Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-27 / 147. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 27. KOMMENTÁR Píárpolitikusok SZIIVÁSSY JÓZSEF Ha ráuntak valamelyik piroslámpás házra, akkor nem a firhangot kell kicserélni, hanem az örömlányokat, tartja az ősrégi bölcsesség. A szlovák kormánypártok mégis mintha nem a politikai prostikat igyekeznének a soraikból kiebrudalni, hanem azon tüsténkednek, hogy milyen píárfigurával szerezzék vissza alaposan megtépázott népszerűségüket. A Demokratikus Baloldal Pártja a csodakalapból Pavel Koncošt húzta elő. Talán abban bízva, hogy a gazdátlan földek ügyében kérlelhetetlen állampárti és nemzeti jelszavakat hirdető frontharcos képes lesz hadra fogni a szétzilált sereget. Az SOP legtöbb képviselője pedig már csak egy nagy cél érdekében mesterkedik: bármi áron, bármelyik frakcióban ottmaradni a húsosfazéknál. Az állítólagos lengyelországi rejtjeles üzenetről szóló naiv mese pedig csakis valamelyik SDKU-s éceszgéber kétségbeesett agyréme lehet, amelyet a párt csökkenő támogatottsága miatti pánikhangulat szült. A szlovák kereszténydemokraták a nagy munkanélküliséget nagy búmmal orvosolnák. Rá se rántanak, hogy tervezetük szakmai szempontból megalapozatlan. Szerintük az a fontos, hogy vonzó lehet a jelszó. E szánalmas színjáték láttán a markukba röhögnek a HZDS vezérei, mert úgy érzik, hogy jövő szeptemberben minden megerőltetés nélkül hull az ölükbe a hatalom. A fejetlenül kapkodó, máskor meg semmitevő kormánypártiaknak úgy maradhat halvány esélyük a totális vereség elhárítására, hogy megteszik azt, amire két és fél éven keresztül képtelenek voltak: őszinte párbeszédet kezdenek a lakossággal. Végre-valahára nem a szebb jövőről papolnak, hanem közérthető tényeket közölnek velünk. Nem hallgatják el kétségtelen eredményeiket, mert eddig még erre is hajlamosak voltak, de bevallják mindazt, ami a kormányprogramból csak írott malaszt marad, s megnevezik, hogy miért. És arra összpontosítanak, amit alig másfél év alatt még el lehet végezni. A közigazgatási reform beindítását, a kedvező gazdasági folyamatok fölerősítését, például amelyeknek a jótékony hatását nemsokára talán megérezhetjük. Némi sikerre azonban csak szavahihető személyek, leginkább új emberek lennének képesek. Sajnos, belőlük van a legkevesebb a politikai ringben, ezért a pártközpontokból legalább az egzisztenciájukat betegesen féltő manipulátorokat kellene kiseprűzni. JEGYZET Számolatlan pénz JUHÁSZ KATALIN Az illetékes urak kissé elszámolták magukat. Egyazon összeget ugyanis csak papíron lehet két dologra költeni, a tévedés általában hamar kiderül. Egy hónap pal ezelőtt még ujjongtak, örvendeztek a kassai Luník IX. lakótelepen, hogy lám, mégiscsak lesz pénz az iskola bővítésére, meghallgattattak odafönt. A hírhedt roma városrészben ugyanis az utóbbi évtizedben igencsak megszaporodtak az iskolaköteles nebulók, akik jelenleg, a huszonegyedik század elején két műszakban kénytelenek tanulni. A sajtó ezért meglehetős elismeréssel fogadta ■ Dzurinda kormányfő jókedvű ígéretét, hogy szeptemberig elkészül az új épületszámy, nem kell tovább préselődnie annak a 650 rajkónak az eredetileg 300 fősre tervezett suliban. A munkálatok nagy lendülettel el is kezdődtek, a haladás annyira látványos volt, hogy még az építkezési vállalkozóból kerületi elöljáróvá avanzsált Vranovský mérnök úr is elégedetten bólogatott. Az ügyet prioritásként kezelték, maga Csáky Pál is ezt tartotta a kassai kormányülés legnagyobb eredményének. A szükséges harmincmilliót a tavalyi aszálykárok térítésére szánt összeg fennmaradó részéből utalták volna át a kerületi hivatal számlájára. Ám jött a meglepetés, hogy nincs mit átutalni, a pénz időközben másra ment el, legközelebb novemberben várható újabb összeg. Közben a munkások éjt nappallá téve húzták felfelé az új szárnyat, eddig tizenhárommilliónyit dolgoztak, ám a kerületi hivatal csak kétmilliót tudott összegereblyézni e célra. Csáky kormá- nyalelnök ugyan kerít valahonnan még ötmilliót, ám ez még mindig édeskevés. Félő, hogy szeptemberben mégsem lesz ünnepélyes átadás, és sajnos nem a kőművesek miatt. A kiválasztott cég át tudná adni az épületet a megbeszélt időben, csakhogy mostanában érthető okokból nem sietnek annyira a munkával. A kiemelt beruházás koordinálásával megbízott elöljáró azt ígérte, elmegy akár a pénzügyminiszterig is. Valószínűleg megspórolhat egy utat, mert Schmögnerová e héten készül a Kassai kerületbe. Reméljük, lesz a retiküljében annyi pénz... Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly- sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostoievského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály-, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Nemcovej 32, 095/6709548,6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldt megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz tlače, Košická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, *ydiellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, of crrtuiatiom E-maü: redakcia@ujszo.com- Tudja, uram, rövid időn belül kétszer kaptam infarktust. Egyszer a munkahelyemen, aztán a kórházba szállításom után, amikor rádöbbentem, hogy milyen sanyarú körülmények között dolgozik a személyzet. (Peter Gossányi karikatúrája) Szlobodan Milosevics szerbiai jelenléte már nyomasztó, jobb lenne tőle megszabadulni Eladó a diktátor A belgrádi kormány az exel- nök számára kiváltotta a hágai jegyet, az eladósodott országnak így reménye nyílik arra, hogy a pénteki brüsz- szeli donorkonferencián a Nyugat jelentős anyagi támogatást hagy jóvá. SINKOVITS PÉTER Kostunicáék tehát megtették a döntő lépést. Igaz, az utolsó pillanatban, de ez most kivételesen nem a szokásos időhúzó és csavarintos balkáni politizálás számlájára írandó, inkább a sajátosan felemás jugoszláv hatalmi felállással magyarázható. A Szerb Demokratikus Ellenzék például azzal a montenegrói Szocialista Néppárttal volt kénytelen koalícióra lépni, amely korábban Milosevics feltétlen híve volt. A szövetségi parlamentben így a hosszas és kínos egyeztetések ellenére sem sikerült elfogadni a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést célzó törvényt, holott ezt többek között az USA is világos feltételként szabta meg. A dokumentum szentesítéséhez szükséges többséggel csak a szövetségi kormány rendelkezett, a döntés szombaton megszületett, hétfőn pedig eljuttatták a belgrádi bírósághoz a volt államfő átadására vonatkozó hágai kérelmet is, s ezzel gyakorlatilag elkezdődött a kiadatási eljárás, amely két-három héten belül be is fejeződhet. Az április elseje óta letartóztatásban levő volt egyeduralkodó ügyvédei persze azonnal fellebbeztek, jogi dilemmák még adódhatnak, hiszen Jugoszlávia alkotmánya például nem engedélyezi kiadni állampolgárait más országnak, ez esetben azonban a képlet tiszta; a bukott elnököt nem valamely országnak, hanem a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek szolgáltatnák ki, amellyel az ENSZ valamennyi tagországának kötelező együttműködnie. A szerbiai szocialisták közben élesen tiltakoznak, miszerint elnökük a legutóbbi (múlt év szeptemberi) váOLVASÓI LEVÉL Újjáéledő kisantant? Az elmúlt napok fő politikai témája a határon túli magyarok jogállásával foglalkozó magyar kormányrendelet, az ún. státustörvény volt, melynek fontosságát az érintett országok némelyikének igencsak harcias ellenkezése igazolja. A legélénkebben Románia tiltakozott, de szépen felsorakozott mellé Szlovákia, majd a kezdeti tolerancia után aggályait fejezte ki a jugoszláv külügyminilasztásokon 1,3 millió szavazatot kapott, ez a jelentős háttér pedig erkölcsi garanciaként szolgál. Mérvadó jugoszláv politikusok viszont egy ideje már rendre-másra úgy fogalmaznak, hogy a „hágai utasok” nem a szerb nép tisztességes vezetői voltak, hanem csalók, nyereséghajhá- szok és gyilkosok. A közvélemény figyelmét pedig egyébként is egyre kevésbé érdeklik az erkölcsi kérdések, inkább az életszínvonal alakulása. Tegyük végül hozzá, Belgrád csak nyer, jobban jár, ha kiadja az exelnököt, hiszen Szlobodan Müo- sevics jelenléte most már nyomasztó; egyszerűen kölönc, akitől jobb mielőbb megszabadulni. Különösen, hogy az esetleges otthoni bírósági eljáráshoz nagyon nehézkesen gyűlnek a bizonyító anyagok. Egy kulcskérdés viszont megkerül- heteden, méghozzá az úgynevezett kollektív bűnösség tétele. A hágai bíróság ugyanis államokat is elmarasztalhat, s ez pedig már maga Nehezen képzelhető el, hogy Milosevicsnek sikerülne mások mögé bújnia. után vonná több tízmillió dolláros kártérítés megfizetését. A Hágai Nemzetközi Törvényszéken jelenleg 21 ügy folyik, ebből tíz érinti Jugoszláviát (például Bosznia és Horvátország beadványa). Vezető jugoszláv jogszakértők, köztük dr. Vá- rady Tibor is, úgy vélik, kétség sem férhet ahhoz, hogy az elmúlt évtizedben történtek bűntettek és szörnyű rombolások a volt Jugoszlávia területén folyt fegyveres összetűzések során, de külön kellene választani, hogy egy egész ország (ez esetben Kis-Jugoszlávia) jövője legyen-e a fizetség, vagy pedig azok feleljenek, akik a bűnöket elkövették: a helyes ösvény az egyéni felelősség útja. Ennek folytán nehezen képzelhető el, hogy Milosevicsnek (és társainak) sikerülne majd mások mögé (elvileg az egész nép mögé) bújnia. A valódi kérdés azonban a gazdaszer is. Aki ismeri a 20. század magyar történelmét, tudja, hogy ez a hármas szövetség egyáltalán nem újkeletű. 1921-ben Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia szövetségével megalakul a kisantant, fő célkitűzése a megnyomorított Magyar Királyság teljes elszigetelése. Nem rajtuk múlott, hogy ez nem sikerült, hiszen ennek érdekében igazán mindent elkövettek. Az 1927-ben megkötött olasz-magyar együttműködési és barátsági szerződés váltott ki hasonló reakciót a kisantant államainak kormányaiból, mint most, a kedvezménytörvény kapcsán. Természetesen a két politikai eseság. Szerbiában és Crna Gorában az ipari termelés -1989-hez viszonyítva - a felére csökkent, csupán az energiatermelés és az élelmiszer- gazdaság teljesítése közelíti meg az elvárásokat. Mintegy 800 ezer munkát keresőt tartanak nyilván, de a kényszerszabadságon levőkkel együtt a munkanélküliségi ráta eléri a 45 százalékot. Az ország exportja nem haladja meg a 2 milliárd dollárt, az import viszont ennek kétszerese. A költségvetési hiány 22 milliárd dinár (ez 330 millió USA- dollámak felel meg). Egy évtizedes elszigeteltség után Jugoszlávia visszatérhetett a nemzetközi pénzvilágba, az IMF küldöttségével például ez év márciusában született megállapodás. A tárgyalások eredményeként Belgrád elvállalta, hogy a GDP évi ötszázalékos növekedését valósítja meg, miközben az infláció 30 százalék alatt marad, növeli devizatartalékait. Felszámolja a fizetési mérleg hiányát, liberalizálja külkereskedelmét, és konszolidálja bankhálózatát. Nem kevés, valljuk be, különösen így, együtt. S az is nyilvánvaló, hogy ez csak a Nyugat támogatásával lehetséges. Ugyanakkor Jugoszlávia kéri adósságai 67 százalékának leírását (az összál- lamadósság jelenleg mintegy 12,2 milliárd USA-dollár), a fennmaradt összeget 23 esztendő alatt fizetné meg, hatéves türelmi idővel. Közben pedig beindulna a valódi privatizáció, amelynek alapelve a stratégiai partnerek megnyerése, ezáltal a külföldi tőke beáramlása. Ez tehát a tét. S ez ad választ a Milo- seviccsel kapcsolatos találgatásokra is. Mladjan Dinkics, a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzója a minap világosan fogalmazott: „Jugoszlávia minden gazdasági lehetőségét elveszíti, ha nem működik együtt Hágával”. Belgrád ennek a feltételnek minden jel szerint eleget tesz, így pénteken megkezdődhet a Világbank és az Európai Bizottság által előkészített adományozói konferencia, az első jelentősebb pénzinjekció reményével. A szező újvidéki munkatársunk mény egymástól teljesen különböző jellegű volt, ám az eszmei, szellemi mondanivalója közös: a magyar nemzet megerősödését vetítette előre. Ettől féltek akkor is, ma is. További közös és sajnálatos momentuma a két eseménynek, hogy akkor sem az érintett országok szélsőséges politikai söpredéke volt a hangadó - amely miként minden országban, úgy Magyarországon is megvolt és van is -, hanem a hatalmon levő politikai elit. Jelen pillanatban a világpolitika alakulásából adódóan nem igazán hihető, hogy újból létrejön az egykori szövetség, de sosem lehet tudni, mit hoz a jövő. TALLÓZÓ PRAVDA A népszámlálás eredményei még egy ideig váratnak magukra, hiszen a begyűjtött adatok összegzése hónapokat vesz igénybe. Az előzetes eredményekből azonban kitűnik, hogy a települések, kisebb városok lakosságának száma a tavalyi év végéhez viszonyítva nem változott. A nagyobb városokban a lakosság száma egy-két százalékkal csőként, mondta Peter Mach, a statisztikai hivatal elnöke. Elmondta, az ívek már a hivatal kerületi igazgatóságain vannak, és július végén megkezdik az adatok feldolgozását. A 20 500 számlálóbiztos munkája ellen csak kevés kifogás érkezett. Peter Mach hangsúlyozta, eddig még arra vonatkozóan sem kaptak panaszt, hogy az íveken feltüntetett adatokkal visszaéltek volna. A népszámlálás költségei eddig az e célra elkülönített 670 millió korona mintegy felét emésztették fel. Mach biztos benne, hogy nem merítik ki az elkülönített teljes költségvetést. DIE WELT Egy évvel ezelőtt az Európai Unió tagállamainak kormányfői bejelentették, hogy az évtized végéig a tudomány és technika fejlesztése válik az elsődleges feladattá. Ezt a fogadalmat egyelőre nem tudják teljesíteni. Philippes Bus- quin, az Európai Unió tudományért felelős biztosa figyelmeztetett, a technológiai ágazatokban 50 ezer tudományos dolgozó hiányzik. Ez a szám 2010-re félmillióra dagad. Egy-egy állam innovációs erejét az 1000 alkalmazottra eső tudósok számán lehet lemérni. Míg az Egyesült Államokban 1000 munkásra 8, Japánban 9 tudós, felfedező jut, az unió tagállamaiban mindössze 5. Az 1000 lakosra jutó aktív tudósok számát tekintve Finnország 10,6-tal világrekordernek számít, Svédország (8,4) és Dánia (6,5) előtt. Az Európai Unió átlagát még Németország, Belgium és Franciaország lépi át. LE TEMPS Az orosz Interfax hírügynökségnek megbízható értesüléseinek köszönhetően sikerült az orosz médiapiacon jó hírnévre szert tennie. A svájci lap szerint a semlegességet a mai Oroszországban nem lesz könnyű megtartania. Sőt a hírügynökség neutralitása a múlt héten meg is kérdőjelezó- dött, mivel ügyvezető igazgatója, Dmitrij Voskobojnyikov részt vett az orosz újságírók kormány által finanszírozott szakszervezetének fórumán. Voskobojnyikov szerint a médiumoknak meg kell egyezniük az etikai kódexben, amely megerősíti pozícójukat a végrehajtó hatalommal folytatott kommunikációban. Az igazgató a svájci lapnak elmondta, az Interfax ügynökség a szó szoros értek mében független: nincsenek adósságai, sem oligarchák a részvényesei között. A híreket a politikai semlegesség szabályainak megfelelően írják. Az újságíróknak nincs joguk beleszőni a hírekbe saját véleményüket. Az ügynökség kapui az olyan szélsőségesek előtt, mint a fasiszták, vagy a csecsen felkelők vezetői, zárva maradnak. Most Magyarország sokkal kedvezőbb helyzetben van ezen szomszédainál, hiszen gazdasága erős, és tagja a világ legerősebb katonai szövetségének. A térség többi állama is célul tűzte ki az Európához való felzárkózást, ám ezek közül talán csak Szlovákiának van némi esélye. Jugoszlávia és Románia esetében ez nehezebb lesz, hiszen a Balkán államainak, ha nem sikerült ezer év alatt a bizánci és nyugati kultúra szembenállása miatt, az elkövetkező egykét évtized nem biztos, hogy megoldást hoz. Jó lenne tévedni! Sárközi János Szentpéter
