Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-01 / 125. szám, péntek

18 Ízvilág ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 1. A magas hegységek nyúlványai a tengertől alig néhány méterre szelídülnek meg kavicsokkal, vagy simogató homokkal borított, napszítta sziklákkal övezett tengerparttá Egy eltúlzott képeslap eleven színei Abbázia, a Monarchia arisztokráciájának divatos fürdőhelye Romantikus tengerpart (Archív felvételek) Frank és a Bizánci Birodalom, all. században a katolikus és pravosz­láv egyház, a 15. századtól pedig a keresztény Nyugat és az oszmán iszlám határát. A közelmúltban speciális feladatot látott el a keleti és nyugati blokk között, s ez a jellege a mai napig megmaradt. Hvar sziget ugyanazon nevű vá­roskájában alapították meg az egyik legrégibb európai színházat, itt már a 14. században iskolákat, gyógyszertárakat nyitottak, na­gyon fejlett volt az építészet, a mű­vészetek, az irodalom. A főváros, Zágráb több mint kilencszázéves múltra tekint vissza. Horvátország a 9. századtól a 12. sz.-ig önálló és független herceg­ség és királyság volt. A Dubrovni- ki Köztársaság 1358-tól egészen 1808-ig ellenállt a nagy birodal­mak támadásának és négy és fél évszázadon keresztül megőrizte önállóságát, fejlett közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszere volt. Az idők folyamán több nagy­hatalom tartotta uralma alatt az országot. Dubrovnik, a VII. sz.-ban alapított történelmi város zik. A tenger hullámai lágyan hin- táztatják a kikötött csónakokat, a sötét leszálltával halászhajók indul­nak útjukra, egy közeli szigetről ze­ne foszlányait hozza át a szél - min­denütt romantika. Ezért szeretjük ezt a vidéket, ahová első ízben talán véletlenül látogat el a turista, de leg­közelebb egészen biztosan a táj szépsége hozza őt vissza... kor a 17. században kezdték visel­ni a nyakukon a mai nyakkendő­höz hasonló díszt. Valószínűleg sok mindent tudunk már erről az országról, de minden kétséget kizáróan nem mindent! Bevezetőként egy kis statisztika: az országban, melynek fővárosa, egy­millió lakossal Zágráb, négy és fél­millió lakos él. Majd’ nyolcvan szá­A Plitvicei-tavak csodálatos vízesései parlamentáris demokrácia. Az eu­rópai ember számára a legköze­lebb eső meleg tengerpart modern nomád nyaralással és előkelő lu­xushotelek komplexeivel egyaránt várja a nyaralókat. Jobb turista­években tízmillió(l) turista is meg­fordult már az országban, ahol 480 hotel, 77 turistakomplexum, 300 camping vátja a nyaralókat. A jach­tok, csónakok birodalmának is ki­kiáltott országban negyven na­gyobb, tizenötezer kisebb kikötő és számtalan öböl várja a hajózni vá­gyókat. Az ezer kilométer hosszú tengerpart (az 1185 kisebb-na- gyobb, többnyire lakatlan szigettel együtt körvonalazott tengerpart hossza pontosabban 5740 km!) és a gyönyörű ország belsejének meg­ismerésére nagyon hosszú nyári szünet kellene. Európa legkisebb országainak egyike (területe mind­össze 56 500 km2 szárazföldből és 32 000 km2 tengerből áll), ám ezen a kis területen sok olyan látványos­ságot nyújt, amelyek közül más or­szágoknak kevés jutott. Bár az or­szágot általában a tengerpart miatt látogatják, belseje sem kevésbé szép: Horvátországban a természet az egyik legszűziesebbek közé tar­tozik, hét nemzeti parkja van. Ki ne hallott volna a Plitvicei-tavakról, a Brijuni szigetcsoportról, vagy Kor- natiról - a legtöbb apró szigetecs­kéből (összesen száznegyvenből!) álló földközi-tengeri szigetcsoport­ról, Dubrovnik reneszánsz várfalai­ról, tornyairól, terecskéiről, temp­lomairól, Diokletianus császár Splitjéről, a pulai amfiteátriumról, Hvarról, Bracsról, melynek a ten­gerbe nyúló homoknyelve a szél irányától függően változtatja alak­ját és a többi szigetről, a régi várak­ról, termális fürdőkről, síközpon­tokról, melyek az év minden nap­ján látogatásra érdemesek. „Az is­tenek, befejezvén a világot, az utol­só nap azzal koronázták be művü­ket, hogy könny, csillagok és a ten­ger lehelletéből megteremtették a Kornati szigetcsoportot” - írta Ge­org Bemard Shaw. Az ország szép­ségét Carlo Goldoni, Jack London, Eugéne Ionesco is megénekelte, Shakespeare egyik drámájának helyszíne itt játszódik, s Agatha Christie is itt töltötte második mé­zesheteit. VIII. Eduárd, angol ki­rály, a trón előtt a szerelmet része­sítve előnyben, Rab szigetére szö­kött szerelmével, az amerikai Wal­lis Simpsonnal, s ő volt az, aki elő­ször fürdött ruhátlanul. Tette, amellyel, a helyi nudizmust meg­alapította, természetesen királyi koronájába került. Az Osztrák-Ma­gyar Monarchia mondén fürdőhe­lye Abbázia és előkelő hoteljei sok főúri, sőt királyi és császári család nyaralásáról tudna mesélni... Eb­ben a városban kezdődött el egyéb­ként a nemzetközi turizmus, mert 1880-ban itt építették fel az első külföldi fürdőzők számára szánt hotelt, ettől az időtől fogva jött di­vatba, hogy az európai arisztokrá­cia színe-java itt töltötte a téli hó­napokat. Az osztrákok és éppen mi, magyarok alapoztuk meg a turiz­must Horvátországban. Kultúrák találkozása A horvát törzsek sorsa még azelőtt eldőlt, amikor ezt a területet elfog­lalták. A 4. században ugyanis ezen a területen lett kijelölve a ke­leti és nyugati római birodalom közti határ. A horvátok, a Nyugat­római Birodalom legkeletibb ré­szét elfoglalván a nyugati kultúra őrzői lettek a keleti végeken. Év­századokon keresztül két civilizá­ció érintési és súrlódási határán él­tek: a 9. században itt jelölték ki a Hasznos utazási tanácsok Az országba való beutazáshoz és három hónapnál rövidebb ott- tartózkodáshoz csak érvényes údevél és ún. zöld kártya szükségeltetik. A horvát pénznem a kuna (1 kuna = 100 lipa = 5,9 Sk). A határon két­ezer kuna készpénzt lehet vámmentesen átvinni, a 300 kuna készpénzt meghaladó árut megvámolják. Az üzletek általában 8-12,16-20 óráig tartanak nyitva, némely nagyobb egész nap nyitva van. Az országnak 28 ezer km hosszúságon vannak útjai, ebből 357 km autópálya. A lakott területeken a legmagasabb megengedett sebesség 50 km/ó, lakott terü­leteken kívül 80 km/ó, gyorsutakon 100 km/ó, az autósztádákon 130 km/ó. A Zágráb - Karlovac, a Zágráb - Krapina, a Zágráb - Slavonki Brod, a Rijeka - Kupjak közti műutakon vámot kell fizetni, valamint fi­zetésköteles az Učka tunel és a krki híd. A benzin ára: normál - 7,02 kn, szuper 98 - 7,86 kn, Euroszuper 7,27 kn, natfa - 5,42 kn. Néhány fon­tosabb élelmiszer ára: kenyér (1 kg) - 3,6 - 5,5 kn, vaj -11 -13 kn, sajt (lkg) - 50 -120 kn, tej - 3,5 - 7,5 kn, sör - 3,7 - 5 kn, hús - 35 - 48 kn, hal - 35 - 80 kn. Fontos telefonszámok: rendőrség: 92, tűzoltók: 93, el­sősegély: 94, közúti segély: 987, információ az utak állapotáról: 01 46 40 800. Az országban százhúsz búvárközpont létezik, ezekről informá­ciókat a 01 48 48 765-ös telefonszámon kaphatunk. Fontosabb címek: Horvát Hiristaközpont (Hrvatska turistička zajednica), 10000 Zagreb, Ilica la, tel.: 01/45 56 455, a SZKhorvátországi nagykövetségének cí­me: Prilaz Gjure Deželiča 10,10000 Zágráb, tel.: 48 48 941. MALIK ÉVA H azánkban kevesen van­nak, akik nem jártak a horvát tengerpartnál. Tavaly például kétszáz- ezer hazai turista ke­reste fel ezt a gyönyö­rű, vadregényes vidéket, ahol a Bio- kovo és a Velebit hegységek magas nyúlványai a tengertől alig néhány méterre szelídülnek meg kavicsok­kal, vagy simogató homokkal borí­tott tengerparttá, ahol hófehér, nap­szítta sziklák és tűlevelű erdők öve­zik a partot, ahol eltévedt kecskék, juhok legelnek az évszázadok óta elhagyottnak tűnő, egymásra rakos­gatott kövekkel elkerített kertecs- kékben, ahol a jód, a só, a tenger, a pínia, az orleander és a levendula il­lata terjeng a levegőben, ahol a hő­ségben a kőházacskák árnyékában idős asszonyok ücsörögnek, bácsi- kák „rakijáznak” az esti langy fuval­latban, vagy szelíd szamarkák po- roszkálnak csendben hazafelé a me­zőről, hátukon sajttal, tejjel, széná­val megrakott málhával. Az est le­szálltával nyitó bárokból, lokálok­ból kissé rekedt hangú énekes a ten­gerszemű Marináról énekel, a nyársra felhúzva malacpecsenyét forgat a pincér, odébb sült hal illato­Statisztikai adatok helyett Gondoltunk már valaha is arra, mit jelen ez a szó: horvát? Nos, horvát, Croatia, croata = nyak­kendő. A horvát katonák valami­zalékuk horvát. Északon kele-euró- pai, délen földközi-tengeri életsí- lusban élnek. Északon az ország éghajlata szárazföldi, a hegyekben hegyvidéki, az Adriai-tengernél földközi-tengeri. Egyike Európa legifjabb államainak, alkotmánya 1990-ben készült, államformája MAGYAR - HORVÁT MINISZÓTÁR Étlap-Jelovnik Napi édap - Dnyevni jelovnik Reggeli - Dorucsak Ebéd - Rucsak Vacsora - Vecsera Levesek-Juhe Előételek - Predjela Hideg előételek - Hladna predjela Meleg előételek - Topia predjela Halételek- Jelaodribe Húsételek-Jela od mesza Tengeri élőlényekből készült éte­lek (A tenger gyümölcsei) - Plodoví mora Napi külünlegességek - Dnevne specijaliteti Készételek - Gotove jela Frissensültek - Jela po narudzsbi Szárnyasok - Perad Saláták - Szalate Köretek-Prilozi Öntetek - Umaka Tésztafélék - Tjestenine Édességek - Szladka jela Kompotok - Kompoti Gyümölcsök - Frutasz Zöldség - Povrcse Sajtok - Szirevi Borok-Vina Sör-Pivo Aperitif - Aperitív Jó reggelt! - Dobro jútro! Jó napot! - Dobar dán! Jó estét! - Dobar vecser! Viszontlátásra!- Do videnja! Ako sa máte? - Kako szte? Kérem - Molim vasz Köszönöm - Hvala Mennyibe kerül? - Koliko kosta?

Next

/
Oldalképek
Tartalom