csak a 20-50 százaléka. Hasonló volt a helyzet májusban is, így Kelet-Szloválda egyes ré­szeinek kivételével az öntözé­ses területeken pótolni kell a csapadékhiányt. Fokozott fi­gyelmet érdemel a kukorica, a napraforgó, szója, lucerna, cukorrépa és az almafák is. (Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat a nem jön az eső, jön a «»#111Cill A ZÖLD VILÁGÉRT ' ' ' ' ' .........FOR A GREEN WORLD • R AINSTAR' típusú cseveíoaobos öntozoberendezesek 60 fel« változatban, a TX es az E PLUS típus számítógéppé! irányított • ontezőkonzolok, 12 - 60 m szélesek • szeles hatósugarú sávos ..UNESTAR" es körös ..CERESTAR” öntözőberendezések • gázolajjal es traktormeghajtassal működe szivattyúk • gyorskapcsoiásss öntözöcsövek és - készülékek • a trágyáié kijuttatására alkalmas tartálykocsik es tartozékaik BAUER G.m.b.H.- szervezési egység. Podunajska 25. 825 54 Bratislava. Tel./fax: 07/4525 89 43. Mobil: 0S03 706 843. E-mail: andras@bauer.sk Közösségi reform kontra bővítés A mezőgazdaság lett a rendszerváltozás mostohagyereke (Archiv felv.) Az Európai Unióhoz való csatlakozás legnehezebb kér­désének a mezőgazdasági szabályozás összehangolását tartják a szakértők. Az EU-tag- országok gazdái átlagosan több mint kétszer akkora tá­mogatást kapnak, mint a csatlakozni vágyó országok termelői. A csatlakozás után nálunk felívelésre, náluk mi­niválságra lehet számítani. DUNAI PÉTER Szaporodnak a felhők az EU-bőví- tés egén, Németország Franciaor­szággal együtt óvatosságot ajánl a csatlakozási dátumkeresés rituális játékában. Emiatt Berlint, a tagje­löltek legjobb EU-ügyvédjét Göte­borgban majdhogynem fékezéssel vádolták. Varsó sztárolása - amit egyébként érthető gazdasági-politi- kai-földrajzi-történelmi okokból a németek kezdtek - mintha vissza­ütne. Varsó komoly fejfájást okoz nemcsak önmagának, hanem legfőbb EU-pártfogójának, Berlin­nek is. Mert ott pontosan tudják, a lengyel mezőgazdaságnak az EU- ba való beülesztése roppant nehéz lesz. Márpedig Németország több ízben kijelentette: Varsónak bérelt helye van a legelsők között. Schrö­der kancellárnak a minap Frank­furtban ismét meg kellett ígérnie az elsőkörösséget lengyel partnerei­nek, ugyanakkor utalni kényszerült rá, hogy garantált hely nincs, és a felvétel sorrendjét alapvetően a gazdasági-politikai érettségnek, a harmincegy fejezet lezárásának kell meghatároznia. Német kommentátorok most elő­ször említik: lehet, hogy Lengyel- ország nem kerül be az EU-belépők legelső csoportjába. Csehországnál a Beneš-dekrétumok, a második vi­lágháborút kísértő politikai kísér- tetrendszere lehet a küszöb, ame­lyen Prága esetleg megbotlik. Ma­gyarország esetében az agrárhely­zetbe, a Torgyán-regnum idején el­vesztegetett pénzbe-időbe, másra elfecsérelt felkészülési energiába lehet belekötni. Igaz, a csatlakozó kelet-közép-európai országok kö­zött leginkább a magyar termésát­lagok közelítik meg az EU-éit, csak­hogy ez a kivételesen jó minőségű termőföld „érdeme”. A legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank Kelet-Közép-Euró- pát figyelő elemzőcsoportja tanul­mányt szentel a mezőgazdaság­nak, azt sem rejtve véka alá, hogy az agrárkérdés legalább annyira szorítja az uniót, mint a csatlako- zókat. Évtizedek óta tart a nyugat­európai integráció agrárválsága, amelyet a politikai okokból túltá­mogatott, túlméretezett mezőgaz­dasági termelők, kapacitások okoz­nak. Az EU meg akaija várni a 2002-es francia választások kime­netelét saját agrárreformja végle­gesítéséhez. De ha csak 2002 dere­kán fognak hozzá a legnehezebb téma, a mezőgazdaság tárgyalásá­hoz, hogyan lehet 2002 végéig mind a harmincegy témát lezárni? Hétmilliárdos profit Nyereséges bankszektor Pozsony. A hazai pénzintézetek az idei év első négy hónapjában 7 mil­liárd koronás profitot gazdálkodtak ki, 79 milliárdos összkiadás és 86 milliárdos bevétel mellett. Ennek je­lentős részét áprilisban halmozták fel, amikor az előző hónaphoz ké­pest 3 milliárd koronával nőtt a nye­reség. A jegybank legfrissebb jelen­tése szerint a szektor mérleg- főösszege az említett időszakban 13 milliárd koronával nőtt, elérve a 888 milliárd koronát. Április végére a bankok 176,3 milliárd korona standard hitelt folyósítottak, a ne­hezen behajtható hitelek elérték a 17,8 müliárd koronát. Az ügyfelek bankokban elhelyezett pénze 562,5 milliárd koronát tett ki. (TASR) A nyugat-európai közösségi agrár- politika több évtizedes kudarcát a közmunkajellegű agrártermelési tá­mogatási rendszer jellemzi. Azaz, úgy, ahogy az egyik nap árokásásra, a másik nap ugyanezt betemető közmunkára irányítják a munkanél­külieket, az EU is megtermelteti azt a sok százezer tonna húst feleslege­sen, amelyet aztán közpénzen meg- semmisíttet, jobbik esetben oda­ajándékoz Eszak-Koreának. A való­di piacgazdaság bevezetésétől való ódzkodást senkinek sem kellő vaj-, húshegyek, bor- és tejfolyamok, pa­radicsom- és narancsdombok de­monstrálják. Nemzeti lobogós hadi­hajóik támogatásával francia, spa­nyol, portugál halászok rontanak egymásra egy-egy homokzátony kö­rüli, halban gazdag vízterületért. Évi százmilliárd márkát, az EU-bü- dzsé mintegy felét költik arra, hogy az agráriumot etessék. A keleti bőví­tésjó alkalom rá, hogy a nyugati-eu­rópai parasztok számára évtizedek óta tejjel-mézzel folyó Kánaánt ki­szárítsák. Ha másért nem, azért, mert a nagyvonalú támogatási rendszer összeroppanna az új tagok súlya alatt. Végtére is Lengyelország az EU legnagyobb agrárállamává válik. És Varsó mellett Keletről fel­bukkan a többi éhes, új tag is. Az újak sokkal inkább ki vannak téve a versenynek, a piac törvényeinek, mint az évtizedek alatt elkényelme- sedett nyugat-európai kollégáik, akik a valódi verseny híján művészi tökélyre fejlesztették az EU-időszak bonyolult agrártámogatási rendsze­rében a legjövedelmezőbb kiskapuk Évtizedek óta tart a nyugat-európai integ­ráció agrárválsága. megtalálását. Ezt a finom és bonyo­lult szisztémában való eligazodást megtanulni nem lesz könnyű. A magyar paraszt összjövedelméből 20%-ot tesz ki az állami támogatás. A lengyeléből, csehekéből 25, a szlovénokéból 47%-ot. Az EU-ban a támogatottság mértéke 49 (!) szá­zalék, azaz az agráriumban megter­melt minden második márka, frank, líra, peseta forrása az adófizető pol­gár, nem pedig a paraszti munka hatékonysága. Ha megvalósul a ra­dikális agrárreform, a támogatások mértéke a régi EU-tagoknál csök­kenni, az újaknál emelkedni fog: a 35-38%-os össz-EU-átlagra esik vissza a régieknek, megy fel az újak­nak. Ez a belépőknél a mezőgazda- sági termelés felíveléséhez, a régi­eknél pedig miniválsághoz is vezet­het. Érthető, hogy a nagy nyugat­európai agrárállamok, Franciaor­szág, Spanyolország, Olaszország, foggal-körömmel védik nemzeti ér­dekeiket, parasztjaik létalapját, pia­cait, támogatási rendszerét. Hogy ez milyen indulatokat válthat ki, azt tapasztalhattuk Spanyolországnál vagy az EU-húsosfazékból minden­ki másnál többet markoló Írország­nál. Madridot csak a németek, a ke­leti bővítés legfőbb támogatói tud­ták bizonyos, teljesen nyilvánosság­ra nem került garanciákkal, ígére­tekkel lecsendesíteni. Dublinnél ugyancsak póttámogatásra, súlyos eurómilliárdükban kifejezhető ú- jabb ígéretekre lesz szükség. De még így sem garantálhatja senki az EU-bóvítésról szóló megismételt népszavazás pozitív eredményét. Való igaz, alapvető bajok vannak az EU-agrárreformmal, de hol a gyöke­res mezőgazdasági átalakítás a csat­lakozó országokban? A rendszer- változás mostohagyereke a mező- gazdaság lett. A legrosszabbul ott sült el a privatizáció, ahol a legjob­ban torzították a nemzeti érdeket az otromba helyi, csoport- és pártérde­kek. Pedig a keletiek adottságai nem rosszak: 1999-ben az EU gabo­natermés-átlagait leginkább a ma­gyarok közelítették meg, az EU-át- lag több mint öthatodát érték el. A szlovénok 83%-át, a csehek 78, a lengyelek 53, az észtek pedig mind­össze 25%-át termelték meg. A tej­hozamokban Magyarország 1999- ben öt százalék híján elérte az EU- átiagot. Német elemzők, beleértve Günter Verheugen bővítésügyi EU- főbiztost a három legnagyobb mezőgazdasági földterületű állam­mal, Lengyelországgal (18,4 millió hektár), Romániával (14,8 millió hektár) és Bulgáriával (6,2 millió hektár) kapcsolatban jósolják a leg­nagyobb nehézségeket. Ami még el­gondolkoztatja őket: a csatlakozni kívánó államokban az elmúlt né­hány évben, az EU-belépés csiki- csuki időszakában nőtt a mezőgaz­daság támogatottságának mértéke. Az OECD adatai szerint az agrárium támogatottsága 1992 és 1999 kö­zött Lengyelországban 20-ról 25%- ra, Szlovéniában 38-ról 47%-ra nőtt. Magyarországon a támoga­tottság a küencvenes évek elején 17- 20%, 1997-ben 7, 1998 13%, majd 1999-ben ismét 20%-ra emelkedett. A Halléban működő Kelet- és Kö­zép-európai Agrárfejlesztési Intézet (IAMO) szakemberei azt vallják: csak a belépő államok parasztjainak - a nem termelésért - közvetlenül fi­zetett támogatások rendszere ga­rantálhatja, hogy a régi EU-tagok agrárpiacán ne keletkezzenek sú­lyos zavarok, ne öntse el a nyugati piacokat az újakból érkező áruhul­lám. Az IAMO szerint a belépést kö­vetően, 2007-ben különös irányza­tok figyelhetők majd meg az új ta­gok piacain. Jelenleg a tojás-, csirke- és sertéshúsárak magasabbak a csatlakozóknál, mint az EU-orszá- gokban. Emiatt 2007-ben termelé­sük az új tagoknál visszaesik, a fo­gyasztás viszont - az árszint várható csökkenésével - megugrik. A mar­hahústermelés az árnövekedés ha­tására 22%-kal nő, az iránta való kereslet 33%-kal visszaesik. A csir­Az EU támogatási rend­szere összeroppanna az új tagok súlya alatt. kehúsnál 11%-os termeléscsökke­néssel szemben 30%-os keresletnö­vekedés áll. A búzatermesztés 7%- kal visszaesik, de a kereslet 4%-kal nő. Az új EU-tagok 2007-ben, a nagyarányú közvetlen piacra jutás idején szembesülnek majd a nyuga­ti piacok igényességével, és kétsé­ges, hogy eleget tudnak-e tenni a magasabb minőségi követelmé­nyeknek. 2007-ben - az IAMO mo­dellje ezt tartja agrárszempontból az első integrált esztendőnek - 40%-kal ugrik meg az új EU-tagok­nál a gazdák jövedelme. A közvetlen támogatások 70%-át a gabona-, zöldség-, burgonyatermesztők, a fennmaradó részt a marhatartók (hús, tej) kapják. Jogos-e a régi EU-tagok félelme a belépők fölös agrárkapacitásától? Nem feltétlenül. Az újak közül csak Magyarország és Bulgária nettó ag­rárexportőr. (Bulgária Romániával együtt az évtized végén reményked­het az EU-felvételben.) A kelet-kö­zép-európai új tagállamokban az emelkedő életszínvonal kedvez majd a minőségi termékeket előállí­tó német agráripari komplexum­nak. Újabb lehetőségek nyílnak a német agrártechnológia-technika és az élelmiszerek exportjára. Mibe kerül a csatlakozók agrárintegráció­ja az EU-nak? Az IAMO modellje szerint az átmenet éveiben évente nyolcmilliárd euróba, azaz, az 1999. évi EU-agrárbüdzsé hatodá­ba. Ezt nem kis részben Németor­szágnak, a legnagyobb EU-finanszí- rozónak kellene állnia. Növekedett Szlovákia bruttó külföldi adóssága Szlovákia bruttó külföldi adósságállománya 2001. március 31-én 11,485 milliárd dollár volt. Ez azt jelenti, hogy 2001 első negyedévében 680,4 millióval nőtt az adósságállomány. Március végén Szlovákia minden egyes polgárára 2149 dollár adósság jutott. Az ország nettó adóssága 2001. március 31-én 3,2 milliárd dollárra rúgott. Az adósságállományból 7,997 milliárd esik a kereskedelmi bankokra és a vállalkozói szférára, a szlovák kormány és a jegybank adóssága 3,035 milliárd dollár volt. A grafikon adatai milliárd dollárban értendők. (Forrás: ČTK) VK-473

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom