Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-04 / 153. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 4. TÉMA: A RÁK W2 Amerikai felmérés szerint a nők mintegy tíz százalékát érinti az emlőrák, azaz élete során minden tizedik nőnél kialakul ez a betegség Önvizsgálattal a mellrák ellen Az emlőrákot már az ókori orvosok is ismerték. Az el­ső írásos dokumentum, mely említést tesz az emlő kifekélyesedő daganatáról, az i.e. 1700 körűiről szár­mazó papirusz, amely nagy valószínűséggel egy i.e. 3000-2500 között született korábbi dokumentum má­solata. Noha a betegséget régóta ismerik, pontos okát a mai napig sem tudják megnevezni. ÖSSZEFOGLALÓ Hippokratész még úgy tartotta, jobb, ha az emlő daganatait nem bántja az orvos, mert így jobbak lehetnek a beteg kilátásai. Azóta lényegesen megváltozott az orvosi gondolkodás és gyakorlat, és nap­jainkban a hangsúly a korai diag­nózisra és kezelésre került. Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatai közé tartozik, és vezető helyet foglal el a daganatos halá­lozási statisztikában. Amerikai felmérés szerint a nők mintegy 10 százalékát érinti ez a betegség, az­az élete során minden 10. nőnél kialakul. (Az emlőrák persze nem­csak nőknél fordul elő, hanem a férfiaknál is.) Tudni kell azonban, hogy a betegség valószínűsége egyes embereknél nagyobb. Foko­zottabb kockázatnak van kitéve az, akinek közeli rokonánál (le­ánytestvér, anya) emlőrákot álla­pítottak meg. A daganat kórisméje mellett a családi előzmény kocká­zatnövelő hatását is befolyásolja az, hogy a rokonoknál milyen élet­korban és hol jelentkezett a daga­nat: nagyobb a rizikó, ha a változó kor előtt vagy két oldalon diag­nosztizálták. Ezzel szemben, ha egy közeli rokonnál menopauza után és csak az egyik emlőben ala­kul ki a daganat, a kockázat alig nagyobb az átlagosnál. Az emlő­rák kockázata akkor is nagyobb, ha valakinél már korábban megál­lapítottak rákos megbetegedést. A kockázati tényezőket fokozza a növekvő életkor, az emlőt érő io­nizáló sugárzás, a nyugati kultú­rákhoz (Európa, Észak-Amerika) való tartozás és az - egyéb ok mi­att eltávolított - emlőszövetben szövettani vizsgálattal azonosí­tott, úgynevezett atipikus hiperplázia. Mérsékelten fokozott kockázatot jelent a menstruáció korai kezdete, a késői menopauza, a terhesség hiánya vagy a 30 éven túli első terhesség, valamint a hor­monális okoktól független vagy hogy az illetőben biztosan kiala­kult a rosszindulatú daganat. De a rizikófaktorok hiánya sem garan­cia a betegség ellen. Például az emlőrákban szenvedők mintegy 80 százalékánál nincs pozitív csa­ládi kórelőzmény. Az orvosok nem győzik hangsú­lyozni a megelőzést, melynek a legkevésbé költséges és leg- könyebben megvalósítható módja az emlő önvizsgálata. Feküdjünk le, vállunk alá helyezzünk kispár­nát, a kezünket tegyük a fejünk alá. A másik kéz három középső ujjának begyével tapintsuk át az ellenoldali mellünket hónaljig. Ezt a vizsgálatot végezzük el a túl­só oldalon is. Álljunk a tükör ele leengedett karral és vállal. Néz­zük meg mindkét mellünket, nincs-e rajtuk bőrelváltozás (bőr­A mellvizsgálatot zuha­nyozás közben is elvé­gezhetjük. behúzódás, megvastagodás, elszí­neződés stb.). Ezt a vizsgálatot felemelt karral is végezzük el. A tapintás legyen először körkörös, majd föl-le, végül sugárirányú. A végén enyhén nyomjuk meg mind­két mellbimbónkat. Ha véres, sár- gás-savós váladék préselődik ki belőlük, további vizsgálatra van szükség. A mellvizsgálatot zuha­nyozás közben is elvégezhetjük. Ha bővebben használunk szap­pant, ujjaink érzékenyebben tud­nak tapintani. Kiegyenesített uj­jakkal, lapos kézzel tapintsunk, egészen a hónaljig. Ez minden 20 éven felüli nőnél havonta (a menstruáció utáni napokban, va­lamint menupauza után minden Illusztrációs felvétel hónap adott napján) javasolt. kevésbé függő elhízás, az alkohol- fogyasztás, a méhtest-, a petefé­szek- vagy vastagbélrák. Az emlő mérete, az előzetes sérü­lés, a dohányzás és a nőknél na­gyon gyakori, úgynevezett fibro- cisztás emlőelváltozások, ha nem tartalmaznak proliferációt, nem jelentenek fokozott kockázatot. A kockázatot csökkentheti a 20-24 éves kor között kihordott első ter­hesség, valamint a petefészek 45 éves kor előtti eltávolítása. Kérdé­ses, hogy a többszöri terhesség vagy a hosszan tartó szoptatás ha­sonló hatású-e, mivel ebben a kér­désben (is) ellentmondásosak a szakirodalom adatai. Lényeges tudni, hogy a kockázati tényezők jelenlétéből nem vonható le az, A korai stádium felismerésének jelentősége Korai stádiumú az az emlőrák, amelynek legnagyobb kiterjedése nem éri el a 2 cm-t, és nem képezett áttétet az axillaris (hónalji) nyirokcsomókban, valamint távoli szervekben. Későbbi stádiumokban több helyen képződhetnek áttétek, és a tumor is nagyobb. A stádium meghatározása lényegesen befolyásolja a kezelést. A beteg korát, állapotát is figyelembe véve az orvosok a kiegészítő kezeléseket javasolják: a gyógyszeres (kemoterápiás vagy hormonális) és/vagy sugárkezeléses gyógymódokat. Ezek még akkor is indokoltak, ha a daganatok előrehaladottak, távoli áttéteket mutatnak, mivel képesek javítani a beteg életének minőségét. A stádium meghatározásakor a patológiai vizsgálat mellett (tumorméret, nyirok­csomó-állapot) nagy szerepe van egyes képalkotó eljárásoknak (mellkasröntgen, hasi ultrahang, szcintigram - a beadott radioaktív anyag eloszlásának grafikus ábrázolása), amelyekkel a távoli áttétek leggyakoribb helyeit lehet feltérképezni. Mivel az emlőrák kialakulását nem tudjuk megelőzni, napja­inkban a cél az, hogy az emlőrákot minél előbb diagnosztizálják. Az első stádiumban levő betegek akár 90 százalékának életét öt évvel meghosszabíthatják. Nyirokcsomóáttétekkel a túlélés 70 százalék alatt van, a távoli áttétek esetén a 20 százalékot sem éri el. Áz első stádiumban levők egy nehezen meghatá­rozható csoportja is belehal a daganatos betegségbe. Bár a rákkutatók és az onkológusok a prognoszti­kai tényezők több tucatját írták le, megbízható mind a mai napig nem akadt. Annyi biztos, hogy a daga­nat szövettani típusa és a differenciáció foka lényegesen befolyásolja a beteg esélyeit. Mammográfia Az Amerikai Rák Társaság (American Cancer Society) 20- 40 év között 3 évente, később már évente tartja ájánlottnak és indokoltnak a rendszeres orvosi vizsgálatot. Az emlőben észlelt csomók 80 százaléka jó­indulatú. Jóindulatú dagana­tokról (pl. fibroadeitóma, li- póma - zsírdaganat-, tömlők, gyulladásos folyamatok és tra­umát követő zsirszövetelhalás) is azt hihetjük, rákosak. A cso­mók eredetének tisztázása to­vábbi vizsgálatokat kíván. A mammográfia elég nagy biz­tonsággal képes kiemelni a po­tenciálisan rosszindulatú elvál­tozásokat. Mivel a cél a daga­natok minél korábbi felismeré­se, ezért a mommográfia nem­csak a tapintott csomók ponto­sabb megközelítésében nyújt segítséget, hanem még nem tapintható, tehát igen korai rá­kos elváltozások kiszűrésében is. Ezért a szűrővizsgálatok második alapköve. Célszerű mindenkinél egy alapfelvételt készíteni 35-39 év között, majd 40-49 év között két­évente, utána pedig évente kellene mammográfiás szűré­sen részt venni. A hazai szűrő- kapacitás, de főleg a pénzhi­ány miatt erre nincs lehetőség. Mintavétel A korai diagnosztikához tarto­zik az aspirációs citológiai vizs­gálat vékony tűvel. A tumor­gyanús csomóba szúrnak, és vákuum segítségével sejteket szakítanak ki, s miután rögzí­tették és befestették ezeket, mikroszkóppal megvizsgálják. Műtéti kezelés Ha a diagnosztika minden eleme azt igazolja, hogy a da­ganatjóindulatú, a folyama­tos szűréseken kívül nincs to­vábbi teendő. Ellenkező eset­ben többnyire műtétre kerül sor. Az operáció jelentős válltozásokon ment keresztül azóta, hogy Halsted a múlt század végén először elvégez­te a róla elnevezett radikális mastectómiát, azaz az emlő, az alatta lévő mellizom és a hónalji zsírszövet és nyirok­csomók eltávolítását. Napja­inkban a sebészek arra töre­kednek, hogy csak a dagana­tot távolítsák el, az emlő azonban maradjon meg. Az oldalt írta: Péterfi Szonya Ha az orvosok időben felfedezik a betegséget, a rosszindulatú daganatot, a veszélyt el lehet hárítani, a betegnek van esélye a gyógyulásra Életet menthet a rákszűrő vizsgálat Figyelmeztető jelek Az évenként esedékes rák­szűrő vizsgálaton kívül, az alábbi panaszokkal akkor kell azonnal nőgyógyászhoz for­dulni, ha: ♦ a menstruációk közötti időben, vagy a nemi érintke­zés után vérzés lép fel, ♦ különösen erős és hosszan tartó a havi vérzés, ♦ tisztázatlan eredetű alhasi görcsök, hasi fájdalmak je­lentkeznek, ♦ a hasban nyomást érez, ♦ megmagyarázhatatlan vi­zelési inger jelentkezik, ♦ hüvelyfolyás (esetleg szö­vetdarabokkal kísért) lép fel, ♦ a változás évei után jelent­kezik az erős vérzés, ♦ emésztési panaszok, fefüvódások, olyan teltség ér­zése, amely nem eredhet a gyomorból vagy a belekből. Annak a reményét, hogy megtalálják a különböző da­ganatos betegségek egyetlen közös okát, már rég feladták a kutatók. Valószínűleg min­dig több tényező szerencsét­len együttes hatására alakul ki a rosszindulatú daganat. ISMERTETÉS „Rákom van, meg kell halnom. Ez volt az első gondolatom, amikor a nőgyógyász közölte, hogy a méh­szájról vett toriét eredménye gyanús. Életem legborzasztóbb pillanatait, legszörnyűbb napjait éltem át” - emlékezik vissza az egy évvel ezelőtti eseményekre T. Szilvia. A 32 éves fiatalasszony nem tudott szabadulni a halál gondolatától. Nem is magát saj­nálta. Gyermekeire, férjére gon­dolt. „Szerencsére időben meg­műtötték, az orvosok szerint még gyermeket is szülhetnék. Tapasz­talataim szerint azonban ma még nagyon kevés nő tudja, hogy a méhnyak- és a méhszájrák gyó­gyulási esélyei közel 100 százalé­kosak. Persze csak akkor, ha a rosszindulatú daganatot időben felismerik. Ezért mindenkinek ajánlom: rendszeresen járjon a rákszűrő vizsgálatra, hiszen a fáj­dalommentes ellenőrzés életmen­tő lehet” - mondja Szilvia. Rosszindulatú daganatok azon­ban nemcsak a méhben vagy a méhnyakban fordulhatnak elő, hanem a petefészekben is. Utóbbi esetben, sajnos, rosszabbak a ki­látások - állítják az orvosok. Me­lyek tehát azok a jelek, amelyek a nőket figyelmeztethetik a fenye­gető bajra, mi a teendő, hogyan próbál az orvostudomány küzde­ni ellene? Manapság már egyetlen nőnek sem kellene méhrákban meghal­nia. Ha a betegséget, a rosszindu­latú daganatot időben felfedezik, a veszélyt el lehet hárítani. Ennek viszont az az előfeltétele, hogy a nők évente egyszer szűrővizsgála­ton vegyenek részt. A rákszűrő vizsgálaton a nőgyógyász sejt­mintát vesz a méhből és a méh­nyakcsatornából, amit azután la­boratóriumban vizsgálnak meg. Akik rendszeresen járnak erre a szűrővizsgálatra, azok számára nem ismeretlen a „P” jelzés, amely a töríet-, valamint a sejt­vizsgálat eredményének közlésé­re, osztályozására használnak a szakemberek. Papanicoulaoutól, egy görög származású orvostól ered ez a nemzetközileg alkalma­zott vizsgálat és elfogadott osztá­lyozás. Pl és PH - rosszindulatú daganat­ra nincs gyanú, P1II - kétséges az eredmény, ismé­telt ellenőrzés szükséges. A legújabb osztályozás szerint ez még A-B-C alosztályra tagozódik, enyhe, mérsékelt és súlyosabb fo­kozatúra, mely a daganatos be­tegség megelőző állapotának te­kinthető. Tehát még nem dagana­tos, hanem más jellegű hámelvál­tozás van jelen. A PIII/C már azt jelzi, gyanúval kell számolni, ezért szövettani vizsgálat szükséges. PIV - mindenképpen szövetmin­ta-vizsgálatra van szükség. Nagy Manapság már egyetlen nőnek sem kellene méh­rákban meghalnia. valószínűséggel a rosszindulatú daganat kezdeti stádiuma észlel­hető, ami még kis kiterjedésű, jól lokalizálható. Műtéttel könnyen, nagy biztonsággal eltávolítható. PV - rosszindülatú daganat jelen­létére utal. Ha a lelet gyanús, rendszerint úgy­nevezett konizációra kerül sor, amikor egy kehelyszerű részt met­szenek ki a méhszájból. Ezzel a be­avatkozással gyakran teljesen el lehet távolítani a rákos gócot. Más­kor a rák leküzdéséhez elég a méh és a méhnyak nyálkahártyájának „kikaparása”. Ha a daganat a méh izomzatára, sőt a környező szöve­tekre is ráterjed, a méhet és esetleg a petefészket is el kell távolítani. Még ilyen esetben is legalább 60 százalékos a gyógyulás esélye. A méhrák - amely különösen a fi­atal nőknél fordul elő - két fajtá­ját ismerjük. A méhtestrák (en- dometriumkarcinóma) főleg a 40 és 60 év közötti nőknél gyakori, a gyógyulás esélye - a felismerése, diagnosztizálása időpontjától függően - 50-90 százalékos. A 20 és 40 év közötti nőknél talált kis- medencei daganatos megbetege­dések 70 százaléka a méhnyakból indul ki. Ha időben felismerik a méhnyakrákot, a gyógyulás esé­lye majdnem 100 százalékos. A kismedencei rákok esetén az or­vosok a következő rizikófaktorok­ra hívják fel a figyelmet. A dohányzás: a cigarettátázás 3,5-szörösére növeli az alhasi rák kockázatát. A védekezés: hagyja abba, illetve ne is kezdjen el do­hányozni! A szemölcsök: a „humán-pa- pillóma-vírus” (HVP) az összes al­hasi rák 15 százalékának előfor­dulásáért felelős. A fertőzés első­sorban nemi érintkezéssel törté­nik. A 15-50 éves nők mintegy 30 százaléka fertőzött, de csak a har­maduknál lépnek föl a tünetek (viszketés, folyás, szemölcsök a nemi szerveken). A védekezés: a rákszűrő vizsgálat alkalmával tesztelés szükséges. Minden sze­mölcsfertőzést kezelni kell. A folsavhiány: ha a női szervezet nem kap elég folsavat, elfertőződ­het a hüvely, és a méh elrákosod- hat. A védekezés: lemondani a fo­gyókúrákról és a gyakori alkohol- fogyasztásról. Ügyelni a folsavban gazdag táplálkozásra (tej, főzelék­félék, saláták, máj) esetleg vita­minkészítmények szedése. A hormonok: az ösztrogén hor­mon nemcsak a petesejt érését se­gíti elő, hanem a nemi szervek szöveteinek általános növekedé­sét is serkenti - egészen a „túlbur­jánzásig”. A védekezés: a termé­szetes féket a terhesség és a szop­tatás jelenti. Azoknak a nőknek, akik nem szültek, kétszer olyan nagy az esélyük arra, hogy kisme­dencei rákban betegednek meg, mint az anyák. A fogamzásgátló tabletta is jótékonyan fékezi az ösztrogénhatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom