Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-16 / 162. szám, hétfő

A LEGOLCSÓBB JELZÁLOGHITEL Óriási válasrték fantasztikus árakon- 10% ÁRENGEDMÉNY darabos, kör-, ovális, futó-, gyerekmintás SZŐnyeg 10 méretben Érsekújvár: JEDNOTA á., Fő tér, 1. emelet Somorja: Szolgáltatások háza, 1. emelet (bejárat a piac felől)-r _jj állami támogatással, a kamatlábak 4,9%-tól VŠEOBECNÁ ÚVEROVÁ BANKA 2001. július 16., hétfő www.ujszo.com Ára 9 korona (előfizetőknek 8 korona) • 54. évfolyam, 162. szám Kerületi szinten nem érvényesíthetők a nemzeti kisebbségek nyelvi jogai Százalékszempontok Autó autó hátán. A dél-koreai folyók többsége kilépett medréből, megbé­nítva több főútvonalon a közlekedést. (Kép: Reuters) Több mint 30 halálos áldozata van az esőzésnek Özönvíz Dél-Koreában Vita a jógáról Gyerekek, valahol Szlovákiá­ban: egy szál ágyékkötőben, meditációs pózban ülnek, megszabadulva az evilági szenvedésektől, magukba fo­gadva a világmindenség energiáit lényük lassan a koz­mikus térbe olvad. 7. oldal IDŐJÁRÁS IMÁI ÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Magyar forint (100) 1 16,613 Német márka 1 21,770 Osztrák schilling i 3,094 USA-dollár i 49,885 Jó hangulat Diószegen Aratóverseny népviseletben Diószeg. A legidősebb kaszás, a 72 éves csorvási Lászik Mihály és aratócsapata bizonyult a legjobb­nak szombaton délelőtt az első diószegi nemzetközi aratóverse­nyen. Sajnos, mindössze négy há­romtagú csapat tudott benevezni. Például a Vajdaságból azért nem érkezett senki, mert a jelentkezők nem jutottak idejében vízumhoz. A csekély részvétel ellenére a ver­seny nagyon jó hangulatban zaj­lott. A népviseletbe öltözött csapa­tok és kíséretük lovas kocsikon és hintón érkezett a városszéli gabo­natáblára. Ott puskalövés jelezte a verseny kezdetét, és a kaszások nyomán csakhamar a maroksze­dők és a kévekötők is hozzákezd­hettek a munkához, (gl) Ki is kellett kalapálni a kaszát (Fotó: ČTK) Pozsony. „Két kerületben - a Nagyszombatiban és a Nyitraiban - haladja meg a magyarok számaránya a húsz százalékot, ám a ki­sebbségek nyelvhasználatá­ban a két éve elfogadott tör­vény meghatározó, s az nem járásokról, kerületekről vagy megyékről, hanem falvakról és városokról szól” - nyilat­kozta lapunknak A. Nagy László. SZENTGÁLI ANIKÓ A parlament embeijogi és nemzeti­ségi bizottságának elnöke elmond­ta: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megyei szervekben - ha a megyeközpontban a kisebbség ará­nya nincs 20 százalék - nem hasz­nálhatják a kisebbségek nyelvét. A másodfokú önkormányzatokról szóló jogszabályban jóváhagyott megyeszékhelyek közül a magya­rok aránya egyikben sem éri el ezt a szintet. Viszont nemcsak a Nyitrai és a Nagyszombati kerület­ben vannak magyarlakta községek. Mindenhol, ahol megvan a szüksé­ges húsz százalék, az adott kisebb­ségnek jogában van használnia az anyanyelvét a hivatalos érintkezés során. Önkormányzati szinten biz­tosan, ha pedig járási székhelyről van szó, járási szinten is. A nyelvi chartából adódó jogok is ugyan­ilyen feltételek mellett érvényesít­hetők. „Nemcsak az önkormányzati tiszt­ségviselők, hanem az államigazga­Komárom. Megalapozatlanok azok a hírek, melyek szerint a Mária Valé­ria híd átadása után teljesen és hosszú időre lezárják a két Komáro­mot összekötő Erzsébet hidat. Az idén sem a szlovák, sem a magyar fél nem tervez felújítást. Miroslav Hulák, az útkarbantartó vállalat ko­máromi részlegének vezetője meg­erősítette: ebben az évben nem ke­rül sor a híd lezárására. .Leghama­rabb a jövő év elején jöhet szóba a felújítás, de csak abban az esetben, ha ez a szakemberek szerint szüksé­ges”- húzta alá. Ha részben vagy teljesen lezárnák a hidat, arról min­den érintett felet legalább két hó­tásban dolgozók is használhatják a magyar nyelvet, ha valaki magya­rul fordul hozzájuk. A regionális és a helyi közigazgatásban írásban és szóban is lehet magyar nyelven érintkezni. A fontos dokumentu­mokat, törvényszövegeket is le kell fordítani a kisebbség nyelvére. A különféle engedélyeket kibocsátó szervek is elfogadnak magyar ké­relmeket, melyekre magyarul vála­szolhatnak. A magyarlakta terüle­teken a magyar nyelvet is ismerő köztisztviselőket kell kinevezni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a felsoroltak nem a kerületre, hanem az úgynevezett húszszázalékos községekre érvényesek” - részle­tezte a magyar politikus. A charta értelmében a kórházakban, nyug­díjas- és szociális otthonokban is jogot formálhatnak ezentúl a gon­dozásra szorulók a magyar nyelvű kommunikációra. Bővül a gazdasá­gi és a társadalmi élet terén érvé­nyesíthető jogok köre. Munkaszer­ződés, sőt használati utasítása is készülhet kisebbségi nyelven. „Az igazságszolgáltatás terén a charta a büntető eljárásban garan­tálja a vádlottnak, hogy magyarul beszélhessen. Az indítványokat és a bizonyítékokat sem az érintett­nek kell lefordítania, hanem - ha szükség van rá - a bíróságnak. A polgári perekben és a közigazgatá­si ügyekben is bárki használhatja a magyart anélkül, hogy ez számára többletkiadást jelentene, a magyar nyelvű dokumentumok használata is megengedett. Tolmács igénybe­vétele sem jelenthet többletki­adást” - erősítette meg A. Nagy nappal korábban értesítenének, tudtuk meg Szalay Gábortól, a ko­máromi vámhivatal helyettes veze­tőjétől. Hozzátette: a vámhivatal­ban az utóbbi időben sokan érdek­lődtek, s főleg a nyár beköszöntővel gyarapodott a telefonhívások szá­ma. A turistákon kívül a munkavál­lalókat is érzékenyen érinti a kér­dés, hiszen ha lezárnák a hidat, ne­hézségekbe ütközne a napi ingázás. A legközelebbi határátkelő a Komá­romtól mintegy negyven küométer- re fekvő Medvénél van, illetve Pár­kányban, ahol egyelőre komp és egy kishajó szállítja az utasokat. A Ko­máromi járásból - amint azt Ľu­bomír Maťkótól, a munkaügyi hiva­tal helyettes vezetőjétől megtudtuk László. Magyarán mondva Galán- tán, Vágsellyén, Komáromban, Dunaszerdahelyen, Rimaszombat­ban a járásbíróságokon érvényesít­hetők a felsorolt jogok, a kerületi bíróságokra és a húszszázalékos számarányt el nem érő járási szék­helyekre ez nem vonatkozik. Az anyanyelvi oktatással és neve­léssel, a tömegtájékoztató eszkö­zökkel, a kulturális tevékenységgel és intézményekkel, valamint az anyaországgal való kapcsolattar­tás terén is vannak újdonságok. Említésre méltó, hogy a charta fel­szólítja a ratifikáló országokat a nemzetiségi nyelven történő önki­fejezés támogatására. Elő kell moz­dítani az idegen nyelvű művek ki­sebbségi nyelvre történő lefordítá­sát, valamint bátorítani kell a ki­sebbségi gyűjtemények létrehozá­sát és bemutatását itthon és kül­földön egyaránt. Ha ez megvaló­sulna, nem lehetne okunk panasz­ra a kultúra terén. Az anyanyelvi oktatással kapcsolatban a charta felsőoktatási szinten is biztosítja a kisebbségi nyelven történő okta­táshoz való jogot. „A kormány még idén januárban kötelezte tagjait, hogy 2001 szeptemberéig nyújtsák be azokat az igényeket és feladato­kat - rendeletek, résztörvények formájában -, melyek a charta be­látható időn belüli gyakorlati meg­valósítását feltételezik. A doku­mentumnak a ratifikáció után szá­mított három hónapon belül kelle­ne érvénybe lépnie” - tette hozzá A. Nagy László. A magyar politi­kussal készült inteijút az 5. oldalon olvashatják.-jelenleg 315-en dolgoznak Magya­rországon. „Ha a hidat jövőre lezár­ják is, csak részleges lesz, a gyalo­gosforgalom mindenképpen meg­marad”- szögezte le Szalay Gábor. Hangsúlyozza: eddig hivatalosan semmilyen értesítést nem kaptak arról, hogy a folyami átjárót a közel­jövőben lezárnák. Ezt Mácza Mihály alpolgármester is megerősítette. A hídlezárrással kapcsolatos találga­tások tavaly ősszel kaptak szárnyra. Akkor kezdődött a Párkányt Eszter­gommal összekötő Mária Valéria híd újjáépítése. A híreszteléseknek ezenkívül az szolgáltatott alapot, hogy a komáromi hidat legutóbb 1984-ben újították fel, szakemberek szerint a rekonstruálásra 15 éven­MTI-JELENTÉS Szöul. Több mint 30 halálos áldo­zata van annak az özönvízszerű eső­zésnek, amelynek következtében földcsuszamlások és áradások súj­tották Dél-Korea több területét. A természeti csapásban tizennégyen eltűntek. Köztük található nyolc tu­rista is, akiket egy megduzzadt fo­lyó sodort el egy kempingből. Dél- Korea hírtelevíziója, a YTN 36 halá­los áldozatról és 15 eltűntről adott hírt. Szombaton éjszaka 31 centi­méter csapadék szakadt a főváros, Szöul körzetére. Az esőzés később alábbhagyott, de előrejelzések sze­ként kellene sort keríteni. Informá­cióink szerint az Erzsébet hidat leg­utóbb az 1990-es évek elején ellen­őrizték, és akkor apróbb javításokat is elvégeztek. A párkányi híd átadá­rint az ország déli területein továb­bi, szerencsére, kevésbé heves ziva­tarokra lehet számítani. Az északi országrészben mintegy 15 000 há­zat és lakást öntött el a víz. Szöul­ban húsz ember vesztette életét: ti­zenegyen akkor, amikor egy lesza­kadó elektromos vezeték megrázta a vízben gázolókat. Kjonggi tarto­mányban tízen haltak meg, köztük egy háromfős család, amelynek tag­jait élve temetett el a házuk alagso­rába hirtelen beömlő iszap. A veszélyeztetett körzetben 9000 katasztrófaelhárító munkás s több mint ezer katona keresi a túlélőket és segit a rendteremtésben. sa mellett ősszel a térségben újabb átkelő megnyitását tervezik, éspe­dig Kolozsnéma és Gönyű között. Ott a tervek szerint komp szállítja az utasokat. Tizenöt éven belül teherforgalmi híd épül Párkány. A Mária Valéria híd - amelynek műszaki átadását szeptem­ber 30-ára tervezik - nem helyettesítheti teljes mértékben a komáro­mi átjárót. Az utóbbi teherforgalomra is alkalmas, viszont az újjáé­pülő dunai átkelőn csak 3,5 tonnánál könnyebb járművek közleked­hetnek. „Ez a probléma belátható időn belül megoldódik. Mindkét oldalon a településfejlesztési tervben szerepel egy, a teherforgalom lebonyolítására alkalmas híd felépítése” - tájékoztatott Oravec János párkányi polgármester. Szavai szerint a folyami átjáró a tervek sze­rint 15 éven belül a párkányi papírgyár közelében épülne fel. (km) MEGKÉRDEZTÜK Boros Zoltán elöljárót, az MKP rimaszombati járási elnökét Az MKP járási elnökségének tagjai egyhangúlag a koalíció­ból történő küépés mellett sza­vaztak. Ezzel az MKP által dele­gált állami hivatalnokoknak ve­szélybe kerül a helyük, így meg­történhet, hogy augusztus vé­gén az országos tanács a mara­dás mellett voksol. Valóban, az MKP kilépése nyo­mán járási elöljáróként bizonyta­lanná válna a helyem, de szerin­tem nem így kell megközelíteni a kérdést. Arculatunk, politikai tar­tásunk megőrzése és jövőnk miatt is ki kell lépni a kormányból. De előre tisztázni kell, hogyan fo­gunk ellenzékben politizálni. Konstruktív ellenzékként fogunk működni, vagy odacsapódunk azokhoz, akikhez az MKP-nek nem illik odacsapódnia? Nem sza­bad ennyire kiszámíthatóan poli­tizálni; előre kijelentjük például, az esetleges idő előtti választáso­kat nem támogatjuk. Miért nem? Előrehozott választásokkal ben­nünket nem ijesztenek meg. Ha kilépünk a kormányból, az MKP tiszta marad. Besztercebánya helyett miért szeretnének inkább Kassához tartozni? Mivel az önkormányzati törvény nagy felháborodást váltott ki, a nyáron még lehetne megbeszé­léseket folytatni a Keresztényde­mokrata Mozgalommal, a De­mokrata Párttal, a városok és falvak társulásával, valamint ci­vil szervezetekkel. Mi itt, Rima­szombatban úgy érezzük, Besz­tercebányától a régió nem meg­felelő arányban részesül a sze­rényjavakból, és az egyes intéz­ményekben sem arányos a kép­viseletünk. (fo) Az illetékesek szerint leghamarabb a jövő esztendő elején jöhet szóba a felújítás, de csak abban az esetben, ha a szakemberek szerint szükséges Ebben az évben nem zárják le a két Komárom közötti hidat KAMONCZA MÁRTA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom