Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-28 / 148. szám, csütörtök

n Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 28. Burkolt Pokémon-reklám Pozsony. Négyszázezer koro­na büntetést fizet az STV a Pokémon sorozat miatt. Peter Kováč, a frekvenciatanács el­nöke szerint ugyanis a japán animációs sorozat egy-egy epi­zódja után felcsendülő dalocs­kában burkolt reklám biztatja a nézőket, köztük is elsősor­ban a gyerekeket Pokémon- termékek vásárlására. Štefan Manila pszichológus korábban megállapította, a sorozat ve­szélyezteti a gyermekek lelki és erkölcsi fejlődését, a testület ennek ellenére egy függeden igazságügyi szakértővel új elemzést készíttet. (TASR) Csáky leváltását követelik Pozsony. Csáky Pál leváltását követeli Mikuláš Dzurinda kormányfőtől a Szlovákiai Ro­ma Kezdeményezés (RIS), mert a kormányalelnök a ro­ma kormánymegbízotti hiva­talnak szánt világbanki támo­gatásból fizette ki angol nyeltanfolyamát. Alexander Patkoló elnök feltételezi, ha Csáky a bizonyítékok ellenére is hazudik e „banális” ügyben, akkor a romák fontosabb kér­déseiben sem mond igazat, s ezt Dzurinda sem tűrheti. A RIS A. Nagy Lászlót, az MKP politikusát ajánlja Csáky utó­dául. (SITA) 700 ezer bírság az első napon Pozsony. A rendőrség hivata­losan több mint 700 ezer koro­na bírságot hajtott be a hétfői országos közúti ellenőrzés so­rán. Az Ivan Šimko belügymi­niszter elrendelte szigorított ellenőrzés első napján 400 rendőr 2640 szabálysértést ál­lapított meg, ebből 1742 a megengedett sebesség túllépé­se. Három gyanús személyt le­tartóztattak, egy gépjárművet lefoglaltak. (SITA) Speciális radarral felfegyver­kezve. A kassai U.S. Steel terü­letén is szigorúbban ellenőrzik a gépjárművezetőket, csakis 40 km/órás sebességgel lehet haladni. (TASR-felvétel) Romák a megyei választáson Pozsony. A Szlovákiai Roma Kezdeményezés (RIS) a HZDS listám indít jelölteket a majdani megyei választáso­kon, a párttal kötött szerződé­sükben ez szerepel. A RIS sze­rint a magyar státustörvény miatt az is jó népszámlálási eredmény lesz számukra, ha legalább 120 ezer roma lesz az országban. (SITA) Igazítjuk vízumpolitikánkat Pozsony. A kormány jóvá­hagyta vízumpolitikánk uniós gyakorlathoz igazítását, az Unió polgáraihoz hasonlóan vízum nélkül utazhatunk An­dorrába, Mexikóba, Brazíliába, Ekvádorba, Uruguajba, Vene­zuelába, Japánba, Szingapúr­ba, Hongkongba és Makaóra. A jövőben több nagykövetséget is nyit az ország, (sza) A magyar kormányfőt Prágában a státustörvényről is kérdezték, ő kifejtette, hogy a jogszabályt nem kifogásolja az Európai Unió bővítési biztosa sem Csigavér, mondta Orbán Prága. Európai szintű és a jövőbe mutató jogszabály­nak nevezte Orbán Viktor Prágában a magyar státus­törvényt. KOKES JÁNOS A magyar kormányfő tegnap egy­napos látogatást tett Csehország­ban, s kifejtette, a jövőben az ál­lamhatárok és az állampolgárság elveszítik jelentőségüket, s egyre fontosabb lesz az olyan közössé­gek tagjainak, csoportjainak az együttműködése, egymás megse­gítése, amelyek erős és egyforma identitástudattal rendelkeznek. A törvényen nem talált semmi kifo­gásolni valót az Európai Unió bőví­tési biztosa sem. „Céljaink tiszták, ezért a témáról bárkivel, bármikor készek vagyunk párbeszédet foly­tatni” - reagált egy kérdésre a saj­tóértekezleten Orbán. Az éles ro­mán kritikákat minősítve úgy fo­galmazott, egyelőre csak „forró le­vegőt” érez és „nagy szavakat” hall. „Ilyenkor egyeden jó taná­csom van: csigavér” - mondta. A témával kapcsolatban a Mladá Fronta Dnesben megjelent inter­júban így fogalmazott Orbán: Magyarország a világ egyetlen olyan állama, amely önmagával határos, hiszen a határokon túl több millió magyar él. Nehéz gaz­dasági helyzetük hozzájárult a hazai rossz hangulathoz. „Most először voltunk képesek úgy nézni a dolgot, hogy a hatá­ron túli magyarok számunkra erőforrást jelentenek. Gazdasági szempontból ma nem tízmillió Magyarországon élő magyarban gondolkodunk, hanem 15 millió­ban. Az államhatárok elveszítet­ték jelentőségüket.” Miloš Zeman és Orbán Viktor problémamentesnek minősítették a cseh-magyar kapcsolatokat, s ezért a tárgyalásokon a gazdasá­gon volt a hangsúly. Megállapod­tak abban, hogy Budapest fokoza­tosan eltörli a cseh acélipari ter­mékek behozatalát korlátozó vé­dőintézkedéseket, míg cserébe Prága könnyebbé teszi - a CEFTA- szint felett - a magyar élelmiszer- ipari termékek behozatalát. A Václav Havellel való találkozón Orbán a cseh államfő személyes közbenjárását kérte Esterházy Já­nos Prágában lévő hamvainak ha­zahozatala érdekében. Egyetértet­tek a Visegrádi Csoport együttmű­ködése erősítésének szükségessé­gében. Erre az EU-ban is szükség lesz - mondta Havel. Problémamentesnek tartják a cseh-magyar kapcsolatokat (ČTK-felvétel) A lakosság 62 százaléka a csatlakozás mellett EU-párti magyarok Szlovákia lezárulta a szabad személy- és tőkeáramlásról szóló csatlakozási fejezetet Elfogadtuk a hétéves korlátozást ÚJ SZÓ-HÍR ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Szlovákia tegnap elfo­gadta az Európai Unió munkaerő- piacára történő öt plusz kétéves át­meneti időszakot, és ezzel lezártuk a személyek szabad áramlásáról szóló csatlakozási fejezetet is. Ezzé Magyarországhoz és Lettországhoz hasonlóan elfogadtuk, hogy nem vállalhatnak a szlovák állampol­gárok szabadon munkát a csatlako- zás után azokban az uniós orszá­gokban, amelyek ezt korlátozzák. Például Svédország, Dánia és Hol­landia jelezte, hogy azonnal meg­nyitja a csatíakozók előtt munka­erőpiacát. Eduard Kukán külügy­miniszter kijelentette, Szlovákia követelni fogja, hogy minden tag­állam hivatalos állásfoglalásban fejtse ki, miként kíván eljárni a kér­désben. Pozsony hasonló megszo­HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A következő választáso­kig biztos Vladimír Mečiar marad a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnöke, mond­ta Rudolf Žiak. A párt alelnöke ugyanakkor a választások utáni elnökcserét nem zárta ki. Žiak nem ért egyet Günter Verheugen kijelentésével, amelyben figyel­meztette Szlovákiát, hogy a HŽDS kormányra kerülése akár a csatla­rító intézkedéseket léptethet élet­be, mint a korlátozással élni kívánó jelenlegi tagállamok. A személyek, illetve a tőke szabad áramlásáról szóló fejezetetet is lezárta a szlovák tárgyalódelegáció, s egyben meg­nyitotta az igazságszolgáltatásról és a belügyi kérdésekről szóló feje­zeteket. A szabad tőkeáramlás ese­tében Pozsony hétéves átmeneti időszakot kért a külföldiek szlová­kiai termőföld-vásárlására, viszont azok a mezőgazdasági vállalkozók vásárolhatnak földet, akik kezes­kednek, hogy azt legalább három esztendeig művelik. „Európának nemcsak piaci, hanem politikai csoportosulássá is kellene válnia. A globalizáció folyamatá­ban nem veszíthet a lendületéből, hogy biztosítani tudja polgárai jó­létét. Ez az alapvető vezéreszméje a jövőbeni bővített Európai Unió­kozási folyamat elakadását is je­lentheti. Žiak a bővítési főbiztos szavait a Dzurinda-kormány HZDS elleni külföldi diszkreditá- ciós kampánya eredményének tartja, és örülne, ha a főbiztos va­lamelyik szlovákiai útja során sze­mélyesen is találkozna a mozga­lom képviselőivel. A közvélemény manipulációjának nevezte az állítólagos titkos len­gyel üzenet körüli botrányt is, melyben szerinte Eduard Kukán nak” - jelentette ki Mikuláš Dzu­rinda az EU és a tagjelölt államok brüsszeli találkozóján. Kelet-euró­pai kollégáival ellentétben nem kí­vánt állást foglalni sem a födera- lisztikus, sem pedig a nemzetálla­mok szövetségére épülő Unió mo­dellje mellett. A határozottabb ál­láspont szerinte a szlovák belpoliti­kában is kedvezőtlen hatást vált­hatna ki. Martonyi János magyar külügyminiszter a mai Benelux- szövetséghez hasonló rendszert tartaná a legelfogadhatóbbnak. A szlovák EU-csatlakozási felké­szülés 2000 szeptembere és 2001 júniusa közti időszakáról szóló át­fogó jelentést Mária Kadlečíková integrációs miniszterelnök-helyet­tes hétfőn adja át Walter Ro- chelnek, az EU rendkívüli és meg­hatalmazott szlovákiai nagykövet­ének. (s, t, ú) teljesen lejáratta magát, mivel nem külügyminiszterként, hanem párttagként viselkedett. Ennek el­lenére a HZDS nem nyújt be ellene bizalmatlansági indítványt. A lejá- ratási kampány részének és a szlo­vák közvélemény megtévesztésé­nek tartja Mikuláš Dzurinda kije­lentését is, mely szerint Mečiar el­vesztette Európa és az USA bizal­mát. Elmondta, hogy a választások közeledtével több hasonló eset előfordulhat, (lpj, sita, tasr) Pozsony. A lakosság 62 százaléka támogatja az EU-csatlakozást, egy­negyede pedig ellenzi - derül ki a statisztikai hivatal júniusi felméré­séből. A magyar kisebbség na­gyobb arányban (73%) támogatja az EU-csatlakozást, mint a szlo­vákság (61%). A 18-24 év közötti­ek 69, a 25-29 évesek 71%-a EU- párti, az 50-59 éveseknél 54, a 60 évnél idősebbek esetében 49% ez az arány. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 79, az alapiskolát végzettek 49%-a támogatja uniós ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kivetési alap folyama­tos módosításával az állam az általa biztosítottak betegellátásáért 1993 óta 60 milliárd koronával keveseb­bet fizetett az egészégbiztosítók- nak. Az ágazat külső eladósodása eléri a 15 milliárd koronát, a belső a 45 milliárdot, ismertette a jövő évi költségvetés kiindulási alapját dr. Milan Dragula, a Szlovák Orvosi Kamara alelnöke. A szakmai társu­lások tisztségviselői szerint 2002- ben az egészségbiztosítók bevételei elérik a 39 milliárd koronát, de az állam, noha a minimálbér 4400 ko­rona, továbbra is alacsonyabb kive­tési alapból kívánja téríteni a bizto­sítás díját. „Követelni fogjuk, hogy az állam ne 16,3, hanem 21,3 milli­árd koronát fizessen. Dragula a bér­integrációnkat, a foglalkozási te­rületek szerint pedig a vállalkozók 85%-a, míg a szakképesítetlen munkásoknak és a munkanélküli­eknek alig több mint a fele. A leg­többen (68%) a pozsonyi, legkeve­sebben (55%) a nagyszombati ke­rületben hívei az uniós tagságnak. Az SDKÜ választóinak 95%-a kí­vánja a csatlakozást, a többi párt­nál a támogatás aránya így alakul: KDH (85%), SDĽ ( 86%), MKP (79%), ANO (76%), Smer (71%). A HZDS választóinak 42, a nemze­tiek híveinek 56%-a ellenzi integ­rációnkat az Unióba, (kor) emelések kapcsán elmondta, az or­vosok átlagkeresete 10 554 korona, a személyi pótlékkal, 102-103 túl­órával együtt pedig 19 454 korona, viszont Csehországban 26 066 cseh korona. Az állami intézetekben évek óta nem jut pénz a munkavé­delmi eszközök vásárlására, korsze­rűsítésre. A szakértők szerint az ellátási rend­szert már nem lehet csak közpén­zekből finanszírozni, a magánfor­rások arányát, az EU példáját kö­vetve, a jelenlegi 6-ról 20-25 száza­lékra kell emelni. Ugyancsak szük­ség lesz a betegek költségtérítési rendszerének megváltoztatására, ami tulajdonképpen többletkiadást jelent. A Szlovák Orvosi Kamara szerint a munkaügyi hivalatok nyil­vántartásában 3451 munkanélküli orvos szerepel, (-erf) Žiak szerint a Dzurinda-kormány a HZDS külföldi lejáratásán dolgozik Mečiar egyelőre elnök marad 60 milliárddal kevesebb biztosítást fizetett az állam A legnagyobb adós A Magánorvosok Társulásának elnöke szerint ha a beteg fizetné a gyógyszerköltségek egy részét, akkor nem követelne annyi pirulát az orvostól Pásztor: már júliusban összeomolhat az egészségügy PÉTERFI SZONYA Az egészségügy pénzhiánya és az évek során felgyülemlett adóssá­gok miatt az orvosi szakmai társu­lások a legrosszabbtól tartanak. Ha a kormány nem hoz azonnali politikai döntést, s nem juttat pénzinjekciót a halódó egészség­ügynek, azt a betegellátás sínyli meg. A nehézségekről, az orvos­lásról dr. Pásztor László, a Magán­orvosok Társulásának elnöke mon­dott véleményt. Megszoktuk, hogy az egészség- ügyi szolgáltatásokat nyújtók időnként bekeményítenek, fi­gyelmeztető sztrájkokkal pró­bálnak több pénzhez jutni. Kez­deményezéseiket eddig nem sok siker koronázta, általában meg­elégedtek az ígéretekkel. A fe­hérköpenyesek most nagyon bo­rúlátók. A helyzet nagyon bonyolult, jelzi az is, hogy az egészségügyi mi­niszter válságstábot hozott létre. Bár ez önmagában nem sokat se­gít, de talán ezzel is cselekvésre ösztönzi az illetékeseket. Sürgős megszorító intézkedésekre van szükség. Mi váltotta ki a válságot? A patikusok futottak a pénzük után, és tartozásaikat eladták bi­zonyos cégeknek, amelyek jogi eszközökkel behajtják a kinnlevő­ségeket. Furcsa módon most a bí­róságok is gyorsan dolgoznak, a legnagyobb adós, az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) számláit zárolják, illetve kötelezik az adós­ság rendezésére. Mivel több százmilló koronáról van szó, a biz­tosító - pénz híján - a többi szol­gáltatótól vonja meg az anyagia­kat. Fontos hangsúlyozni, hogy a 20-25 százalékos behajtási illeté­ket az ágazaton kívüli személyek kapják. További gondot jelent a megszüntetett Perspektíva egész­ségbiztosító máig rendezetlen adóssága, valamint az egyre nö­vekvő gyógyszerköltségek. (Somogyi Tibor felvétele) Ön többször hangsúlyozta, hogy nő a drága gyógyszerek fogyasz­tása, holott nem biztos, hogy az eredeti orvosságok jobbak az ol­csóbb generikumoknál. Luxus, hogy az ágazat éves költ­ségvetésének 37 százaléka orvos­ságra megy el. Németországban 10 százalékot fordítanak gyógysze­rekre, ami fejenként 400 dollárt je­lent, nálunk viszont a 30 százalék csupán 60 dolláros gyógyszerkölt­séget jelent. Ugyanazokkal az or­vosságokkal gyógyítunk, mint né­met kollégáink. Csehországban a gyógyszerköltségvetés 26 százalé­ka fejenkénti 71 dolláros kiadást jelent. Tudni kell, hogy a szomszé­dos országban az egészségügy 135 milliárd cseh koronával gazdálko­dik, míg mi 50 milliárddal. A Sideria-Istota Egészségbiztosí­tó a gyógyszerezés áttekinthe­tőbbé tételét az ún. gyógyszer­igazolványok segítségével kí­vánja elérni. Az ötletet „lekop- pintotta” az egészségügyi mi­niszter is. Ez volna a kiút? Pontos játékszabályokra szükség van, ám nem biztos, hogy ez az ad­minisztratív megoldás kiutat je­lent. Azért is, mert későn jött. A Magánorvosok Társulása és az ÁE megállapodott a gyógyszerköltsé­gek csökkentésében, de csak az alapellátást nyújtók 10-15 százalé­ka kapcsolódott be. A betegeket is be kell vonni a kiadások csökken­tésébe. Ha fizetniük kellene a vé­nyért, nem követelnének orvosuk­tól annyi orvosságot, nem halmoz­nák fel a gyógyszereket. Az állami orvosok bérkövetelése is hozzájárult a válsághoz. A parlament hiába hagyta jóvá az emelést, a szükséges 1,8 milli­árd korona hiányzik. Az egészségbiztosítás gondjai köz­ismertek, a kórházak havi 1,75 miliárd korona helyett 1,4 milli- árdból gazdálkodnak. Eddig is- alig jutott pénz a kórházi betegellátás­ra, és júliusban lesznek intézetek, ahol a kezelésre semmi sem ma­rad. Pánikkeltési szándék nélkül ki kell mondani, hogy valóban össze­omlás fenyeget, ezért a rendezés már nem csupán az egészségügyi miniszter, hanem a kormány fel­adata is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom