Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-14 / 161. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 14. Népmozgások a Csallóközben Komárom. Tegnap délután időszaki kiállítás nyílt a Duna Menti Múzeum Nádor utcai főépületében. A Migráció - Népmozgások a Csallóközben címet viselő tárlat a komáromi múzeum és a Vágsellyei Állami Járási Levéltár közös munkája. Az érdeklődők a kiállítást a nyár végéig, augusztus 31-ig tekinthetik meg. (cza) MOZI POZSONY HVIEZDA: Evolúció (am.) szombat, vasárnap 16, 18, 20.30 HVIEZDA KERTMOZI: Bravo, Girls! (am.) sz., v. 21.15 MLADOSŤ: Érzéki csalódás (am.) sz., v. 15.45, 17.30, 20 MÚZEUM: Pasik és csajok (am.) sz. 17,19 CHARLIE CENTRUM: Lázadók és szeretők (cseh) sz., v. 18.30,20.30 Szívörvény (am.) sz., v. 18.30 Árvák her­cege (am.) sz., v. 18 Amerikai nyom (ír.) sz., v. 20.30 Magányosok (cseh) sz., v. 20.45 Szeptember (am.) sz., v. 20 Rózsaszín álmok (szí.) sz., v. 19 KASSA TATRA: Hannibal (am.) sz., v. 17.45, 20 CAPITOL: Evolúció (am.) sz., v. 18, 20 ÚSMEV: Pasik és csajok (am.) sz., v. 18, 20 IMPULZ: Amerikai pite (am.) sz., v. 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Eszeveszett birodalom (am.) sz., v. 17 Hannibal (am.) sz., v. 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A pók háló­jában (am.) sz., v. 19 LÉVA - JUNIOR: Lázadók és szeretők (cseh) sz., v. 18 AMFITEÁTRUM: Beépített szépség (am.) sz. 21.30 Láza­dók és szeretők (cseh) v. 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Gyanú (am.) sz., v. 21.30 PAT - AMFITEÁTRUM: 102 kiskutya (am.) sz. 21.30 Sakáltanya (am.) v. 21.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Ősz New Yorkban (am.) sz., v. 20 GYŐR PLAZA: Bíbor folyók (fr.) sz., v. 12, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 A csábítás elmélete ((am.) sz., v. 12, 13.30, 15.45, 18, 20.15 Érzéki csalódás (am.) sz., v. 13, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Hannibal (am.) sz., v. 13, 15, 17.30, 20:00 Lara Croft: Tomb Raider (am.) sz., v. 13, 14.15, 16.15, 18.15, 20:15 Mi kell a nőnek? (am.) sz., v. 20 A múmia visszatér (am.) sz., v. 12, 14, 17.30, 20 Nincs több suli (am.) sz., v. 12, 13.45, 15.45 Reszkess, Amerika! (fr.) sz., v. 13, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Sebhelyek (am.) sz., v. 17.45, 20 Shrek (am.) sz., v. 11, 13.15, 15.30, 17.45 Vad kanok (am.) sz., v. 11, 13.15,15.30, 17.45, 20 Los Angelesben ma nyílik kiállítás Salvador Dali személyes tárgyaiból és életműve előtt tisztelgő emléktárgyakból (CTK/AP-felvétel) Ma este zárul Karlovy Vary 36. fesztiválja. Díjesélyes Fekete Ibolya alkotása, a Chico A lengyel romantika varázsa Robert de Niro megszokott formáját hozza (Archív felvétel) Jól fogalmazott annak idején Andy Warhol, a pop-art kirá­lya, amikor azt mondta: „A jövőben mindenki híres lehet. Tizenöt percre.” John Herzfeld amerikai filmjének, a 15 percnek is negyedórás hősei vannak. SZABÓ G. LÁSZLÓ Hétköznapi emberek, akik híresek akarnak lenni. Akárhogy, csak mi­nél gyorsabban. Ha lehet, azonnal. A kereskedelmi csatornák, a kom­mersz hírműsorok pedig a lehető legrövidebb utat biztosítják a figye­lem középpontjába. Nem kell hozzá más, csak szemérmetlen kitaka­rózás, a magánszféra feladása, egy kis magamutogatás, a „bármikor bármire hajlandó vagyok” nagy va- gánysága, afféle gátlástalan „big- braderkedés”. Herzfeld filmje erről is szól. És arról, hogy ki tartja ellen­őrzés alatt az igazságot. A 15 perc „főhőse” a szenzációvadász média, a mindenható televízió, ahol bűnö­ző és rendőr egyaránt azért tolong, hogy mielőbb kamera elé kerülhes­sen. Elég pár perc a képernyőn, máris övé a világ. A szenzáció, a bot­rány mindenütt milliók kenyere lett. Eddie Flemming, a gyilkossági cso­port nyomozója is mesterien végzi a dolgát. Tudja, hogyan kell bűnügyet tálalni a televízióban. A sztárzsaru detektívtársával együtt veszi üldö­zőbe a két kelet-európai ámokfutó gyilkost. De akármilyen profik is, a két bűnöző, épp a médiának, a nyil­vánosságnak köszönhetően, hirte­len támadt ismertségüket remekül kihasználva, mindig előbbre jár, mint a törvény. Két alakításról regél az amerikai, és mostantól fogva már az európai saj­tó is. Robert de Niro megszokott for­máját hozza. Most is úgy jó, ahogy csak ő tud jó lenni. Ha semmit sem csinál, akkor is ámulatba ejtő. A puszta létezésével, színészetének erejével, megszokhatadan kisugár­zásával. A másik nagy alakítást Karel Roden, a cseh film adu ásza nyújtja, aki megérdemelten lett De Niro társa. Eddigi pályafutásának minden mozzanata azt sugallta: az első adandó alkalommal nagyot fog dobni odaát. Nem is kellett sokáig várni e kivételes lehetőségre. Herz­feld a legjobbkor talált rá Prágában, Hollywood kapuja pedig szélesre tá­rult Roden előtt. Karlovy Vary fesztiválján természe­tesen minden cseh újságíró róla fag­gatta Herzfeldet. A másik kelet-eu­rópai színész, az orosz Oleg Tak- tarov csak annyit mondhatott a 15 perc sajtótájékoztatóján, hogy „Én is jól játszom a filmben, nemcsak Karel.” Sharon Stone-nak azonban Roden lett az új kedvence. A film amerikai bemutatója után meg is kérdezte Herzfeldtől: „Ki ez a fiú, hol akadt rá, honnan tudta, hogy ilyen nagyszerű színész?” A rendező Karlovy Varyban is elmesélte: ame­rikai színészek is szóba jöttek a sze­repre, akik otthonról hozták volna a cseh akcentust. Ő azonban úgy dön­tött, a kelet-európai csehek között keresi meg a feladatra legmegfele­lőbb színészt. Roden angolnyelv-tu- dásával nem volt baj. Pár évvel ez­előtt Angliában töltött hosszabb időt, épp nyelvtanulás céljából. Hogy gyilkosként mutatkozott be Hollywoodban? „Engem ez egyálta­lán nem aggaszt - mondja. - James Cagney és Humphrey Bogart is ha­sonló szereppel kezdte pályafutá­sát, mégsem skatulyázták be egyi­küket sem. Ha jó a forgatókönyv és érdekes a feladat, egyáltalán nem zavar, hogy negatív hőst kell játsza­nom. Színészüeg amúgy is ez a na­gyobb kihívás számomra.” Időkód című filmjével az angol mo­zit képviseli Karlovy Varyban Mike Figgis, aki tavaly A szexuális ártat­lanság elvesztésével volt jelen a fesztiválon. Legújabb opusával egé­szen új utakra viszi nézőit. Változ­tatott ugyanis a film eddigi formá­ján, felépítésén. A Time Code négy digitális kézikamerával felvett, Los Angelesben játszódó fekete komé­dia. A négy kamera azonban négy történetre figyel, s a néző mind a négyet egyszerre kapja. Mintha egy hatalmas képernyő előtt ülnénk, s folyamatosan négy csatorna mű­sorát figyelnénk. Figgisnél műid a négy film egyetlen snitt eredmé­nye. Vágás sehol. Mind a négy hős a maga helyén marad a négy tégla­lapra osztott vásznon, így a néző önmaga döntheti el, kinek a törté­nete érdekli jobban. A filmproduce­ré, vagy a válásra készülő feleségéé, a kezdő színésznőé, aki nagy sze­repre vágyik, vagy azé a nőé, aki a film egy bizonyos pontján mind a három figurának beleszól az életé­be. Innentől fogva a történetek egy­másba is folynak, a szereplők átlép­nek eddig megszokott helyükről egy másik „kockába”, és már csak az időkód segítségére hagyatkozhat a néző, hogy tudja: mikor, melyik képsor a legfontosabb a történet egészét illetően. Nagy várakozás előzte meg Filip Bajon lengyel rendező monumen­tális történelmi tablójának, a Ta­vaszelőnek a bemutatását. Andrzej Wajda és Jerzy Hoffmann már vá­lasztott néhány súlyos fejezetet a lengyel történelem kódexéből. Ezt tette most Filip Bajon is. A Tavasz­elő ifjú hőse Cezary Baryka szülei­vel együtt a sok nemzetiségű Baku­ban él, még az első világháború előtt. Mérnöknek készül, a kőo- lajkutaknál szeretne dolgozni. Még húszéves sincs, amikor Bakun vé­gigsöpör a forradalom. Mindenkit elveszít, aki fontos volt az életében: édesanyját mint idegent, letartóz­tatják és munkatáborba viszik, ahol végelgyengülésben meghal. Ör­mény szerelmét és legjobb barátját megölik, neki csak azért kegyel­meznek meg, mert beállt a forra­dalmárok közé. Bujdosó apja rábe­szélésére Cezary végleg hazautazik Varsóba, ahol a család magas beosz­tású barátja veszi pártfogásába. (A miniszterről időközben kiderül: ő volt édesanyja egykori nagy szerel­me.) A háborúban Cezary megmen­ti barátja életét, aki hálából meghív­ja őt nemesi fészkükbe. A még min­dig csak húszéves fiúnak három lány szerelmével kellene megküz­denie, ha képes lenne rá. Innentől kezdve a tragédiák sorozata vár a fi­úra, aki az érzelmek viharában szép lassan felnőtté érik. Filip Bajon kivá­ló rendező. A mágnással és A fehér névjegykártyával komoly értékeket tett le a lengyelek „nagy asztalára”. Tavaszelő című opusával ráadásul színészt is avat. Mateusz Damiecki az új lengyel film fényes csillaga már most is. Nagy jövő vár rá. Krystyna Janda, Daniel Olbrychski és Jan Nowicki társaságában úgy játszik, mintha minden tehetségét tőlük kapta volna. A szakszótár elsősorban gyakorló muzsikusoknak készült Szolnok művészei mutatkoznak be Taliándörögdön Új zenei kiadványok A Művészetek Völgye MTI-HÍR Budapest. Megjelent az első ma­gyar-angol és angol-magyar zenei szakszótár Ittzésné Kövendi Kata szerkesztésében és Sünön Géza Gá­bor Fejezetek a magyar jazz történe­téből 1961-ig című összeálh'tása. A több mint ötszáz oldalas zenei szak­szótár gyakorló zenészek, zeneta­nárok, zenetudósok számára szol­gálhat segédeszközként. A Fejeze­tek a magyar jazz történetéből a nagyközönségnek készült. Közép­pontjában a művelődéspolitikai és velük összefüggő jazztörténeti ese­mények, a muzsikusok és az általuk bemutatott zene állnak. MTI-HÍR Szolnok. Idén a Művészetek Völgye rendezvénysorozat vendége Szol­nok lesz. A város kulturális életének reprezentánsai Taliándörögdön sze­repelnek július 27-től augusztus 5- ig. Tárlatot nyírnak a Szolnoki Mű­vésztelep első évszázadáról, Pogány Benő Gábor szobrász és Császár Pé­ter tűzzománcművész alkotásaiból. Közszemlére teszik a Jászkun Fotó­klub felvételeit. A zene képviselői­ként a Helyőrségi Fúvószenekar, a Szolnoki Fúvósötös, a Palacsintó Glaszo cigányfolklór együttes, a Barna Gyöngyök együttes és a Bar­tók Kamarakórus lép a fel. ♦ Parlamenti csatározások, televíziós viták hevében gyakran hozakodnak elő politikusain - kormánypártiak és ellenzékiek - azzal a semmit sem jelentő szöveggel, hogy ők köztünk járnak. Mint egykoron Mátyás király ♦ Bizonyára sokan örömmel fogadták a hírt, melyet a hazai saj­tó az elmúlt hetekben röpentett fel, nevezetesen, hogy az SZK Közjóléti Minisztériuma kész a nyugdíjak emelésére. De mire számítsunk, mit hoz a reform? ♦ Gondolatban egész évben készülünk a szabadságra, és ami­kor elérkezik az indulás ideje, néha az izgalomtól a legalapve­tőbb dolgok sem sem jutnak eszünkbe. Mi legyen a bőröndben? ♦ A háború utáni Csehszlovákia magyar színjátszásáról beszél­ve Bugár Béla színművész neve kikerülhetetlen. Vele találkoz­hatunk a Vasárnap Portré rovatában. ♦ A múlt esztendő egyik nagy csillagászati szenzációja volt az a bejelentés, hogy a Marson vízfolyásokra utaló nyomokra buk­kantak a kutatók. Azóta alább hagyott a kezdeti lelkesedés, mert a szakértők szerint sokkal megfontoltabban kell mérlegel­ni a látottakat. Miért is? De Sade művei csak tinta és papír, a valóság pedig itt csörtet körülöttünk Az isteni és őrült márki jegyzetei NÉMETH ZOLTÁN Lassan a magyar irodalomnak is ré­szévé válik a vüágirodalom egyik legellentmondásosabb írója, Dona- tien-Alphonse-Francois de Sade. A Sade márki néven ismert író mind több műve jelenik meg magyarul, a Justine-től a Filozófia a budoárban című regényen át a Szodoma száz­húsz napjáig. Sade műveinek olva­sása felkavaró, sőt gyomorfordító élmény, valószínűleg nem is képes rá mindenki. Perverziója szolgálatá­ba állít mindent és mindenkit; leírá­sai egy olyan tudat kivetítései, mely számára a létezés mint az egyete­mes bűn megélése tételeződik. Ám tévednénk, ha azt hinnénk, Sade teljesen kiéli magát szereplőinek tobzódásaiban, hogy számára a per­verzió egyszerű egzotikum. Nem így van, ez már a Filozófia a budoár­ban elmélkedéseiből is kitűnt. Sade ugyanis kommentál, véleményt fűz történeteihez. Ezekből a kommen­tárokból egy esetleg visszatetsző, ri­asztó filozófia néz szembe olvasójá­val, de el kell ismerni azt is, hogy a rendszer nagyon is összefüggő, át­gondolt, logikusan védhető. Az Il­lusztrációk és gondolatok című kö­tetben a Justine című regényhez írt kommentárokat olvashatjuk, ame­lyek a történet még botrányosabbá tételét szolgálják, hiszen az eredeti történetet maga az áldozat, Justine meséli el, a Nouvelle Justine-ben a szerző, azaz Sade a narrátor, a kö­vetkező elv jegyében: „Nevezzünk mindent a nevén, kendőzgessük, ha úgy tetszik, az erényt, de a bűn teljes meztelenségében álljon előttünk.” A Nouvelle Justine-hez fűzött 111 gondolat között ilyeneket találunk: „A tartózkodás értelmetlen dolog. A nőtől nem erényt, csupán annak ál­arcát várjuk.” Vagy: „Ä morál értel- medensége; az egyeden helyes do­log önmagunkat boldoggá tenni, nem számít, kinek a számlájára. Az erény mellékes. A természetnek nincs más törvénye, csakis önma­gunk mulattatása. Bűntett nem léte­zik. A gyenge mentsvára, mikor a fi­lozófus kihúzza lába alól a talajt.” A 111 gondolat mellett a kötet a Nou­velle Justine metszeteit is közli, va­lamint egy tanulmányt Sade márki kalandos életéről Krausz Tivadar tollából. Sade élete és a kor, amely­ben élt, szinkronban volt műveivel. De talán az ezredforduló emberéről nem mondhatjuk el ugyanezt? Ami­kor tízezrek kerülnek szexuális rab­szolgaságba, amikor ezrével szök­nek át nyomorultul a határokon a hazájukból menekülők, s élnek ál­lati szinten, amikor a boszniai és a koszovói eseményeknek még nem értünk a végére, aikkor elmondható: Sade művei csak tinta és papír, a va­lóság pedig - amellyel éppúgy nem merünk szembenézni, mint Sade műveivel - itt csörtet körülöttünk. (Marquis de Sade: Illusztrációk és gondolatok a Nouvelle Justine- hez, Betűvarázs, Front Kiadó, Bp.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom