Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-14 / 161. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 14. Népmozgások a Csallóközben Komárom. Tegnap délután időszaki kiállítás nyílt a Duna Menti Múzeum Nádor utcai főépületében. A Migráció - Népmozgások a Csallóközben címet viselő tárlat a komáromi múzeum és a Vágsellyei Állami Járási Levéltár közös munkája. Az érdeklődők a kiállítást a nyár végéig, augusztus 31-ig tekinthetik meg. (cza) MOZI POZSONY HVIEZDA: Evolúció (am.) szombat, vasárnap 16, 18, 20.30 HVIEZDA KERTMOZI: Bravo, Girls! (am.) sz., v. 21.15 MLADOSŤ: Érzéki csalódás (am.) sz., v. 15.45, 17.30, 20 MÚZEUM: Pasik és csajok (am.) sz. 17,19 CHARLIE CENTRUM: Lázadók és szeretők (cseh) sz., v. 18.30,20.30 Szívörvény (am.) sz., v. 18.30 Árvák hercege (am.) sz., v. 18 Amerikai nyom (ír.) sz., v. 20.30 Magányosok (cseh) sz., v. 20.45 Szeptember (am.) sz., v. 20 Rózsaszín álmok (szí.) sz., v. 19 KASSA TATRA: Hannibal (am.) sz., v. 17.45, 20 CAPITOL: Evolúció (am.) sz., v. 18, 20 ÚSMEV: Pasik és csajok (am.) sz., v. 18, 20 IMPULZ: Amerikai pite (am.) sz., v. 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Eszeveszett birodalom (am.) sz., v. 17 Hannibal (am.) sz., v. 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A pók hálójában (am.) sz., v. 19 LÉVA - JUNIOR: Lázadók és szeretők (cseh) sz., v. 18 AMFITEÁTRUM: Beépített szépség (am.) sz. 21.30 Lázadók és szeretők (cseh) v. 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Gyanú (am.) sz., v. 21.30 PAT - AMFITEÁTRUM: 102 kiskutya (am.) sz. 21.30 Sakáltanya (am.) v. 21.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Ősz New Yorkban (am.) sz., v. 20 GYŐR PLAZA: Bíbor folyók (fr.) sz., v. 12, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 A csábítás elmélete ((am.) sz., v. 12, 13.30, 15.45, 18, 20.15 Érzéki csalódás (am.) sz., v. 13, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Hannibal (am.) sz., v. 13, 15, 17.30, 20:00 Lara Croft: Tomb Raider (am.) sz., v. 13, 14.15, 16.15, 18.15, 20:15 Mi kell a nőnek? (am.) sz., v. 20 A múmia visszatér (am.) sz., v. 12, 14, 17.30, 20 Nincs több suli (am.) sz., v. 12, 13.45, 15.45 Reszkess, Amerika! (fr.) sz., v. 13, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Sebhelyek (am.) sz., v. 17.45, 20 Shrek (am.) sz., v. 11, 13.15, 15.30, 17.45 Vad kanok (am.) sz., v. 11, 13.15,15.30, 17.45, 20 Los Angelesben ma nyílik kiállítás Salvador Dali személyes tárgyaiból és életműve előtt tisztelgő emléktárgyakból (CTK/AP-felvétel) Ma este zárul Karlovy Vary 36. fesztiválja. Díjesélyes Fekete Ibolya alkotása, a Chico A lengyel romantika varázsa Robert de Niro megszokott formáját hozza (Archív felvétel) Jól fogalmazott annak idején Andy Warhol, a pop-art királya, amikor azt mondta: „A jövőben mindenki híres lehet. Tizenöt percre.” John Herzfeld amerikai filmjének, a 15 percnek is negyedórás hősei vannak. SZABÓ G. LÁSZLÓ Hétköznapi emberek, akik híresek akarnak lenni. Akárhogy, csak minél gyorsabban. Ha lehet, azonnal. A kereskedelmi csatornák, a kommersz hírműsorok pedig a lehető legrövidebb utat biztosítják a figyelem középpontjába. Nem kell hozzá más, csak szemérmetlen kitakarózás, a magánszféra feladása, egy kis magamutogatás, a „bármikor bármire hajlandó vagyok” nagy va- gánysága, afféle gátlástalan „big- braderkedés”. Herzfeld filmje erről is szól. És arról, hogy ki tartja ellenőrzés alatt az igazságot. A 15 perc „főhőse” a szenzációvadász média, a mindenható televízió, ahol bűnöző és rendőr egyaránt azért tolong, hogy mielőbb kamera elé kerülhessen. Elég pár perc a képernyőn, máris övé a világ. A szenzáció, a botrány mindenütt milliók kenyere lett. Eddie Flemming, a gyilkossági csoport nyomozója is mesterien végzi a dolgát. Tudja, hogyan kell bűnügyet tálalni a televízióban. A sztárzsaru detektívtársával együtt veszi üldözőbe a két kelet-európai ámokfutó gyilkost. De akármilyen profik is, a két bűnöző, épp a médiának, a nyilvánosságnak köszönhetően, hirtelen támadt ismertségüket remekül kihasználva, mindig előbbre jár, mint a törvény. Két alakításról regél az amerikai, és mostantól fogva már az európai sajtó is. Robert de Niro megszokott formáját hozza. Most is úgy jó, ahogy csak ő tud jó lenni. Ha semmit sem csinál, akkor is ámulatba ejtő. A puszta létezésével, színészetének erejével, megszokhatadan kisugárzásával. A másik nagy alakítást Karel Roden, a cseh film adu ásza nyújtja, aki megérdemelten lett De Niro társa. Eddigi pályafutásának minden mozzanata azt sugallta: az első adandó alkalommal nagyot fog dobni odaát. Nem is kellett sokáig várni e kivételes lehetőségre. Herzfeld a legjobbkor talált rá Prágában, Hollywood kapuja pedig szélesre tárult Roden előtt. Karlovy Vary fesztiválján természetesen minden cseh újságíró róla faggatta Herzfeldet. A másik kelet-európai színész, az orosz Oleg Tak- tarov csak annyit mondhatott a 15 perc sajtótájékoztatóján, hogy „Én is jól játszom a filmben, nemcsak Karel.” Sharon Stone-nak azonban Roden lett az új kedvence. A film amerikai bemutatója után meg is kérdezte Herzfeldtől: „Ki ez a fiú, hol akadt rá, honnan tudta, hogy ilyen nagyszerű színész?” A rendező Karlovy Varyban is elmesélte: amerikai színészek is szóba jöttek a szerepre, akik otthonról hozták volna a cseh akcentust. Ő azonban úgy döntött, a kelet-európai csehek között keresi meg a feladatra legmegfelelőbb színészt. Roden angolnyelv-tu- dásával nem volt baj. Pár évvel ezelőtt Angliában töltött hosszabb időt, épp nyelvtanulás céljából. Hogy gyilkosként mutatkozott be Hollywoodban? „Engem ez egyáltalán nem aggaszt - mondja. - James Cagney és Humphrey Bogart is hasonló szereppel kezdte pályafutását, mégsem skatulyázták be egyiküket sem. Ha jó a forgatókönyv és érdekes a feladat, egyáltalán nem zavar, hogy negatív hőst kell játszanom. Színészüeg amúgy is ez a nagyobb kihívás számomra.” Időkód című filmjével az angol mozit képviseli Karlovy Varyban Mike Figgis, aki tavaly A szexuális ártatlanság elvesztésével volt jelen a fesztiválon. Legújabb opusával egészen új utakra viszi nézőit. Változtatott ugyanis a film eddigi formáján, felépítésén. A Time Code négy digitális kézikamerával felvett, Los Angelesben játszódó fekete komédia. A négy kamera azonban négy történetre figyel, s a néző mind a négyet egyszerre kapja. Mintha egy hatalmas képernyő előtt ülnénk, s folyamatosan négy csatorna műsorát figyelnénk. Figgisnél műid a négy film egyetlen snitt eredménye. Vágás sehol. Mind a négy hős a maga helyén marad a négy téglalapra osztott vásznon, így a néző önmaga döntheti el, kinek a története érdekli jobban. A filmproduceré, vagy a válásra készülő feleségéé, a kezdő színésznőé, aki nagy szerepre vágyik, vagy azé a nőé, aki a film egy bizonyos pontján mind a három figurának beleszól az életébe. Innentől fogva a történetek egymásba is folynak, a szereplők átlépnek eddig megszokott helyükről egy másik „kockába”, és már csak az időkód segítségére hagyatkozhat a néző, hogy tudja: mikor, melyik képsor a legfontosabb a történet egészét illetően. Nagy várakozás előzte meg Filip Bajon lengyel rendező monumentális történelmi tablójának, a Tavaszelőnek a bemutatását. Andrzej Wajda és Jerzy Hoffmann már választott néhány súlyos fejezetet a lengyel történelem kódexéből. Ezt tette most Filip Bajon is. A Tavaszelő ifjú hőse Cezary Baryka szüleivel együtt a sok nemzetiségű Bakuban él, még az első világháború előtt. Mérnöknek készül, a kőo- lajkutaknál szeretne dolgozni. Még húszéves sincs, amikor Bakun végigsöpör a forradalom. Mindenkit elveszít, aki fontos volt az életében: édesanyját mint idegent, letartóztatják és munkatáborba viszik, ahol végelgyengülésben meghal. Örmény szerelmét és legjobb barátját megölik, neki csak azért kegyelmeznek meg, mert beállt a forradalmárok közé. Bujdosó apja rábeszélésére Cezary végleg hazautazik Varsóba, ahol a család magas beosztású barátja veszi pártfogásába. (A miniszterről időközben kiderül: ő volt édesanyja egykori nagy szerelme.) A háborúban Cezary megmenti barátja életét, aki hálából meghívja őt nemesi fészkükbe. A még mindig csak húszéves fiúnak három lány szerelmével kellene megküzdenie, ha képes lenne rá. Innentől kezdve a tragédiák sorozata vár a fiúra, aki az érzelmek viharában szép lassan felnőtté érik. Filip Bajon kiváló rendező. A mágnással és A fehér névjegykártyával komoly értékeket tett le a lengyelek „nagy asztalára”. Tavaszelő című opusával ráadásul színészt is avat. Mateusz Damiecki az új lengyel film fényes csillaga már most is. Nagy jövő vár rá. Krystyna Janda, Daniel Olbrychski és Jan Nowicki társaságában úgy játszik, mintha minden tehetségét tőlük kapta volna. A szakszótár elsősorban gyakorló muzsikusoknak készült Szolnok művészei mutatkoznak be Taliándörögdön Új zenei kiadványok A Művészetek Völgye MTI-HÍR Budapest. Megjelent az első magyar-angol és angol-magyar zenei szakszótár Ittzésné Kövendi Kata szerkesztésében és Sünön Géza Gábor Fejezetek a magyar jazz történetéből 1961-ig című összeálh'tása. A több mint ötszáz oldalas zenei szakszótár gyakorló zenészek, zenetanárok, zenetudósok számára szolgálhat segédeszközként. A Fejezetek a magyar jazz történetéből a nagyközönségnek készült. Középpontjában a művelődéspolitikai és velük összefüggő jazztörténeti események, a muzsikusok és az általuk bemutatott zene állnak. MTI-HÍR Szolnok. Idén a Művészetek Völgye rendezvénysorozat vendége Szolnok lesz. A város kulturális életének reprezentánsai Taliándörögdön szerepelnek július 27-től augusztus 5- ig. Tárlatot nyírnak a Szolnoki Művésztelep első évszázadáról, Pogány Benő Gábor szobrász és Császár Péter tűzzománcművész alkotásaiból. Közszemlére teszik a Jászkun Fotóklub felvételeit. A zene képviselőiként a Helyőrségi Fúvószenekar, a Szolnoki Fúvósötös, a Palacsintó Glaszo cigányfolklór együttes, a Barna Gyöngyök együttes és a Bartók Kamarakórus lép a fel. ♦ Parlamenti csatározások, televíziós viták hevében gyakran hozakodnak elő politikusain - kormánypártiak és ellenzékiek - azzal a semmit sem jelentő szöveggel, hogy ők köztünk járnak. Mint egykoron Mátyás király ♦ Bizonyára sokan örömmel fogadták a hírt, melyet a hazai sajtó az elmúlt hetekben röpentett fel, nevezetesen, hogy az SZK Közjóléti Minisztériuma kész a nyugdíjak emelésére. De mire számítsunk, mit hoz a reform? ♦ Gondolatban egész évben készülünk a szabadságra, és amikor elérkezik az indulás ideje, néha az izgalomtól a legalapvetőbb dolgok sem sem jutnak eszünkbe. Mi legyen a bőröndben? ♦ A háború utáni Csehszlovákia magyar színjátszásáról beszélve Bugár Béla színművész neve kikerülhetetlen. Vele találkozhatunk a Vasárnap Portré rovatában. ♦ A múlt esztendő egyik nagy csillagászati szenzációja volt az a bejelentés, hogy a Marson vízfolyásokra utaló nyomokra bukkantak a kutatók. Azóta alább hagyott a kezdeti lelkesedés, mert a szakértők szerint sokkal megfontoltabban kell mérlegelni a látottakat. Miért is? De Sade művei csak tinta és papír, a valóság pedig itt csörtet körülöttünk Az isteni és őrült márki jegyzetei NÉMETH ZOLTÁN Lassan a magyar irodalomnak is részévé válik a vüágirodalom egyik legellentmondásosabb írója, Dona- tien-Alphonse-Francois de Sade. A Sade márki néven ismert író mind több műve jelenik meg magyarul, a Justine-től a Filozófia a budoárban című regényen át a Szodoma százhúsz napjáig. Sade műveinek olvasása felkavaró, sőt gyomorfordító élmény, valószínűleg nem is képes rá mindenki. Perverziója szolgálatába állít mindent és mindenkit; leírásai egy olyan tudat kivetítései, mely számára a létezés mint az egyetemes bűn megélése tételeződik. Ám tévednénk, ha azt hinnénk, Sade teljesen kiéli magát szereplőinek tobzódásaiban, hogy számára a perverzió egyszerű egzotikum. Nem így van, ez már a Filozófia a budoárban elmélkedéseiből is kitűnt. Sade ugyanis kommentál, véleményt fűz történeteihez. Ezekből a kommentárokból egy esetleg visszatetsző, riasztó filozófia néz szembe olvasójával, de el kell ismerni azt is, hogy a rendszer nagyon is összefüggő, átgondolt, logikusan védhető. Az Illusztrációk és gondolatok című kötetben a Justine című regényhez írt kommentárokat olvashatjuk, amelyek a történet még botrányosabbá tételét szolgálják, hiszen az eredeti történetet maga az áldozat, Justine meséli el, a Nouvelle Justine-ben a szerző, azaz Sade a narrátor, a következő elv jegyében: „Nevezzünk mindent a nevén, kendőzgessük, ha úgy tetszik, az erényt, de a bűn teljes meztelenségében álljon előttünk.” A Nouvelle Justine-hez fűzött 111 gondolat között ilyeneket találunk: „A tartózkodás értelmetlen dolog. A nőtől nem erényt, csupán annak álarcát várjuk.” Vagy: „Ä morál értel- medensége; az egyeden helyes dolog önmagunkat boldoggá tenni, nem számít, kinek a számlájára. Az erény mellékes. A természetnek nincs más törvénye, csakis önmagunk mulattatása. Bűntett nem létezik. A gyenge mentsvára, mikor a filozófus kihúzza lába alól a talajt.” A 111 gondolat mellett a kötet a Nouvelle Justine metszeteit is közli, valamint egy tanulmányt Sade márki kalandos életéről Krausz Tivadar tollából. Sade élete és a kor, amelyben élt, szinkronban volt műveivel. De talán az ezredforduló emberéről nem mondhatjuk el ugyanezt? Amikor tízezrek kerülnek szexuális rabszolgaságba, amikor ezrével szöknek át nyomorultul a határokon a hazájukból menekülők, s élnek állati szinten, amikor a boszniai és a koszovói eseményeknek még nem értünk a végére, aikkor elmondható: Sade művei csak tinta és papír, a valóság pedig - amellyel éppúgy nem merünk szembenézni, mint Sade műveivel - itt csörtet körülöttünk. (Marquis de Sade: Illusztrációk és gondolatok a Nouvelle Justine- hez, Betűvarázs, Front Kiadó, Bp.)
