Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-16 / 162. szám, hétfő

8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 16. Egy egyszerű kis vírus szétzúzhatja az agytumorokat A világméretű globális felmelegedés folyamata kétszer olyan gyors, mint ahogyan azt öt évvel ezelőtt jósolták Bombázott agydaganat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A klímaváltozás számos vesztese A globális éghajlatváltozás egyre szélsőségesebbé teszi az időjárást. En­nek jeleként térségünkben több pusztító árvízzel kellett megbirkózni. (Archív felvétel) Egy igen egyszerű, az emberre egyébként ártalmatlan vírus a biz­tos halált jelenti az agydaganatok tumorsejtjei számára. A klinikai próbák hat hónapon belül megkez­dődhetnek. Kérdés azonban, hogy e kis kórokozó nem fog-e „átvágni” bennünket. Úgy tűnik, hogy a „ví­rusfegyver” különösen jól használ­ható az agydaganatok elleni küzde­lemben. Nemrégiben kiderült, a gyermekbénulást okozó poliovíru- sok egyikének genetikailag módosí­tott változata valósággal eltörölte az agyban lévő rosszindulatú dagana­tokat. A kanadai Calgary Egyetem kutatói most hasonlóan ígéretes eredményről számolnak be, egyelő­re szintén állatkísérletek alapján. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Inté­zet folyóiratában megjelent tanul­mány szerint az ún. reovírus célzot­tan pusztította el az agytumorok leggyakoribb változatánál, az ún. rosszindulatú gliomáknál jelenlévő rákos sejteket. A reovírusok viszony­lag egyszerű szerkezetű és kis mére­tű vírusok, amelyek megszokott „vendégnek” számítanak az emberi légző- és emésztőszervekben, de nincs ismert káros hatásuk. Korábbi kísérletek alapján (1998) már bizo­nyítást nyert, hogy laboratórium­Dél-Franciaország újabb szenzációs felfedezéssel büszkélkedhet. A ti­zenötezer éves lascaux-i barlang­festmények és a Chauvet-barlang harmickétezer évesre becsült rajzai után a régészek ismét kőkorszaki re­mekműveket tártak fel. A művésze­tek szerelmese nem fog csalódni, ha Párizsba látogat. Aki azonban ere­deti, hamisítatlan kőkorszaki bar­langművészettel szeretne találkoz­ni, az jobban teszi, ha az ország déli része felé, a Dordogne-hegység irá­nyába veszi az útját. A dél-francia­országi Cussac nevű falucska mel­lett ugyanis tizenötezer éves, szen­zációs barlangfestményeket talál­tak. A korábban feltárt barlangok­hoz hasonlóan a cussad felfedezés is a véletlennek, pontosabban egy Marc Delluc nevű amatőr barlan­gász szerencséjének köszönhető. Delluc tavaly szeptember harminca- dikán egy kis üregre lett figyelmes a hegyoldalban. Tizenöt nap sem telt el, és a helyszínre siető régészek tisztában voltak vele: barlangász barátjuk nem mindennapi leletre bukkant. Ám jó fél évre volt szük­ség, míg a felfedezés igazi jelentősé­géről meggyőződhettek. A Cussac- barlang helyenként 15 méter ma­Sikeres agyműtétet hajtottak végre kínai orvosok. Az ötezer évvel ez­előtt végzett beavatkozás kétségkí­vül az első az eddig ismert ilyen típu­sú műtétek sorában. A kínai tudósok ítéletüket egy 1995-ben talált kopo­nya beható vizsgálatára alapozzák. A koponyát a Sandong tartomány­ban talált davenku-leletekkel együtt tárták fel. A davenku kultúra kezde­tét az i. e. 4. évezredre teszik. Han Kang-szin, a Kínai Tudományos Aka­démia régésze elmondta: agyműtét­re utaló őskori leleteket már sikerült feltárni a világ más területein, így Európában, Ázsiában, Óceániában és a két amerikai kontinensen is. A legkorábbi ismert műtétet Európá­ban hajtották végre hétezer évvel ez­előtt. Á régészek a koponyatető jobb hátsó negyedében egy 3,1-2,5 cm-es lyukat azonosítottak. Feltételezésük szerint a koponya valaha egy felnőtt férfihoz tartozott. Különböző orvosi eljárások segítségével az orvos szak­értők éles szerszámmal okozott felü­leti sérüléseket találtak. Bao Sziu- feng professzor, a Shandong Egye­ban tenyésztett sejtvonalakon a ví­rus igen hatékonyan fertőzi és pusz­títja a tumorsejteket, miközben az egészségeseket nem támadja meg. Az új eredmény az, hogy a vírus ha­tását élő szervezetben is sikerrel tesztelték. Emberi agytumorokból nyert sejteket egerekbe ültették be, ahol azok daganatot hoztak létre. A daganatokba vírusokat injekcióz­tak, s a kezelés hatására az állatok túlélési ideje jelentősen megnőtt, miközben állapotuk is sokkal jobb volt kontrollként alkalmazott, keze­letlen társaiknál. A kutatók szerint az eredmények az első lépést jelent­hetik az agytumorok ilyen jellegű kezelése felé, bár gyógyászati alkal­mazásig még évek telhetnek el. A klinikai próbákat mindenesetre hat hónapon belül szeretnék megkez­deni. Emberek esetében ez lenne az első olyan kezelési módszer, amely­nek során vírusokat injekcióznának a daganatokba. Dr. Matthias Gro- meier, a kísérletsorozat vezetője szerint az eredmények valóban na­gyon ígéretesek, de egyelőre nem tudhatjuk, hogy a reovírus nem tar- togat-e valamiféle „piszkos kis trük­köd’ a tarsolyában, amikor bekerül az emberi szervezetbe. Az agytumo­ros betegek átlagos túlélési ideje egy év - három évnél tovább csak két százalékuk marad életben. (O) gas, és eddig feltárt hossza az egy kilométert is eléri. Az üreg egykori lakói mamutok, bölények, lovak, valamint saját maguk képeit vésték a sziklafalba - óvatosabb becslések szerint legalább 22 000, bátrabb hangok szerint huszonnyolcezer év­vel ezelőtt. A barlang falát majdnem 200 kőbe vésett alak díszíti - a kő­korszaki művészet jellegzetes bes- tiáriuma mellett egy négyméteres bivaly és az öl háromszögéről felis­merhető női sziluettek. A helyszín ikonográfiájának kifejezett eredeti­séget kölcsönöznek azok az állatáb­rázolások, melyekkel hasonló kör­nyezetben csak ritkán találkozunk: madarak például, valamint hosszú szarvú, nyitott szájú, furcsa figurák, melyek azonosításában eddig csak a hipotézisek szintjéig sikerült eljut­nunk - közölte Norbert Ajoulat, a francia kulturális minisztérium ős­kori központjának vezetője, aki a feltárási munkát irányítja. Ä kompo­zíciók közt találunk olyat is, mely több mint negyven elemből áll. Ä barlangrajzok rendkívül jó állapot­ban vannak. Az alkotásokat finom kidolgozás jellemzi; ugyanakkor mélyen a falba vésték őket. Tekin­tettel a lelet sérülékenységére nem tervezik, hogy megnyitják a barlan­got a nagyközönség előtt. (O) temről a sérüléseket egyértelműen orvosi beavatkozás nyomaiként azonosította. Vu Szin-zsi régész, a Kínai Tüdományos Akadémia tagja elmondta, hogy a lék kerületén (szélén) található köríves alakzat természetes képződmény, ami csak egy rendkívül finom beavatkozás, valamint a csontszövet regeneráló­dása után volt lehetséges. „Mindez nem jelenthet mást, mint hogy a ko­ponya tulajdonosa jelentékeny idő­vel túlélte a műtétet, vagyis az ope­ráció sikeres volt.” Jan Ven-ming, a Pekingi Egyetem kutatója elmond­ta: a sírban, ahol a koponyát megta­lálták, kegytárgyak, temetkezési tárgyak voltak, ami békés temetésre utal. „A jelek mind arra utalnak, hogy az illető beteg lett, megoperál­ták, és utána még hosszú ideig éld’ - nyüatkozta Yan. A régészek úgy vé­lik: a sírt 5000-5200 évvel ezelőtt emelték. Zsang Zsong-pej profesz- szor, a Pekingi Palotamúzeum volt elnöke kommentálja szerint „a tény, hogy őseink ilyen finom sebészeti eljárásra voltak képesek, kimagasló értelmi szintjükről és kreativitásuk­ról tanúskodik.” (O) A világ negyven legszegé­nyebb országa elveszíti élel­miszertermelésének nagy részét a globális felmelege­dés miatt, amely kétszer ak­kora lesz, mint amit öt évvel ezelőtt jósoltak, azaz a szá­zad végére 5,8 Celsius fok­kal nő. Magyarország és Szlovákia is a klímaváltozás vesztesei között lesz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Kormányközi Éghajlatváltozási Szakértői Csoport (IPCC) hosszú távú előrejelzése szerint a 21. szá­zad végére 5,8 Celsius fokkal lesz magasabb az átlagos hőmérséklet. Az IPCC szakértői egyértelműen az embert teszik felelőssé az éghajlat- változásért, és azt állítják, hogy az elsősorban a fosszilis fíkőanyagok, azaz a szén és a kőolaj használatá­nak köszönhető. Mindez ellent­mond George W. Bush amerikai el­nök véleményének, aki azzal indo­kolta a kiotoi egyezményből való ki­lépést, hogy nincs tudományos bi­zonyíték arra, hogy az ember befo­lyásolná az éghajlatváltozást. A na­pokban a nemzetközi a tudóscso­port figyelmeztetett a globális fel- melegedés mezőgazdaságra gyako­rolt katasztrofális hatásaira, ame­lyek főként a fejlődő országokban mutatkoznak majd. A világ negyven legszegényebb országa a globális felmelegedés miatt élelmiszerter­Gömbvillámot sejtettek többen is 17 tehénnek a napokban, a magyaror­szági Somogy megyei Büssüben be­következett rejtélyes, egyidejű szív­bénulása mögött. Bizonyíték azon­ban sem erre, sem a sok fizikus sze­rint nem is létező gömbvillámra nincs. A gömbvillámok létezéséről viszont több teória is közkézen forog. A Magyarországon néhány napja rejtélyes körülmények között, váratlan szívhalálban elhullott mar­hákkal kapcsolatos, „kórokkénď fő­ként gömbvillámot emlegető talál­gatások egy része John Abraham- sonnak, az új-zélandi University of Canterbury tanárának új gömbvil- lám-teóriájára hivatkozott. A pro­fesszor elmélete a következőképpen szól: A szerinte igenis létező gömb- villám ott keletkezhet, ahol van egy szokásos villámcsapás is. Alapkon­cepciója szerint „ilyenkor a földben majdnem mindenütt előforduló szi- líciumvegyületek az óriási energia hatására felbomlanak, és mikro­szkopikus csomókban a levegőbe kerülnek. A csomócskák pókháló­szerű alakzatba rendeződnek, és a folyamatos hűlés hatására viszony­lag lassan, egyre több oxigént felvé­ve szilícium-oxiddá, illetve szüíci- um-dioxiddá, vagyis kvarccá, vala­mint szilíciumkarbiddá alakulnak át. A folyamat során energia szaba­dul fel, elektromágneses sugárzás, tehát hő- és fényjelenség formájá­ban. A kialakuló gömbalakzat azzal magyarázható, hogy ez a legegy­szerűbb, ráadásul teljesen szim­metrikus háromdimenziós struktú­ra nem véletlen, hogy robbanáskor a levegő is gömb alakban terjed.” Hiába e levezetés, Abrahamsonnak más kutatótársaihoz hasonlóan egyelőre nem sikerült még gömb­melésének nagy részét elveszíti - jó­solja az Alkalmazott Rendszerelem­zési Nemzetközi Intézet (HASA) je­lentésében, amelyet az amszterda­mi Nyűt Tudományi Konferencián hoztak nyüvánosságra. „A mező- gazdaság természetvédelmi vizsgá­lata a 21. században” című jelentés szerint a világnépesség egyharma- dának élelme forog veszélyben. Már ma a világ 40 legszegényebb orszá­gában él a Föld összes alultáplált emberének a fele. Ide tartoznak az afrikai országok, és Banglades, va­lamint Brazflia. A kutatók vélemé­nye szerint Dél-Kelet-Ázsiában, ahol jelenleg 600 mülióan alultápláltak, a 21. század 80-as éveiben a felme­A felmelegedés a mező- gazdaságra katasztrofá­lis hatást gyakorol. legedésnek lesznek nyertesei és vesztesei is. Az előrejelzés szerint Kínában 50%-kal nő az esővízzel öntözött gabona termelése, Indiá­ban viszont 125 millió tonnával, az­az 18%-kal csökken a termés. A fej­lett országok több mint fele profitál a felmelegedésből, mert az az előre­jelzés szerint javítja számos kultúr­növény növekedési feltételeit. Nő majd a terméshozam Finnország­ban, Norvégiában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, Kenyában, néhány közép-ázsiai és dél-amerikai ország­ban. A legnagyobb növekedést villámot mesterségesen életre hív­nia. „Igaz, az első lépés, a szilícium elektromos kisülés hatására törté­nő csomósítása már sikerült.” A fo­lyamat, mint mondja, átlagosan 10- 15 másodpercet vesz igénybe, ami nagyjából megegyezik a gömbvil- lámok állítólagos élettartamával. Persze, ha a tudósok még nem is, a megfelelő időben a megfelelő he­lyen álló laikus szemtanúk már szá­mos észlelésről beszámoltak. Ezek között azonban az egyetlen hason­lóság a gömbforma és a viszonylag kis méret, amely szülte sosem ha­ladja meg egy futball-labda nagysá­gát. Ezentúl azonban egyesek hű­vös felszínűnek érezték a gömböt, másokat megégetett, sőt olyan eset is akadt, amikor a titokzatos golyó­bis zárt ablakon keresztül, állítólag az üveget megolvasztva óvakodott be a házba. Máskor viszont nyom nélkül ment át zárt repülőgépen, megint máskor békésen követett embereket, járműveket, míg néhol lebontotta szinte az összes tetócse­Nyom nélkül átmegy a repülőgépen, máskor bé­késen követi az embert. repet, és vülanyvezetékeket szagga­tott ki a falból. A jelenséget mégis-' csak megmagyarázni kívánó szak­emberek elméleteinek ráadásul van egy nagyon is közös vonásuk, hogy mindenki csakis a maga által ma­gyarázott jelenségcsoportot fogad­ja el gömbvillámnak, minden mást félreértésnek, mesének vagy hami­sításnak minősít. A dolog egyéb­ként korántsem napjaink hiedelme, az ezzel foglalkozók például már a 18. században élt Mikes Kelemen leírásában is találnak olyasmit, ami Oroszország és Kanada tudhatja magáénak, mert megművelhetők lesznek olyan földterületeik is, ame­lyeket eddig tartósan jég borított. 2080-ra ezeken a helyeken aratják majd a termés 90%-át. A vesztesek közé tartozik majd Magyarország, Románia, Ukrajna, Csehország, Bel­gium és Hollandia. Nagy-Britanniá- ban, Franciaországban, de Ausztrá­liában és Amerikában is csökken akár gömbvillámra is utalhat. Az említett jeles szerző szerint ugyanis „Rómában egy francia követ, ami­kor egyszer nagy mennydörgések voltak, asztalnál lévén a feleségével, és az ablakok, hogy nyitva voltak, a mennykő általmegyen a házban kiki megijed, de semmi kárt nem tett, amikor pedig általment, a követné melegséget érzett, találja ki kend, hol? és minthogy asztalnál volt, nem lehetett az asztal alá tenni a kézit, de (...) észre veszi, hogy a mennykő megperzselte”. Jóllehet a fáma nem szól arról, mi lett az ily módon megpörkölődött követné sorsa, az ezekhez hasonló jelensé­gek korábbi magyarországi ismert­ségére látszik utalni a népnyelvben ezt leíró egynémely kifejezés, úgy­mint a „matató”, illetve „kóborló ménkű”. Minden bizonnyal a kétsé­gekről és persze az új megfigyelé­sekről is szó esik majd a rövidesen az USA-beli St. Louisban rendezen­dő hetedik nemzetközi gömbvil- lám-konferencián. Vannak, akik egy természetes, „önfenntartó, spontán atommagreaktoť’-ról be­szélnek, mások csak „elszabadult pokoli lényekéről. Vannak aztán, akik az abszolút nulla pont közelé­ben tapasztalható szupravezetéssel hozzák összefüggésbe a gömbvillá­mot, mások, mint a kérdéssel ugyancsak foglalkozó, Nobel-díjas szovjet tudós, Pjotr Kapica a vil­lámlások által kibocsátott elektro­mágneses sugárzás egy különleges fajtájában sejtik a magyarázatot. Nem hisz a klasszikus fizika tör­vényszerűségeivel történő magya­rázatokban Egely György energeti­kai kutató, a gömbvillámok magyar specialistája, aki szerint egy újabb, negyedik dimenzió bevezetésével inkább feloldható lenne valameny- nyi eddigi probléma. Ennek előhí­majd a termés az egyre nagyobb szárazság hatására. Azonban a fej­lődő országokkal ellentétben itt jó­val nagyobb a játéktér: a kisebb ter­més nem feltétienül jelent kevesebb élelmet. A jelentés egyik megállapí­tása: a fejlődő országok okolhatók a legkevésbé a felmelegedésért, még­is ők lesznek annak legfőbb veszte­sei, mert nem tudnak elég élelmi­szert termelni, (ú, m) vásához véli „esetleg tényleg szük­ségeltetik egy nagy teljesítményű villám, amely a becsapáskor mint­egy ablakot nyit a negyedik dimen­zióba, amin keresztül óriási töltés­sel rendelkező áramgyűrű törhet be három dimenzióban érzékelhe­tő világunkba”. Amiről viszont visszafogottabb fizikusok is csak annyit mondanak, hogy „sok gömbvillámkutatót túlságosan is magával ragad a képzelete”. Nem csoda, ha a hitetlenek még a büssüi tehéntragédiát is inkább valami­lyen földhözragadt jelenséggel sze­retnék megmagyarázni. Mivel az elhullott állatok a boncolás során A gömbvillám ablakot nyithat a negyedik di­menzióba? az áramütés miatt beállt szívhalál­hoz hasonló szimptómákat mutat­tak, vannak, akik úgynevezett ol­dalirányú kisülést sejtenek a do­log mögött. Megesik ugyanis, hogy a hagyományos villám töl­téscsatornája a föld közelében víz­szintes irányt vesz fel (néha még a levegőben látjuk, ahogyan egy- egy villám vízszintesen is szétága­zik), és jókora töltéssel, de akár a hang- és fényjelenséggel járó kisü­lés nélkül is „gyilkolhat”. Ez eset­ben azonban az Országos Meteo­rológiai Szolgálat villámdetekto­rának jelzése alapján a töltésnek mintegy 50 km-t kellett volna utaznia. Ilyen távolságra volt ugyanis Büssü a legközelebbi vil­lámhelyszíntől márpedig ilyen hosszú oldalkisülést kevesen felté­teleznek. A büssüi tehenek rejté­lye ily módon egyelőre megoldat­lan. (A HVG nyomán) Dél-Franciaországban újabb barlangrajzokat találtak Falba vésett szörnyek ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Ötezer éve a kínaiak sikeres agyműtétet hajtottak végre Kimagasló szakmai tett ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ A melegtől pusztulnak a pingvinek Az Antarktisz térségében a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején tapasztalt „hőhullám” felére apasztotta a Déli-sarkvidéken élő óriáspingvin-kolónia lélekszámát - állapították meg a francia kutatók. Christophe Barbraud és Henri Wirmerskirch biológusok rámutattak arra, hogy a 70-es évek végén, illetve a 80-as évek ele­jén tapasztalt hirtelen hőmérséklet-növekedés az Antarktisz térsé­gében egybeesett a felnőtt pingvinek létszámának meredek csökke­nésével. Á tudósok valószínűsítik, hogy a tengervíz felszínének fel- melegedése miatt az óriáspingvinek nem találtak megfelelő élel­met, ez okozta a magas elhullási arányt. A melegedés ugyanis fő táplálékuk, a térségben honos rákok, halak pusztulását okozta, (ú) A magyarországi Büssüben tehénpusztulást okozott természeti jelenség újra a gömbvillámokra terelte a figyelmet Önfenntartó atommagreaktor vagy pokoli lény? ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom