Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-20 / 141. szám, szerda

"II 1000"/UOUOÖ' AG RÁRKÖRKÉP 9. OLDAL ♦ Kedvezőbb feltételekkel 10. OLDAL ♦ Nagyobb figyelmet a szójafajtáknak 11. OLDAL ♦ Az öntözővíz támogatása 12. OLDAL ♦ Meddig tart a BSE-hisztéria? UISZO SZLOVÁKIÁI MAGYAR A LEGOLCSÓBB JELZÁLOGHITEL állami támogatással, a kamatlábak 4,9%-tól 3 VŠEOBECNÁ ÚVEROVÁ BANKA 1_________________________________1 2001. június 20., szerda www.ujszo.com Ára 9 korona (előfizetőknek 8 korona) 54. évfolyam, 141. szám Hétórás viharos parlamenti vita - kisebbségellenes ellenzéki kirohanásokkal Ratifikálták a chartát VÉLEMÉNY Nem kergék a tehenek A zsemberi tehén BSE-vizs- gálata negatív volt, így to­vábbra is nullához közeli a veszélye annak, hogy Szlová­kiában jelen van a kergemar­hakór. A zsemberi 315-ös volt ugyanis az egyetlen importált jószág, amelyet olyan hollan­diai farmról vásároltak, ahol időközben kimutatták az em­berre is veszélyes kórt. A csehországi első BSE-fertőzés azonban óvatosságra inti a szakértőket. 2. oldal IDŐJÁRÁS MAI ÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Magyar forint (100) 4 17,441 Német márka T 21,950 Osztrák schilling - 3,120 USA-dollár 150,074 Pozsony. Hétórás vita után a parlament tegnap este jóvá­hagyta a Regionális vagy Ki­sebbségi Nyelvek Európai Chartáját. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A 124 jelen levő képviselő közül 71 koalíciós, illetve korábban kor­mánypárti, de most függeüen kép­viselő igennel, 44 ellenzéki, vala­mint a független Imrich Sládeček és Jozef Tuchyňa pedig nemmel szava­zott. Az SOP-LDÚ-zöldek frakciójá­nak 4 képviselője, továbbá Jozef Krumpolec (SDK) és Vojtech Tkáč (HZDS-ĽS) tartózkodott a voksolás­tól. Jelen volt, de nem szavazott Má­ria Sabolová (KDH). „Ne legyen Szlovákiából Koszovó!” - hirdette a Kisebbségi vagy Regio­nális Nyelvek Európai Chartájának tegnap kezdődött vitája előtt a Szlo­vák Nemzeti Párt képviselői által a padokra kirakott és másoknak, köz­tük az MKP-nak is kínált felirat. A charta kormány által javasolt vál­tozatát (a dokumentum ugyanis le­hetővé teszi, hogy a ratifikáló álla­mok bizonyos feltételek mellett csak egyes rendelkezéseit tekintsék ma­gukra nézve kötelezőnek) Eduard Kukán külügyminiszter terjesztette elő. Egyebek mellett emlékeztetett, az elfogadandó részek összeegyez­tethetők az alkotmánnyal, a kor­mánykoalíció pedig a kormány- programban is a dokumentum elfo­gadása mellett kötelezte el magát. Hangsúlyozta, a jogi biztosítékok­nak köszönhetően a charta nem áll­hat ellentétben az államnyelvről szóló szlovákiai jogszabályokkal, sem pedig az európai emberjogi ke­retegyezménnyel. Peter Weiss, az SDĽ vezérszónoka a kormányválto­zatot optimális megoldásnak minő­sítette. Pártia nevében elutasította a nacionalista hangulatkeltést, de azt az érvet is, mely szerint a dokumen­tum ratifikálása Szlovákia EU- tagságának feltétele volna. A char­tát a szlovák kisebbségpolitika poli­tikai garanciájának nevezte, mivel a benne foglaltakat az Európa Tanács számon kérheti Pozsonyon. Úgy vé­lekedett, a chartát „annak kísérlete­ként kell felfogni, milyen legyen a kisebbségekkel való együttélés”. Jozef Kálmánnak (HZDS-ĽS) meg­győződése, Szlovákia nem volt fel­készülve a ratifikálásra. Peter Tatár függeüen képviselő elmondta: akik ellenzik a ratifikálást és a gyűlölet­keltés eszközeihez nyúlnak, Szlová­kia NATO-tagsága, a civilizált és de­mokratikus jövő ellen tesznek. A. Nagy László, az MKP vezérszó­noka hangsúlyozta, a charta nem érvényesülhet az államnyelv rová­sára. A dokumentum egyik legfőbb pozitívumaként említette azt is, hogy a kisebbségi nyelvek hivatali használatát elidegeníthetetlen jog­nak tekinti. A charta szlovák jog­rendbe illesztése meggyőződése szerint nemcsak a kisebbségek szá­mára hozadék, hanem az ország egészének is. A magyar politikus felszólalására reagáló Vít’azoslav Móric (SNS) szerint Szlovákia egyetlen hibát követett el: több jo­got adott a magyaroknak, mint ta­lán magának a többségi nemzet­nek. Ľubomír Andrassy (SDĽ) sze­rint a charta ratifikációjával a ki­sebbségvédelem terén Szlovákia a legfejlettebb országok sorába emelkedhet. A dokumentum a nyelvet, nem az adott kisebbséget védi, mondta a képviselő. A Szlovák Nemzeti Párt nem támo­gatta a ratifikálást. Jaroslav Paška alelnök elmondta, a nemzetiek nem ellenzik a kisebbségek jogai­nak tiszteletben tartását, ám a charta átlagon felüli jogokat bizto­sít a magyar kisebbségnek. A szlo­vák képviselők nemzettel szembe­ni bűncselekményének minősítet­te tegnap Ján Slota a nyelvi charta elfogadását, amellyel „újabb szö­get vernek Szlovákia koporsójá­ba”. (korp; szm) Éjszaka az utcán. Több embert is ki kellett lakoltatni a hétfői budapesti robbantás helyszínén. (TASR/EPA-felvétel) Háromszázhatan a szomszédos államokban élő magyarokról szóló jogszabály mellett Mečiar újra hazudik Több lövéssel végeztek egy 37 éves kft.-tulajdonossal Budapest jóváhagyta a státustörvényt HÍRÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia további párbeszédet sürget Pozsony. A törvény elfogadására reagálva a szlovák külügyminisz­térium kifejezi reményét, hogy a jogszabály a szuverén államok kö­zötti, jószomszédi kapcsolatok alapelveivel összhangban érvénye­sül. A tárca emlékeztet, hogy korábban diplomáciai úton tolmá­csolta aggodalmait. Megállapítja, hogy a végleges változat nem tükrözi az összes aggály figyelembe vételét, ezért a újabb intenzív konzultációkra van szükség a jogszabály alkalmazásáról, (ú) Budapest. A magyar Országgyűlés tegnap 306 igen, 17 nem és 8 tartóz­kodás mellett elfogadta a szomszé­dos államokban élő magyarokról szóló, úgynevezett státustörvényt. Az előterjesztést, amelynek alapján a Horvátországban, Jugoszláviá­ban, Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában és Ukrajnában élő, magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgárságú személyek különböző kedvezmé­nyekben és támogatásokban része­sülnek, csupán az SZDSZ-frakció többsége utasította el. Németh Zsolt (Fidesz) szerint a legnagyobb kor­mánypárt történelmi döntésnek tartja a törvény elfogadását, és visszautasította azt a megközelítést, mely szerint ennek következtében elvándorolnak szülőföldjükről a ha­táron túli magyarok. Bauer Tamás (SZDSZ) azt hangoz­tatta, fel kell oldani a törvényjavas­lat címe és tartalma közötti ellent­mondást, vagyis vagy az Ausztriá­ban élő magyarokra is ki kell teijesz- teni a támogatásokat, vagy jelezni kell a címben, hogy rájuk nem vo­natkozik a státustörvény. Megje­gyezte, az Európai Uniónak nem tet­szett az, hogy Magyarország kü­lönbséget akar tenni osztrák és oszt­rák állampolgár között, ezért ma­radtak ki az ausztriai magyarok a státustörvényből. Szent-Iványi Ist­ván frakcióvezető úgy vélekedett, az SZDSZ-nek választania kellett, hogy egy népszerű javaslatot támo­gat vagy az általa igaznak hitt állás­pontot képviseli. Az MSZP-frakció memorandumot fogadott el. A do­kumentum szerint a törvény végre­hajtása csak a szomszéd kormá­nyokkal, a határon túli szervezetek­kel és a magyarországi parlamenti pártokkal együttműködve lehet eredményes. Az MSZP jelezte azt is, hogy kormányra kerülve bővítené a szülőföldön nyújtott támogatáso­kat. A státustörvényt a 6. oldalon is- mertetiük. (m; ú) y> VÉLEMÉNYEK A STÁTUSTÖRVÉNYRÖL Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója: „Minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy valamennyi tagját megtartsa, il­letve törődjön kulturális és egyéb fejlődésével. Joga van er­re a magyarságnak is, és ezt nem vetheti senki a szemére. A prob­léma talán ott van, hogy erről az emberi kötelességről az elmúlt évtizedek vagy évszázadok so­rán sok nemzet lemondott, ép­pen ezért rossz szemmel nézi, ha mások ezzel foglalkoznak.” Pavol Dobránsky 36 éves bolti eladó, Kassa: „Szlovákia bel- ügyeibe való beavatkozásnak tartom. Főleg azzal nem értek egyet, hogy a magyar nemzetisé­gű szülők pénzt kapnak azért, ha gyermeküket magyar tan­nyelvű iskolába járatják.” Michal Šimek 52 éves építész- mérnök, Kassa: „Irigylésre mél­tó, amit a Magyar Köztársaság tesz a külföldön élő magyaro­kért. Félek azonban, hogy sokan igyekeznek majd jogtalanul hasznot húzni a státustörvény kedvezményeiből.” Kiss Gábor nyugdíjas mérnök, Deáki: „Tudom, miről van szó, ismerem a státustörvényt, és biz­tosan szükség is van rá, de nem hiszem, hogy én személy szerint még felhasználnám. Elmúltam 75 éves, dolgozni már biztosan nem megyek Magyarországra. Legfeljebb az utazási kedvezmé­nyekkel élhetnék, ha nagy rit­kán rokonokhoz mennék. Lelkes Tamás, Dunaszerdahely (tíz megszólított közül ő volt az egyetlen, aki azt mondta, ismeri a törvényt): „Az emberek valójá­ban nem is tudják, mit tartalmaz a jogszabály. Nincs is honnan megtudniuk, hiszen a teljes ter­vezetet egészében a sajtó sehol sem közölte. Én elolvastam az interneten, ezért merek véle­ményt mondani róla. Alig tartal­maz konkrétumot, túlságosan sok az általánosítás. Például hogy az iskolák támogatást kap­hatnak. Mi az, hogy kaphat­nak?” (fo; jk; gl; mz) Ismét gyilkolt az alvilág Zemlco: hír, ami nincs Trencsén. „Senki közülünk nem tett semmit az államfő személye, családja vagy hivatala ellen” - je­lentette ki a Demokratikus Szlo­vákiáit Mozgalom elnöke. Vladi­mír Mečiar ezzel reagált Rudolf Schuster kijelentésére, mely sze­rint kampány indul ellene. „Hatá­rozottan elutasítom. Ez provoká­ció” - mondta Mečiar. Szerinte Schuster az információt a közjogi méltóságok védelmét ellátó hivatal főnökétől kapta. „Azt ajánlom, vizsgálják meg (František) Zemko tevékenységét. Ennek az embernek már évek óta nem hiszek” - tette hozzá Vladimír Mečiar. Peter Schuster állítólag személyesen járt a mozgalom központjában Rudolf Žiak alelnöknél, édesapja értesülé­se felől érdeklődött. „Mečiar hazu­dik, mint mindig” - reagált Zemko, hangsúlyozva, a volt kormányfő ál­tal emlegetett információ nem léte­zik, így azt nem is adhatta át az ál­lamfő családjának, (s; t) ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Dunaszerdahely. Valószínűleg is­mét alvüági leszámolás történt Dunaszerdahelyen. Hétfőn éjszaka 11 óra körül a Neratovicei tér parko­lójában brutálisan meggyilkolták a kocsijából kiszálló M. Lászlót. Egy 9 mm-es pisztollyal fejbe és mellka­son lőtték a 37 éves vállalkozót. Az áldozat, aki szaunázás után tért ha­za feleségéhez és küencéves kislá­nyához, a helyszínen belehalt sérü­léseibe. Szemtanúk szerint a löve­dékek szétszaggatták az áldozat ko­ponyáját. A rendőrség perceken be­lül lezárta a környéket. Jaroslav Spišiak járási rendőrkapitány belső utasításokra hivatkozva nem volt hajlandó nyüatkozni az ügyről, s a kerületi nyomozóhivatal sem adott tájékoztatást. Stanislav Ryban, a belügyi vizsgálati osztály szóvivője lapunknak sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta azt a feltételezést, hogy ismét alvüági leszámolásról van szó. „A nyomozás egyelőre kez­deti stádiumban van, a gyilkosság oka ismeretlen” - közölte. M. László a Serman Kft. társtulajdonosa volt. A cég kereskedéssel és faipari ter­mékek gyártásával foglalkozik. A cégjegyzék szerint társának, S. Csa­bának vezetékneve azonos a buda­pesti alvüág néhány évvel ezelőtti irányítójáéval, aki állítólag Szemjon Mogilievics maffiafőnök összekötő­je volt. Az S. vezetéknevű magyar maffiózó tavalyelőtti meggyilkolása óta viszonylagos nyugalom volt Bu­dapesten, de egyes hírforrások sze­rint ismét harc indul a fővárosi alvi­lág birtoklásáért. Stanislav Ryban érdeklődésünkre nem zárta ki annak lehetőségét, hogy M. László meggyilkolása kap­csolatban lehet a magyar főváros­ban történt hétfői robbantással, amelyben egy 48 éves, közismert vállalkozó életét vesztette. A ma­gyar rendőrség közlése szerint az ál­dozat valószínűleg a budapesti alvi­lágban igyekezett az eddiginél je­lentősebb szerephez jutni. A nyom­ravezetőnek ötmillió forintot aján­lottak fel. (ger; hely) ŠPORTKA ŠANCA MATES 22 340000Sk

Next

/
Oldalképek
Tartalom