Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-16 / 162. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 16. TÉMA: VITA A JÓGÁRÓL W1 Támogatói szerint a jóga pusztán relaxációs és légzőgyakorlat, ellenzői szerint általa a keresztény kultúrára veszélyes hatások nyernek teret Fedőneve RAST, avagy jógik az iskolakapuk előtt Prikler László illusztrációs felvétele Gyerekek, valahol Szlovákiá­ban: egy szál ágyékkötőben, meditációs pózban ülnek, megszabadulva az evilági szenvedésektől, magukba fo­gadva a vüágmindenség ener­giáit lényük lassan a kozmi­kus térbe olvad. (Nem is ki­csit) vulgárisán így summáz­hatnánk azt a jövőképet, amelyet a jógaellentábor fes­tett a bevezetendő iskolai jó­gagyakorlatok következmé­nyéből. ÖSSZEFOGLALÓNK Az oktatásügyi tárca (OM) tavaly ja­nuárban fogadta el a RAST terveze­tet (a név a fejlesztés, asszertivitás, együttműködés, tolerancia szavak szlovák megfelelőinek kezdőbetűit rejti), amely a jógagyakorlatok iskolákbeli alkalmazásáról szól. A tervezetet a Jóga a Mindennapok­ban társaság terjesztette be a tárcá­hoz, ott átesett a szokásos vélemé­nyezési procedúrán, majd az elfoga­dás sorsára jutott. A végső döntést a miniszter, Milan Ftáčnik hozta meg, holott államtitkárai az ötlettől ke­vésbé voltak elragadtatva. (Ennek is köszönhető, hogy Ftáčnik nehezen mossa le magáról a gyanú porát: döntését személyes hozzáállása mo­tiválta, ugyanis maga is jógázik.) A tervezet a nyilvánosság mellőzésé­vel elindult. A metodológiai köz­pontban május végén átvehette jó­gaoktatói oklevelét az első 400 pe­dagógus - Swami Maheshwaranan- da kezéből. A Bécsben élő indiai gu­rut tiszteli szellemi atyjaként, mes­tereként a Jóga a Mindennapokban társaság, ő alkotta az azonos nevű jógarendszert, s ő írta a jógaoktatói oklevelet szerzett pedagógusok ké­zikönyvét. Noha az OM-ben még nem készült el a jógagyakorlatok tanmenete, az előzetesen nyilvánosságot kapott terv, mely szerint a jógát - elméleti­leg akár szeptembertől - az alapis­kolák mindkét tagozatán, valamint a középiskolákban nem kötelező óraként és a testnevelés részeként is gyakorolhatnák a diákok, hatalmas felzúdulást váltott ki, elsősorban egyházi körökben. A Szlovák Püspö­ki Konferencia (KBS) képviselői fő­leg azért ellenzik a tervezetet, mert véleményük szerint a jógát nem le­het elválasztani a keleti egyházak szellemiségétől, mely a keresztény kultúrától idegen. Állítják: a jóga vallási jellegű - mégpedig a hindu­izmushoz kötődő - rendszer, s mint ilyennek, tekintve, hogy Szlovákiá­ban nem létezik bejegyzett hin­duista egyház, a szabad vallásgya­korlásról és az egyházak helyzetéről szóló törvény értelmében semmi keresnivalója az iskolákban. A kato­likus egyház szerint a jóga célja a tu­dat kiürítése, s hosszabb távon iden­titásvesztéshez, a szociális kapcso­latok felbomlásához vezet. A KBS ezért felszólította a hívő szülőket, tiltakozzanak a terv ellen, amely szerinte ellenkezik az állam legfőbb kötelességével, a családok szolgála­tával. „A jóga elutasítja a teremtő Is­tenbe vetett hitet, elutasítja Jézus Krisztust, a megváltást, a keresz­ténységet. A jóga egyenes út az ate­izmus felé. A jógagyakorlatok olyan lelkiséghez vezetnek, amely önma­gára irányul. Hogyan történhet meg, hogy Indiában gyerekek és öregek hevernek a szemeteskukák mellett, és senki nem figyel fel rá­juk?! Úgy lehetséges, hogy a hindu­izmus hatása alatt mindenki önma­gának él. Hogyan lehetséges, hogy Teréz anyának kell odamennie, hogy felemelje azokat, akiket kive­tett magából ez az életstílus?! Úgy lehetséges, hogy a kereszténység legfőbb gondolata másokért élni és másokért feláldozni önmagunkat” - írják pásztorlevelükben a katolikus püspökök. A református egyház is elutasítja az iskolai jógagyakorlatok gondolatát. Erdélyi Géza reformá­tus püspök szerint „a jóga egy keleti vallási rendszerhez kötődik, amely értelemszerűen nem keresztyén vallási rendszer. Ha valakit érdekel és magánemberként gyakorolja, személyes döntés kérdése. Ugyan­akkor bevezetni iskoláinkba a jógát, éppen akkor, amikor a vallásokta­tást nem kötelező tantárggyá akar­ják tenni, nyüvánvalóan olyan nega­tív következményekkel járna, ame­lyekkel egyetlen keresztyén egyház sem érthet egyet.” A jógatervezet pártolói hangsúlyoz­zák, hogy a jóga nem vallási rend­szer, pontosabban, hogy az iskolák­ba szánt joggyakorlatoknak semmi­féle misztikus tartalmuk nincs; s el­sősorban a gyerekek egészségi álla­potával érvelnek. Az oktatásügyi miniszter szerint az alsó tagozatos alapiskolások 30 százaléka, a felső tagozatosok 60 százaléka küszkö­dik olyan egészségügyi problémák­kal (pl. gerincbántalmak, légzőszer­vi megbetegedések), amelyekre a jóga, ha nem is csodaszer, de részle­ges megoldás lehet. Nem is beszélve a relaxációs, stresszoldó jógagya­korlatokról, amelyekkel javítható a gyerekek iskolai teljesítőképessége. Milan Ftáčnik a viták során többször hivatkozott a Vatikán egyik 1968-as határozatára, amely a jógát azok közé a technikák közé sorolta, ame­lyeket a katolikusok is használhat­nak saját lelki gyakorlatukban. A ka­tolikus püspökök szerint ilyen hatá­rozat nem létezik, 1989-ben szüle­tett egy nem a nyüvánosságnak szánt döntés, amely a keresztény meditáció eszközeként engedélyezi a jógagyakorlatokat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jóga elvá­laszthatatlan a spirituális tartalom­tól (így ellentmond az oktatásügyi miniszter jógainterpretációjának). A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szlovákiai jógatársaságokat tömö­rítő Szlovák Jógaszövetség (SZJSZ) már az elmúlt év végén közzétett nyilatkozatában leszögezte: sajná­latos, hogy a Jóga a Mindennapok­ban társaság által képviselt rend­szert nem hasonlították össze a töb­bi, Szlovákiában is megtalálható jó­gairányzattal, mielőtt iskolai beve­zetéséről döntöttek. „A jóga olyan kifejezés, amely természetesen nincs védve a sokféle használattal szemben. Az SZJSZ is ismer olyan szervezeteket, amelyekben a hindu­izmus elemei is megtalálhatók. Ép­pen ezért szükséges a megkülön­böztetés, milyen jellegű tevékenysé­get képvisel az adott irányzat vagy szervezet. A Szlovák Jógaszövetség a jógát a fizikai és mentális kultúra rendszereként értelmezi, amely az egészségesebb, boldogabb életmó­dot segíti elő fizikai és légző­gyakorlatok segítségével, ahogy a pszichikum higiénáját célzó gyakor­lataival is. A tréning egyetlen része sem érinti az egyén vallási meggyő­ződését” - áll egyebek között a Szlo­vák Jógaszövetség elnökének, Tim- csák Gézának a nyilatkozatában. Az SZJSZ képviselői egyébként úgy tudják, ők az egyetlen hazai szerve­zet, amely államilag akkreditált képzésben jógaoktatókat képez. Az oktatásügyi tárca vezetője az el­múlt pénteken az SZPK képviselői­vel folytatott megbeszélés után be­jelentette: a minisztérium nem ra­gaszkodik éppen ehhez és kizárólag ehhez a tervezethez; további szak­emberekkel is véleményezteti a RAST-ot, áttekinti a Csehországban és Ausztriában lezajlott hasonló tár­gyú (és a jógaterv elutasításával végződő) vita anyagait, valamint kéri a püspöki kart, hogy konkrét ki­fogásaikat foglalják írásba. Ezt a KBS azzal utasította vissza, hogy ha véleményeznék a tervezetet, önma­guknak mondanának ellent, hiszen a jógatervet nemcsak jelenlegi for­májában, hanem alapvetően eluta­sítják. A találkozó egyetlen kézzel­fogható eredménye Milan Ftáčnik ígérete: tekintettel az egyházak el­lenállására, a jóga semmiképpen nem lesz a testnevelés része, s maxi­málisan betartva az önkéntesség el­vét, a tanulók a jógagyakorlatokon mint nem kötelező, választható tár­gyon vehetnek részt. MEGKÉRDEZTÜK Géresi Róbertét, a Fiatal Reformátusok Szövetségének elnökét Mi a véleménye az oktatásügyi tárca jógatervezetéről? Szeretném leszögezni, hogy nem értek egyet azzal a javaslattal, mely a jógát az oktatási rendszer részévé kívánja tenni. Támogatói azzal érvelnek, hogy a jóga pozi­tív hatásait kívánják kihasználni. A jóga nem sport, hogy a testne­velés kategóriájába sorolhatnánk, nem relaxáció és kikapcsolódás, hogy kiválthatná a nagyszünetet, de nem is elméleti oktatás, hogy oda behelyezhető lenne. A jóga meditációs módszer és aszkézis­technika ötvözete, mely az indiai kultúrában és valláskörben fejlő­dött ki és a brahmatikus hitben éppúgy jelen van, mint a budd­hizmusban. Célja a „tudatállapot megszüntetése”. Ennek a techni­kái a jól ismert testtartások, lég­zéstechnikák. Jóga vallásos háttér nélkül nem létezik, mert elevenen kötődik a fentiekben jelzett vallási kultúrához. Alapvető kérdésem a következő: Azon túl, hogy tiszteletben tartjuk más kultúrák, népek, vallások ha­gyományát és jelenét, hogy okta­tásunk részévé tesszük az ezekről szóló alapvető ismeretek átadá­sát, mi közünk nekünk, több mint ezeréves keresztyén múlttal, hit­megéléssel és kultúrával rendel­kező népeknek a jógához? Miért a jógát kívánjuk életünk részévé tenni? A keresztyénség hitmeg- élési gyakorlata, etikája számta­lan lehetőséget kínál fel a mai em­ber számára. Az Istent mint sze­mélyt megszólító keresztyén imádság, a szeretet Istenébe ve­tett hit valóságos erőt ad a ma élő embernek. Szeptembertől bizonyos iskolákban nem kötelező tantárgyként a jóga­gyakorlatokat is bevezetik. (Forrás: POLIŠ Slovakia) A lelkipásztor úgy véli, minden szülőnek joga van eldönteni, gyermeke etikát vagy hittant tanuljon-e A vallás minden hívő magánügye? ÖSSZEÁLLÍTÁS A jógatervezet mellett az oktatás­ügyi minisztérium másik, elsősor­ban az egyházakat, de a szülők je­lentős részét is irritáló terve szerint az iskolákban - szemben a jelenlegi gyakorlattal, amely alapján a gyere­kek, illetve a szülők választhattak az etika és a hittan között - kötelező lenne az etikai nevelés, a hittan pe­dig választható tantárggyá válna. „Azok a gyerekek, akik nem járnak etikára, megrövidítve érezhetik ma­gukat. Éppen ezért mindenkinek lá­togatnia kellene. A vallást minden hívő magánügyének tekintjük” - je­lentette ki MÚan Ftáčnik oktatás­ügyi miniszter. Halkó József pozsonyi katolikus lel­kipásztor úgy véli, minden szülőnek joga van eldönteni, hogy gyermeke az etikát vagy a hittant látogassa-e az iskolában; az etika mint tantárgy kötelezővé tételével a tárca a hittan­hoz ragaszkodó diákokat diszkrimi- nálná. Nem ért egyet az oktatási mi­niszter azon meglátásával sem, hogy az etikára nem járók fontos in­formációkról, tanításokról marad­nak le. „Az etika tartalma különbö­zik a hittanétól: szintén az erkölcsre tarnt, de rendszeréből hiányzik az Isten, a világ alkotója és értelme. A hittan is a legalapvetőbb kérdésekre ad választ, mind a gyakorlati élet, mind a misztikus tartalom terén. Hiszen a Bibliában is szerepel: a tet­tek nélküli hit halott hit.” Kirschhofer Bernadette idestova tíz éve tarnt katolikus hittant Pozsony­ban, a Duna utcai alapiskolában. Mint mondja, az etika véleménye szerint nem más, mint keresztény értékeken alapuló, Isten nevét lti nem mondó nevelés; a hitoktatás­ban ugyanazok az értékek, ugyanaz az erkölcsi rend van jelen, azzal a különbséggel, hogy a legnagyobb autoritás Isten. „A hitoktatás nem teologizálás, hanem a keresztény életmódra nevelés.” Túl az ideológi­ai kérdéseken, az oktatási miniszté­rium tervének negatívumát abban látja, hogy a gyerekek terhelése, az órák száma fokozatosan növekszik. „Tíz évvel ezelőtt a hittant mint nem kötelező tantárgyat vezették be. Na­gyon jó tapasztalataim voltak ezzel a megoldással: aki választotta, vál­lalta, hogy ez plusz óra. Később kö­telezően választhatóvá vált, a gyere­kek eldönthették, hogy hittanra vagy etikára szeretnének járni. A mi iskolánkban az etikát viszonylag ke­vesen választják, a többség a katoli­kus vagy a református hittant láto­gatja. A miniszter úr a tévében emlí­tette, hogy az állampolgári jogok és kötelezettségek oktatását hiányolja a hittanból. Ez egy nagy tévedés. Ár­ra ott van a polgári nevelés, amely egyébként néhány évig szintén hi­Erdélyi Géza: A bibliai er­kölcsi normák visszauta- síthatatlanul időszerűek. ányzott a tantervekből, aztán újra kötelezővé tették. Már ez is egy plusz tantárgyat jelentett a gyere­keknek, s itt nemcsak a hittanosok- ról van szó. Úgy gondolom, a tanu­lók egyre nagyobb terhelésére töre­kedni nem fair hozzáállás.” Kirschhofer Bernadette nem ért egyet az oktatási miniszter azon meglátásával, hogy a hitélet magán­ügy: ,Azokat az erkölcsi értékeket, amelyeket isten autoritásán keresz­tül megélek, nem élhetem meg egyedül, négy fal között. Ha egy kö­zösség tagja vagyok, a cselekedete­im, a hozzáállásom nem lehet izo­lált; az életvitelem hat a többiekre is. Ily módon a hitéletet nem helyes visszaszorítani a templomokba, a családba.” Erdélyi Géza református püspök hangsúlyozza, álláspontja meg­egyezik a Szlovákiai Református Egyház Zsinati Elnökségének a vé­leményével: „Az elképzelést visz- szautasítjuk. Azon oknál fogva, hogy a hittan oktatásában min­denkor benne volt és benne is lesz a szigorú erkölcsi nevelés, amely a világunkban, és nemcsak ebben az országban fölöttébb aktuális. Ugyanakkor az erkölcsi nevelésből mint tantárgyból a hittan és a val­lásos momentum szinte teljes egé­szében hiányzik. Azért nem telje­sen, mert elképzelhetetlen erkölcsi nevelés a Biblia alaptanításai, pél­dául a Tízparancsolat, a jézusi nor­mák nélkül: cselekedj úgy, hogy számodra is elfogadható legyen, amit másnak kívánsz, amit mással teszel; a szeretet mindenek fölött, ami a megbocsátással, az újrakez­déssel jár... De nem sorolom to­vább. Ä bibliai erkölcsi normák visszautasíthatatlanul időszerűek, és a hittanon ezekre megtanítjuk a gyerekeket.” Etika és/vagy hittan? ■ Egyetért a kötelező etika bevezetésével I j Egyetért azzal, hogy a gyerekek választhatnak BÉÉ Egyik javaslattal sem ért egyet Nem tudja Kétféle vélemény a jógáról A KDH és a szlovák történelmi egyházak vezetői szerint a jóga: + Megfosztja értékeitől az emberi lelket + Az embereket az ateiz­mus irányába tereli ♦ Abszolút és rendkívül veszélyes függőségi vi­szonyba kényszerít a szellemi vezér, a guru iránt ♦ A guru szerint a jóga nem csupán tomagyakorlat, hanem életünk szerves része ♦ A jóga iskolai bevezetése az országunkban nem bejegyzett, idegen vallás nyomulása ♦ A gondokat Jézus oldja meg és az ő tanítása alapján hazai szakembereink ♦ Felelősséggel tartozunk egymás­nak és a vallásos szülőknek. Az oktatási miniszter és több szakember szerint a jóga: ♦ Erősíti az egészséget és a koncentrációs képességet ♦ Jótéko­nyan hat az immunrendszerre, a testtartásra és a mozgásszervekre + Már eddig is oktatták nálunk a jógát ♦ Nem vallás, hanem torna­gyakorlat + A jógagyakorlatokat önkéntességi alapon kell bevezet­ni ♦ Kizárjuk a jóga lelki hatását, hiszen csak a torna-, légző- és la­zítógyakorlatokat oktatjuk. Archív felvétel Az oldal anyagát írta és összeállította: Lakatos Krisztina

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom