Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-20 / 141. szám, szerda

Szerda, 2001. június 20 5. évfolyam, 6. szám Változnak az állami piacszabályozási alap készleteiből származó takarmánygabona eladásának feltételei A kormányhivatal felmérése szerint Kedvezőbb feltételekkel Illusztrációs felvétel ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Állami Piacsza­bályozási Alap tanácsa és a földművelési miniszter dön­tése értelmé­ben június 1-től megváltoztak a behozatalból származó piacalapi takarmánygabona-készletek el­adásának feltételei. A takarmánygabonát vásárló azon megrendelők számára, akiknek a külföldi behozatalból származó gabona vétele során joguk van az árkülönbözet fedezésére (Jogo­sult személyek”), de a rendelet hatályba lépésének idején még nem váltották ki az alap készletei­ből a teljes mennyiséget, a kiállí­Az árkülönbözet fedezésére szolgáló dotációt már nem kell külön kérvényezni. tott számlák érvényességének ha­tárideje 60 nap. A készletek eladá­sának fenti kedvezményes felté­telei csupán a már jóváhagyott de eddig még nem kiváltott takar­mánygabonára érvényesek. Június 1-e után a piacalap készle­teiből vásárolt takarmánygabo­nára a jogosult személyek már nem igényelhetik az árkülönböze­tek kiegyenlítésére szolgáló dotá­ciót előleg formájában. A .jogo­sult személyek” számára az alap a számlázáskor tonnánként 2000 koronát levon a vásárolt gabona értékéből, így az árkülönbözet fe­dezésére szolgáló dotációt már nem kell külön kérvényezni. Megszűnik az árkülönbözetek fe­dezésére szolgáló dotációk elő­leg-igénylése előszámla formájá­ban. Akik megszegik a költségve­tési források felhasználásának szabályait, bírság fejében kötele­sek lesznek ezeket visszafizetni. Azok a megrendelők, akik szeret­nének élni a meghosszabbított fi­zetési feltételekkel, szerződéses kötelezettséget vállalnak, hogy ha nem tudják betartani a meg­szabott határidőt, a kötelezettsé­güknek megfelelő értékű gabo­nát szolgáltatnak vissza az alap által megszabott raktárba. Az alap pénzügyi helyzetétől füg­gően lehetőség lesz a kötelezett­ségek rendezésére raktári zálog­jegyek formájában, amely annyit jelent, hogy az alap követelése e szerződés alapján pénzügyi köl­csönné minősül át, amelyet a közraktárba betett gabona garan­tál. (feld.-sz) Az agrártermelők szerint a felvásárlási árakat hozzá kell igazítani a termelés bemeneti költségeihez Költségtételek helyett világpiaci árak ÖSSZEFOGLALÓ A támogatási források és a piacszabályozási rendszer korlátái miatt a termelők egyre gyak- mmmmm rabban hangoztatják, hogy a mezőgazdasági termények felvásárlási árait hozzá kell igazítani a termelés bemeneti költségeihez, tehát a vetőmagok, vegyszerek, műtrágyák, gépek és üzemanyagok időszerű áraihoz. Az agrárkamara ugyan régóta szorgal­mazza a garantált és minimális árak rendszerének alkalmazását, amelyet néhány termék esetében (tej, sertéshús) már működtet is, ugyanakkor a meghatározó agrár­termékek szerződéses árai némely esetben a j^ükséges ráfordításokat sem fedezik. Agrárgazdálkodási szakemberek azonban figyelmez­tetnek arra, hogy a szabályozott pi­aci árak meghatározására az átla­gos költségtételek helyett sokkal célszerűbb és távlatilag is haszno­sabb lenne, ha a világpiaci árakból indulnának ki. Kétségtelen, hogy a szlovákiai agrárpiac deformált vi­szonyai egyelőre nem képesek egy az egyben felvenni a versenyt a vi­lágpiacon uralkodó árak kihívásai­val, ugyanakkor az egyre globalizá­lódó világban az agrártermékek pi­acán is hovatovább már csak azok fognak tudni érvényesülni, akik nem a saját költségtételeikből kiin­dulva fogják megszabni, illetve el­várni a termékükért fiezetendő árat, hanem a piacon érvényes ár­szintek alapján. Nálunk jelenleg még az a helyzet, hogy a termelők példálóznak a búza vagy egyéb gabonafajták világpiaci áraival, amelyek a hazai megszabott mini­mális vagy garantált árak mellett jóval magasabb bevételeket bizto­sítanának a számukra. Feltételez­hető, hogy a tavalyi aszály okozta károk miatt behozatalra szoruló gabonafeldolgozók tanultak az esetből, s már most tisztában van­nak vele, hogy a tavalyi 4000 ko­rona körüli felvásárlási árak nem voltak túlzottak, hiszen a mostani behozatali árak ennek a másfél­szeresét teszik ki. (sz) Illusztrációs felvétel Túlbecsült aszálykárok TÁJÉKOZTATÓ A A tényleges károkhoz képest jelentősen túl­becsülték a termelők a tavalyi aszály anya- ammmtm g> vonzatait, amikor a helyrehozásukra és a rendezésükre több mint 11 milli­árd koronát igényeltek a kormány­tól, derült ki a kormányhivatal ille­tékesei által elvégzett felmérés eredményeiből. A tavalyi agrárbe­vételek elemzése alapján ugyanis kimtatták, hogy az agrártermelők bevételei csupán 4,36 milliárd ko­ronával voltak kisebbek az aszály­károk feltételezett 11 milliárdos ki­esésével szemben, így a kormány által folyósított 4,39 milliárd koro­na rendkívüli támogatás a károkat több mint 100 százalékra fedezte. A kormány elé terjesztett és jóvá­hagyott jelentésben a földművelé­si tárca 11 regionális szakosztálya és 37 agrárvállalata eredményeit vették górcső alá. A vizsgálat ered­ményei alapján Pavol Koncoš föld- művelési miniszternek részletes jelentést kell előterjesztenie az aszálykárok rendezésére folyósí­tott támogatás felhasználásáról. Ennek alapján várható, hogy a tá­mogatásokat kapott többi agrár- vállalkozás ebbéli eredményeit is megvizsgálják, (sz) A pénzforrások felhasználását átcsoportosították A miniszter cáfol ÖSSZEFOGLALÓ avol Koncoš földműve­lési miniszter nyilatko­zatban utasította vissza az aszálykárok túlbecslését bíráló el­lenőrző a kormányje­lentésben a tárcával és a személyé­vel szemben felhozott vádakat, amely azzal vádolja a tárca vezeté­sét, hogy a 2000. évi aszály követ­kezményeinek felmérésében eltú­lozta a várható károkat. A miniszter válaszában megállapít­ja, hogy a tárcavezetés már 2000 novemberében elkészítette az emlí­tett tényleges károk pénzügyi el­számolásáról szóló jelentést, ame­lyet idén május elején terjesztett a kormány elé. Ebben részletesen ki­mutattam pénzeszközök felhaszná­lását, egyúttal javaslatot tett a ki nem merített pénzeszközök újrafel­használására valamint a saját ká- " rok túlbecslése miatt ki nem merí­tett összegek visszafizetésére is. A gazdasági miniszterek tanácsának javaslata alapján a 2000. évben az aszálykárok rendezésére szánt pénzeszközök felhasználására vo­natkozó elszámoló jelentést a 2001. évi gabonabehozatal árkü­lönbözeteinek kiegyenlítésére szol­gáló jelentéssel egészítették ki, amely pontosan kimutatja a káro­kat, egyúttal tartalmazza az idei termés megalapozására szánt ösz- szegek felhasználását, az öntöző- berendezések javítására és felújítá­sára szánt eszközöket, valamint a gabonafélék vételi és eladási árai közötti különbségek fedezésére tett javaslatot, (li) Huszonkét új magkukorica fajtát ismertek el Új nevek a fajtajegyzékben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Központi Mezőgaz­dasági Minőségvizs­gáló és Ellenőrző In­tézet valamint a föld- művelési minisztéri­um illetékes szakem­berei az állami fajtakísérletekben szereplő mezőgazdasági növé­nyek vizsgálati eredményei alap­ján jóváhagyták az idei évre érvé­nyes fajtajegyzéket. Ebbe tavaszi árpából két fajta (Svit, Celinka) nyert besorolást, őszi árpából úgyszintén két fajta (Polana, Landi) szerzett minősí­tést. Silókukoricából hét fajta kap­ta meg az elismerést arra, hogy a hazai piacon engedélyezett vető­magként forgalmazzák. Ezek közé tartozik a Siloma, Elide, Xantia, Tufini, Torpedo és Tassilo fajta. Magkukoricából huszonkét fajtát érdemesített bejegyzésre méltó­nak a bizottság: LG 24.70, DK 537, PR35P12, Belmont, Anjou 425, Mecenis, LG 22.75, LG 23.07, PR39K38, Szgedi SC 278, Futuna, Nonius, AW 641, PR36R10, KK 4311, LG 23.05, KWS 353, Szegedi TC 376, LG 22.22, LG 22.29, Fjord, Ankora. Tavaszi búzából egyetlen, a zó­lyomi Osivex Perdix nevű fajtája került be a jegyzékbe. Őszi búzá­ból hat fajtát (Velta, Arida, Elpa, Éva, Vanda, Malyska) jegyeztek be. Cukorépából a Swing és a Be­ate, őszi repcéből az Indián, Na­vajo, Praska és Jesper fajtákat mi­nősítették alkalmasnak. Napra­forgóból Aladin, Altesse RM, In­ka, Kongo, Fleuret, Lucii, PR 64A54, Birdy, Fakir, Olio fajták szereztek minősítést. Burgonyá­ból négy korai fajta (Fambo, Kar- lena, Baltica, Vineta) négy közép­korai fajta (Sibu, Dali, Filea, Bo- lesta) és három nagyon korai faj­ta (Carrera, Accent, Colette) ka­pott helyet a jegyzékben. Illusztrációs felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom