Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-02 / 100. szám, szerda
8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 2. AGRÁRMORZSÁK Eladnák a holland keksz üzemet iöäill Párizs. A francia Danone SA tárgyalásokat folytat egy bezárásra szánt holland kekszüzemének eladásáról. A vevőjelölt a hollandiai Continental Bakeries egysége, a Haust BV. A dordrechti kekszüzem egyike annak a hat európai Danone létesítménynek, amelyet a cég az állítólagos alacsony kapacitáskihasználtság miatt, átalakítási stratégiája keretében tervezett bezárni. (MTI) Visszaesett a hústermelés Prága. Márciusban átlagosan 3,3 százalékkal csökkent Csehországban a múlt év azonos időszakához viszonyítva a hústermelés. Ezen belül a marhahús-előállítás 11,1 százalékkal csökkent, a sertéshúsé 1,3 százalékkal. (SITA) Nagyobb termés burgonyából Pozsony. A tavalyinál nagyobb burgonyatermést prognosztizál a pozsonyi Agrárgazdasági Kutatóintézet. A burgonya vetésterülete Szlovákiában az idén eléri a 26,5 ezer hektárt, ami 16 tonnás hektáronkénti átlagtermésnél 422 ezer tonnás össztermést jelent. Ez megközelítőleg 4 ezer tonnával haladja meg a tavaly betakarított burgonyát. Az intézet becslése szerint korai burgonyát 3,5 ezer hektáron termesztenek, kései fogyasztású burgonyát pedig 20,5 ezer hektáron. A vetőgumó területe 2,5 ezer hektár. (SITA) Az AssiDomán eredményei Párkány. Csaknem 863 millió koronás bevételt ért el az idei év első negyedévében saját termékei és szolgáltatásai eladásából a párkányi AssiDomán Rt. Az eredmény 21,1%-os évközi növekedést tükröz. Az adózás előtti nyereség 192,6 millió koronát tett ki, ami 276,8%-os növekedésnek felel meg az előző év hasonló időszakához viszonyítva. (SITA) Orosz behozatali korlátozások Moszkva. Az orosz agrárminisz- ter az importkvóták kiteijesztésé- re, s így az élelmiszer-behozatal korlátozására szólította fel a kormányt. Alekszej Gorgyejev azzal vádolta a nyugati exportőröket, hogy azok támogatott árakon rossz minőségű termékeket kínálnak az orosz piacon. Más piaci szereplők azonban attól tartanak, hogy a behozatal további szűkítése már aggályos lenne, hiszen a húsárak már amiatt is 25- 30%-kal megugrottak az orosz piacon, hogy a kormány márciusban betiltotta a húsimportot a száj- és körömfájás-járványtól sújtott EU-ból. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001 május 2-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,460 Magyar forint (100) 16,260 Angol font 70,100 Német márka 22,221 Cseh korona 1,259 Olasz líra (1000) 22,445 Francia frank 6,625 Osztrák schilling 3,158 Japán jen (100) 39,604 Spanyol peseta (100) 26,120 Kanadai dollár 31,693 Sváici frank 28,277 Lengyel zloty 12,288 USA-dollár 48,862 Több mint ötmillió látogató a Pólus City Centerben Új abb tornyot építenek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A pozsonyi Pólus City Center bevásárló és szórakoztató komplexum 137 nappal a novemberi kapunyitás után április 7-én ötmilliomodik látogatóját fogadta - közölte Petra Hándlová, a Pólus City Center igazgatónője. Hétvégeken a létesítményt átlagosan 42 ezer ember keresi fel, míg naponta 37 ezer fő tér be a Pólusba, akik fejenként átlagosan 650 koronát költenek el a komplexum 160 üzletében. Az üzletek száma június 6-ig még hattal emelkedik, ugyanis olyan divatcégek is boltot nyitnak Pozsonyban, mint a Versace vagy az Alexandra Silva. Ezzel a Pólus City Center összterületének 97%-a megtalálja bérlőjét. A bevásárló és szórakoztató létesítmény tószomszédságában lévő Millenium Tower irodaházban az összes irodahelyiség bérlőre talált. Az érdeklődésre való tekintettel a befektető cég a Kuchajda- tó felőli részen felépíti a Millenium Tower 2-t, melynek építési munkálatai októberben kezdődnek. Az új toronyépület 3 emelettel lesz magasabb mint elődje, bérbe adható összterülete 22 ezer négyzetméter, (hp) A brit állattenyésztők jelentős része leépíti állatállományát Feladják eddigi életüket MTI-JELENTÉS London. A brit gazdák hat százaléka tervezi, hogy végleg felhagy az állattenyésztéssel, és több mint egy- harmaduk csak részben kívánja felújítani állatállományát, amikor véget ér a száj- és körömfájás, és a rendelkezések lehetővé teszik a fertőzött farmok elpusztított állományának megújítását hat hónappal a fertőzésmentessé nyilvánítás után. A brit mezőgazdászok lapja, a Farmers Weekly a száj- és körömfájás sújtotta állattenyésztők körében végzett felmérést. A felmérés eredményei szerint a gazdák többsége arra készül, hogy alaposan átgondolja a „hogyan továbbot” a száj- és körömfájás után. A megkérdezettek kevesebb mint a fele akarja teljesen újjáépíteni vállalkozását. Ők azok, akik egyben úgy vélik, a kormány megfelelően kompenzálta a gazdákat a kényszervágásra ítélt állataik elvesztéséért. A megkérdezettek 36 százaléka csak részlegesen kívánja folytatni az állattenyésztést, és 6 százalék teljesen feladja vállalkozását. Ez utóbbi szám háromszor annyi, mint az ágazatot elhagyók éves átlaga. A gazdaszövetség vezetői nem csodálkoznak a magas arányon, úgy vélik, leginkább az idős farmerek hagynak fel az állat- tenyésztéssel, akik szerint nem éri meg vesződni az állomány hosszú időt igénylő újjáépítésével. A szervezet vezetői szerint a változások hajtóerőként szolgálhatnak ahhoz, hogy egyre több gazda a minőségi, és ne a mennyiségi állattenyésztésre helyezze a hangsúlyt. A járvány egyre inkább lecsengőben van. A legfertőzöttebb körzetben, az északnyugat-angliai Cumbriában egyetlen új gazdaságra sem terjedt tovább a vírus, amely eddig 1483 gazdaságot fertőzött meg, 2,287 millió állatot ítélve kényszervágásra. Az új típusú szövetkezetek az önállóság meghagyása mellett növelik a mezőgazdasági termelők biztonságát Közös beszerzés és eladás Székelyhídi József: induláskor mindenkinek tudnia kell, mibe vág bele (A szerző felvétele) Szímő. A mezőgazdasági kistermelők összefogása jobb piacra jutást biztosít, de az összefogás, az új típusú szövetkezetek létrehozása csak a bizalmon alapulhat - ezzel a tanáccsal látta el Székelyhídi József azokat, akik ily módon szeretnék biztosítani termékeik eladását. TUBA LAJOS A szímői Verbum pro Futuro polgári társulás és a galántai Információs Központ által szervezett találkozón elsősorban arról esett szó, miként lehet esélye egy kisebb mezőgazdasági termelőnek, hogy termékeivel bejusson a komolyabb forgalmat bonyolító helyekre. Székelyhídi József, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem szaktanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Magyarországon az utóbbi években központi, politikai sugallatra nagyon megszaporodott az ún. új típusú szövetkezetek száma, ahol ez nem alapult átgondolt üzleti stratégiára és a tagok közti bizalomra, a kezdeményezés nagyon rövid életűnek bizonyult. A megfelelő piacra jutást ugyanis úgy lehet biztosítani, hogy a mezőgazdasági termelők az összefogás révén nagyobb árumennyiséggel és megfelelő minőséggel jelennek meg a komolyabb vásárlóknál. Ez történhet úgy, hogy egy nagyobb termesztő gyűjti maga köré a kisebbeket, hogy így stabilizálja saját kínálatát. Összefoghatnak viszont a kisebb termelők is, és közösen állítják ki a szükséges kínálaA termesztőknek érdemes kapacitásuk hetven százalékát lekötni. tot. A lényeg az, hogy az induláskor mindenki tisztában legyen vele, mibe vág bele és mit várhat az összefogástól. Üzleti szempontból ez úgy néz ki, hogy az érdekeltek kiszámolják, miből mennyit szeretnének eladni, az erre szolgáló menedzsmentnek és egyéb háttérnek mennyi az első féléves költsége és ezt aszerint adják össze, ki mennyit szeretne értékesíteni ezen a csatornán keresztül. Ezzel viszont vállalják azt is, hogy amennyiben a tag nem teljesíti a vállalt minőséget és mennyiséget, akár ki is zárhatják a társaságból. Vagyis a megegyezett mennyiséggel akkor sem mennek el egy másik felvásárlóhoz, ha esetleg ott éppen jobb árat kapnak a termékeikért. Székelyhídi József szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy a termesztőknek érdemes kapacitásuk hetven százalékát lekötni ily módon, így harminc százalékkal kereshetik az esetleges jobb értékesítési lehetőséget. Amennyiben ez a rendszer szövetkezeti elv alapján működik, akkor minden résztvevő szavazata azonos súllyal bír, és csak a hasznot osztják a befektetések arányában. Mivel üy módon a döntéshozatal során általában megegyezésre van szükség, az üyen típusú szövetkezetek ritkán nagy létszámúak. A talán leginkább működőképesnek bizonyult modell szerint amikor már arra van szükség, hogy az eladhatóság érdekében raktárát, mosóvonalat, hűtőházat, vagy kisebb feldolgozóvonalat létesítsenek, akkor inkább a szövetkezeteknek, esetleg a nagyobb termelőknek érdemes társulniuk. Ezután pedig ezeket a kapacitásokat mindenki a befizetései arányában használhatja. Nagyon fontos vonás az is, hogy a szövetkezet elsősorban nem profittermelő szervezet. Ha többletet termel, akkor azt egy előzetes megegyezés szerint osztják el - vagy a befizetések vagy pedig az alapján, hogy a tagok mennyire vették igénybe a szolgáltatásokat. Közös. megegyezés alapján a haszon bent is maradhat, erre akkor kerül sor, ha a társaság valamilyen befektetésre készül. Ilyen alapelvek alapján különféle típusú szövetkezetek jöhetnek létre. A faluszövetkezet egy-egy település termelői kiszolgálására alakul. Létesülhet földbérlő szövetkezet - ilyet azok hoznak létre, akik nem szeretnének gazdálkodni a saját földjükön. Vannak azonban általános szolgáltató szövetkezetek is, ezek célja, hogy a tagokat mentesítse a számukra egyedül gazdaságtalan beruházásoktól, a tevékenységi körük lehet szervizellátás, növényvédelem, szállítás, könyvelés vagy akár géphasznosítás. A legújabb magyarországi irányzat viszont a termelő-értékesítő szövetkezet, a- mely egy 1996-os uniós rendeletből Az agrárszektorban különféle típusú szövetkezetek jöhetnek létre. következő támogatásnak köszönhetően terjed Nyugat-Európában. Ez meghagyja a versenyt a családi vállalkozások között minőség- és költségtakarékosság szempontjából, viszont növeli az értékesítési biztonságot és csökkenti a kiszolgáltatottságot. Ez eredményes megoldásnak bizonyult, így Magyarországon két évvel ezelőtt egy újabb rendelettel finomították, pontosították azokat a szabályokat, amelyekkel az ilyen szervezetek támogatást kaphatnak az uniós mező- gazdasági alapból. Ezt a lehetőséget egyébként a SAPARD elócsaüakozá- si alap is tartalmazza. A szímői előadáson sajnos az is kiderült, hogy nálunk ebben a tekintetben is dolgozott egy bizonyos lobbi. Míg ugyanis a szovák SAPARD terv az ilyen támogatások folyósítását száz- milló koronás nagyságrendű éves forgalomhoz köti, Magyarországon ez a határ legalább egy nagyságrenddel alacsonyabb lesz. Szelíd növényvédelem és a méhészet. A méhekre nem csupán a rovarölő szerek lehetnek veszélyesek Környezetkímélőbb gazdálkodás kellene ÖSSZEFOGLALÓ A növényvédelem és a méhészet célja jórészt azonos: a minőségi termelés biztosítása. A méhek a rendszeres, megbízható pollenátvitellel elősegítik a magkezdemények kifejlődését, a növényvédelem pedig igyekszik megvédeni a termést a termelők és fogyasztók javára. Az azonos irányú törekvés teljes összhangot feltételez, ám, sajnos ez a kívánatos harmónia nem valósul meg mindig. Ennek oka, hogy a növényvédő szakemberek olykor nincsenek tekintettel a méhekre, másrészt előfordul, hogy a méhészek sem ismerik fel a méheket, és a méhészeti termékeket károsító veszélyeket. Általános az a vélemény, hogy a méhészkedésre csak a rovarölő szerek lehetnek veszélyesek. Ez általában igaz, de a riasztó hatású inszek- ticideket elkerülhetik a méhek, Lengyelországban bizonyították: műtrágyák is okoznak méhpusztulást. mert már olyan hígításban megérzik, ami még nem mérgező, és akkor elmenekülnek a permetezett területről. Ez a hatás megfigyelhető volt háti permetezőgéppel kijuttatott nikotin esetében, viszont a levegőből permetezett piretroidokat még ha van is riasztó képességük, a méhek nem tudják elkerülni. Általános az a vélemény is, hogy bizonyos alacsony töménységben kijuttatott inszekticid vegyszer nem árt a méheknek. Ez az önmegnyugtató nézet félrevezető, mert a méhek számára nem halálosnak mutatkozó hígítás a káros rovarokra sem lesz hatással. Másrészt ha egy nagymértékben hígított rovarölőszert más típusú méreggel kevernek - összegző hatásra - bekövetkezik a méhelhullás. Franciaországban végzett permetezés alkalmával 0,125 g/ha dózisban használtak deltametrint (iiíszekticid). Ez a szubletális adag 96 óra alatt nem is okozott magasabb elhullást, mint a permetezetlen területen tapasztalt elhullás. Amikor viszont 25 g/ha pochlorázt (fúngicid) a delta- metrinnel kombinálva juttattak ki, az első 24 órában 73,2%-ra nőtt a méhek elhullása. Nem csak a rovarölőszerek, vagy a velük együtt kijuttatott gombaölőszerek lehetnek károsak a méhészetre. Lengyel kutatók vizsgálták a herbicidek hatását. A kijuttatást követő 9. napon elemezték a glifoza- te, a Iluszitop, és az MCPA hatását a méhek pusztulására. A kapott el- hullásiarány sorban 11,06; 8,7 és 3,3%-os volt. Az MCPA (belsőleg hat) mutatkozott az eredeti töménységben a legkedvezőbbnek, de amikor töménységét 1,0%-ig emelték, akkor az általa okozott pusztulás ötszörösére fokozódott. Kanadai tudósok egy tábla takarmánylucernát 4 éven át minden tavasszal gyomirtóztak (Metribuzin nevű herbiciddel). Megállapították, hogy a lucerna szignifikánsan kevesebb nektárt termelt és benne csökkent a cukortartalom. Lehetséges, hogy más növény, vagy más gyomirtószer ettől eltérő eredményt adna. A gyomok ellen védekezni kell, de egyáltalán nem mindegy, hogy azt hogyan tesszük. A műtrágyák is okozhatnak méhpusztulást. Lengyelországban (Wroclaw) urea és ammonium- szulfát műtrágyázást követően határozott méhpusztulást észleltek. A harmatban, a kerékvágások vizében oldott műtrágyák felszívása okoz „akcidentális” mérgezést. Természetesen előnyös a tápanyagpótlás, de ebben a vonatkozásban sem mindegy, hogy milyen anyagokat használunk. Egy Angliában végzett felmérés szerint ott 30-féle növényvédelmi hatóanyag szokott méhmérgezést előidézni. A teljesség kedvéért rá kell mutatnunk arra, hogy a méhek nem egészen védtelenek az őket ért mérgezésekkel szemben. A peszticid- támadásra ők detoxikáló enzimek termelésével válaszolnak. Ezeket összefoglalóan MFO (mixed function oxidases) jelzéssel Uletjük. Ennek mennyisége a méh testében tájékoztat a környezet szennyezettségéről. így is, de egyszerű megfigyeléssel is megállapíthatjuk a terület vegyi tisztaságát, méhészkedésre való alkalmasságát. Valójában a méh kitűnő környezeti indikátor. (A Biokultúra alapján) A méhek detoxikáló enzimek termelésével válaszolnak az őket ért peszti- cid-támadásra (Illusztrációs felvétel)
