Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-04 / 153. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 4. TÉMA: A RÁK W2 Amerikai felmérés szerint a nők mintegy tíz százalékát érinti az emlőrák, azaz élete során minden tizedik nőnél kialakul ez a betegség Önvizsgálattal a mellrák ellen Az emlőrákot már az ókori orvosok is ismerték. Az első írásos dokumentum, mely említést tesz az emlő kifekélyesedő daganatáról, az i.e. 1700 körűiről származó papirusz, amely nagy valószínűséggel egy i.e. 3000-2500 között született korábbi dokumentum másolata. Noha a betegséget régóta ismerik, pontos okát a mai napig sem tudják megnevezni. ÖSSZEFOGLALÓ Hippokratész még úgy tartotta, jobb, ha az emlő daganatait nem bántja az orvos, mert így jobbak lehetnek a beteg kilátásai. Azóta lényegesen megváltozott az orvosi gondolkodás és gyakorlat, és napjainkban a hangsúly a korai diagnózisra és kezelésre került. Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatai közé tartozik, és vezető helyet foglal el a daganatos halálozási statisztikában. Amerikai felmérés szerint a nők mintegy 10 százalékát érinti ez a betegség, azaz élete során minden 10. nőnél kialakul. (Az emlőrák persze nemcsak nőknél fordul elő, hanem a férfiaknál is.) Tudni kell azonban, hogy a betegség valószínűsége egyes embereknél nagyobb. Fokozottabb kockázatnak van kitéve az, akinek közeli rokonánál (leánytestvér, anya) emlőrákot állapítottak meg. A daganat kórisméje mellett a családi előzmény kockázatnövelő hatását is befolyásolja az, hogy a rokonoknál milyen életkorban és hol jelentkezett a daganat: nagyobb a rizikó, ha a változó kor előtt vagy két oldalon diagnosztizálták. Ezzel szemben, ha egy közeli rokonnál menopauza után és csak az egyik emlőben alakul ki a daganat, a kockázat alig nagyobb az átlagosnál. Az emlőrák kockázata akkor is nagyobb, ha valakinél már korábban megállapítottak rákos megbetegedést. A kockázati tényezőket fokozza a növekvő életkor, az emlőt érő ionizáló sugárzás, a nyugati kultúrákhoz (Európa, Észak-Amerika) való tartozás és az - egyéb ok miatt eltávolított - emlőszövetben szövettani vizsgálattal azonosított, úgynevezett atipikus hiperplázia. Mérsékelten fokozott kockázatot jelent a menstruáció korai kezdete, a késői menopauza, a terhesség hiánya vagy a 30 éven túli első terhesség, valamint a hormonális okoktól független vagy hogy az illetőben biztosan kialakult a rosszindulatú daganat. De a rizikófaktorok hiánya sem garancia a betegség ellen. Például az emlőrákban szenvedők mintegy 80 százalékánál nincs pozitív családi kórelőzmény. Az orvosok nem győzik hangsúlyozni a megelőzést, melynek a legkevésbé költséges és leg- könyebben megvalósítható módja az emlő önvizsgálata. Feküdjünk le, vállunk alá helyezzünk kispárnát, a kezünket tegyük a fejünk alá. A másik kéz három középső ujjának begyével tapintsuk át az ellenoldali mellünket hónaljig. Ezt a vizsgálatot végezzük el a túlsó oldalon is. Álljunk a tükör ele leengedett karral és vállal. Nézzük meg mindkét mellünket, nincs-e rajtuk bőrelváltozás (bőrA mellvizsgálatot zuhanyozás közben is elvégezhetjük. behúzódás, megvastagodás, elszíneződés stb.). Ezt a vizsgálatot felemelt karral is végezzük el. A tapintás legyen először körkörös, majd föl-le, végül sugárirányú. A végén enyhén nyomjuk meg mindkét mellbimbónkat. Ha véres, sár- gás-savós váladék préselődik ki belőlük, további vizsgálatra van szükség. A mellvizsgálatot zuhanyozás közben is elvégezhetjük. Ha bővebben használunk szappant, ujjaink érzékenyebben tudnak tapintani. Kiegyenesített ujjakkal, lapos kézzel tapintsunk, egészen a hónaljig. Ez minden 20 éven felüli nőnél havonta (a menstruáció utáni napokban, valamint menupauza után minden Illusztrációs felvétel hónap adott napján) javasolt. kevésbé függő elhízás, az alkohol- fogyasztás, a méhtest-, a petefészek- vagy vastagbélrák. Az emlő mérete, az előzetes sérülés, a dohányzás és a nőknél nagyon gyakori, úgynevezett fibro- cisztás emlőelváltozások, ha nem tartalmaznak proliferációt, nem jelentenek fokozott kockázatot. A kockázatot csökkentheti a 20-24 éves kor között kihordott első terhesség, valamint a petefészek 45 éves kor előtti eltávolítása. Kérdéses, hogy a többszöri terhesség vagy a hosszan tartó szoptatás hasonló hatású-e, mivel ebben a kérdésben (is) ellentmondásosak a szakirodalom adatai. Lényeges tudni, hogy a kockázati tényezők jelenlétéből nem vonható le az, A korai stádium felismerésének jelentősége Korai stádiumú az az emlőrák, amelynek legnagyobb kiterjedése nem éri el a 2 cm-t, és nem képezett áttétet az axillaris (hónalji) nyirokcsomókban, valamint távoli szervekben. Későbbi stádiumokban több helyen képződhetnek áttétek, és a tumor is nagyobb. A stádium meghatározása lényegesen befolyásolja a kezelést. A beteg korát, állapotát is figyelembe véve az orvosok a kiegészítő kezeléseket javasolják: a gyógyszeres (kemoterápiás vagy hormonális) és/vagy sugárkezeléses gyógymódokat. Ezek még akkor is indokoltak, ha a daganatok előrehaladottak, távoli áttéteket mutatnak, mivel képesek javítani a beteg életének minőségét. A stádium meghatározásakor a patológiai vizsgálat mellett (tumorméret, nyirokcsomó-állapot) nagy szerepe van egyes képalkotó eljárásoknak (mellkasröntgen, hasi ultrahang, szcintigram - a beadott radioaktív anyag eloszlásának grafikus ábrázolása), amelyekkel a távoli áttétek leggyakoribb helyeit lehet feltérképezni. Mivel az emlőrák kialakulását nem tudjuk megelőzni, napjainkban a cél az, hogy az emlőrákot minél előbb diagnosztizálják. Az első stádiumban levő betegek akár 90 százalékának életét öt évvel meghosszabíthatják. Nyirokcsomóáttétekkel a túlélés 70 százalék alatt van, a távoli áttétek esetén a 20 százalékot sem éri el. Áz első stádiumban levők egy nehezen meghatározható csoportja is belehal a daganatos betegségbe. Bár a rákkutatók és az onkológusok a prognosztikai tényezők több tucatját írták le, megbízható mind a mai napig nem akadt. Annyi biztos, hogy a daganat szövettani típusa és a differenciáció foka lényegesen befolyásolja a beteg esélyeit. Mammográfia Az Amerikai Rák Társaság (American Cancer Society) 20- 40 év között 3 évente, később már évente tartja ájánlottnak és indokoltnak a rendszeres orvosi vizsgálatot. Az emlőben észlelt csomók 80 százaléka jóindulatú. Jóindulatú daganatokról (pl. fibroadeitóma, li- póma - zsírdaganat-, tömlők, gyulladásos folyamatok és traumát követő zsirszövetelhalás) is azt hihetjük, rákosak. A csomók eredetének tisztázása további vizsgálatokat kíván. A mammográfia elég nagy biztonsággal képes kiemelni a potenciálisan rosszindulatú elváltozásokat. Mivel a cél a daganatok minél korábbi felismerése, ezért a mommográfia nemcsak a tapintott csomók pontosabb megközelítésében nyújt segítséget, hanem még nem tapintható, tehát igen korai rákos elváltozások kiszűrésében is. Ezért a szűrővizsgálatok második alapköve. Célszerű mindenkinél egy alapfelvételt készíteni 35-39 év között, majd 40-49 év között kétévente, utána pedig évente kellene mammográfiás szűrésen részt venni. A hazai szűrő- kapacitás, de főleg a pénzhiány miatt erre nincs lehetőség. Mintavétel A korai diagnosztikához tartozik az aspirációs citológiai vizsgálat vékony tűvel. A tumorgyanús csomóba szúrnak, és vákuum segítségével sejteket szakítanak ki, s miután rögzítették és befestették ezeket, mikroszkóppal megvizsgálják. Műtéti kezelés Ha a diagnosztika minden eleme azt igazolja, hogy a daganatjóindulatú, a folyamatos szűréseken kívül nincs további teendő. Ellenkező esetben többnyire műtétre kerül sor. Az operáció jelentős válltozásokon ment keresztül azóta, hogy Halsted a múlt század végén először elvégezte a róla elnevezett radikális mastectómiát, azaz az emlő, az alatta lévő mellizom és a hónalji zsírszövet és nyirokcsomók eltávolítását. Napjainkban a sebészek arra törekednek, hogy csak a daganatot távolítsák el, az emlő azonban maradjon meg. Az oldalt írta: Péterfi Szonya Ha az orvosok időben felfedezik a betegséget, a rosszindulatú daganatot, a veszélyt el lehet hárítani, a betegnek van esélye a gyógyulásra Életet menthet a rákszűrő vizsgálat Figyelmeztető jelek Az évenként esedékes rákszűrő vizsgálaton kívül, az alábbi panaszokkal akkor kell azonnal nőgyógyászhoz fordulni, ha: ♦ a menstruációk közötti időben, vagy a nemi érintkezés után vérzés lép fel, ♦ különösen erős és hosszan tartó a havi vérzés, ♦ tisztázatlan eredetű alhasi görcsök, hasi fájdalmak jelentkeznek, ♦ a hasban nyomást érez, ♦ megmagyarázhatatlan vizelési inger jelentkezik, ♦ hüvelyfolyás (esetleg szövetdarabokkal kísért) lép fel, ♦ a változás évei után jelentkezik az erős vérzés, ♦ emésztési panaszok, fefüvódások, olyan teltség érzése, amely nem eredhet a gyomorból vagy a belekből. Annak a reményét, hogy megtalálják a különböző daganatos betegségek egyetlen közös okát, már rég feladták a kutatók. Valószínűleg mindig több tényező szerencsétlen együttes hatására alakul ki a rosszindulatú daganat. ISMERTETÉS „Rákom van, meg kell halnom. Ez volt az első gondolatom, amikor a nőgyógyász közölte, hogy a méhszájról vett toriét eredménye gyanús. Életem legborzasztóbb pillanatait, legszörnyűbb napjait éltem át” - emlékezik vissza az egy évvel ezelőtti eseményekre T. Szilvia. A 32 éves fiatalasszony nem tudott szabadulni a halál gondolatától. Nem is magát sajnálta. Gyermekeire, férjére gondolt. „Szerencsére időben megműtötték, az orvosok szerint még gyermeket is szülhetnék. Tapasztalataim szerint azonban ma még nagyon kevés nő tudja, hogy a méhnyak- és a méhszájrák gyógyulási esélyei közel 100 százalékosak. Persze csak akkor, ha a rosszindulatú daganatot időben felismerik. Ezért mindenkinek ajánlom: rendszeresen járjon a rákszűrő vizsgálatra, hiszen a fájdalommentes ellenőrzés életmentő lehet” - mondja Szilvia. Rosszindulatú daganatok azonban nemcsak a méhben vagy a méhnyakban fordulhatnak elő, hanem a petefészekben is. Utóbbi esetben, sajnos, rosszabbak a kilátások - állítják az orvosok. Melyek tehát azok a jelek, amelyek a nőket figyelmeztethetik a fenyegető bajra, mi a teendő, hogyan próbál az orvostudomány küzdeni ellene? Manapság már egyetlen nőnek sem kellene méhrákban meghalnia. Ha a betegséget, a rosszindulatú daganatot időben felfedezik, a veszélyt el lehet hárítani. Ennek viszont az az előfeltétele, hogy a nők évente egyszer szűrővizsgálaton vegyenek részt. A rákszűrő vizsgálaton a nőgyógyász sejtmintát vesz a méhből és a méhnyakcsatornából, amit azután laboratóriumban vizsgálnak meg. Akik rendszeresen járnak erre a szűrővizsgálatra, azok számára nem ismeretlen a „P” jelzés, amely a töríet-, valamint a sejtvizsgálat eredményének közlésére, osztályozására használnak a szakemberek. Papanicoulaoutól, egy görög származású orvostól ered ez a nemzetközileg alkalmazott vizsgálat és elfogadott osztályozás. Pl és PH - rosszindulatú daganatra nincs gyanú, P1II - kétséges az eredmény, ismételt ellenőrzés szükséges. A legújabb osztályozás szerint ez még A-B-C alosztályra tagozódik, enyhe, mérsékelt és súlyosabb fokozatúra, mely a daganatos betegség megelőző állapotának tekinthető. Tehát még nem daganatos, hanem más jellegű hámelváltozás van jelen. A PIII/C már azt jelzi, gyanúval kell számolni, ezért szövettani vizsgálat szükséges. PIV - mindenképpen szövetminta-vizsgálatra van szükség. Nagy Manapság már egyetlen nőnek sem kellene méhrákban meghalnia. valószínűséggel a rosszindulatú daganat kezdeti stádiuma észlelhető, ami még kis kiterjedésű, jól lokalizálható. Műtéttel könnyen, nagy biztonsággal eltávolítható. PV - rosszindülatú daganat jelenlétére utal. Ha a lelet gyanús, rendszerint úgynevezett konizációra kerül sor, amikor egy kehelyszerű részt metszenek ki a méhszájból. Ezzel a beavatkozással gyakran teljesen el lehet távolítani a rákos gócot. Máskor a rák leküzdéséhez elég a méh és a méhnyak nyálkahártyájának „kikaparása”. Ha a daganat a méh izomzatára, sőt a környező szövetekre is ráterjed, a méhet és esetleg a petefészket is el kell távolítani. Még ilyen esetben is legalább 60 százalékos a gyógyulás esélye. A méhrák - amely különösen a fiatal nőknél fordul elő - két fajtáját ismerjük. A méhtestrák (en- dometriumkarcinóma) főleg a 40 és 60 év közötti nőknél gyakori, a gyógyulás esélye - a felismerése, diagnosztizálása időpontjától függően - 50-90 százalékos. A 20 és 40 év közötti nőknél talált kis- medencei daganatos megbetegedések 70 százaléka a méhnyakból indul ki. Ha időben felismerik a méhnyakrákot, a gyógyulás esélye majdnem 100 százalékos. A kismedencei rákok esetén az orvosok a következő rizikófaktorokra hívják fel a figyelmet. A dohányzás: a cigarettátázás 3,5-szörösére növeli az alhasi rák kockázatát. A védekezés: hagyja abba, illetve ne is kezdjen el dohányozni! A szemölcsök: a „humán-pa- pillóma-vírus” (HVP) az összes alhasi rák 15 százalékának előfordulásáért felelős. A fertőzés elsősorban nemi érintkezéssel történik. A 15-50 éves nők mintegy 30 százaléka fertőzött, de csak a harmaduknál lépnek föl a tünetek (viszketés, folyás, szemölcsök a nemi szerveken). A védekezés: a rákszűrő vizsgálat alkalmával tesztelés szükséges. Minden szemölcsfertőzést kezelni kell. A folsavhiány: ha a női szervezet nem kap elég folsavat, elfertőződhet a hüvely, és a méh elrákosod- hat. A védekezés: lemondani a fogyókúrákról és a gyakori alkohol- fogyasztásról. Ügyelni a folsavban gazdag táplálkozásra (tej, főzelékfélék, saláták, máj) esetleg vitaminkészítmények szedése. A hormonok: az ösztrogén hormon nemcsak a petesejt érését segíti elő, hanem a nemi szervek szöveteinek általános növekedését is serkenti - egészen a „túlburjánzásig”. A védekezés: a természetes féket a terhesség és a szoptatás jelenti. Azoknak a nőknek, akik nem szültek, kétszer olyan nagy az esélyük arra, hogy kismedencei rákban betegednek meg, mint az anyák. A fogamzásgátló tabletta is jótékonyan fékezi az ösztrogénhatást.
