Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-31 / 124. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 31. Politika p]| Beszélgetés A. Nagy Lászlóval, a parlament emberjogi és kisebbségi bizottságának elnökével Nagyon kell az ombudsman Az ombudsmanról, vagyis az emberjogi biztos intézmé­nyéről szóló törvény végle­ges változatát június végére ígérik a politikusok. A javas­lat már elkészült. Az elmúlt napokban rendezett tanács­kozás résztvevői ajánlásokat fogadtak el, amelyek a tör­vényalkotók végső munkáját segíthetik. A konferencia egyik szervezője A. Nagy László volt, vele beszélget­tünk. CSENGER FERENC Miilyen céllal rendezték a kétna­pos tanácskozást? Szlovákia az egyetlen kelet-euró­pai ország, ahol nincs emberjogi biztos, habár ezt a Magyar Koalíció Pártja régóta sürgeti. Az MKP ja­vaslatára került be a kormány- programba az ombudsmani intéz­mény létrehozásának a szükséges­sége. Magyarországon egy évtize­de működik ilyen intézmény, Cse­hországban pedig tavaly hozták létre. Egyébként az igazsághoz tartozik, hogy Szlovákia az emberi jogok tiszteletben tartása szem­pontjából nincs rosszabb helyzet­ben, mint a környező államok. A héten lezajlott kétnapos konferen­cia azt szolgálta, hogy nyomást gyakoroljon a törvényhozásra, a kormányra és a szakmai közvéle­\\ Magyarorszá­gon egy évtize­de működik ilyen in­tézmény, Csehország­ban pedig tavaly a a hozták létre. >> ményre. Az összejövetel egyik szervezője maga a szlovák kor­mány, mégis rá gyakorolnak nyo­mást a résztvevők, hogy vessen vé­get az ígérgetésnek s végre ter­jessze be a törvényjavaslatot. Csehországban elég rosszul ké­szítették elő a törvényt, ezért csak tavaly sikerült elfogadni. Nem lesz hasonló a helyzet ide­beri jogaikat, illetve azok megsér­tését érintik. A legtöbb panaszos ügy a hivatalok packázása miatt született. Szlovákiai sajátosság, hogy a panaszlevelek háromötöde nemzetiségi ügyekkel kapcsolatos. Ezek közül is kiemelkednek a ro­mák gondjai a többségi nemzettel és a rendőrökkel, valamint a ma­gyarok nyelvhasználati jogai. Ter­mészetesen a többi nemzetiségnek is hasonló - úgynevezett - kis ügyei vannak, amelyeket nem le­het a bíróságokon megoldani. Az ombudsman azonban néhány hó­nap alatt megtenné ezt, úgy, hogy az a polgárnak egy fillérébe sem kerülne. A jelenlegi végrehajtó hatalom nem tart attól, hogy a törvény elfogadása után gyengül a pozí­ciója? Sajnos, az ügyészség és a bíróság is fél attól, hogy kisebb hatalma ma­rad, mert lesz egy olyan intéz­mény, amely felgyorsítja az ügyek „A törvényalkotásnál meg kellene hagyni azt a lehetőséget, hogy idővel több ombudsman is működhessen" (Dömötör Ede felvétele) haza is? Nem késett el a kor­mány a törvénybeterjesztéssel? Az a helyzet, hogy vészesen közele­dik a megbízatási időszak vége. Ha a következő hónapokban nem fo­gadja el a parlament a törvényt, már nem számolhatnak vele a jövő évi költségvetésben, és nem biztos, hogy a mostani ellenzék - ha hata­lomra kerülne - kívánatosnak tar­taná az emberjogi biztos intézmé­nyének létrehozását. Emlékezzünk csak a mečiari hatalom kijelentése­ire, hogy az országban minden em­beri és kisebbségi jog biztosított, nincs semmi szükség az állampol­gárok különleges jogi védelmére. Ön, mint a törvényhozás ember­jogi és kisebbségi bizottságának elnöke, bizonyára gyakran talál­kozik a polgárok panaszaival. Hova fordulhatnak most? A polgárokat jelenleg tulajdonkép­pen senki sem védi a közigazgatás­ban előforduló visszaélésekkel, túlkapásokkal szemben. Bírósá­gokhoz fordulhatnak, amelyek azonban annyira túlterheltek, hogy esetenként akár 5-6 évig is várni kell a tárgyalásra. Az om­budsman ugyan nem dönthet sem- müyen kérdésben, ám a sajtó és a nyilvánosság segítségével nyomást gyakorolhat a hivatalokra, rámu­tathat a problémákra. A polgárnak pedig nem kell ügyvédet fogadnia. A svéd ombudsman mesélte, hogy ha maga mellé állítja a sajtót, nincs az a hatalom, amely meg­akadályozná az ügy megnyugtató lezárását. Nálunk évente számos panasz érkezik a köztársasági el­nök irodájába, a parlament elnö­kéhez, a kormányfőhöz és a mi bi­zottságunkhoz is. Sajnos egyi­künknek sincs felhatalmazása ar­ra, hogy konkrét panaszos ügyek­ben eljárjunk. Az államfő, a kor­mány és a parlament elnöke orszá­gos ügyeket intéz, lehetetlen, hogy egyéb kéréseknek is eleget tegyen. A parlament emberjogi bizottságá­hoz évente négy-ötszáz panasz ér­kezik, melyek ügyében nem tu­dunk eljárni. Becslésem szerint évente háromezer panasz érkezik az állami szervekhez, ezeknek mindössze a tizedét tudják rendez­ni. Az ombudsman elsősorban olyan kérdésekben segíthet a pol­gároknak, amelyek alapvető em­\\ Szlovákiai sajátos- ' ság, hogy a panasz­levelek háromötöde nemzetiségi ügyek- . . kel kapcsolatos. \\ intézését. Lehet, hogy érzékeny a kérdés, de szerintem nagy pénzek­ről van itt szó, amelyektől elesné­nek ezek a hivatalok. A törvényjavaslat egyetlen em­berjogi biztossal számol. Van­nak azonban országok, ahol több is van. Ez nem kerül szóba? A jó megoldás az lenne, ha az ombudsmannak helyettesei lenné­nek, akik a különböző területekkel foglalkoznak, tehát a nemzetiségi ügyekkel, a nemek közötti egyen­jogúsággal, a gyermekek és a ho­moszexuálisok jogaival. A tör­vényalkotásnál meg kellene hagy­ni azt a lehetőséget, hogy idővel több ombudsman is működhessen. Ez az európai államok többségé­ben így van. Az idő nagyon sürget. Jelenleg az a lényeg, hogy elfogad­ják a törvényt, még akkor is, ha azt később módosítani kell. Mádl Ferenc fogadta a Magyar Állandó Értekezlet képviselőit - az MKP-t Duray Miklós ügyvezető alelnök képviselte Oldani kell a többségi nemzetek ellenérzését MTl-JELENTÉS Budapest. A Magyar Köztársaság nehezen elért eredményei, bizton­ságunk NATO-tagságunkkal való erősödése és Magyarország közeli európai uniós tagsága az egész ma­gyarságjavát kell, hogy szolgálják - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnap Budapesten, amikor fogadta a Magyar Állandó Értekez­letben részt vevő határon túli ma­gyar szervezetek képviselőit. Remé­nyét fejezte ki, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat végleges szövegé­nek parlamenti elfogadása olyan arányú lesz, amely kifejezi a javaslat széles társadalmi támogatását. „Ez lenne a jó üzenet nemcsak a ma­gyarság egészének, hanem a szom­széd országok többségi nemzetei­nek és külföldi partnereinknek is” - szögezte le. Mádl Ferenc arra kérte a határon tú­li magyar politikai szervezetek veze­tőit, hogy segítsenek oldani orszá­gaik többségi nemzeteinek politikai tényezőiben és az egyszerű állam­polgárokban a törvény iránti ellen­érzéseket. „Míg jugoszláv, horvát és szlovén részről kezdeményezésünk fogadtatása igen pozitív, sajnos ez nem mondható el a szlovák vagy a román fogadtatásról” - jegyezte meg, majd elmondta: hivatalba lé­pése óta a maga lehetőségeivel azon munkálkodik, hogy segítse a hatá­ron túli magyarságot önazonosságá­nak megőrzésében és a szülőföldön való boldogulás elősegítésében. Markó Béla, az RMDSZ elnöke el­mondta: a státustörvény ügyében az RMDSZ eddig is szorgalmazta a magyar és a román kormány közötti egyeztetést. „A konzultációk jelen­leg is folynak, és jó irányba halad­nak” - tette hozzá, rámutatva, hogy a közeljövő feladatai közé tartozik az ajánló szervezetek létrehozása, valamint az igénylések begyűjtése. Duray Miklós, az MKP ügyvezető al­elnöke szerint a szlovák és román részről elhangzott, a státustörvény- nyel kapcsolatos kifogások belpoliti­kai fogantatásúak. Nem azért van­nak kifogások, mert talán nem kap­tak az illető kormányok különböző csatornákon elegendő információt a törvény előkészítése során, hanem inkább a saját nacionalista ellenzé­keiknek üzentek azzal, hogy fel­emelték szavukat a státustörvény­nyel szemben - tette hozzá. „Az MKP többször tudatta a sajtón ke­resztül a szlovák közvéleménnyel, hogy a státustörvényre nem lenne szükség, ha a szlovák költségvetés nem alázná meg a magyar kultú­rát.” Duray rámutatott: ha ugyan­olyan támogatásban részesülnének a magyar kulturális élet szervezetei, mint a szlovák szervezetek és intéz­mények, akkor nyüván nem lenne szükség arra, hogy a magyarországi adófizetők pénzéből kelljen támo­gatni a határon túli magyar kultú­rát. Közölte: az MKP a maga részé­ről kellő időben tájékoztatta a szlo­vák közvéleményt, de a státustör­vény által gerjesztett feszültségek szerinte mindaddig létezni fognak, ameddig abból valamilyen belpoliti­kai hasznot lehet húzni. A Magyar Koalíció Pártja nem ért egyet a KDH javaslatával, a baloldal ezzel szemben támogatja Karcsúsítanák a kormányt a kereszténydemokraták ÚJ SZÓ-JELENTES Pozsony. Már röviddel a választá­sok után világossá vált, hogy a kor­mány nem tud megfelelni az elvá­rásoknak, főleg a gazdasági jellegű- eknek. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) ezért úgy véli, itt az ideje annak, hogy a kabinet szo­lidaritást vállaljon a lakossággal, bebizonyítsa, tud takarékoskodni, és csökkentse a miniszterek szá­mát, jelentette ki Vladimír Palkó, a KDH alelnöke. A párt kidolgozta a minisztériumok és a központi álla­mi szervek jogköreiről szóló tör­vénymódosítását, amely két változ­tatást tartalmaz: 20-ról 13-ra csök­kenne a kormánytagok száma, és a minisztériumok is lényegesen keve­sebb embert alkalmaznának. A mozgalom szerint minden kor­mánytagnak - a miniszterelnök ki­vételével - tárcát kell vezetnie, va­gyis a módosítással megszűnnének a miniszterelnök-helyettesi posz­tok. A KDH a minisztériumok szá­mának csökkentését is javasolja. A privatizációs és az építésügyi mi­nisztériumok jogköreit a gazdasági minisztérium, a kulturális tárca jogköreit pedig az oktatásügyi mi­nisztérium venné át. A minisztériumi alkalmazottak szá­mának csökkentését a szekciók megszüntetésével kell kezdeni. Ez­által 106 vezérigazgatóval keve­sebb ténykedne a minisztériumok­ban. Az államtitkárok helyett ismét miniszterhelyetteseket kell kine­vezni, akik egyben konkrét terüle­tért felelnének, mondta Dániel Lipšic alelnök. A kereszténydemok­raták javaslatai évente 528 millió koronás megtakarítást eredmé­nyeznének. Palkó szerint javaslata­ik elfogadása nem vonná maga után a koalíciós szerződés megnyi­tását, mivel az a létező tárcák elosz­tásáról szól. A Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) tegnap máris jelezte, hogy támogatja a kereszténydemokrata javaslatot, ezzel szemben a Magyar Koalíció Pártja nem tud vele egyet­érteni. (szm) RÖVIDEN Egy hétig ingyen Kassáról Miskolcra Pozsony. Június 10-től új Intercity-járatot közlekedtet a szlovák és a magyar vasúttársaság a Kassa-Miskolc-Budapest vonalon. Me­nettérti jegy váltása esetén hatvanszázalékos kedvezményt nyújta­nak, mindössze az 1,50 eurós (66 korona) pótjegyet kell megvásá­rolni a vonat igénybevételéhez. A hivatalos közlemény szerint a já­rat június 10-17. között a Kassa-Miskolc-Kassa viszonylatban díj­mentesen vehető igénybe. (SITA) Az EBRD belép a takarékpénztárba Pozsony. A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsa tegnap úgy döntött, hogy belép a Szlovák Takarékpénztárba. Az EBRD korábban jelezte, hogy az Erste Banktól megvásárolná a takarékpénztár részvénycsomagjá­nak 19 százalékát. (TASR) Hárman versenyeznek a Banka Slovakiáért Pozsony. A Banka Slovakia 60 százalékos tulajdonrészének privatizációja iránt a J&T Finance Group, a Slávia Capital és a Prvá paroplavebná értékpapír-kereskedő cég érdeklődött. A Szlovák Nemzeti Bank jelenleg azt vizsgálja, hogy a három em­lített cég közül melyik végezheti el a banknál a pénzügyi átvilá­gítást. (TASR) Schuster és Kukán a budapesti értekezletről Pozsony. Az Euroatlanti Partnerségi Tanács budapesti konfe­renciájának eredményeiről és a NATO-hoz csatlakozni kívánó államok képviselőinek az amerikai külügyminiszterrel folyta­tott tárgyalásairól tájékoztatta a köztársasági elnököt a szlo­vák külügyminiszter. Rudolf Schuster és Eduard Kukán találko­zása során szó esett a közép-európai államfők tervezett találko­zójáról is. (SITA) Malíková Mečiarral tárgyalna Pozsony. Anna Malíková (SNS) sürgető levélben kért találkozót Vladimír Mečiartól (HZDS), akivel „Szlovákia belpolitikai helyze­tének idült válságállapotáról” kívánna tárgyalni. Állítólag meg sze­retné nyerni a HZDS-t, járuljon hozzá rendkívüli parlamenti ülés összehívásához, amelyen felvetné a Nemzeti Vagyonalap (FNM) el­nökének visszahívását a Szlovák Hajózási és Kikötővállalat - Malíková szerint Szlovákia érdekeit sértő - eladásával kapcsolatban. (SITA) Slobodník ismét Csáky Pálról Pozsony. Dušan Slobodník (HDZS) képviselő szerint a főügyész­ségnek rasszista indíttatású bűncselekményként kellene foglalkoz­nia Csáky Pál azon állítólagos kijelentésével, amellyel - Slobodník szerint - a kormány alelnöke a szlovákokat saját történelem nélkü­li, s éppen ezért kiszámíthatatlan népnek nevezte. A HZDS képvi­selője erre Milan Hanzel főügyész figyelmét kívánta felhívni, aki tegnap az ügyészségek tavalyi tevékenységéről tett jelentést a par­lamentben. (kor) Minisztériumi központ létesül Pozsony. A megszüntetett Külhoni Szlovákok Háza helyett a kül­földi szlovákok ügyeivel foglalkozó, a kulturális minisztériumnak közvetlenül alárendelt központot hoznak létre. Ezt Milan Kňažko tárcavezető jelentette ki tegnap a parlamentben, ahol a külföldi szlovákokról való gondoskodás koncepciójáról számolt be. Az el­képzelések szerint nem létesítenének külön hálózatot a külhoni szlovákok és Szlovákia közti kapcsolattartás érdekében, hanem ez­zel a feladattal a külügyminisztériumnak alárendelt külképvisele­teket bíznák meg. (kár) Tízmillió euró idén a romakérdés megoldásához Nagyon kevés a pénz TASR-INFORMÁCIÓ Brüsszel. Szlovákia elkötelezte magát a romakérdés megoldása mellett, ám a legnagyobb problé­ma a pénzhiány. Az Európa Parla­ment brüsszeli központjában tar­tott szeminárium résztvevői egyet­értettek abban, hogy elsősorban a romák műveltségi szintjén, vala­mint életkörülményeik minőségén lenne a legfontosabb javítani. „Nem egyszerű dolog megvalósíta­ni terveinket megfelelő pénzügyi támogatás nélkül” - fogalmazott a szlovák kormány illetékes alelnö­ke. Csáky Pállal az Európai Unió szlovákiai főtárgyalója is egyetér­tett. Dirk Meganck mindössze megjegyezte: a szlovák költségve­tés nem kimeríthetetlen, ám a PHARE sem az. Ennek ellenére csak az idén tízmillió euróval kí­vánnak hozzájárulni a romakérdés megoldásához. Meganck egyéb­ként elismerte, hogy a romakérdés megoldása nem hónapok, hanem évek, sőt évtizedek kérdése. Mečiar után Malíková a legnépszerűbb a HZDS választóinál Megbízhatatlan vezetők TASR-HIR Pozsony. Tíz politikai párt vezető­je közül csak ötben bíznak saját vá­lasztói, derült ki egy februári fel­mérésből. Közéjük tartozik Miku­láš Dzurinda (SDKÚ), Vladimír Mečiar (HZDS), Bugár Béla (MKP), Anna Malíková (SNS) és Robert Fico (Smer). A Magyar Ko­alíció Pártjának választói Bugár Béla pártelnök (77,8%) után a má­sodik helyen a kormányfőnek (39,6%) szavaztak bizalmat, őt követi a kormány alelnöke, Csáky Pál (37,2%), majd Rudolf Schuster államfő (27,7%). A HZDS-re sza­vazók a párt elnöke (78,9) után az SNS elnökét, Anna Malíkovát (27,8%) tartják a legmegbízha­tóbbnak, őt a SMER elnöke, Robert Fico követi - és csak ezután kerülnek sorra a mozgalom más tagjai. A kereszténydemokraták­nál (KDH) a volt és a jelenlegi el­nök - Ján Čarnogurský és Pavol Hrušovský - küzd az első helyért. Vereséget szenvedett viszont vá­lasztói körében az SDĽ első embe­re, Jozef Migaš, ő 20,2 százalékkal bár, de csak a negyedik helyen sze­repel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom