Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-21 / 167. szám, szombat

„Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyújtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kisfiának enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermek társaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. ” (Arany János) „A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az életekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavú nője mosolyra deríti. ” (Arany János) 2001. július 21., szombat 5. évfolyam, 29. szám Nagy konkurenciát jelentenek a Keletről behozott termékek, amelyek bár nem gyékényből készülnek, hasonló jellegűek - sokkal jobban kellene támogatni a hazai kézműipart Védett műhely Csallóközaranyoson tosként dolgozott, majd félévi mun­kanélküliség után kapott munkát a védett műhelyben a szövőszék mel­lett. Nagyon örül, hiszen halláskáro­sodása miatt nem sok esélye volt el­helyezkedni. Az ekeli Szépe András négyórás munkaidőben a gyékényt készíti elő a szövéshez. Állva dolgo­zik, hátgerincműtétje óta nem bú- sokáig ülni. Előzőleg segédmunkás volt. Betegsége következtében rok­kantsági nyugdíjba került, fél évig szociális segélyt kapott. Hor­gászember lévén a gyékény nem volt idegen számára. Falujában, Ekelen nem talált munkát, s az a kis pénz, amelyet Aranyoson keres, jól jön a csekély rokkantsági nyugdíj ki­egészítésére. A tanfolyamon készült tárgyak kimondja, hogy védett műhelynek vagy védett munkahelynek tekint­hető az a jogi vagy természetes sze­mély által létesített munkahely, ahol az alkalmazottaknak legalább a 25%-a súlyosan egészségkároso­dott vagy megváltozott munkaké­pességű, és a követelményeket az egészségi állapotukhoz igazítják. Súlyosan egészségkárosodott alkal­mazott számára egy munkahely lé­tesítéséhez a járási munkaügyi hiva­tal legfeljebb 250 000, megváltozott munkaképességű alkalmazott szá­mára kialakítandó munkahelyhez legfeljebb 200 000 koronával járul hozzá. Csallóközaranyoson ez év áprilisá­ban az Aurmed védett műhelyben nyolc megváltozott munkaképes­ház igazgatójával. Az előzmény az volt, hogy mivel mindketten nagyon szeretjük a természetes anyagokból készült népi termékeket, tíz hóna­pos tanfolyamot indítottunk ezek­nek a mesterségeknek a feléleszté­sére. Sikeresen pályáztunk a Mo- csáry Lajos Alapítványnál, így mód nyílt arra, hogy munkanélküliek és megváltozott munkaképességű em­berek megtanulják a mesterség alapjait. Közülük kerültek ki aztán a védett műhely alkalmazottai. Mi a teendője annak, aki védett műhelyt szeretne létrehozni?- Az állam által nyújtott támogatás megszerzése nem ment könnyen. Pályázatot kellett írnom, részletezni kellett az üzleti terveket, a műhely­vak határa bővelkedik gyékényben, amely a nádhoz és a sáshoz hason­lóan az állóvizeket, csatornákat kedveli. Begyűjtését augusztusban- szeptemberben jó elkezdeni, és szeptember végéig ajánlatos befe­jezni, mert az első fagyok beálltával a gyékény megfagy, és összeesik. Mi készül a műhelyben?- Gyékényből és papírspárgából kü­lönböző méretben nyári táskákat, gyékényszőnyegeket, faliszőnyege­ket, lakáskiegészítőket, dísztárgya­kat készítünk. Júniusban a teleház- ban természetes anyagú tárgyakat bemutató kiállítás nyílt, ahol a vé­dett műhelyben készült darabokat is bemutattuk. Ha valakinek egészségi problé­mái vannak, előfordulhat, hogy gyakrabban betegeskedik, vagy az elvártnál lassúbb tempóban dolgozik. Elnézik-e ezt neki?- A munkát lehet váltogatni. Az előkészítő szakasz sokkal köny- nyebb, mint a termelés. A szövőszéknél halláskárosodottak dolgoznak, nekik más fizikai prob­lémájuk nincs. És azzal is számol­tunk az induláskor, hogy dolgozó­ink gyakrabban betegeskednek. A nyolc megváltozott munkaképes­ségű alkalmazottból négyen hallás- károsodottak, négyen mozgáskorlá­tozottak. Milan Hlinka Örsújfaluról jár be Aranyosra. Korábban kárpi­Milan Hlinka a szövőszéknél megy, mint minden in­duló műhelynél. Nagy konkurenciát jelente­nek a Keletről behozott termékek, amelyek bár nem gyékényből ké­szülnek, hasonló jel­legűek. Azt hiszem, jobban kellene támo­gatni a hazai kézmű­ipart. Miért éppen a gyé­kényfeldolgozást vá­lasztotta?- Azért, mert bár a kör­nyéken nagy hagyomá­nyai vannak, régóta nem foglalkozik vele senki. A csallóközi fal­Anyag-előkészítés (Czimer Lajos felvételei) it Elhangzott a RÁDIO Patria Segítsünk c. műsorában. TÓTH ERIKA A súlyosan egészségká­rosodott, illetve meg­változott munkaké- : pességű emberek szin- ■■hhb te teljesen esélytelenek a munkaerőpiacon. Számukra egy-egy védett műhely vagy munkahely kialakítása csil­lanthatja meg a reményt az elhe­lyezkedésre. A védett munkahely létrehozását a foglalkoztatásról szó­ló 387/1996-os számú törvény sza­bályozza, melynek 106. paragrafusa ségű és egy egészséges alkalmazot­tal indult meg a munka. A tulajdo­nos, Halászná Orsolik Gizella ko­rábban természetgyógyászattal fog­lalkozott, de úgy érezte, mégsem er­re született, ezért váltott.- Nincs messze egymástól a termé­szetgyógyászat és a védett műhely, hiszen olyan embereknek biztosítok munkát, akik egyébként testi vagy lelki korlátáik miatt nehezen tudná­nak elhelyezkedni. A gyékényfeldol­gozással foglalkozó védett műhely tervét együtt ötlöttük ki Lovász Gab­riellával, a csallóközaranyosi tele­lyel kapcsolatos lépéseket. Jó pár­szor átdolgoztam, mire elfogadták. Több hónapig tartott, amíg minden­féle hivatalos ellenőrzésen keresz­tülment, végül decemberben en­gedélyezte a járási munkaügyi hiva­tal, akkor kaptam meg a támoga­tást. Az épületen az átalakításokat április végéig kellett elvégezni, hogy megfelelő legyen megváltozott munkaképességű emberek befoga­dására. A bérekhez és a fenntartási költségekhez már nem járul hozzá az állam, ezeket nekünk kell kigaz­dálkodnunk. Egyelőre nehezen Rohamosan szaporodnak az olyan családok, ahol a gyermekek nem ismerik a tejet - oda jutottunk, hogy sok kis ember a szó valódi értelmében is éhezik Sürgősen meg kellene teremteni a tisztességes munkafeltételeket is SZAMARÁNSZKY EDIT utóbbi időben munkámból kifolyólag so­kat utazom, fő­leg a nyugat­szlovákiai régi­óban, s akaratlanul is tanúja vagyok a kisemberek életének. Faluhelyen talán a boltosok tudnak a legtöbbet mesélni az emberek anyagi helyze­téről. Mondják, egyre többen van­nak az olyanok, akiknek gondot okoz a napi élelmiszer beszerzése. Rohamosan szaporodnak az olyan családok, ahol szinte soha nem fo­gyasztanak tejterméket, ahol a gyer­mekek nem ismerik a tejet. Oda ju­tottunk, hogy sok gyermek a szó va­lódi értelmében is éhezik. Az élelmi­szerüzletek, ha nem akarják becsuk­ni a boltot, kénytelenek hitelben árusítani. A szerencsétlen vevő az­tán törleszt, mihelyt megkapja a szociális segélyt, ám így alig marad neki belőle valami, s kezdődik elöl­ről minden. Terjedőben az alkoho­lizmus, az erőszak, a lopás. Komá­rom környékéről nagyon sokan dol­goztak a közeli hajógyárban, ahon­nan, tudjuk, tömegesen bocsátották el az embereket. A szövetkezetek megszűntek, más munkalehetőség nincs. A főváros messze van, nem éri meg naponta felutazni. Marad a munkanélküli- vagy a szociális se­gély, de az semmire nem elég. Az érintettek azzal érvelnek, hogy a bérszínvonal nem ösztönzi őket sem a munkavállalásra, sem a családala­pításra. Sokan a munkát értelmet­len, szükségszerű csapásként élik meg mindaddig, amíg nem tudnak olyan jövedelemre szert tenni álta­la, hogy abból családot alapíthassa­nak, és fenn is tudják tartani. Nem könnyű tehát eldönteni, hogy né­melyeknél a munkához való negatív hozzáállás restség, vagy a tartós szegénység következtében kialakult apátia-e. Szomorú tapasztalataim -ösztönöz­tek arra, hogy elgondolkozzam azon a meggyőződésemen, mely szerint a pénz nem boldogít, s az emberi értékeket nem lehet pénz­ben mérni. Rá kellett jönnöm, hogy a családok szétesésében a szegény­ség is szerepet játszik. A mai fiatal házasoknak a saját lakás, ház leg­többször életcél vagy szép álom csu­pán. A munkanélküli-segélyből vagy alkalmi munkából élők eleve meg vannak fosztva a természetes boldogsághoz szükséges sikeres há­zasságtól, családtól. A munkaválla­lók legtöbbje is csupán akkora jöve­delemre képes szert tenni, amelyből éppen hogy életben tudja tartani magát, és a legalapvetőbb, legol­csóbb szükségleti cikkeket tudja megszerezni. Azt látom, hogy egyre több család kerül a szó szoros értel­mében nyomorba. Gyermekeiknek nem tudják biztosítani az egészsé­ges táplálkozást, a kellő anyagi ellá­tást és azt az iskoláztatást, amelyre a társadalmi felemelkedéshez elen­gedhetetlenül szüksége van min­denkinek. Ezért aztán sok fiatal in­kább a kötetlen együttélést választ­ja, és nem vállal gyermeket. A középosztályhoz tartozók pedig életszínvonaluk megtartása érdeké­A segélyből vagy alkalmi munkából élők meg vannak fosztva a boldogság­hoz szükséges sikeres házasságtól, családtól. ben kénytelenek mind többet és töb­bet dolgozni, persze, a családon kí­vül. A munkahely egyre több időt és energiát követel, ezért az e réteghez tartozók napról napra kimerülteb- bek, egyre ingerlékenyebbek, és in­toleránsak családi kapcsolataikban is. A mai munkaadók nem igazán veszik figyelembe, hogy az ember nem csupán munkaerő, hanem el­sősorban szellemi lény. A kisvállalkozók is egyre jobban haj­tanak, nincs megállás, életük tapo­sómalom. Nem lehet lazítani, sza­badságra menni a családdal, mert akkor másé lesz az üzlet. Létezésük gondjait sokan különböző függősé­gekkel próbálják enyhítem, mint például az alkoholizmus, a drogfüg­gőség, a szerencsejáték-szenvedély. Az alkoholizmus már szinte népbe­tegség. Az alkoholista súlyosan sérti a család anyagi érdekeit, sőt szenve­délyével nem egy esetben családja puszta megélhetését teszi kockára. Nagyon nehéz, nem egy esetben egyenesen lehetetlen alkoholista házastárssal békében, örömmel élni egy fedél alatt. Az ilyen családokban nem ritka a fizikai erőszak, a terror, a nemi erőszak és más bűncselek­mények előfordulása sem. Még egyik politikai párt sem talált meg­oldást ezekre a problémákra, bár egyre többet hangoztatják a család fontosságát. A társadalom jelentős része ennek ellenére hisz a család értékében, a házastársi hűségben még akkor is, ha cselekedeteivel éppen rombolja, vagy nyilvánosan megtagadja. Poli­tikusainknak, a társadalom min­denkori vezetőinek s a civil szerve­ződéseknek is mindenekelőtt azt kellene tudatosítaniuk, hogy az er­kölcsi cél eléréséhez a leghatéko­nyabb eszköz nem a családról szóló propaganda, hanem a jó házasság­ról, családról való hiteles minta­adás. Minél több ember él jó házas­ságban és szeretetteljes, biztos hát­teret nyújtó családban, annál na­gyobb a valószínűsége annak, hogy a család erkölcsi normái megújul­nak, hogy visszanyeri ősidők óta tartó pótolhatatlan szerepét. Ehhez azonban meg kell teremteni a tisz­tességes munkafeltételeket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom